Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. április 16. r----------n Tévé jegyzőt Tigrisugrás A kis Tajvan 20 millió lakójának életébe pillant­hattunk be a tv szerda esti Tigrisugrás című műsorában Elek János és a forgatócsoport segítsé­gével. Feltűnt a megszó­laltatott személyek ki­egyensúlyozott tekintete, mosolya, egytől egyig igen elégedettnek látszottak. Aztán elhangzott a ma­gyarázat is, mitől boldo­gok a tajvaniak? Boldogok is lehetnek, hiszen az utóbbi közel 20 év alatt 40 (negyven)-sze­res gazdasági növekedést értek el, ami világrekord­nak számít, a pénzük az utóbbi 2 és fél esztendő­ben 40 százalékkal fel­értékelődött, és a valuta- tartalékuk jelenleg meg­haladja a 70 milliárd dol­lárt. Hogyan érték el ezt a szédületes fejlődést, mi az oka, hogy ezt a hatal­mas „tigrisugrást” meg­tehették? Sok oka van a tigrisug­rásnak, válaszolta a kér­désre a gazdasági minisz­terhelyettes, de mind kö­zött az első az, hogy a legfontosabb feladatnak az oktatást és a képzést tekintették és tekintik, alapoktatási és tovább­képzési rendszerük a fej­lődés gyökere. Mindig is ügyeltek arra, hogy a tu­dásnak rangja, tekintélye legyen, az újabb és újabb generációk ebben a szel­lemben nőnek fel. íme, megismétlődhe­tett tehát a „japán cso­da”, és lám, megint mi a titok nyitja? És emlékez­hetünk a finnek váratlan fellendülésére, náluk is az oktatatás, a képzés, „a ki­művelt emberfők sokasá­ga segített”. Az a nép, amelyik ad magára, nem engedheti levenni a na­pirendről a szellemi ér­tékeket, nem engedheti háttérbe szorítani a mű­velődést. És itt a bizonyí- í ték, hogy megtérül a „be­ruházás a szellemi tőké­be” : láthattunk ipari üze­meket, ahol maximális szervezettséggel, minimá­lis időkieséssel dolgoz­nak egymás keze alá a szorgos tajvaniak. És lát­hattunk iskolai osztályo­kat, és fájt a szívünk, mert , tíz gyerek se jutott egy tanárra — nálunk a negy­venes osztály sem ritka­ság. És hallottuk a megszó­lalókat: valamennyien tökéletes, választékos an­golt beszéltek, a vállalati vezető és a miniszterhe­lyettes is. Vajon hány mi­niszterhelyettesünk, válla­lati vezetőink állhatna így ki angolul nyilatkozni? Elék Jánostól veszem kölcsön a kínai közmon­dást: „Még az ezer­mérföldes utazás is egyet­len lépéssel kezdődik.” Gondolom, attól nem kell tartanunk, hogy országunk fejlődése mostanában va­lamiféle „tigrisugráshoz” hasonlítana — de nem kellene legalább ezt az egy lépést megtennünk? Kezdhetnénk azzal, hogy társadalmi méretekben visszaadjuk a tudás, a műveltség rangját, be­csületét. „ BE. V _____ Növényvédelem Az alacsony hőmérséklet pá­rás, csapadékos viszonyok között a tafrinás levélfodrosodásként ismert betegség megjelenésének kedvez. A kórokozók fellépését — a korai fenológiai állapotban — a levélkezdemények pirosas elszíneződése jelzi. Későbbi tünet a levelek rendellenes vörös szí­ne, deformálódásuk és intenzív hullásuk. Veszélyes mértékű terjedésére elsősorban ott kell számítani, ahol nyugalmi időszakban ala­pozó kezelés nem történt. A fertőzés korai terjedését Ort- hocid 50 WP, Buvicid K vagy Dithane M—45 0,2—0,3%-os olda­tával mérsékelhetjük. Pál Gyula volt nyíregyházi festőművész nevét viseli a megyei művelődési központ Lenin téri kiállítóterme. A ki­állítóterem „cégére” Sebestyén Sándor alkotása. (E. E. felv.) Lányok „őrségben” Múltkutató fehérgyarmati diákok Milliók műemlékekre Nincs könnyű dolguk a műemlékvédelemmel fog­lalkozó szakembereknek: mint minden másra, erre is kevés pénz jut, s január