Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. április 14. Naponta 50—60 ezer pohár tejfölt és 4 tonna vajat készítenek a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Képünkön: készül a poharas tejföl, .... Pisla Jó- zsefné és Kirilla Erika a 10 dekagrammos teavajat csomagolja. (Császár Csaba felvételei) Stúdió ’88 A fején álló lapkiadás Napjaink sajtóvilágának kulisszatitkai ellőtt tárta ki az ajtót kedden este a Stúdió,’88 műsorában Vinkó József szerkesztőriporter. Szűk fél órában több évtizede felgyülemlett ellentmondásokat, meghökkentő tényeket sorakoztatott fel nem csupán őszintén, mesterien is, — e fonákságok mielőbbi megszüntetésének szándékával. Valóban elgondolkodtató, hogy a hazánkban megjelenő lapok több mimt 1 milliárd 200 millió forintos deficitet hoznak létre egyetlen esztendőben. Az okok boncolása közben kiderült, hogy egy többszörösen elavult szabályzó- rendszer, s a kiadó vállalatok mivoltának totális félreértelmezése éppúgy közrejátszik ebben, mint az, hogy a nagy átlagban benne vannak azok- az indokolatlanul tetemes költséggel megjelenő országos napi-, hetilapok vagy folyóiratok, mint a párszáz példányos tájegységi kiadványok, amelyeknek a küldetése így már valóban erősen megkérdőjelezhető. SzáS ___________________________ munikra is megdöbbentő volt a tény: az árbevételből a „szürkeállomány” — tehát az újságot írók, kiadók — csupán 7 százalékot kap, a többit a helyzettel így is elégedetlen nyomda és posta zsebeli be. Okkal méltatlankodnak a kiadók vezetői, például a papírgazdálkodásban természetesnek tartott — és a megrendelővel kifizettetett — 15—20 százalékban engedélyezett nyomdai selejt miatt. Hasonlóan érthetetlen a posta mániákus félelme a megmaradt példánytól, ami miatt a keresett lapokból gyakorta nem lehet kapni. Sürgette a műsor a kiadók gazdálkodásának megnyugtató rendezését és a frontok tisztázását. Ide kívánkozik egyetlen kritikus megjegyzésünk: egy szóval sem említették a megyei lapokat, amelyek többsége jelentős nyereséggel dolgozik, amit aztán a „közös kalapba” raknak, csökkentve ezzel az ijesztően ráfizetéses központi lapok deficitjét. A. S. _______________________> Vizsgál a közös piaci szakértő Akácmag Ny ugat-Európába? Az erdészeti vetőmagvak és szaporítóanyagok exportimport forgalma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai között csak az Európai Gazdasági Közösség, valamint az említett OECD „Erdei Szaporítóanyag Fajtaigazolási Rendszer”-ben lefektetett követelmények és előírások betartásával történhet. Hogy Magyarország tagja lesz-e a szervezetnek, s így kereskedelmében ér-1 vényesítemeíkell-e ezt a rendszert, az a következő hónapokban fog eldőlni. A napokban a részvétel feltételeinek vizsgálatára érkezik hazánkba R. Morandi- ni professzor, az OECD szakértője, aki többek között a Felső-tiszai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaságnál is meggyőződhet arról, hogy rendelkezünk-e a tagfelvételhez szükséges feltételekkel. Látogatása alatt megtekintette a derecskéi csemetekertet, majd a baktalóránt- házi erdészetnél tájékoztatták az akácmag kinyerésének módszereiről, a mag kezeléséről, tárolásáról. Ezt követően a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál folytatódok az OECD-szakér- tők programja. A hétköznapi élet gondjainak megkönnyítését vette a nyakába a Magyar Vöröskereszt, amikor a hazánkban ideiglenesen letelepülni szándékozó külföldi állampolgárokról gondoskodik. Mégpedig úgy, hogy a lakosság által felajánlott pénzadományokat, ruhát, használati cikkeket összegyűjti és a jelentkezők közt szétosztja. Aztán van olyan segítségnyújtási forma