Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

1988. április 16. o A nevezetes templom s aGőgő-patak. „1801-ibie ez munka té­tetett biz ©lőtte lévő akkor levétetett 1670-be mely ké­szíttetett mely is ápr-be 10 napot említtetett.” A hatalmas faragott fa-, ame­lyen e sorok olvashatók, valaha a nagyszekeres! templom gerendájául szol­gált, imá — mint elődeinik kéz emuinkáját, gondolko­dását, hitét őrző műemlék —, a református templom hajójában ad ízelítőt a nyelvújítás előtti ízes be­szédünkről, őseink mester­ségbeli tudásáról. Mint egykor a várat a védőárok, úgy öleli körül a templomot a Gőgő-pa­tak. Hiújáról nézegetjük a szigetet, amelynek egyetlen épülete a lefektetett em­beri test alakját felvett templom, amely korának minden vallásos meggyő­ződését tükrözi. Mint min­den középkori templom, Jeruzsálem felé méz, a szi­getre, — amely ünnepeken megtelik a helybéli hívők­kel —, arcos részét mu­tatja, túloldala padiig — ahol valaha a pap lakha­tott —, a titkosság, a zárt­ság oldala. Nézzük az er­délyi fiatomyos haranglá­bat, a mögötte, mögüle kilkandlkáló házakat, a zöl­dellő füvet, a rügyeiket bontogató fákat, s közben egy kis kalauzunk akad. Bemutatkozik, ahogy illik, hogy ő Sólyom Lacika má­sodikos tanuló, és a leg­természetesebb egyszerű­séggel mondja: azért sze­reti Nagyszekerest, mert ott él az ő családja. — Voltunk a rokonoknál is — újságolja —, de itt a legjobb. Lacii így (Látja, sokan másképp látták. Igaz, a felnőttek nem szépségre mérik a lakóhely megvá­lasztását, inkább a kenyér­szelet vastagsága dönt, s ha még oly erős Is a szü­lőfaluhoz való kötődés, a praktikus gazdasági oko- 'kait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Korántsem mostani gond ez. A faluban még emlé­keznek rá, milyen szokat­lan jelenség volt, hogy 1953—54-ben megindult az elvándorlás, méghozzá a felszabaduláskor földhöz juttatottak elvándorlása, mert nem tudták teljesí­teni a 'beszolgáltatást. Az­tán jött a másik demog­ráfiai robbanás, a itsz-szer- vezés, s ha mostanában nincs is robbanásnak ne­venes :evek elején! meg hétszáznál több lelket szám­láló Nagyszekeresből mára 578 lakosú lett. Pedig a közigazgatási­lag Nagyszekereshez tar­tozó három 'község — Kis­szekeres, Zsar olyan, Ne- mesborzova — 1700 lako­sához 'képest nagy dolog, hogy nyolcvan embernek — főként fiatalnak — mun­kát adó melléküzemágat hoztak létre, amely immár négy éve működik. Hid- roforíantályokat gyártottak, mostanában pedig az Ikla- di Műszergyámak [teker­cselnek. Aztán, ha a szük­ség úgy hozza, fákat met­szenek, mert a szükség szabja meg a sorrendet. Most indult egy öntőüzem, ahol búvárszivattyúkat ké­szítenek. Nyereséges a mellék­üzem. A sors mégis úgy hozta, hogy — a 'tsz tör­ténetében először — vesz­teséggel zárták az évet, 1,3 milliós veszteségük volt. Azt mondják a faluban, ha egy kicsit odafigyel­nek, nincs mérleghiány, de ha megtörtént, megtörtént. Rendezték a hiányt saját tartalékalapjukból, ám .ez­után már nem mondhat­ják el, hogy ez a tsz még sosem volt veszteséges. És rendeztek mást is. Iparvágányt építettek, va- gonkirakó gépsort vettek, automata esztergagépet vá­sároltak, s hogy az idén már biztos nem lesznek anyagi gondjaik, arra ga­rancia, hogy megszüntet­ték a ráfizetéses húscsihe- nevelést, kisvállalkozásba adták a juhot, a hízómar­hát, bérbe adták a gyümöl­csöst, s egyre többen je­lentkeznek szántóföldért is, hogy bérbe vennék. Homoki László tanács­elnök azt mondja: nem elhanyagolható az a száz­nál nagyabb létszám sem, mely a tanács intézményei­nél dolgozik. Korántsem csak pedagógusökról, ad­minisztrátorokról van szó, hanem fizikai munkások­ról, például a GAMESZ karbantartóiról is. Ilyen munkáhiedyszegény időben ■bizony 'egyáltalán nem el­hanyagolható. Járjuk a falut. Szép és kevésbé szép házak, ren­dezett porták mindenütt. Aki nem tudja, hogy tizen­nyolc éve itt is árvíz pusztí­tott, az is kitalálhatná, mert a Komáromi utca nemcsak a komáromiak lelkiisme­retes munkáját őrizte meg, hanem a sátortetős egyen- házakat ,is. Nagyszekeresen azóta két-három lakás épül évenként. Igaz, van már üres 'is (a négy faluban 30-at tartanak számon), de arról is árulkodnak a ta­nácson a számok, hogy 160 épült az emlékezetes ár­víz óta. A tanács segítsé­gét is ad ehhez: az a ta­nácsi dolgozó, áki nagy- szekeresi szeretne lenni, eddig 30 ezer forintot ka­pott, ezután 40 ezret kap. És van hozzá telek is, a cigányok például — körül­belül 300-an élnek a négy községben —, közművesí­tett telket kapnak. Annyit ■még róluk, hogy a gyerekek óvodába, napközibe járnak, ez most már tizennégy éve így van. Az italbolt zárva, de nyitva is üres lenne ilyen­kor dologidőben — mond­ja egy őszülő hajú férfi, s még azzal is .kisegít”, hogy ha inni akarunk, ép­penséggel megoldható a dolog, vagy mehetünk Jánk- majtisig egy pohár pálin­ka miatt. Azért azt is megtudjuk, hogy tavaly több mint 8 millió volt a négy község Italboltjában a forgalom, a vegyesbol­tokban 17 milliót hagy­tak, a háztájiból pedig 30 milliót kapták. Csak a be­tétállomány nem nőtt, mert a felvásárlási láz — vagy hogy szalonképesebben fo­galmazzunk: az 'előrehozott vásárlás — a nagysaekere- sleket sem hagyta tétlenül. — Nem tétlenkedünk itt máskor sem — mondja a tanácselnök —, s igazolá­sul hozzáteszi: — társadal­mi munkával építettünk két 'tantermet, ravatalozót, pénzt adtunk össze egy gyászkocsivásárlásna, és ha kell valami a falunak, min­denkit megmozdítunk. Be­szélgetünk mindenkivel, akivel nem [boldogul a párt- tiltkár, azzal boldogul a paip, és most ott tartunk, hogy 14 ezer óra 'társadal­mi munkát ajánlottunk fel egy tornaterem-építéshez, csak a kivitelező nem tud vele mit kezdeni, egyelőre nem fogadja. A váliaikozőkedv itt nem újkeletű. Még 1974-ben történt, hagy bemondta a rádió: amelyik tanács elő­ször jelentkezik, kap egy autóbuszt. Azóta viszik ve­le az öregeket a körzeti öregek otthonába, az is­kolásokat, óvodásokat isko­lájukba, óvodájukba, mert a körzetesítés óta bizony egyik faluból a másikba kell hozni-vinni őket, de hozza-viszi a busz a .tsz melléküzemágban dol­gozókat is, így aztán a fenntartásán is közösködik a 'tanács a termalőszöveit- kiezettel. Megtanulták kevés pénz­ből 'is gazdálkodni. Igaz, sosem volt valami sok pénzük a községek fej­lesztésére, ezért tűnik erőt meghaladó vállalkozásnak a 'tornatereim építése, ame-t lyik 9 millióba kerül, Az újfajta gazdálkodás része volt, hogy 'kölcsönadtak kétmilliót, hogy négymil­lióit a mátészalkai hitel­banknál kamatoztattak. Persze vannak a itamabe- rem-építésniél kisebb fel­adatok ,is. Be keltene fe­jezni a spontöitöcző építé­sét, amit eddig nem si­került, aszfaltozni kellene a Petőfi Utcát, a Béke utca elejét és a közös temető beltonútját, Bódi Elek bá­csitól Nagy Bertalan há­záig pedig a belvízrende­zés nem halogatható to­vább. Az iskola udvarán nagy a zsivaly. Viccesen mond­ja valaki: dugjuk be a fü­lünket, mert itt engedik k!i a hangjukat a gyerekek. Aztán ikomolyábbna vált, s hozzáteszi: 'kiengedhetnék az énekkarban iís, de az nincs. Mert mostanában zeneművészeket, karmes­tereket képeznének, pedig a falunak énéktamár kell. Van egy citerazenekaruk a nagyszefcerasíefcmek, de szeretnének egy énekkart is, ha már van művelő­dési házuk. És van orvosuk, akiire nagyon büszkék. Belgyó­gyász szakorvos, ráadásul még fiatal is, de nemcsak emiatt büszkék rá, inkább közvetlensége, embersége miatt szeretik. Kell is, hogy gondos­kodjanak magukról, ugyan­is Nagyszekeres öregszik. Azért is, mert csökken az ott élők száma, s az el- menők közt több a fiatal, de azért is, mert múlik az idő, az 1100-as években már lovasszalgák lakta te­lepülésként számon tartott falu felett. Kincse a refor­mátus templom, amely 1351- ben épült, s amelynek mai gazdája, Csűri Lajos lelkész azt szeretné, ha a templom szentélye újra kö­zépkori funkciója -szerinit működne, ha sokan gyö­nyörködnének szószékében, amely a népi magyar mű­vészet csúcsa. A 'templom írna csak a szigeten járható körül, de ha a falu tervei valóra válnak, akkor a Gőgön is 'körbejárható lesz. Ám eh­hez duzzasztani kell a holt medret, s akkor alkalmas­sá válik horgászásra és kempingezésre is. Kell per­sze hukógát is hozzá, sőt megtisztításához növényevő halak is keltenek, de leg­inkább az kellene, hogy elég legyen nyolc órát dol­gozni. Ment ma a magy- szekenesiek inkább tizen- hátot dolgoznák, hogy el­fogadható színvonalon él­hessenek. Sajnos, úgy tű­nik, az idén még inkább romlani, mint javulni fog a helyzet, ezért határozták el, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordí­tanak az egyedül élő kis­nyugdíjasokra, a fiatal pá­lyakezdőkre, az otthonte­remtőkre, a nagycsaládo­sokra. Ez is felér egy fej­lesztés gondjával, s a fe­jekben, a szívékben többet is kamatozik annál. Balogh József Baran­golás A kicsinyed# Nagyszekeres vezhető elvándorlás, az öt­KM HÉTVÉGI melléklet

Next

/
Thumbnails
Contents