Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. április 25. Nagy figyelem kísérte a,szóbeli kiegészítőt. (Folytatás az 1. oldalról) vezetből, mint például a munkamódszer megújulása, a szervezeti szabályzat módosítása, az új alkotmány deklarálása, a tömegek és társadalmi szervekkel való együttműködésnél a partneri viszony kifejezése, stb. A szóbeli előterjesztés végezetül rámutatott: a pártvitával a folyamat nem zárult le. Egy olyan változás kezdődött el, amelynek lényege, hogy a pártértekezlet határozatának megszületésekor azonnal — de sok tekintetben már addig is — cselekedjünk, hiszen egy kevésbé optimális cselekvés is többet ér, mint egy csodálatos elméleti vita a cselekvésről. A mi esetünkben pedig különös fontossága van annak, hogy a Szabolcs-Szatmárban született javaslatokat sajátosan megyei színezetű végrehajtás kövesse. A vita vei. Erre nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben. A továbbiakban azit boncolgatta, hogy miből származott, táplálkozik elégedetlenségünk. Ezek között említette a korábbi formális választásokat, amikor csak szavaztunk, de nem választottunk. Életünk természetes velejárója, hogy több kérdésben van ellenvélemény és ellen- szavazat is. A lényeg az, hogy a nép többségének tetszen a politika! Hiányolta, hogy az állásfoglalás-tervezet keveset foglalkozik a gazdasággal, jóllehet egy sor kérdést mielőbb tisztázni szükséges. Ilyen például a fejlesztés vagy visz- szafejlesztés kérdése, az elmaradott térségek problémája, az áraránytalanságok és a bérfeszültségek ügye. Az aránytalanságok csüggedés- hez vezetnek, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért javasolta, hogy országos szinten az eddiginél többet tegyenek az egyenlőtlen fejlődés meggátolására, s közös erőfeszítéssel vegyük elejét a gazdaságok lehetetlenülésének, mert ezzel fontos társadalmi feszültségeket sikerül csökkenteni. Liba Lajosné (Vásárosna- mény, VOR) többek között arról beszélt, hogy területükön a párttagok aggódnak azért, hogy az ország adósságállománya egyre jobban veszélyezteti az egyéni boldogulást is. Majd azt sürgette, hogy a pártrendezvényeken kapjon teret a kisebbség véleménye is, ám a döntés után legyen mindenkire kötelező az elhatározás. Szólt arról, hogy mielőbb tisztázni kell a konzultatív testületek szerepét, s javasolta, hogy a szakszervezetek aktívabban vegyenek részt a termelés érdekvédelmében is. Tolmácsolva a párttagság kérését, elmondta: a jövőben kapjanak reálisabb értékelést a szocialista országok közötti kapcsolatok, s nyíljon nagyabb lehetőség a kishatár- meniti együttműködésre a gazdaságban is. Kritikusabb és önkritikusabb az állásfoglalás-tervezet, mint a korábbi dokumentumok voltak — mondta 'többek között Tóth Géza, az SZMT vezető titkára. Tény, hogy követtünk el hibákat az elmúlt időszakban, de az is való, hogy eredményeink sem szé- gyelnivalóak, ennek ellenére tapasztalni, hogy a párt deffenzivában van még mindig. Hiányolta, hogy a tervezet nem elég markánsan határozta meg a tennivalókat, amiben akár több variáció is elképzelhető lenne. A pártegység kérdéséről szólva azt hangsúlyozta: új közmegegyezés kell, újra szükséges gondolni a társadalmi szervek és a pártszervek kapcsolatát, szerepét. Szükséges, hogy például a szakszervezetek már a döntések előkészítésének időszakában aktívabban vegyenek részt, ha kell vállalják az ütközést is, amiről tájékozódjék a nyilvánosság. Meglévő nehézségeinket, feszültségeinket magyarázatokkal már nem lehet levezetni, megszűntetni (bérpolitika, munkanélküliség, szociálpolitika), hanem tettekre van szükség. A megújulás fő feltétele viszont a fegyelmezett végrehajtás és annak ellenőrzése. Demendi László, a balkányi nagyközségi pártbizottság titkára hiányolta az állásfoglalás-tervezetből az alaposabb helyzetelemzést, s azt, hogy a gazdasági folyamatokért nem eléggé megnyugtatóan veti fel a felelősség kérdését. Ebből úgy tűnik, hogy az országos bajok, gondok elkövetéséért egy kollektív bűntudatot akarunk éreztetni, — ám ezt nem fogadja el a párttagság. Felvetette azt is, hogy helyzetünk jellemzője: a kelleténél jóval több szervet, szervezetet kell eltartania a társadalomnak, s ezek ráadásul gyakorta akadályozzák a munkát. A cselekvési egységről szólva azt hangoztatta: több fegyelmezett párttagra van szükség, s nagyobb következetességre azokkal szemben, akik megsértik írott és íratlan törvényeinket. Óvni szükséges a káderpolitika tisztaságát: a hatalommal visszaélőket arrébb kell állítani, s elejét venni az elharapózott protekcionizmusnak. Bírálta, hogy egyszerűsödés helyett egyre bonyolultabbá válik a gazdasági irányítás, hogy nem eléggé előremutató a tervezet az ifjúság megítélésében. Hangsúlyozta végül: gondolkodásunkban, ami tegnap elég volt, ma már kevés, holnapra még több kell. A párt bizalmat ad a Hazafias Népfrontnak és számít rá a kibontakozásban — mondta Soltészáé Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei titkára. Ebből következett, hogy a népfrontszervek is kritikusan A vitában elsőként felszólaló Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára arról beszélt: félő volt, hogy a korábban rendezett két vita után a mostaninál érdektelenséget tapasztalni majd. Ennek ellenére a párttagság nagy aktivitással és felelősséggel vitatta az állásfoglalás- tervezetet, s általános volt, hogy a 25 főn aluli alapszervezeteknél csaknem mindenki véleményt nyilvánított. A városi pártbizottsághoz tartozó területen a több mint 11 ezer párttag csaknem 80 százaléka vett részt, nyilvánított véleményt a vitában. Ez a közvélemény pedig cselekvést sürget. Helyenként szóvá tették: ilyen jelentős dokumentum esetén a jövőben több időt kell adni a vitákra, s tisztábban fogalmazni, hiszen a párttagság jelentős része nem kellően járatos az országos ügyekben. Elmondta, az alapszervezetekben sok helyütt felhívták a figyelmet az ifjúság megnyerésének fontosságára; arra, hogy a nyilvánosság szélesítésénél kerülni kell az egyoldalú szemléletet a propaganda- munkában, s hogy a bekövetkezett nehéz helyzetért a felelősség kérdését is élesen felvetették a város kommunistái. Általában azonban á kibontakozás útjának a keresése és a tenniakarás jelzése a döntő. A bizalom lassan elfogy, ha nem kezdünk hozzá a feladatok végrehajtásához — hangzott el több helyütt. A megújulásban a pártnak mindig az élen kell járnia — hangoztatták másutt. Felvetették az alapszervezetek dilemmáját, azt hogy miiként tudják elvi-po- liitikai eszközökkel ellátni feladatukat például ott, ahol sajátos helyzetet teremt a vállalati tanács léte. Sürgető igény, hogy a vezetők ne párnázott ajtók mögül irányítsanak, hanem gyakrabban tapasztalják életközeiben a valóságot. Csak a szó és a tett egysége szüntetheti meg a bizalmi válságot, s ehhez új típusú propagandamunkára is szükség lesz az országos pártértekezlet után. A nyíltság csak felelősség- tudattal együtt létezhet — hangsúlyozta Kovács Géza, a Tsz elnöke. Arról is beszámolt: a vita során tapasztalni lehetett, hogy a párttagokhoz hasonilóan a párton kívüliek is féltik vívmányainkat, a szocializmust és azt akarják, hogy erősödjék an- niaik a pártnak a vezető szerepe, amely az elmúlt évtizedekben jelentős eredményre is tudta vezetni népünket. Ehhez azonban szükség van a párt megújulására, ment csak ilyen módon válik képessé a gazdasági-társadalmi kibontakozás, a reform vezénylésére. Folytatva a bevezető gondolatsort arról szólt: a nyíltságot többen félre értelmezik, s a nyíltság leple alatt olyan vélemények is elhangzanak, amelyek ellentétesek népünk érdekeiszabolcsbákai Búzakalász A megyei pártbizottság tagjainak égy csoportja. figyelték, tanulmányozták a párt állásfoglalás-tervezetét, hogy tudják, mihez kötelezi el magát a népfront. A társadalmi megújulásban, a kibontakozásban partnerek és szövetségesek kívánunk lenni, s erre alkalmassá is tesszük a népfrontot — hangsúlyozta, majd hozzátette: szükség van rá, hogy a Hazafias Népfront a politikai munkában jusson az eddiginél is fontosabb szerephez. Néhány társadalmi probléma (továbbtanulási gondok, az irányítás, az átképzés problematikája, a fiatalok nehéz helyzete, érzékenysége) elemzése után így foglalta össze mondanivalója lényegét: — Arra van szükA fiatalság sajátos nézőpontból szemléli a valóságot, s ez azt jelenti, hogy kritikusabb. Radikális, gyors változásokat várnak a fiatalok, azt vallják, hogy nem lehet a döntéseket elodázni jobb napokra várva. Ebben a törekvésben, a szocializmus pozícióinak erősítésében számíthat ifjúságunkra