Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

1988. április 28. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 Közérdekben Kérdések, válaszok KÉRDÉS: A demográfiád hullám romlása miatt hamarosan jó néhány nevelő válik fe­leslegessé a város általános iskoláiban, ami már ima is feszítő gond a pedagógusok köré­ben. Született-ie a megoldásra városa koncep­ció? (Pedagógus pártbizottság) VÁLASZ: A város különböző iskoláiban négy-öit éve jelentkezik munkaerő -felesleg (elsősorban Jósavárogban) — oka a csökkenő gyermeklétszám. Városi szinten a felmérések szerint a két év múlva kezdődő tanévre az általános iskolás korú gyermekek száma mintegy ezer fővel csökken. E miatt az egy tanulócsoportra jutó létszám csökken, azaz közeledik az oktatási törvényben megbatáro­zott optimumhoz. A következő három tanév­re az általános iskolák 27 napköziscsopont- fejlesztést, ezzel ugyanennyi pedagógus-ál­láshelyet kapnak. A pedagógusmunka er ő - igényt városi szinten nyilvántartják, a mun­kahelyükön feleslegessé vált pedagógusokat más oktatási intézményekbe irányítják, (örö- kösföddön például erőteljesen növekszik a tanulócsoportok száma, így ott munkaerő­igény jelentkezik.) Elsősorban a kinevezett pedagógusoknak kínálnak ilyen esetben ál­láshelyet, másodsorban pedig azoknak, akik szerződéses munkaiviszanyban vannak az 'is­kolával. Mindezek után kerülhet csak sor végzős pedagógusok és a városon kívülről el­helyezkedni akarók alkalmazására. KÉRDÉS: Az 5. számú általános iskolában a szülők kénytelennek megfizetni a napközis ellátás költségeit, ha gyermekeiket ebédel­tetni szeretnék. Nem értik, miért nem lehet önköltséges alapom csak ebédet hiiztosítan.i, amely sok szülő pénztárcájához méretezett. (Ipari szövetkezeti pb) VÁLASZ: Az iskolában — mint más isko­lákban — a Szabolcsi Vendéglátó Vállalat étkeztet. Ez évtől megemelték a rezsiköltsé­get. Az önköltségles ebédnél a rezsiköltséget az iskolának kell fizetni, ami az emelés után 9 forint 12 fillér adagomként. A napközis és menzás étkezésnél e növekedést az állami 'költségvetés átvállalta, az önköltségesnél vi­szont nem. Tekintettél arra, hogy az iskolák költségvetési keretét a nehéz gazdasági hely­zet miatt csökkenteni kellett, az iskola nem tudja vállailnii az önköltséges étkeztetésből eredő anyagi terhet. 100 gyermek önköltsé­ges étkeztetése egy tanévben mintegy 190 ezer forintba kerülne az iskolának, így az önköltséges étkeztetés helyett a napközis el­látást ajánlják fel az iskolák a szülőknek. Igaz, ez anyagilag megterhelőbb, de az ebé­den túl tízórait és uzsonnát is jelent a gye­rekeknek. KÉRDÉS: A szóralkazóhelyekire (pl. Eper­jes étterem) gyermekeket is becsalnak a Vi­deóval. A 14 éven aluli csak vásárolhasson, Vagy csak étkezhessen az éttermekben — ja­vasol iák az északi körzet párttagjai. VÁLASZ: Az Eperjes étteremben rövid ideje valóban videofilmekkel szórakoztatnák a vendégeket, melyet a látogatók többsége örömmel fogad. A 14 éven aluli gyermekek kiszolgálásának tHaűmána, illetve a kizáró­lag hozzátartozókkal való étkezésre vonatko­zó javaslatnak a tanács nem tud érvényt sze­rezni. A jogszabály szerint fiatalkorú az ét­teremben kísérő nélkül 20 óráig tartózkod­hat, viszont szeszes itallal kiszolgálni