Kelet-Magyarország, 1988. május (45. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-19 / 118. szám
2 Kelef-Magymyorsrif 1988. május 19. Milliós bírsóg a környezet szennyezéséért Amitől pusztul a hűl Az elmúlt két év alatt tízszer annyi — 13 millió forint — rendkívüli szennyvízbírságot fizettetett ki a Felső- Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, mint az azt megelőző nyolc évben összesen. Évente általában 15—20 alkalommal történik jelentősebb környezetszennyezés, és már ez évben is öt ilyen eset fordult elő. Az elmúlt évben a MÁV — a nyíregyházi állomás területén történt gázolajszennyezésért — fizette ki a megyei rekordot jelentő 11 millió forintos bírságot. Ölvén lúrás igazol Itt két használaton kívüli tartályból folyt gázolaj a talajba, amelyet ötven fúrással igazoltak a vízügyi igazgatóság szakemberei. Mivel itt az olaj már az üzemi csatornában is megjelent, fény derült a hatalmas mértékű szennyeződésre. A talaj megtisztítása több tízmillió forintjába fog kerülni a MÁV- nak. — Sajnos gyakoriak a csőtörések, a tartályok kiszakadásai — mondja Molnár Béla, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vízvédelmi csoportvezetője, akivel a megyében előfordult legnagyobb környezetszennyeződésekről beszélgetünk. — Tapasztalataink szerint az ellenőrzéseket ugyan megtartják a vállalatok, de nagyon sok problémát nem lehet kimutatni, illetve az esedékes felújításokat is halogatják. Nem ellenőrizhetők a föld alá fektetett tartályok és csövek. A nyírbátori cipőgyárban 1986-ban például szintén olajtartály lyukadt ki. amelyet akkor vettek észre, amikor az egyik lakó a csapadékcsatornában is felfedezte az olajat. Ezt követően a vízügy javasolta az illetékes hatóságoknak, gondolkozzanak olyan terveken, amelyekben a tartályokat, megfelelő védelemmel ellátva, a föld felett lehetne elhelyezni. A földbe ásott monstrumok meghibásodásait csak akkor lehet észrevenni, amikor a talajt már nagymértékben szennyezték. Erre a javaslatra azonban még nem érkezett válasz. Kicserélik i távvezetéket Lapozgatunk az elmúlt évek jegyzőkönyvei, dokumentumai között, s feltűnően sok szerepet kap a papírhalmazban a Barátság II. kő- olajvezeték. — Ez a rendszer eddig csak a megyénk területén tört fel, összesen öt alkalommal — folytatja Molnár Béla. Az ország más területén ilyen hibákat nem tapasztaltak. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják. hogy az olasz FALCK csövek varratai repedtek fel, de azt nem lehet kimutatni, hogy ezek a csövek pontosan hol vannak beépítve. Ezért a Gáz- és Olajszállító Vállalat a következő két évben a legkritikusabb helyeken, mintegy 1700 méteren kicseréli a csöveket, ehhez a munkájukhoz a vízügytől kérnek javaslatot, hogy az esetleges repedések mely területen okozhatják a legnagyobb kárt. De nemcsak olaj van a világon. Egy újabb dossziét átlapozva kiderült, nagyon sok kellemetlenséget okoz a folyékony trágyák helytelen kezelése is. 1983-ban például az akkori nagykállói Zöld Mező Mg. Tsz sertéstelepén földmedencébe gyűjtötték a folyékony trágyát, amelytől 2—3 méterre volt a belvíz- csatorna. — Amikor kiszakadt a tároló töltése — mondja Molnár Béla. 6000 köbméter trágya került a csatornába, amely egészen a Lónyay-csa- tornáig úszott. Ez azért jelent nagyon nagy veszélyt, mert a híg trágya elvonja az oxigént a vízből, s így elpusztul a teljes vízi élővilág. Ekkor 49 ezer forintos bírsággal sújtották a termelőszövetkezetet, s a trágyatárolási probléma majd csak később, a telep felszámolásával oldódott meg. Az utóbbi évek talán legjelentősebb vízvédelmi eredménye, hogy ez év április 30- án megszüntette működését Nyíregyházán, az Elekterfém Szövetkezet Vasgyár utcai galvanizálója. Krimos víz a patakba — Ennek hosszú története van — mondja Molnár Béla. — Először 1984-ben észlelték, hogy krómos víz szivárog az Érpatakba, s ez kipusztítja a növényzetet. Ez az anyag az üzem egyik régi aknájából szivárgott a talajba, majd onnan a patakba. Akkor kibélelték azt a bizonyos kádat és megszűnt a szivárgás. 1986-ban azonban újra kezdődött minden. Ekkor teljes feltárást kellett végezni, amely felderítette, hogy a talaj nehézfémekkel és olajjal szennyezett. Akkor több száz ezer forintos bírságra büntették a vállalatot, s kötelezték az üzem megszüntetésére. Ez a napokban következett be. Ezek a rendkívüli szennyeződések. s nem beszéltünk még azokról az üzemekről, amelyek évek óta több millió forint bírságot fizetnek környezetük szennyezéséért. A húsipari vállalat nyírma- dai sertésfeldolgozója például már 4,5 millió forint bírságot fizetett egy évben, mire 1978-ban megszüntette a hígtrágya kibocsátását. A de- mecseri keményítőgyár például 8 millió bírságot fizetett 1981-ben, majd megépítette a szennyvíztisztítóját, amelyet — sajnos t- pénzhiány miatt nem tudott befejezni, de azért üzembe helyezte. így is nagyságrenddel csökkentette a szennyezést. A Tyúkodon lévő konzervgyár például akkor kezdett egy 40 millió forintos szennyvíztisztító beruházásához, amikor már 1985-ben kifizette a több mint 6,5 millió forintos bírságot, plusz ugyanabban az évben még egy 700 ezer forintos rendkívüli bírságra is kötelezték. Titkolózás A leírt esetek most már világosnak tűnnek, de csak a szakemberek tudják igazán, micsoda harcot kell vívni egy-egy szennyezőforrás megszüntetéséért. Gyakori a titkolózás, felelősség elhárítása, s míg végül kiderül az igazság legtöbbször újabb milliós károk keletkeznek. Csak találgatni lehet, mi van azokkal a szennyezőhelyekkel, amelyekről még nem tudunk, amelyek még a felszín számára láthatatlanok, de néhány nap. hónap, netalán év múlva feltűnnek valamely patak vízében. Kertész Sándor KÉT LITVÁN Mü VÉSZVENDÉG dolgozik ezekben a napokban a nyírbátori alkotóházban. Mindaugas Snipas szobrász a Hazafias Népfront nyíregyházi székházának udvarára farag egy nagyméretű tölgyfa nzobrot, a másik alkotónak, Eduardas Juchneviciusnak (képünkön) pedig május végén nyílik grafikai kiállítása a nyírbátori múzeumban. (EE) TOKAJ-HEGYALJA hagyományaiért A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács támogatásával létre kívánják hozni a tokaj-hegyaljai szőlő- és bortermelők egyesületét. Az egyesület feladata lesz majd megalakulása után, amelyet még májusban kívánnak megtartani, hogy számba vegye például a hegyaljai szőlőművelés hagyományait, összegyűjtse azokat a fajtákat, amelyek egykor és most elterjedtek a szőlőművelésben, a telepítésben, felderítse a szőlőkezelés, a borászkodás hagyományait, legújabb módszereit. Egyáltalán foglalkozzon „Kérjük a permetezési naplót!...” Féljünk-e a salátától? A napokban egy ebédelő házaspár beszélgetésének tanúja voltam. Az asszony salátával kínálta a férjét, mire az közölte: nem eszik, mert fél, hogy a kistermelők salátájában több a vegyszer, mint a vitamin. Tényleg féljünk salátát és zöldségeket enni? — Évente több száz, a nagyüzemekből, a felvásárló telepekről, valamint a piacokról származó növénymintát vizsgálunk meg — közli dr. Lantos János, a Szabolcs-Szatmár megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás laboratóriumának vezetője. — Természetesen minden termelőért, és áruért nem vállalhatunk garanciát, de a vizsgálataink szerint mind a nagyüzemek, mind a kistermelők zöme megtartja a növényvédő szerek alkalmazásának szabályait. Tavaly 700 vizsgálatot végeztünk, s közülük száz a kistermelők primőrárujára irányult. Csupán egyetlen salátában sikerült a megengedettnél nagyobb vegyszermaradékot kimutatni. Miután a salátát alaposan megmostuk, és a mérést megismételtük, a megengedett vegyszermennyiségnél is kevesebb volt kimutatható. Érzel arra szerettem volna rámutatni, hogy a zöldség-gyümölcs alapos megmosása növeli biztonságunkat. A vizsgálatok jelentős része az almatermésre irányul. Pozitív eredménnyel az eseteknek jóval kisebb, mint 1 százaléka jár. A növényegészségügyi állomás szakemberei — még mielőtt az adott növényvédő szer alkalmazását engedélyeznék — alaposan megvizsgálják, hogy az egészségre ártalmas anyagok mennyi idő alatt bomlanak el. Az élelmezésegészségügyi várakozási időt — vagyis azt, hogy a növényt a permetezés után hány nappal lehet betakarítani — ezek alapján határozzák meg. A legtöbb szer esetében 10— 14 nap, de van olyan is, melynél 120 nap a várakozási idő. Ez utóbbit egyéni termelők nem használhatják. A kistermelők által alkalmazható valamennyi vegyszer csomagolóanyagára rányomtatják a használati utasítást és az élelmezésegészségügyi várakozási időt. Emellett valamennyi piacra kerülő termékről permetezési naplót kell vezetni. Abban a permetezést végző neve, a kezelt növény megnevezese, a vegy- szerezett felület helye, a növényvédő szer neve, és az alkalmazás előkészítésének módja tüntetendő fel. Aki az ellenőrzésnél a naplót nem tudja felmutatni, megbírságolják. — Hazánkban a növényegészségügyi előírások szigorúak — említi Lantos János. — Azok megtartása, a fogyasztók egészségvédelme mellett a mezőgazdasági termelés exportorientáltsága miatt is szükséges. (cselényi) A tárgyalóteremből Szó sincs Bogyóról Létezik-e az a bizonyos „Bogyó” nevű személy, akiről oly meggyőzően próbálta bebizonyítani a mándoki Káló József a bíróság előtt, hogy két rendbeli rablást követett el? Mint arról lapunk egy korábbi számában hírt adtunk, öt mándoki fiatal, O. Ferenc, Lakatos Attila, Káló József, J. Sándor és L. Zoltán csoportosan elkövetett rablások vádjával kerültek a fiatalkorúak bírósága elé. Tavaly május 24-én ugyanis megtámadtak két férfit és eltulajdonították az értékeiket. A Gyöngy presszóban szemelték ki maguknak őket és egy harmadik vendéget is, aki aranyláncot viselt a nyakában. Először csak a lánc ragadta meg a figyelmüket, de amikor az aranyékszert viselő férfi eltűnt, megelégedtek a két barátjával is. A sötét utcán cigarettát kértek tőlük, aztán jött a haddelhadd. Alaposan összeverték mindkettőjüket, egyikük zsebéből kiemelték a pénzt — 32 forintot! —, karjáról lecsatolták az órát, a másikról pedig leráncigálták a farmer- dzsekit. A i űntetőeljárás során a legfiatalabb vádlott, L. Zoltán részletesen bevallotta a bűncselekmény körülményeit és töredelmesen megbánta bűnét. A többiek ellentmondásos vallomásokat tettek, Káló pedig egyszerűen egy Bogyó nevű személyre kente az egész bűncselekményt. Hamar kiderült azonban, hogy Bogyóról szó sincs, a rablásokért ötüknek keH vállalni a felelősséget. A legsúlyosabb büntetést Káló kapta, nem a valótlan állításai miatt, hanem mert ő volt a főkolompos, ő. támadta meg az egyik sértettet, ő nyúlt be a zsebébe, öt év fegyházbüntetésre ítélték, Lakatos Attilát 4 év börtönre, O. Ferencet 3 év fiatalkorúak börtönére, J. Sándort 2, L. Zoltánt pedig 2 év 6 hónapi fiatalkorúak börtönére. Az ítélet jogerős. B. A. mindazokkal a kérdésekkel, amely Tokaj-Hegyalja szőlőkultúráját, borászkodását jellemzik. Az egyesület képviseleti szerepet is vállal majd, s hallatja hangját mindazokban a kérdésekben, amelyek a térséget érintik. (Észak-Magyarország) KEVESEBB VESZTESÉG Aprómag-betakarító adaptert fejlesztettek ki a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete és a Dunántúli Fű- és Aprómagtermelési Rendszer Gt. szakemberei a betakarítási veszteségek csökkentésére. Az adapter két, NDK-gyártmá- nyú kombájntípusra szerelhető, lényege, hogy ventillációs szívóhatással felszedi a rövid szárú földön fekvő növényeket is, így a korábbi 15—20 százalékos veszteséget 1—2 százalékra csökkenti. Az adapter első példányait a szolnoki Mezőgép gyártotta, egy- egy gép ára nem haladja meg a százezer forintot. (Vas Népe) 355 FA A VILÁGBÓL Az Ormánság legfőbb centruma. Sellye érdekes látnivalót is kínál. Olyat ami majdhogynem páratlan a maga nemében, a Dél- Dunántúlon: a kastélypark 7,65 hektáros területű arborétumát. A park különleges értékének felfedezése nem újkeletű: 1965 óta védett természeti objektum. Ma is számtalan ritkaságot rejt magában. mint például az aranytuja. ezüstfenyő, páfrányfenyő, tarkalevelű japánakác, vérbükkök, vértölgyek, andalúziai jegenyefenyő. A származást tekintve szinte a világ minden tájáról van az aborétumban fa, igy a Kaukázus ’ vidékéről, Kínából. Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból. Az arborétum jelenlegi állománya 115 örökzöld és 240 lombhullató fa. (Dunántúli Napló) MEGISMERTÉK ELŐDEIKET A Tolna megyei Úttörőelnökség, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a Szekszárdi Városi Üttörőház tavaly családfapályázatot írt ki úttörők részére. A pályázat lényege nem az volt, hogy ki milyen messzire tud visszanyúlni a rokonság felderítésében, hanem, hogy ki tud több információt összeszedni a családtagok elbeszélései alapján, ezzel is elmélyítve a gyerekek kapcsolatát a családhoz. Segítségül kaptak a diákok egy-egy kérdőívet, hogy mi után érdemes érdeklődni. A pályázati felhívás minden úttörőcsapathoz eljutott, és 1004 pályamű érkezett be. A pályamunkákat a megyei múzeum szakemberei értékelték, és nagyon hasznosnak ítélték a pályázat kiírását, az írásokból kiérződött a szülőföldhöz való kötődés. rájöttek a gyerekek, hogy egy-egy addigi ismerősük rokonuk is. (Tolna megyei Népújság) Zsivágó Amióta megjelent az orosz Borisz Paszternák műve, a Zsivágó doktor, szinte naponta keresik , a vevők. Most sikerült egy példányra szert tennünk az újra megküldött és kijavított példányból, és csak azt mondhatjuk: megérte. Hadd idézzük a szerző 1946-ban írt magánleveléből az alkotás élhatározására vonatkozó részleteket: „Szeretném megrajzolni Oroszország utóbbi negyvenöt évének történetét, de úgy, hogy eszményképeim, Dosztojevszkij és Dickens példájára apróra kidolgozott tárgyam minden ízében kifejezze, amit a művészetről, az Evangéliumról és arról, hogyan illeszkedik az ember élete a történelembe, és sok egyébről, gondolok...” 1946 és 1956 között, egy évtizedig dolgozva megírta látszólagos önéletrajzát, ami azonban az átlagos orosz értelmiségi életrajza volt. Az 1903-tól a második világháború végéig tartó világesemények épp úgy hatnak főszereplőire, mint a forradalmak. Szép tájak, szenvedések, örömök is szereplői e nagy műnek, amely 1957-ben jelent meg először Olaszországban, ahol nagy sikert aratott. Az elismerés sem váratott magára. 1958-ban odaítélték érte a Nobel-díjat. De az író nem vehette át ezt a kitüntetést és a vele járó nagy összeget. Szelíd és konok egyéniségének ez a történelmi bemutatása — a korral együtt — méltán tart számot a mai olvasók nagy érdeklődésére. (gesztelyi) Nyfrcsaholy főutcáján, (jl)