is, amely esetében csak összehozza a feleket a Vöröskereszt: ilyen a munka- alkalom, a lakásfelajánlás és a bútorok közvetítése. Jótékony forintok A megyei Vöröskereszt székházában rövid ideje megnőtt a forgalom. A lakosság részéről érzelmi és anyagi támogatásnak lehetnek tanúi — mondta Bürget Lajosné, a megyei vezetőség titkára. Naponta öten-hatan érdeklődnek, miként juttathatják el forintjaikat és más támogatásukat a letelepülési kérelemmel érkező külföldieknek. A legtöbb vállalatnál, intézménynél megtalálható az az átutalási postautalvány, amelyre befizethetik adományaikat a magánszemélyek és kollektívák. Viszont a falvakban általában nem találhatók meg az említett utalványok, ezért egyszerű, rózsaszín pénzes utalványra írhatják rá az 508-11468-0 csekkszámlaszámot, és úgy minden további nehézség nélkül a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége címére érkeznek a jótékony forintok. Már megyénkből is több helyről küldtek anyagi segítséget az emberek, de egyelőre erről nincs megyei kimutatás, mivel Budapestre, a Vöröskereszt központjába érkeznek az adományok. Pulóvertől a mosógépig A legáltalánosabb segítség a ruhagyűjtés. Megyénk városaiban a Vöröskereszt-vezetőségek foglalkoznak a felsőruhák, kabátok, szoknyák, zakók, nadrágok, ingek, pulóverek összegyűjtésével. Aki iteháit ruhaneművel szeretné segíteni a letelepülőket, a Vöröskereszt városi vezetőségeihez viheti be ezeket a holmikat. Ugyancsak a Vöröskereszt gyűjti össze a kisebb használati tárgyakat, háztartási eszközöket, például hajszárítót, tévét, rádiót, mosógépet, centrifugát, függönyt, szőnyeget. Nyíregyházán a Benczúr tér 3. szám alatti székházában veszi át a Vöröskereszt ezeket az adományokat, és rövid időn belül szétosztja a rászorulók közt. Ezeket a természetbeni juttatásokat elkülönítve kezelik más, hasonló támogatásoktól. (Például nagycsaládosoknak, időseknek, alacsony jövedelműeknek szintén szervez ruhagyűjtést a Vöröskereszt.) Nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezőket — ahol munkát és szállást kapnak — a helyi Vöröskereszt-szervezet, lehetőségeihez mérten felkarolja, és az ott jelentkezők adományaival segítse. Ruhagyűjtési akciót indított például a napokban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola, az eredményről még nem tud a Vöröskereszt. Segély, átmeneti szállás A bútor szintén szerepel a felajánlások között. Mivel ez nehezebben mozgatható, ezért a jelentkezők csak a címüket és a segítség fajtáját mondják el a Vöröskereszt megyei vezetőségén (Nyíregyháza, Benczúr tér 3., telefon: 10-311, 10-498). A letelepülni szándékozó külföldiekkel közük az adományozó nevét és címét, és így hozza össze a feleket a szervezet. Hasonlóan történik a lakáshasználat is. Többen jelezték már a Vöröskereszt megyei vezetőségénél, hogy önálló lakást, szobát, konyhát vagy más helyiséget tudnak átengedni a rászorulóknak. A jelentkező segítőket nyilvántartásba veszi a Vöröskereszt megyei vezetősége, és a hasonló igény esetén tájékoztatja adataikról a kérelmezőket. A minimális feltételek közé tartozik a rendkívüli segély, amelyet a családsegítő központok közül a megyében csak a nyíregyházi (Vécsey köz 2., telefon: 10-632) folyósít, abban az esetben, ha már ideiglenes tartózkodási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik a külföldi állampolgár. Átmeneti szállást rendeztek be számukra a nyír- szőlősi tanyai diákotthonban. A munkavállalási engedélyt a megyei tanács munkaügyi osztályán kérhetik az ideiglenesen letelepülni szándékozó külföldi állampolgárok. Tóth Kornélia FELKÉSZÍTÉS A FELVÉTELI VIZSGÁKRA Több mint egy évtizede alakultak a Felvételi Előkészítő Bizottságok (FEB), amelyeknek feladata a fizikai dolgozók tehetséges középiskolás gyermekeinek felkészítése a felvételi vizsgákra. A Felsőoktatási Szemle című folyóirat 1988/2. számában A FEB tízéves munkájának tapasztalatai a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán című írásban olvashatjuk, hogy ..........a jelöltek hasznosnak és eredményesnek ítélik a FEB munkáját.. . Különösen hasznosnak és eredményesnek tartják az oktatótáborokat.. . Sokak véleménye szerint, aki komolyan veszi a levelezést és az oktatótábori munkát, nagy valószínűséggel sikeresen felvételezik. A felvételi bizottságok kedvezőnek ítélik azt a színvonal-emelkedést, amelyet a FEB- es diákok szóbeli felvételi vizsgáin tapasztalnak. Ezek a felvételizők nyugodtan, gondolkodva, megfontoltan felelnek és sokkal magabiztosabban szerepelnek, mint azok, akik az előkészítésben nem vettek részt.” A HETEDIK KRAJCÁR A Népszabadság március 21-i száma Gyuricsku Kálmánnal folytatott beszélgetést közöl a megye adottságairól, lehetőségeiről és gondjairól. Az interjúban a megyei pártbizottság titkára eLmondta: „Nem hiszem, hogy pár éven belül lenne kivezető út. ami részben a ml hibánk is. Régen ki kellett volna dolgoznunk olyan stratégiát, amelyik megmozdítja a megyét. Saját magunkat sem hoztuk, kényszerí- tettük abba a helyzetbe, hogy a problémák felvetésén kívül töbt teendőnk is legyen. Mert kell í megoldáshoz a pénz, de a péní csak oda megy, ahol elképzelő! is van, és nem csupán álom, ha' nem cselekvőképes összefogás i: és akarat. Súlyos hibának tar tóm például, hogy nem fej»esz tettük a bedolgozói rendszert Tudom például, hogy nag: mennyiségben lehet kezelt fűz favesszőt eladni Nyugaton. Erdő kellene tehát telepíteni, sok-sol hektárt. Ez nemcsak a mikroklí mát változtatná meg, hanem ko sárfonásra alkalmas vesszőt i teremne, s ebből aztán schlllin lenne meg márka . . . Am vala hogy, valamiért ezek a terve mind füstbe mentek . . . Azt hí szem egyébként, azért nem va gyünk képesek átfogó megoldás hoz vezető sokféle változatot tar talmazó koncepciót kidolgozn mert csak azt tekintjük leheti ségnek, amit a kormány ösztc nöz, javasol, pénzzel alátámasz Tehát nem mernek az embere elképzeléseket, követelmények! megfogalmazni.” nyíregyházi szinhaztörténelem A Képcsarnok nyíregyházi Ben- czúr-terméhen április 14-én délután 5 órakor új kiállítás nyílik, amelyet a jövő hét végéig tekinthetnek meg az érdeklődők. Ambrus Imre mutatja most he újiabib képeit, akinek munkáival az 1981-ben itt rendezett kiállításon már találkozhatott a közönség. A festőművész a hatvanas években kezdett kiállítani, azóta rendszeresen szerepel kollektív tárlatokon, és ez lesz a tizedik önálló ki- Egy csokor napraforgó Ambrus Imrétől állítása. Művei szerte a világban megtalálhatók. A Képcsarnok további terveiből: május közepén Csömör Katalin festőművész lesz a vendégünk, majd a nyári szünet után szeptemberben egy Lengyelországban élő művész kiállítását rendezik meg — erről folytatnak most megbeszéléseiket. Októberben Budai Ágota és Budai György iparművészek tárlata következik, praktikus használati tárgyakkal, novemberben Palicz József, a korábban Nyíregyházán élt képzőművész alkotásait mutatják be, terviben van továbbá Bőd Éva Munkácsy-díjas keramikus műveinek kiállítása. Az év végén, karácsony előtt újból kínálnak meglepetéseket. A tárgyalóteremből „A bisztróban A kisvárdai H. György nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiség- zavarban — csak éppen idült alkoholista és részegen jelent meg egy polgári peres tárgyaláson. Tavaly augusztusban kellett megjelennie a bíróságon. A tárgyalás megkezdése után a bíró hozzáfogott a H. Györgyről szóló orvosszakértői vélemény ismertetéséhez. A férfi minden indok nélkül kijelentette, hogy a szákvéleményt nem fogadja keressenek!” el, majd így szólt a bíróhoz: „Mit vallatsz te egyáltalán engem, ez mind csak a barátnőmre, meg énrám tartozik!” A tanács elnöke erre figyelmeztette, hogy a bíróságot ne tegezze. H. György azonban még tetézte a bűnét, mert trágár kifejezésekkel kezdett kiabálni, s amikor rendbírsággal sújtották, közölte: „te engem nem büntethetsz meg, ismerlek én téged, szoktunk találkozni az utcán, ha megbüntetsz, kinyomom a szemed!” Nemcsak a bírót, hanem az egyik népi ülnök hölgyet is becsmérelte, ezért felszólították, hogy távozzon. H. György ekkor hanyagul kijelentette, hogy ha a rendőrség keresné, a szemközti Berkesz falatozóban található. Valóban oda is- ment, ott fogták el a rendőrök. Vért vettek tőle, s kiderült, hogy vérében 2,84 ezrelék alkohol van. ami súlyosan ittas állapotot eredményezett. Az ittasság azonban nem mentség, ezért H. György ismét bíróság elé került, de most már mint vádlott. -Elismerte a bűnösségét, bocsánatot kért a bírótól, akit megsértett, s őriként határozott úgy, hogy bevonul alko- holelvonó kezelésre a kórházba. Hivatalos személy megsértésének vétsége miatt pénzbüntetésre ítélték, 5400 forintot köteles fizetni. Az ítélet Jogerős. B. A. ,,A nyírségi főváros kicsi, c ékszerszépségű színházában óri; sí lelkesedéssel láttak a színhá: teremtő, társulatépítő munkáho: de nem igazán jó sansszal indu tak. Közgondolkozásunk remén; telenül, szinte moccanatlan masszív fővárcxs-centrikusság mely az értéket, a minőséget k zárólag Pesttel, végső esetbi Budával azonosítja, eleve kétel; lyel figyelte — ha figyelte — „végeken” zajló küzdelmet, „tirpák csatát”. Az idézet az A föld márciusi számában megj lent „Nyíregyházi színháztört nelem — vázlatosan” című írá ból való. A cikk a nyíregyhÉ Móricz Zsigmond Színház tev kenységét elemzi. Az egyes év dók műsortervét értékelve szerző megállapítja: „Szívós a namunkával” erőteljes fiatal s: nészgárdát toboroztak Nyíreg házára, akik egyre meggyőző ben bizonyítják, hogy az „infi strukturális” hátrányokkal szél ben előnyben részesíthető a szí lemi-művészi munkavégzés lei tőségének biztatóan sokszínű 1 nálata. Alig kaptunk hírt elszf ződésekről, ami azt is jeler hogy az idősebb, korosabb, egészséges és kívánatos színi karakterllstából nem hiányoz! tó színészek hasonlóképpen e gedettek lehetnek a feladata: kai. Szó sincs arról, hogy cs hibátlan előadásokat produká tagjait tejben-vajban fürdi mintaszínházzá izmosodott. . . nyíregyházi együttes. De műhi lett, melynek működési meet nizmusa Ismeretlen ugyan színházlátogatók előtt, ám eredményesség okos, jó munl bizonyít.” MUNKAHELYEK ÖNERÖBÖ] A Képes Újság idei 12. szán ban kétoldalas riport jelent n Fehérgyarmat és környékén é foglalkoztatásáról. Hogyan k< zeli el Milotán egyszerre a tel foglalkoztatottságot és az int zív gazdálkodást Berki Já: tsz-elnök: „A búzán, kukoric napraforgón kívül nagyon r kell gondolnunk, mit ráki abba a kevés földbe. Az alr sokan leírták az elmúlt évekb Mi hatvan hektárt telep; tünk .. . Tizenkét-tizenhárom rintot kapunk kllogrammonk a Skálától. . . Tavaly egy s négyszögöles parcellán a part csomtermelők tiszta nyeres meghaladta a háromezer rintot. Ez már az almával tekszik. De mondhatnám uborkát is. És telepítettünk h hektár dióst, meg hét hel szilvát... Tagi gazdaságot i retnénk, vállalkozói téeszt. gyen közvetlenül érdekelt n den tag a termelésben. hIbBiik * Ruha, pénz, bútor, lakás Tejföl, vaj Nyíregyházáról I Új kiállítások a Képcsarnokban