el­seje óta a műemlékek hely­reállítási munkálatait 25 százalék forgalmi adó ter­heli. Nemes, és sok áldozattal járó feiadaitra vállalkozott ölt Miéirgyiarmjajlii kislány, atoik a hely! gimnázium második osztályos tanulói. Tanév eleje óta részt vesznek az „Örök­ségünk őrei” című országos műarnJékes vetélkedőben, és a versengő közel ötszáz csa­pat közül az álmiezőinyhöz tertozmiák. Eddigi múitkutató munká­juk során értékes épülőtöket ítérlkiépeztek fel, javaslataikat ■tettek védetté nyilvánításra, gyűjtésit végezték, hogyan őr­zi a szóbeli emlékezet egyes hajdani, legendás épületek •'történetéit, eligazító .műem­léktérképet készítettek, ami Győnteleikien megtalálható, itainiuűmáinyit íntafc a festett kazettás mennyezetű templo­mokról, ami kiadásra vér stb. Most a Nemzetközi Műem­léki Nap alkalmából újabb felhívást kaptak az Országos Műemléki Felügyelőségtől: szervezzék meg a műemléki nap helyi megünnep Lését. Nagy körültekintéssel áhíítoit- ták össze a két nap, április 18—19. programját, azzal a céllal, hogy rendez,vényeiken minél szélesebb körben fel­hívják a figyelmet a műam- lókviédielem jelentőségére. Április 18-án hétfőn dél­után 3-kor a Zalka Máté gimnázium klubjában Dóm Lászlóval,, a nyírbátori Bát­hory István Múzeum igazga­tójával italálikozmaik a diákok, az iskola (tantestülete, és mindazok az érdeklődőik, akiknek szívügyük múltunk emlékéinek őrzése. Sok ven­déget hívott meg az öt kis­lány: László Erzsébet, Bihari Zsuzsa, Fehér Judit, Czeglédi Judit és Varga Éva, valamint patronáló tanárnőjük: Sípos Mária. Remélik, hogy nagyon sokan tesznek eléget a meg­hívásnak, és így nő azoknak a tábora, akik népszerűsítik ■műemliékeiinkiet, és a műem­lékvédelem fontosságéit. Szó lesz egyebek között arról, hogy az átlagember, a nem szakember is sokait tehet a műemlékvédelem ügyéért. Műemlék épüLateímk meg- ,ismerése -,megism,eintetése a célja a 18-ii műemléki nap másik programjának, a gim- náziuniban fél 5-kor kezdő­dő vetélkedőnek. Űtitörők és KlSZ-esek bizonyíthatják, mennyire jártasaik ebben a témakörben, mit tudnak ha­zánk, megyénk nevezetes he­lyeiről, épületeiről. Nagy fi­gyelmet fordítanak szűikebb környékük, Szatmár, illetve Bér,eg hírességeire — a be­regi községek világhírű templomaira, és foglalkoznak a Felső-túszai népi építészet jellegzetes házaival — ame­lyek közül a legértékesebbe­ket sikerül a helyszínem, il­letve a szentendrei és a sós­tói múzeumfaluban megőriz­ni utódainknak. Nagy gondossággal készül­tek a diáikok az április 19-én megnyíló kiállításra is: „Miit ránk hagytak a századok” — címmel fotók segítségével igyekeznek minél telj'esebb képet adni megyénk műem­lékéiről. A kiállítás a városi művelődési ház klubtermé­ben délután 3-tól tekinthető meg. És ha a kiállítás láto­gatói kigyönyörködték magu­kat a képekben, városnéző sétára indulhatnak Czegiédó Judit gimnáziumi tanuló' és iff. Dajka Béla volt diák ve­zetésével. Találkozó: a műve­lődési ház előcsarnokában, ■háromnegyed négy-négy kö­zött. Azt szeretnék, hia gyiair- ■maltiaik, és más helyről érke­zők is miniéi többen lenné­nek. Sokan segíthetnék rész­vételükkel a lányoknak, hogy a vetélkedőben miinél jobb helyezést érjenek el!* Két és fél évet húzott le már a börtönben életveszélyt okozó testi sértés miatt a ke- meesei Lakatos Elemér. A büntetés azonban nem ha­gyott mély nyomóit benne, továbbra is könnyen kinyílt a bicska a kezében — főleg, ha ittas volt. November 10-én a falu italboltjában Lakatos Ár­páddal és Lakatos Gyulával ivott együtt, öt óra körül in­dultak hazafelé, igen virágos hangulatban, nagy mellény­nyel. Velük szemben jött kis­motorral B. Ferenc, akibe Lakatos Árpád minden ok nélkül belekötött. A klsmo- torosnaik azonban . több esze volt annál, hogy leálljon ré­szeg, kötekedő emberekkel vitázni, egyszerűen csak ki­tért előlük. így a három La­katosnak más mulatság után kellett nézni. A következő áldozat Sz. Ferenc lett, aki szintén mo­Saenancse vagy szerenesiétt- laniség, hogy Szaboilcs-Szalt- már megye oly gazdag mű- emiiékekben? Háromszózihu- szommégy nyilvántartott mű­emlékünk van, az ország fa hanangtornyainaik a nyolcvan százaléka például nálunk ta­lálható. Ki lehetne aknázni ezt a kedvező adottságot, mert érdeklődésiben niem len­ne hiány, ha fél tudnánk Újítani az összes értékes épü­letünket. Az idén a megyei ■tanács 5,1 millió forintot ka­pott középületek, 4 millió farftntót egyházi épületek helyreállítására. Ez az adat csialk akkor mond valamit, ha van fogalmunk arról, hogy mennyibe ikerül mondjuk, egy tetőszerkezet vagy egy címer r dko nstrulkciój a. Házasságkötő­terem Évek óta dolgoznák az Áb­rányi Fráter-kúriám. 1988­ban 1,5 millió forint jut rá a megyei tanácsnak, s ebből még mindig nem lehet befe­jezni. A ■timpanonban talál­ható címer teljes felújítása ugyanis 1,3 millióba kerül! Nem 'beszélve a faliképekről, melyekre még a duplája is kevés lennie. Szerencsére az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és az Állami Fejlesztési Bank 500, illetve 900 ezer forinttal támogatja az építkezést. Ha elkészül a rekonstrukció, a kúriát mú­zeumnak rendezik be. Házasságkötő termet, szak­köri helyiségeket, valamint vendégszobákat szeretnének kialakítani a ituzsérí Lónyiay- kaStélyfaan, amely nemrég ürült ki. Az épület — a Frá­ter-kúriához képest, amely életveszélyessé vált annak idején — viszonylag jó álla­potban van, az idén a tető­szerkezet átépítésével kezdik meg a felújítását. Az össz­költség körülbelül 10 millió forint lesz, most jut rá 1 millió, vagy italán valamivel több, ha az OMF és a tuzsé- ni tanács is beszáll. Pénz, pénz, pénz... Évek óta gazdátlanul áll a gyönyörű, tágas mándoki Forgách -kastély. Három év­vel ezelőtt legalább az álta­lános iskolások hasznát vet­ték, amíg diákotthon és né­hány tanterem működött benne, de aztán ezek új hely­taron közeledett feléjük. Amikor elhaladt mellettük, Lakatos Árpád nemes egy­szerűséggel leköpte. Ezt azért már mégsem lehetett szó nélkül hagyni, Sz. Fe­renc leugrott a motorról és felelősségre vonta Lakato- sékat. Több sem kellett ne­kik! Rá támadtak a férfire, Lakatos Gyula még el is szaladt segítséget hívni. La­katos Árpád és Sz. Ferenc eközben a földön dulakod­tak, s az utóbbi került fe­lülre. Lakatos Elemér lát­ta, hogy barátja szorult Hely­zetben van, ezért előkapta a zsebkését és háromszor hátbaszúrta vele Sz. Feren­cet. A szúrás éleyeszélyes sérülést okozott. Lakatos Elemér ez alkalom­mal 3 év és 8 hónapon ke­resztül gondolkodhat a bör­tönben azon, hogy helyesen csélekedett-e. Az ítélet jog­erős. re költöztek, és azóta rendkí­vül leromlott a kastély álla­ga. Egy időben úgy tűnt, hogy sikerül közös nevezőre jutni a Magyarországi Cigá­nyok Kulturális Szövetségé­vel, vállalják a rekonstrukci­ót és utána maguk hasznosít­ják majd az épületet, de anyagi nehézségek miatt le­mondtak róla, így újabb pá­lyázatot ír ki a megyei ta­nács. A nyírfcércsi műemlék- kúriára akadt jelentkező, a Mozgássérülteik Szabolcs- Szaitmár Megyei Szervezeté­vel folynak .tárgyalások. ■Olyan is előfordul, hogy van tulajdonosa, egy műem­léképületnek, de nincs pénze a helyreállításra. Ilyen példa a pátyodt Madarassi-kúria, amely a helyi termelőszöveit- kezeté, vagy a niagyari „Pe- tőfii-íéle ház” és a Kende Zsigmond-ikúria, amelyek magántulajdonban vannak. Ezek első osztályú műemlé­kek, a tulajdonosok felaján­lották megvételre, de nem akadt rájuk jelentkező. A „Petőfi-féle ház” kezelői jo­gát végül a Zichy Galéria szerezte meg, a rekonstruk­ciós terviek el is készültek, de egyelőre a fiókban ,marad­nak, anyagiak miialtt... Meg­állt az élet a tiszadob-őke- nézi Andrássy Aladár-kas­télyban is, a SZÁÉV elkezd­te a felújítását, aztán, amikor elfogyott az OMF-tőí kapott pénz, nem volt miből foly­tatni. . Valamivel jobb a helyzet az egyházi műemlékekkel. Tavaly fejezték be a nyínbá­■toni, tálkosi, nagyszekeresi és tisziacsécsei református .temp­lomokat, ehben az évben pe­dig elkezdik a nyírbátori volt minoriiita templom, a nyír- dierzsi görög katolikus temp­lom, a kisszekeres!, piricsei és fényesűiitkei református templom helyreállítását. Sor kerül három harangitoronyra is: a zsűrik!ma, a szabolcsiba- kaira és a gamzsaire, csak sajnos kevés a szakember és alapanyaghiány is nehezíti a helyzetet, ugyanis nem lehet zsindelyhez hozzájutni. Hiányzik a zsindely Kevés értékes épülettel büszkélkedhet Nyíregyháza, s ezen kevesek közé tartozik a megyei tanács épülete. Szükség volt az újjávarázso­lására, mert a villamos háló­zat elavult, a vakolat tönkre­ment, a padlóburkolat veszé­lyessé vált, de a 21,5 millió forint egy részére másutt ta­lán nagyobb szükség lett vol­na ... Igaz, gyönyörű lesz a megyeházánk, az alaprajzi funkciókat helyreállítják, ki­nyitják a lezárt folyosókat, vakablakoikiait, mindent ere­deti színűre festenek, s bi­zonyára sok csodáló ja akad majd az ötvösművész által ■tervezett csillároknak, a bel­ső kertnek, szobornak. (bartha) S zabadságra megy a itejboltos — egy hé­tig nem nyitnak ki. Áruátvétel miatt zárva — órákig szünetel a forga­lom. A vevő bosszús, igyekszik tolerálni a dol­got, de ez nehezen megy. Neki a kereskedelem azt jelenti, hogy nyitott bolt, kiszolgálás, áru. Nem ér­dekli, hogy mi van bent, miért nem üzemel valami, ahogy mondani szokás „rendeltetésszerűen”. „Megértést”, „Elnézést” csupa kedves formula, de nem feledteti a tényt: va­lami nem működik, vala­hol nem kapom, amit ke­resek. Tudom, a magyarázat kész. Leltározni kell, az árut át kell venni, a sza­Már hagyományai vannak Tapolcán az idült légúti meg betegedések gyógyításában a barlangterápiának. A tapasz tálatokra alapozva, sikeresen kezelik a 15 méter mély bar lang tiszta levegőjén a beteg gyerekeket is. badság jár. De vajon az elmúlt sok-sok évtized alatt senkinek nem ju­tott eszébe más, csak, az hogy valamit be lehet zárni? Nem lehet rövi­den és mondjuk éjjel lel­tározni? A szabadságra- menőt helyettesíteni? Az árut hajnalban, netán es­te szállítani? Ez mind „ki van találva”, a világon mindenütt alkalmazzák. Mi még nem jöttünk rá. Kár. A kereskedelem remél­hetően versenyhelyzetbe kerül. Talán azt is meg­érjük, egyszer lesz kon­kurencia, a tej boltot el­kerüli a csalódott vevő, az árut átvevő helyett más boltban is lesz bő­ven áru. Hogy akkor ta­lán rájönnek a megol­dásra. Fix. Csak akkor a fizetés ne legyen fix. (b) /-----------------------------------­Hanyagságok (baraksó) A tárgyalóteremből Nagy mellénnyel Kastélyok kálváriája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents