Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. március 10. Belvárosi utcarészlet Nyíregyházán. A háttérben a közelmúltban felújított Centrum Áruház épülete. (Császár Csaba felvétele) Nyíregyháza díjnyertese Á fotóvideós sorozata Gulyás Miklós, az iparművészeti főiskola harmadéves hallgatója kapta a nyíregyházi művészeti hetekre alapított egyik alkotói díjat a városi tanácstól. A megnyitó ünnepség forgatagában készült villáminterjúnk. — Mit érzett, amikor szólították. hogy vegye át a díjat tanácselnökünktől? — Meglepett, erre egyáltalán nem számítottam. Négyen kaptunk díjat az idén, de szerintem senki se tudta közülünk, mert csak én vagyok itt, én sem emiatt, hanem azért, mert páran eljöttünk segíteni, „feltenni” (berendezni) a kiállítási anyagot ... — Pár perce vette át a borítékot. megnézte már. mi van benne? — