Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
HM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1988. április 23. O Soltész Józseftől, a közterület-fenntartó vállalat igazgatójától — Hosszú időibe kerülne, míg én gyalog bejönnék, de én. is végignézem a várost minden reggel, már csak azért is, mert a város ellenkező végén lalkom. Lehetőleg mindig más útvonalat választok. Mivel tudom, hogy mikor höl kell szállítani a szemetet, kíváncsi vagyok: látom-e a menetrendszerű járatot. Kiváncsi vagyok ró, hogy az éjszakai takarítás milyen volt, s érdekel a zöldfelületek gondozottsága. Napi munkaidőmből két—két és fél órát a területen vagyok. Ez nemcsak a város területe, hanem a vállalaté is. Az a szokásom, hogy reggel bejövök, felveszem a pufajkát, és végigmegyek a telepen. Ha a gépészeti üzemben öt kukakocsi és négy konténeres kocsi áll, akkor baj van. Ha nem találom ott csak a terv szerinti karbantartásra berendelt járműveket, akkor tudom, hogy minden rendben van. Ezeket a reggeleket használom fel arra, hogy találkozzam az emberekkel. Ha nem szólít el valami halaszthatatlan feladat, akkor egy hét alatt a vállalat minden dolgozójával tudok találkozni. Ügy tapasztaljuk, hogy a városközpont takarítása mindig előnyt élvez. Hogyan és kik készítik a rangsort? — Én úgy hiszem, hogy egy városról alkotott képet mindenkor a belváros vagy a városközpont esztétikája határoz meg. Minden városnak vannak kiemelt területei. Nyíregyházán ez a kiskörúttal határolt rész, a Széchenyi utca, a Kossuth utca és Sóstó. Tulajdoniképpen négy kategória van, ezek a fenntartás, a takarítás színvonalát meghatározó kategóriák. Amíg a város központját naponta kétszer takarítjuk, addig lehet, hogy a négyes kategóriába tartozó utcát évente négyszer. 1986 óta átalánydíjas szerződést kötöttünk a városi tanáccsal. Év elején megállapodunk, hogy mennyi pénze van a tanácsnak a parkfenntartásra, takarításra és ennek álapján döntünk. A rangsort egyéb - ként a városi tanács műszaki osztályával együtt állapítottuk meg. A Változatlanul gond, hogy nem kielégítő ^ a szemétszállítás ütemezése. Erről árulkodnak a lépcsőházi „illatok”. Mi az ön véleménye? — Nem szeretem a statisztikát, mert átlag nincs, valamit azonban bizonyára mutat. Az utóbbi két évben 15 olyan panasz érkezett a szemétszállításra, amiért mi elmarasztalhatok vagyunk. Korábbi számokat nenn akarok mondani, de ha én erre büszke vagyok, akkor mindenki kitalálhatja, milyen számok lehettek azok. A szemétszállításiban van egy kettősség. A szemétszállítás ugyanis önmagában nem oldja meg a gondot. Felelősséggel tudom mondani, hogy a szemetet elszállítjuk, de a szemetet tárolni is kell. Nyíregyháza edényzetellátása viszont ma csak 50—55 százalékos, ami azt jelenti, hogy a két szállítás közötti ’időszakra nincs elegendő tárolóedény. A Kossuth utcai tízemeletes háziban, ahol egy lépcsőházban 65 lakás van, 8 kis kukát tartanak, ami a legkevesebb szemeteléssel járó időszakban is két nap alatt megtelik. Tehát nem az a gond, hogy mi nem jelenünk meg kedden és pénteken vagy hétfőn és csütörtökön, az a gond, hogy hiába jelenünk meg hétfőn, szerdán már telítve van az edény, melléöntik, mi pedig nem szedjük fel mellőle, mert ez a tulajdonos feladata. A gond a tervezésnél kezdődik. Érthetetlen, hogy egy ilyen nagy lakóházba ma nem lehet az 1,1 köbméteres konténert bevinni, mert keskeny a bejárata. Hiába van a nagy leöntő, nem tudják alátolni a tárolóedényt. Ki takarít a közterület-fenntartó vállalat után? Kérdezem ezt azért, mert ahonnan a kukáskocsi elvonul, ott többnyire sok szemét marad, a kocsi alatt pedig olajfoltok árulkodnak arról, hogy itt nem megfelelően karbantartott kocsi járt... — Azt hiszem, a szemétszállítás kultúrája Is változott az utóbbi időben. Tudom, hogy néha még valóban felfedezhető, merre ment el a kukáskocsi, de a járatok nagy