a párt — mondta többek között Jókay László, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A f iatalok véleménye szerint arra is szükség van, hogy igazi egység legyen a pártban, mert ez ad követhető példát. Arról is beszélt: a jövőben nagyobb mozgástér kell a KISZ-nek, ezáltal válhat vonÉlénk érdeklődéssel hallgatták a felszólalásokat. ség, hogy gyorsan mozduló társadalommá fejlődjünk; hogy vegyük elejét az elvek és a gyakorlat fáziseltolódásának, s hogy legyen erőnk véghez vinni mindazt, amit elhatároztunk. Felelősségteljes időszakot élünk — mondta többek között Tar Imre, nyugalmazott megyei első titkár. Az elmúlt három évtizedben tisztes eredmények is születtek, de hibákat is elkövettünk. Az őszinte, nyílt tájékoztatás hiánya, a pártdemokrácia gyengesége, az elbizakodottság, s az önkritika hiánya miatt megfosztottuk magunkat a kollektív bölcsességtől. Nem tudtunk időben megfelelő válaszokat adni az új kérdésekre. A tervezet vitája megmutatta, hogy az embereknek van véleményük, megújulást alkarnak, olyan változásokat, amelyek eredménye az ismert hibák kijavítása, a szocializmus erősítése. A bizalmi válság még nem múlt el, s illúzióink sem lehetnek, hoju/. egyszerre minden megváltozik. Ám, ha alaposan végiggondoljuk tennivalóinkat és cselekszünk, akkor előbbre jutunk — mondta, majd a továbbiakban hangsúlyozta: a párt tekintélyét csak úgy tud- i juk visszaszerezni, ha őszintén, önkritikusan szólunk az elkövetett hibákról és így hívjuk munkára a tömeget. Javasolta, hogy újra kell gondolni a pártban a hatásköröket, gazdagítani a pártdemokráciát, hogy legyen általános a többesjelölés. Hangsúlyozta: a vezetők megítélésének mércéje az legyen, hogy a saját területen hogyan sikerül valóra váltani a meg- ‘ újulást. A lefolytatott vita kritika, de egyszersmind segítség is az országos pártértekezletnek egy jó állásfoglalás kikristályosításában — mondta Kandó Pál nyúgdíjas. Majd arról beszélt, hogy valóságunkban egyszerre van jelen a féltés, a kritika és a tenniakarás. A pártnak le kell vonni a szükséges tanulságokat a személyi konzekvenciákkal együtt, hogy munkájában egyértelmű és pozitív változás következzék be. Elejét szükséges venni a bürokráciának, határozottabb pártvezetésre van szükség, s olyan feladatmeghatározásra, amely egyszerre lelkesít és mozgósít. zóbbá a mozgalom. Hiányolta, hogy a tervezet, bár szól a fiatalságról, de nem kellő súllyal. Elmondta, hogy az állásfoglalás-tervezet vitája során a fiatalok javasolták: a társadalmi szervek vezetői ne legyenek választott tagjai a párttestületeknek, mert így előfordulhat, hogy önmagukkal kerülnek szembe. Balogh Zoltánná baktaló- rántházi pedagógus a műveltség szerepéről beszélt, mint az előrehaladás egyik zálogáról. Elmondta, hogy egyik feltételeit az óvodától az egyetemig szükséges megteremteni, eközben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a hátrányos helyzetű családokra. Sajnos, napjainkban nem veszik eléggé figyelembe a tapasztalt pedagógusok véleményét, több érzelmileg silány tankönyv kerül a gyerekek kezébe. Jól képzett, hivatástudattal rendelkező és kellően megbecsült pedagógusokra van szükség a jövőben. Az alapszervezetek néhány időszerű problémájáról, például a titkárcentrikusságról beszélt többek között Károly Edit (Fehérgyarmat Hódiköt). A jövőben mindenképpen erősíteni szükséges az ellenőrző és a számonkérő munkát, mert enélkül a legjobb határozat is csak pusztába kiáltott szó. Elgondolkodtatónak mondta, hogy hiányzik az önbizalom a kibontakozáshoz, s erre minden szinten nagyon komolyan oda kell figyelni. A megyei összefoglaló jó érzékelteti a Szabolcsban ta pasztaiható hangulatot — vé lekedett Alexa László nyug díjas. Az állásfoglalás-terve zetről elmondta, hogy töbl helyütt találni benne olyai kitételt, ami csupán óhajnat tűnik, melyekhez a feltétele két kell mielőbb megterem feni. Szólt az apparátus kor szerű felépítésének szüksége megvalósításáról, arról hog bár bizonyos személyi kérdé sek egzisztenciákat érintenél de több esetben lépni szüksé crés. Indokolt, hogy a válasz főtt testületek tagjai az eddi ginéi gyakrabban találkozz: nak a tagsággal. Végül a: sürgette: minden szémpontbí megfelelő vezetők kellene! olyanok, akik felkészültek, akik példásan élnek.