tilos. Délidőben e helyen gyermek és felnőtt elő­fizetéses étkeztetés folyik. A felnőttek .ilyen­kor kifejezetten igénylik a tv működését. Ilyentájt a Jósavároslban is fogható Sky tv adásait sugározzák, ezt láthatják a gyerme­kek is, hiszen a szórakoztató műsor nem ká­ros a fiatalkorúalkra. A délután az éttaremlbe vásárolni betérő 14 éven alulit kiküldeni az üzletből nem le­het, csak a szülők akadályozhatják meg, hogy gyermekük oda betérjen. KÉRDÉS: Rendszeresen hiánycikk a város boltjaiban a nagyobb méretű női fehérnemű (pú., a harisnyanadrág) színiben és minőség­ben is. (Közúti építő vállalat) VÁLASZ: A tanács ellenőrei megállapí­tották: a Kossuth téri harisnyából than e ter­miékeiket több fajtáiban, minőségben, színiben folyamatosan tudják kínálni a vásárlóknak. Az elmúlt hónapokban sem volt fennakadás az ellátásban. Jelenleg is többféle harisnya­nadrág kapható, még 140 kilogrammos sze­mélyek száméira is. Az Viszont igaz, hogy külföldi harisnyanadrágot az egységek nem forgalmaznak. KÉRDÉS: Jósaváros lakossága a 20 ezret meghaladja, mégis csak egyetlen nem magán üzemeltetésű zöldségboltja van. Nem kevés ez egy ilyen nagy népességű negyedben? (Konzervipari vállalat) VÁLASZ: Jósaváros zöldség-, gyümölcs- eülátását — az ellenőrzési tapasztalatok alap­ján — a városi tanács szakemberei kiegyen­súlyozottnak ítélik mieg, bár időszakosan elő­fordulhat egy-egy áruféleség hiánya. A vá­rosrészben .egy szerződéses zöldség-gyü­Harlsnya minden mennyiségben — a Kos­suth téri boltban moles bolt, két élelmiszer -háztartási balt, két ABC-éruház biztosítja a folyamatos kínála­tot, s bővítik a választékot a több helyen is árusító magántermelők. KÉRDÉS: Folyamatosan sok a panasz a városiban a tej és tejtermékek minőségére. Eddig csak nyáron, .illetve melegebb időben ez ilyenkor előfordul. Jó lenne tudni, mi en­nek az oka? Miért írják már 2-3 nappal elő­re a tejesaacskókna a szavatossági időt, s az üzletekben miért az aznap már lejért tej kapható ? (Bíróság) VÁLASZ: A jelzést továbbítottuk az élel­miszer-ellenőrzés .ilLetékesedhez, nem tartják valószínűnek, hogy a tejesaacskókna fcét-Hhó- rom nappal előre írják a szavatossági időt. Már csak azért sem, mivel a téli hónapok­ban 'kettő, más időszakban egy nap a fo­gyaszthatósági idő. Más irányú tájékozódás­ból kitűnt, hogy a tej és tejtermékek egy ré­sze a nem megfeeűtlő bolti tárolás miatt sa- vanyodik meg, de e mellett az otthoni táro­lás is okozhat minősiégi romlást. KÉRDÉS: A Toldi és az Ahány János utca sarkán lévő ABC-érulhézban délutánonként tizenéves fiatalok csoportokban szeszes italt vásárolnak, amit az áruház mögött, vagy a parikban fogyasztanak el. Miért tehetik? Nincs iilllietékes, aki erre felfigyelne és intéz­kedne? (Déli lakókörzeti pártvezetőség) VÁLASZ: Az élelmiszerüzletekben a fia­talkorúak szeszesital-kiszolgálását sajnos megtiltani nem lehet. Az viszont igaz, hogy az ürieték környékén és a közterületeken is tilos szeszes italt fogyasztani. A tanács kö­szöni a jelzést és a közterület-ellenőrök be­vonásával intézkedik. Hasonló intézkedésre jogosult a rendőrség, elsősorban annak if jú­ságvédelmi részlege. KÉRDÉS: Sokan felháborodtak a nőnapi virágának miatt. A szegfűért 50—60, a gar- beráért 75—80 