Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-19 / 92. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. április 19. Mintaboltot nyitott a közelmúltban a Könnyűbeton és Szigetelő Vállalat Belegrádon, az üzem mellett. A megren­delőirodában évente 10—12 millió forint értékű perlitanya- gú hőszigetelőt értékesítenek. (E. E. felvétele) Facsemeték mikroszaporitassal Szuperfák — lombikból Európában Magyarorszá­got, ezen belül a Zalai és Gö­döllői dombságot, valamint a Nyírséget tekintik az akác hazájának. Széles körű a fel- használása is e fafajtának, így nem mindegy milyen mi­nőségű az alapanyag. Az elmúlt év őszén Bio­technológiai Gazdasági Tár­saságot alakított — több in­tézménnyel közösen — a Fel­ső-tiszai Erdő és Fafeldolgo­zó Gazdaság, és a Debreceni Dohánykutató Intézet azzal a céllal, hogy egy teljesen új technológia segítségével jó tulajdonságokkal rendelkező akáccsemetéket neveljenek. A baktalórántházi erdészet 3700 hektár akácosának 3,5 millió akácfája közül válasz­tották ki azt az ötvenet, Külföldön maradt amely annak a faállomány­nak a legjobb tulajdonságai­val rendelkezik. Ezeket a vizsgálatokat más erdésze­teknél is elvégezték. Az új technológia alkalmazásával ezeket a jó minőségű fákat tudják majd szaporítani — kiszűrve így a görcsös, ferde fákat — a debreceni kutató- intézetben. Az idén még csak kísérleti jelleggel dolgoznak az intézetben, vizsgálják a létrejövő növények életfelté­teleit, tápanyagszükségletét. Az így termelt jó minősé­gű akácnak szélesedhet a fel­használási lehetősége, illetve az eddig is ebből készített termékeket jobb minőségű faanyagból állíthatják elő. A debreceni kutatóintézetből kikerülő facsemetéket a má- riapócsi csemetekertben ne­velik tovább, majd az erdő­terveknek megfelelően innen kerülnek kiültetésre. A most létrehozott kapacitással éven­te 1250 hektárra elegendő fa­csemete állítható elő. A táv­lati célok között az évi 4—5 milliós nagyságrend szerepel. Az új módszer elsődleges célja az erdők minőségének a javítása, és a nagyobb faho­zam biztosítása. Mindezek mellett megmaradna a mag­ról vetési és a sarjaztatási módszer is, hiszen ha a ké­sőbbiekben csak a mikrosza- porítással dolgoznának, le­szűkülne a fák változatossá­ga, s a jelenlegi több millió változat helyett mindössze néhány — igaz, nagyon jó minőségű — akác létezne. Ez azonban veszélyes is lehet, hisz egy esetleges betegség az egészet kipusztíthatná. Jelenleg a laboratóriumban előállított csemeték költségé többszöröse a hagyományos módszernek, amelyet a jövő érdekében mindenképp vál­lalni kell. Válasz cikkünkre Vakriasztás A lapban „Vakriasztás az OTP-nél” címmel jelent meg egy írás. Ezúton kérjük a nyíregyházi Takaréképület lakóinak szíves megértését és elnézését az 1988. április 13-i éjszakai ébresztésért — mentségünkre szolgáljon, hogy ezen az éjszakán viha­ros időjárás volt, ez eredmé­nyezte a riasztást. Valóban korszerűtlen az OTP riasztó- berendezése, azonban az épü­let teljes rekonstrukciója so­rán — mely most van folya­matban — a mai követelmé­nyeknek megfelelő, legmo­dernebb védelmi rendszer kerül kialakításra. Ennek megvalósításáig ismételten kérjük a lakók türelmét és megértését. Körtély Sándor az OTP megyei igazgatója Motozás Hí lesz a vagyonával? Kváziöröklés külön kérelemre jövő decemberig HAZATÉRÉS MEGTAGADÁSA MIATT IKSZ IPSZI- LONT TAVOLLÉTÉBEN KÉT ÉV SZABADSÁGVESZTÉS­RE, MELLÉKBÜNTETÉSÜL TELJES VAGYONELKOB­ZÁSRA ÍTÉLEM. Sokszor elhangzott ez, vagy hasonló mondat az utóbbi évtizedekben a bíróságokon,’ hiszen ha keveset is szól­tunk róla, közismert volt, hogy évente két-háromezer magyar állampolgár ment ki illegálisan külföldre, vagy szabályosan utazott, de nem tért vissza Magyarországra. A kintmaradtakat a Bünte­tő Törvénykönyv szerint tá-» vollétükben elítélték és többségüknek a vagyonát is elkobozták. Már nem bűicselekmény ugyanis ha a gyermek megy el, akkor a szülőkre száll az ingatlan tulajdonjoga, ha a szülő megy el, akkor a gye­rekre, a lényeges eltérés, hogy haszonélvezet nem jár az ittmaradónak. A közjegy­ző tárgyalást tűz ki, ha pe­dig ismert örökös nincs, ak­kor meghirdeti a bírósági, il­letve az ingatlan fekvése sze­rint illetékes tanács hirde­tőtábláján. Ha nincs jelent­kező, akkor megszüntetik az eljárást. (Nem mond ez el­lent annak, hogy az eljárás annak a kérelmére indul, akinek érdeke, hogy az in­gatlan az övé legyen. Van­nak ugyanis esetek, amikor egy ingatlannak több tulaj­donosa van, például, ha a szülő kint maradt, lehet négy-öt gyermeke is, és elő­fordul, hogy valakiről nem tudnak. Ilyen esetben kell meghirdetni a hirdetőtáblán.) Jövfi év decemberéig Azoknak a tulajdonát lehet kérni, akik 1962 óta hagyták el Magyarországot, de a ren­delet csak a jövő év decem­beréig teszi lehetővé, hogy az itthonmaradt rokonok elő­terjesszék igényeiket. Egyéb­ként a rendelet ingóságokra — kocsira, takarékbetétköny­vekre — nem vonatkozik, és azokra sem, amelyeket ko­rábban jogerős bírósági íté­lettel elkoboztak, (bj.) ÁRAMTOLVAJOK Kiiktatták az órát Tíz éve nem bűncselek­mény már, ha valaki nem tér vissza külföldi útjáról Magyarországra, — kivétel, ha a Magyar Népköztársaság érdekeit jelentősen sérti — így hát elmaradtak az ítéle­tek és elmarad a vagyonel­kobzás is. A vagyon viszont — már akinek volt — az ő nevén maradt, s ez fonáksá­gokat eredményezett. Ezért született meg a múlt év szeptemberében az igazság­ügy-miniszternek egy rende­leté a jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemélyek ingatlantulajdonának át­szállásával kapcsolatos eljá­rásról. Hét és fél hónapja van te­hát érvényben ez a rendelet, ám minden 'bizonnyal keve­sen ismerhetik, hiszen Sza- bolcs-Szatmárban ez alatt’ az idő alatt -mindössze 12 eset­ben fordultak közjegyzőhöz, hogy a külföldön maradt hozzátartozóik vagyonát át­írassák saját nevükre. Lehet, hogy olyanok sem kérték ezt, akik tudtak a rendelet meg­jelenéséről, mert azt hitték, vagy hiszik, hogy az eljárást hivatalból indítják. Jó tudni tehát, hogy az ilyen .eljárás' kérelemre indul, annak a ké­relmére, akinek érdeke fűző­dik az ingatlan tulajdonjo­gának átszállásához. Ha niRcs jelentkező... Az eljárás a rendőrható­ságnál kezdődik, tőlük kell igazolást kérni, hogy a csa­ládtag mióta él jogellenesen külföldön. Ezzel az igazolás­sal a városi tanács igazgatá­si osztályát kell megkeresni egy tulajdoni lappal együtt, ahol jegyzőkönyvet készíte­nek. Tulajdonképpen egy kvázi­öröklés az ilyen eljárás, — Évről évre miimd több ánamtolvajt .lepdezin'ek le me­gyénkben. A TITÁSZ ta­valy tizemhiét, ez év márciu­sáig pedíiig már 14 ellen kez­deményezett eljárásit. Áramlopást és szabályta­lan ánamwéteüezósit különböz­tetnek meg. Az áramlopást többnyire úgy követik el, hogy ia fogyasztó, vagy az általa megbízott személy az áramntérő óra működését befolyásolja, vagy kiiktatja. Így az óra a felhasznált vil­lamos energiát nem, vagy nem megfelelően regisztrálja. Több olyan 'esettel 'is találkoztak, almikor az áram a fogyasz­tásmérőn' keresztül sem ha­ladt A szabálytalan áramvéte- lezésniek is különböző for­májával találkoztak. Egyik az, aráikor a hőtárolós be­rendezések esetében a villa- mosfűtóspe szolgáló áramot a kapcsolóórával, manipu­láció nyomán nemcsak éjjel, hanem nappal is vételezték. Ez azért szabálytalan, mert például városban az éjszakai külön mért áram egységára kilowattóránként 0,90 forint, a lakásvólágítási és háztar­tási áram 2,05 fönimtba ke­rül kálowattóránkénit. Megtörténik, hogy valaki dohány szárítót, vagy csirke- nevelő telepet létesít, és a tulajdonosa a TITÁSZ-stzal elfelejti engedélyeztetnii, hogy az említett létesítmények, illetve a lakóház áramfo­gyasztását együtt mérhesse. Előfordul: a TITÁSZ mű­szaki indokok miatt a kü- lönméréshez ragaszkodik. Akár áramlopásról, akár annak szabálytalan vétele­zéséről Van szó, az úgy el­használt villamos energiát felemelt, vagyis kilowatt­óránként hatforintos egység­árral kell megfizetni. Ezen­kívül az okozott kár mérté­kétől függően az áramszol­gáltató a vétővel szemben vagy szabálysértési, vagy büntetőjogi eljárást kezde­ményez. Volt, akit a bíró­ság hat hónap börtönbünte­tésre ítélt. A' TITÁSZ-naik a vissza­élések ’ felderítésére többféle lehetősége van. Egyrészt is­merik a fogyasztási szoká­sokat , ha valakinél alttól aiká r pluszban, akár mínuszban jelentős eltérést tapasztal­nak, azt már jobban figye­lik. Nemegyszer lakossági bejelentés álapján indítanak vizsgálatot. A TITÁSZ-nak ellenőrző csoportja is van. A fogyasztásmérők, és azok tartozékainak sértetlenségé­ért a fogyasztó a felelős. Ha hibát észlel, a TITÁSZ-nak jelentenie kell! Több éves ta­pasztalatuk, hogy az áram- Qopók, vagy szabálytalanul vételezek jelentős része az átlagosnál jobb anyagi kö­rülmények között él (kisipa­rosok, kiskereskedők). Ami­óta a TITÁSZ-üzemigazga­tóság egy részén bevezették az éves számlázást, gyak­rabban tartanak helyszíni és Sízámta szerinti ellenőrzést. (cselényi) Lakásról — Lakásról — fiataloknak címmel olyan információs kiadványt készített az Álla­mi Ifjúsági és Sporthivatal, amely átfogó tájékoztatást nyújt az érdeklődőknek az otthonteremtéssel összefüggő kérdésekről. A kiadvány szerkesztői arra törekedtek, hogy mindenki számára ért­hető, áttekinthető módon Az elmúlt években lehető­ség volt egyes motorkerék­párokat, engedéllyel segéd- motoros kerékpárrá átalakí­tani. Ez úgy történt, hogy ki­cserélték a lánc kereket, foj­tást helyeztek él a karburá­torban, leszerelték a lábtar- tókat és a kapaszkodót. Mi­vel ez nem egy végleges megoldás, lehetőség nyílt a visszaalakításra. Ezt elsősor­ban a fiatalok használták ki, és a legrafináltabíb ügyeske­déssel 70—80 km/óra sebes­ségre is „felgyorsították” a kismotorjaikat. A baleseti statisztikák azt bizonyítják viszont, hogy ennek a réteg­nek a legkevesebb a közleke­dési tapasztalata, hajlamosak a meggondolatlan bravúros­ságokra. A visszaélések miatt szük­ségessé vált a rendelet mó­dosítása, ami ma már meg­fiataloknak mutassák be a lakáshoz ju­tás lehetőségeit, pénzügyi feltételrendszerét, a támoga­tások, a kedvezmények főbb módozatait és szabályait. Út­mutatót kívántak adni mind­azok kezébe, akik lakásgond­jukat valamilyen formában szeretnék megoldani, vagy már meglévő otthonukat megfelelőbbre kívánják cse­rélni. tilt minden ilyen irányú be­avatkozást. A motorkerék­párt alapvetően a segédmo­toros kerékpártól az külön­bözteti meg, hogy az utóbbi sebessége nem lehet több 40 km/óra, és a henger űrtar­talma nem haladhatja . meg az ötven köbcentimétert. A vázba beütött CM—50-es jel­zéssel (mely a segédmotoros kerékpárok hatósági jele) közlekedhetnek csak. Sza­bálytalan hia se rendiszám, se jelzés nincs a járművön. Az olvasók leveleiből ki­tűnik, hogy a legtöbb vita a Simson-motorók körül ala­kult ki. Közülük ma az S50N—H és az S51N—H tí- púsok számítanak segédmo­toros kerékpárnak, természe­tesen az eddig átalakította­kon kívül. (dm.) A Kelet-Magyarország már­cius 9-i számának „Posta­bontás” rovata Motozás cím­mel áruházunkban történte­ket tárt az olvasók elé. A cikk ellen kifogásom nem le­het, mert valóban megtör­tént dologról ír. Ennek elle­nére engedjék meg, hogy né­hány szóban reagáljak a cikkre. Az eset 1988. január 22-én este történt, amikor már-már vásárló is alig volt az áruházban. Aki a hibát elkövette, többször elnézést kért a történtekért. Én ma­gam is elnézést kértem tőle levélben, sajnos más erköl­csi kártérítést adni nem *• dók. Mindemellett tudr’ hogy a lopác'^v «•- ’ szege az — szakban -*S7. évhe^y^rpsst megduplázódott, vícemellett még komolyabb problémák jelentkeznek. Már korábban is több alkalommal megfe­nyegették azt a dolgozót, akii észrevette a lopást. Az utób­bi hetekben azonban már odáig fajult a dolog, hogy dolgozóinkat tettlegesen bán­talmazzák. riyen fordult már elő a konfekció- és kötött- osztályunkon, legutóbb pe­dig március 7-én az ABC- osztályon. Két dolgozónkat is leütöttek, és a lopott áru­val elmenekültek. Sok vásár­ló nézte végig az esetet, de a dolgozóknak senki sem se­gített, hagyták a tolvajt el­menekülni. Kérem, ha lehet egyszer­egyszer ezekről a problémák­ról is írjanak. Csécsi György „Kelet” Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat igazgató Segédmotorból nagymotort? Tilos az átalakítás! Április 16-án délután régi falusias lakodalmi hangulatot tapasztaltak Fehérgyarmaton, az utca járókelői. A nyíregyházi NYÍRSÉG táncegyüttes egyik szólistája, a fehérgyarmati születésű Szilágyi Zsolt ugyanis lakóhelyi városi tanácsán mondta ki a boldogító „igen”-t. A boldog menyasszony „szakmabeli”, s így érthető: Újlaki Marianna tanárképző főiskolai végzős hallgató is szívesen látta táncostársait a lakodalomban. A férj a Kállai Kettős tánccsoport körül is bábáskodik, így a nagy kallói munkatársak is csatlakoztak az új pár köszöntéséhez. Az „igen” után tánccal köszöntötték az ifjú párt. Táncospár frigye

Next

/
Thumbnails
Contents