részénél az emberek kezében mór seprő és lapát van. Szigorúan megköveteljük, hogy mi nem szemetelünk, ezért is írtuk elő, hogy a kukásjáratak dolgozói kötelesek eltakarítani az áltáluk okozott szemetet. Objektív okokról sem szeretek beszélni, de tény, hogy a szemétszállító járművek műszaki színvonala az egész országban nagyon alacsony. A mi gépállományunk 50 százaléka nullára leírt, 10—12 éves gépekkel dolgozunk. A szocialista országokban sincs megfelelő szemétszállító gép, nyugati gépeket nem tudunk behozni. A barcsiak kifejlesztettek egy jónak ígérkező típust, remélhető, hogy öt óv alatt beérik. — Ki takarít a kukáskocsi után? — Mikor ment végig gyalog a városon? — Ismeri-e a kivágott fák miatti szitkokat? — Kapituláltak a maszek virágárusok előtt?---------------------------------------------------------------------------------Soltész József eredetileg gépszerelő szakmát tanult. Levelező úton végezte el a gépészeti technikumot, majd a Nehézipari Műszaki Egyetem üzemmérnöki szakát, ahol ezután műszaki tanári diplomát is szerzett. Dolgozott Tiszada- dán, a Vörös Csillag Tsz-ben, volt a Nyíregyházi Konzervgyár energetikusa és energetikai csoportvezetője, 1975 és ’85 között a nyíregyházi városi pártbizottság politikai munkatársa, 1985. július 1. óta pedig a közterület-fenntartó vállalat igazgatója. Nős. két gyermek apja, felesége Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. v _____II____ emelkedtek, a fenntartásra pedig a tíz évvel ezelőtti összegnek csak 75 százaléka jut. Hogyan lehet így nem szebbé tenni, csak a korábbi színvonalon tartani a parkokat? — Csak úgy, hogy azokat a területeket tartottuk meg önmagunknak, amelyek frekventált helyen vannak, amelyekhez szak- képzettség kell, vagy pedig olyan gépesítettség, amellyel mi rendelkezünk, a többit bérbe adtuk. Ami a nagy gond: a parkok nagy része a felszabadulás előtt épült, a másik része pedig húsz évvel ezelőtt. Ha valaki ránéz a Kossuth ítérre, látja, hogy nagyon nég fel kellett volna újítani. A nagy gond, hogy Nyíregyházán a parkok felújítására nincs pénz, ezért évről évre romlik állaguk. Éppen ezért kellene fenntartásukra egyre több pénz, hiszen egy tápanyagban szegény földben sem a fű, sem a fa nem nő meg, pótlásukat szinte lehetetlen évente elvégezni. A lakótelepek építésekor mindig a környezet építése maradt el. így volt ez Jósavárosban, így volt a Szamuely-lakótelepen, így van most Örökösföldön is. Egyik helyre sem került termőföld, a füvet, a fát az ott lévő homokba ültették és ma már egyszerűen kisül belőlük a növényzet. Évente 10—15 millió forint kellene ahhoz, hogy Nyíregyháza parkjainak felújítását folyamatosan el tudjuk végezni, de még így is 15 évre lenne szükség ahhoz, hogy utolérhetnénk magunkat. ^ Mi az oka, hogy a vállalat kivonult Nyíregyháza virágellátásából? Kapituláltak a virágkertészeik a maszekok előtt? ^ Mennyi Nyíregyháza szemete naponta? — Nyíregyházán ma naponta ezer köbméter szemét keletkezik. Ez azt jelenti, hogy ha a Tanácsköztársaság térre borítanák, akkor az egész teret mindennap 1 méter magasan beterítené. Ez 37 000 háztartás szemete. Mikorra telik be az új szeméttelep, ha ilyen mennyiségű szemetet kell naponta oda kihordani? — 1968-ban készítettek egy tanulmányt, akkor úgy látták, hogy 2010-ben éri el a napi ezer köbmétert Nyíregyháza szemete. Most 1988-at írunk. Beszéljünk a másik nagy feladatukról is. Mennyi park, hány fa, cserje van a megyeszékhelyen? — Ma a városban 120 000 négyzetméter park, 120 ezer fa van, a cserjeógyak nagysága 61 759 négyzetméter, az örökzöldeké 9053 négyzetméter, a sövények hossza meghaladja a 31 kilométert. Kevesebb vagy több ez, mint például 10 évvel ezelőtt? — Ez jóval több, mint tíz évvel ezelőtt, aninál az óknál fogva is, mert akikor Nyíregyháza területe is jóval kisebb volt. Azt is el kell őszintén mondani, hogy a fatelepítésben hosszú ideig nem volt tervszerűség. Ebből következett az, hogy tájidegen, talajt, hőmérsékletet nem kedvelő fafajokat, cserjefajokat ültettek. A városi tanáccsal közösen egy új telepítési tervet készítettünk és jobb fafajták telepítését határoztuk el. Ahhoz, ihogy egységes faállomány legyen Nyíregyházán, a lakosság társadalmi munkájához is több szakmai segítséget kell adnunk. Ismeri-e azokat a szitkokat, amelyeket egy-egy kivágott fáért kapnak? — Sokszor valóban bennünket szidnak, ha egy fát kivágunk, pedig mi csak akkor nyúlunk a fűrészhez, ha nincs más megoldás. A fák kivágását egyébként egy bizottság dönti el, az engedélyt pedig a városi tanács műszaki osztálya adja meg. Legtöbbször azért kényszerülünk fát kivágni, mert balesetveszélyes. Jó példa volt erre a múlt évi vihar. Bizonyította, hogy ha nem vágjuk ki a korhadt, kiöregedett fákat, akkor azzal okozunk veszélyt a város lakosságának. Az más dolog, hogy a pótlást tervszerűen kell elvégezni, és nem a fa kivágása után, hanem már jóval előtte. Nemrég olvastam egy tájékoztatóban, hogy az egy dolgozóra jutó gondozott parkfelület tíz év alatt megháromszorozódott, a költségek több mint duplájára — Nem vonultunk ki Nyíregyházáról. Van üzletünk a Zrínyi Ilona utcán, a Búza téren, a Kun Béla utcán, a Jósavárosban, a temetőben, a kórház előtt és az állomás előtt, s többet nincs is szándékunk nyitni. Elnnek ellenére úgy érzem, egyre nagyobb szerepet vállalunk Nyíregyháza virágellátásában. Lehet, hogy a kereskedelemben ez nem látszik meg, de a vágottvirág-igény 80 százalékát mi ki tudjuk elégíteni. Egy hektáron termelünk szegfűt, gerberát és kálát, s tulajdonképpen mi látjuk el a magánkereskedők zömét is ezekkel a vágott virágokkal. Néhány üzletünk kereskedelmi kultúráját azomban fejleszteni szeretnénk. Nagyon sokan vagyunk kiváncsiak arrí mennyibe is kerül végül ez a most har madszor átépülő három Grácia Nyíregy háza sétálóutcájában? — Május 1-jén a díszkutat az eredetinél szebb állapotban láthatjuk majd. Tulajdonképpen először építjük át, s ma nem tudom megmondani, hogy ez mennyibe kerül majd. A beruházási vállalat visszatartott 78 ezer forintot, mert már az átadás után is látszottak gondok. Most csak annyit tudok, hogy ez az összeg kevéls lesz. Bár a mi vállalatunk volt a generálkivitelező, ezt a kutat sokan csináltuk. A felelősséget mindig vállaltuk, nincs is szándékunk másra kenni. Rosszul tettük, hogy elvállaltuk anélkül, hogy bizonyos feltételeket megköveteltünk volna. Arra az eredetileg a Vénusz-szobornak készült medencére nem volt szabad rátenni ezt a kompozíciót. A hibák kijavításához nem lett volna szükség ekkora munkára, de azért vállaltuk, hogy hosszú távra megnyugtató módon megoldjunk minden gondot, vállalva ennek anyagi konzekvenciáját is. Mit érez, amikor azt látja, hogy a kör. út két sávja között most felújított zöldterületet egy-két nap alatt' tönkretesz- szűk. — Elkeseredek! Annál is inkább, mert .tudom, milyen nehéz kiszorítani kétmillió forintot a tanács költségvetéséből, hogy rendbe tegyük a körút belső szakaszát, amire már nagyon ráfért a felújítás. Amíg nincs rendben, addig a lakosság nagy része követeli, s mihelyt elkészült, a járókelők egy része rögtön tönkreteszi. Szerencsére egyre több helyen alakulnak olyan lakóközösségek, ahol felfedezhető a környezetszeretet, egyre több helyről kapunk segítséget, ötletet a város szépítéséhez, a tisztaság javításához. Ez az, ami nekünk erőt ad, s feledteti azokat az elmarasztalásokat, amelyeket olyan dolgokért kapunk, amiért nem is vagyunk a hibásak. Köszönöm a válaszait. Balogh József ... gyakorlatilag szabad a vásár a videopiacon. Kézen-közön forognak a kazetták, ma én adok kölcsön néhányat neked, holnap te hozol nekem egy párat. Akinek van némi ismeretségi köre, szinte napok alatt hozzájuthat a legújabb akció- vagy kommandóst ilmhez, horrorhoz, pornóhoz (a legkülönfélébb változatokban), és persze a nyugati sikerlistákat vezető ■ egyéb filmekhez is. Honi furcsaságaink egyike ez is. Mindenki tudja, hogy hazánkba nem szabad behozni olyan videokazettákat, amelyek a pornográfiát, a szadizmus, a kegyetlenkedés, az erőszak kultuszát terjesztik. Ugyanakkor viszont az is nyílt titok, hogy — tilalom ide vagy oda —, hazánkfiai szép számmal vásárolják ezeket a filmeket külföldön, és persze többnyire haza is hozzák őket. Ezúttal ne vitassuk a felemás gyakorlatot — nem ez az egyetlen eset, amikor szemet hunyunk az elvektől különböző, azokhoz nemigen igazodó valóság fölött. Felnőtt emberekről lévén szó, ki-ki viselje a felelősséget, mint ahogyan az is az ő dolga, otthonában, a négy fal között, esetleg szűk baráti körben mivel óhajt szórakozni. Azzal sem akarok most foglalkozni, végül is ártalmas-e a filmekből áradó erőszak, az elvis élhetőség határát súroló, nemegyszer azon túl is lépő kegyetlenkedés látványa. Szerintem ugyan messze nem olyan jámbor időtöltésről van szó, mint sokan gondolják, különösen nem a fiatalok, pláne a gyerekek esetében, de ez magánvélemény. Annál kevésbé van jogunk rendőrért kiáltani, mert ma már éppenséggel a hazai mozifilmek is felveszíti a versenyt az imént kárhoztatott videofilmekkel. Nos, éppen erről volna szó: a piacról és a versenyről. Tudniillik videó- ügyben mindmáig nem született elfogadható szabályozás. Pontosabban, „valami van", de — folytatna az idézetet —, „nem az igazi”. A létező rendelkezések álig-alig vesznek tudomást a realitásokról. Nem is csoda, ha csak tessék-lássék szereznek érvényt ezeknek a szabályoknak. Olykor széjjelnéznek egy-egy diszkóban vagy vendéglátóhelyen, mit is vetítenek a videón, rajtaveszt néhány ember, aztán másnap, máshol minden folytatódik ott, ahol abbamaradt. Valósággal ösztökéljük a videotulajdonosokat, hogy a feketepiacon kereskedjenek. Egyrészt, mert — valamennyi fél számára — ez az igazi üzlet, másrészt mert — bármilyen kellemetlen is ezt kimondani — a feketepiac úgy működik, ahogyan egy igazi piacnak működnie kell. Itt aztán igazán mindent megtesznek az ügyfélért, hiszen csak akkor megy a bolt, tehát haszon is csak akkor van, ha a kuncsaft elégedett. A kínálatra például nem lehet panasz: a feketepiacon olyan óriási a választék, amiről egy „rendes” videokölcsönző nem is álmodhat. Jobb helyeken katalógus áll az ügyfél rendelkezésére, és ha netán mégis hiányozna az óhajtott film, napok alatt beszerzik számára. Sőt, nemcsak beszerzik, át is másolják — ha kell, órák alatt (esetleg meg is lehet várni), ha kell, hangbemondással. Mindezért különben még a fővárosba sem muszáj utazni, szűkebb pátriánkban is működik ilyen másolóműhely. És még az árakkal is elégedett lehet az ügyfél: egy „komplett” ügylet (tehát a film másolása, a hangbemondás, maga a kazetta) a felébe sem kerül annak,. amennyiért nálunk az üzletben lehet kapni egy műsoros videeokazettát. A legális videokölcsönzők sem jelentenek igazi konkurenciát. Egyrészt a szűkös választék miatt, amelyet még akkor is szegényesebbnek kell minősítenünk, ha eleve nem vesszük figyelembe a nálunk törvényesen nem forgalmazható filmeket. Másrészt, mert drágák. A kölcsönözhető kazettákon ugyanis 25 százalékos forgalmi adó van, ráadásul a MOKÉP minden kazetta után 1600 forint letéti díjat kér a moziüzemi vállalatoktól. Akinek kedve van, kiszámíthatja, hányszor kell kikölcsönözni egy filmet ahhoz, hogy a dolog elkezdjen némi hasznot is hozni. Miközben a feketepiac nyereségét semmi sem csorbítja, ott mindenki jól jár. Sőt, egyre jobban. Ezek szerint: előny a feketepiacnak? Gönczi Mária • Nyíregyházán még él az anekdota arról, hogy amikor Bencs polgármester reggel végiggyalogolt a városon, ahol tisztának találta az utcát, ott zsebbe nyúlt, és adott 5 forintot az utcaseprőnek, ön mikor jött végig gyalog a városon?