forintot, a kaiéiért 90—100 fo­rintot kértek szálanként. Miért nem tatáinak módot az 'iűletékesek a virágok csillagászati árainak korlátozására, még akkor is, ha sza­badáras 'termékekről van szó. (Volán ^pártbi­zottság) VÁLASZ: Idén — mint a megelőző évek­ben is — ellenőrizte a tanács a nőnapi vi- rágénakat. A legnagyobb ár a szegfűnél 35, gertnerámiál 65, a kélánál 70 forint volt. Az árakat a tanács részéről is magasnak tart­ják, de ha a piaci verseny nem hat az árak csökkenésére, azt központilag korlátozni nem áll módjukban. KÉRDÉS: Visszatetszést kelt a Patyolat újabb intézkedése, amivel a tisztításra átvett ruhaneműk vállalási jegyzékére — ha a ,,itextil kresz” hiányzik — a következő szö­veget vezetik: károsodhat a fél kérésére, tisztítása kresz hiányzik. „ Ezzel a nyilartko-. zattai a Patyolat a rossz munkája következ­ményeit is a megrendelőre hárítja? (Magyar Nemzeti Bank) VÁLASZ: A Patyolat mintegy három éve úgy veszi át az ismeretlen alapanyagbal ké­szített — főleg külföldi és a kilós bálitokban vásárolt bőrrel és különböző díszítésekkel el­látott — ruhaneműk tisztítását, hogy az eb­ből adódó kárt nem vállalja. Erre azért ke­rült sor, mert több esetben reklamáció ér­kezett ebből adódóan, hogy az ilyen ruha­anyagok tisztításánál mintadarab nem áll rendelkezésre. KÉRDÉS: Borbányára 8 és 16 óra között ritka a buszjárat, mivel csak óránként, más­fél óránként, jár. A járatsűrítés indokolt len­ne, hiszen jelentősem megnövekedett e terü­let lakossága, sok a nappal is utazni szándé­kozó. (25-ös körzet) VÁLASZ: Borbányám a helyközi autóbu­szokkal is el lehet jutni, melyekre érvényes a helyi bérletjegy is. A május 29-től érvé­nyes új menetrend szerint 8—16 óra között — a helyi és helyközi járatok együtt — 16 járaitpár közlekedik majd, amelyekkel az utasokat zsúfoltság nélkül ál tudják szállíta­ni. Tanács kontra bérlő Lakás (nem) eladó! Az utóbbi időben sok vihart kavart annak a rendeletnek a módosítása, amely a tanácsi lakások eladását lehetővé tette: A tanácsok hátrányos helyzetibe jutottak, vagy jutnak miaitta, a KlSZ-fiiaitalok pedig egyenesen kö­vetelik: azonnal fagyasszák be ezt a népgaz­dasági vagyont herdáló lehetőséget. Nem tet­szik azoknak sem, akik sók százezrekért, vagy 'inkább millliókiért építettek, vagy vet­tek lakást maguknak. Jó viszont azoknak, akik tanácsi lakásban Laknak és azt nagyon nagy kedvezményekkel megvehetik. A tanácsi lakások értékesítését lehetővé tevő rendelet még 1969-ben jelent meg. Eb­ben meghatározták, mit lehet eladni. Az ere­deti cél az volt, hogy a tanácsok, fllLetve a tanácsi lakások kezelői megszabaduljanak a gazdaság faiamul fenntartható lakásoktól. Ez tisztességes oéü volt, az ár pedig függött az épület korától, állagától és attól ,is: hány la­kásos épületről volt szó. Egy hatlakásos épü­let esetében a helyi forgalmi értéknek a 30 százalékát szabták ki a 'lakás árául, de csak akkor, ha a benne lakó bérlő veszi meg. Ha tizenöit évnél öregebb épület eladásáról dön­töttek, amelyik mem volt felújítva, akkor a forgalmi értéknek osiak 15 százalékát kérték érte. Néhány hete jött a módosítás. Előtte a.ta­nácsok képviselői kérték a rendelet alkotóit, legyenek ők is érdekeltek a lakásértékesítés- ben, s a piáéihoz közelebbi árat alkalmazhas­sanak. Vagyis azt szerették volna elérni, hogy a tanács saját rendeletben állapíthassa meg, mit és mennyiért lehet eladni. A ren­delet megszületett, de ezt a kérést nem vet­te figyelembe. Kibővítették a megvásárlás lehetőségét azzal, hogy míg korábban csak akkor lelhetett eladni egy épületet, ha a bér­lők 75 százaléka meg akarta azt venni, most már elég, ha 51 százalék kéri. Gond, hogy a módosítás ellentétben van az eredeti rendelettel, amelynek a célja azon túl, hogy a gazdaságtalanul fenntartható épületek eladása volt, meg akarta szüntetni a vegyes tulajdonú házakat is. A módosítás ugyanis előírja, hogy ha nyugdíjas, vagy olyan család lakik a házban, akii nem akar­ja megvenni, 'akkor a bérleti jogviszony fennállásáig, 'illetve a tanácsi bérlakásra jo­gosultság megszűnését követő öt évig lakása nem adható el másnak. A végeredmény te­hát: csupa vegyes 'tulajdonú házak jönnek létre, ment^a megmaradókat az ingatlanke­zelőnek, az eladottakat pedig a tulajdonos­nak keHi(ene) fenntartani. Nyíregyházán eddig 160—170 lakást jelöl­tek ki eladásra, de eddig mindössze 60-at, 70-et vettek meg. Ez nem jó abból a szem­pontból, hogy a tanács kevesebb pénzhez ju­tott, mint amennyihez szeretett volna, ám jó Olyan Oldalról nézve, hogy több lakás ma­radt állami tulajdonban, s ezekkel jobban tud gazdálkodni a város. Ha minden lakást eladnának, amelyet a lakók ötven százalé­kánál nagyobb hányadia kér, annak a lakás­gazdálkodás szempontjából beláthatatlan kö­vetkezményei 'Lennének. Azokat a lakásokat ugyanis, amelyeket eladásra jelölitek ki, még megüresedett állapotban sem oszthatnák el, tehát a kiköltözött családok helyére sem köl­töztethetnek senkit, hogy ne alakuljon kli is­mét vegyes tulajdon. Végső következtetésül oda is el lehet jutni, hogy ha most minden lakást kijelölnének eladásra, egyetlen új igénylő sem kaphatna lakást Nyíregyházán, csak akkor, ha új ház épülne. A másik kö­vetkeztetés: ilyen esetben senki nem adná lie még ötszörös visszatérítési díjért sem laká­sát, hiiszen sokkal jobban járna, ha a milliós értékű házat néhány ezerért megvenné. Van lehetősége a végrehajtó bizottságnak arra, hogy egy-egy"-területet elkülönít, és az ott lévő házak forgalmi értékét megemelheti akár 100%-kal is. Ez viszonylag kedvező le­hetőség lenne a tanácsi pénzek növelésére, de itt is van egy olyan kedvezmény a vá­sárló számára, ami a tanácsi bevételt csök­kenti. Ha ugyanis a bérlő egy összegben megfizeti a lakás árát, akkor negyven száza­lék kedvezmény illeti meg. Ha most egy szá­mítást végzünk, egy 800 ezer forint értékű lakással el játsszuk ezt a lehetőséget —.ak­kor odia jutunk, hogy valószínűleg megint csak eladhatatlanná válnak a lakások, más­felől viszont aki nem juthat ilyenhez, na­gyon Olcsónak találná az árakat. Tehát 1 millió 600 ezerre emelhetné a ta­nács a forgalmi értéket, amelynek 60 száza­lékát kellene megfizetni. Ez 960 ezer forint. Ha ebből 40 százalék kedvezményt kapna a vevő, 576 ezerért juthatna a lakáshoz. Vagy­is a lakás árához képest olcsón, a zsebéhez képest pedig drágán, s ha azt kimondanák rendeletben, becslések szerint legfeljebb a lakások 20—25 százaléka találna vevőre. Ha a rendeletet úgy alkotják meg, hogy részlet- fizetésre is lehetőséget adnak, akkor a ta­nács jár rosszul, mert csak tíz százalékot kö­vetelhet — melynél egy összegben csupán 96 ezer forintot kellene befizetni —, hiszen eny- nytit ír elő a rendelet. Ez a példa azokra a házakra érvényes, amelyek vagy 15 éven belül épültek, vagy 15 éven belül felújították azokat. Városunkban 'körülbelüli a lakásállomány 40 százaléka tar­tozik ebbe a kategóriába. Amennyiben 15 évesnél idősebb lakásokat kánál értékesítésre a tanács, a vételár csu­pán a forgalmi érték 15 százaléka, ami az előző példát tekintve azt jelenti, hogy egy összegben történő vétel esetében 288 ezer fo­rintért részletfizetés esetén 28 800 forintért veheti meg a bérlő a Lakását. Csak összeha­sonlításként jegyezzük meg, hogy ennek a lakásnak a kiutaláskor fizetendő Lakás-hasz­nálatbavételi díja 48 ezer forint (ezt fizetik a 'lakásigénylök). Az előbbi számítások, azt hisszük, egyértelműen bizonyítják, milyen kedvezőtlen ez a megoldás a tanácsoknak — hiszen egy új 53 négyzetméteres lakás meg­építése jelenleg minimum 1 millió farimtba kerül! Ami a jelenlegi lakásgazdálkodási, lakás­politikai elveket még inkább ellentmondá­sossá teszi, hogy a központi irányelvek a ia- kásmobiiMzáaió növelésére is ösztönzik a ta­nácsokat. A lakásmobilizáoió része a tanácsi bérlakást leadok ösztönzése többszörös térí­tési díj ellenében. Ebben az esetben — la­kásnagyságtól és komfortfokozarttól függően — 50—400 ezer farim/t összegig kaphatnak té­rítést és vehetnek, vagy építhetnek 800 ezer­től 1 millió 500 ezer forint értékű lakást. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben jelentős saját pénzt is be kell invesztálni, valamint igénybe kell venni jelentős OTP-kölcsönt is. 'Ettől lényegesen jobban jár, ha megveszi a tanácsi bérlakást és utána építkezik. Az új rendelet ugyanis korlátozás nélkül lehetővé teszi akár az azonnali tovább-ér.téfcesítést. Ilyen esetben a lakást megvett bérlő már a teljes forgalmi értéket kapja, tehát 15 éven túli lakás esetében a teljes összegben befize­tett 288 ezer forinttal szemben azonnal 800 ezer forintot! A rászorulóknak építeni kellene, Nyíregy­házán például legalább 60—90 lakást évente. Abból a pénzből, ami a lakásértékesítésből befolyik, ennyi anyagi közel sem jönne ösz- sze, s az lenne a végeredmény, hogy Nyír­egyházén évről évre jelentősen csökkenne a tanács által kiutalható lakások száma. Ha viszont a rendelet azt szabná meg, amennyi alatt nem lehet eladni, akkor jobban élhet­nének a lehetőséggel a tanácsok. A rendelet alkotói minden bizonnyal Pest­ben gondolkodtak, a fővárosban ugyanis a 428 ezer lakás 75 százaléka 1950 előtt épült, csaknem százezer eddig még nem volt fel­újítva. Ott tehát meglehetősen fontos érde­ke a tanácsoknak, hogy megszabaduljanak ezektől a lakásoktól. Nyíregyházán viszont a 7500 tanácsi bér­lakásnak 80 százaléka húsz éven belül épült, itt koránt sincsenek olyan gondok a fedúj-í- tássa'l, mint Pesten. Itit tehát nem az a város érdeke, hogy megszabaduljon fillérekért a lakásoktól. Ezért kellene a rendelet alkotói­nak mielőbb visszatérni alkotásuk elemzésé­re. Balogh József A tanácsi dilemma egyik alanya: jó állapotú bérház vételre várva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents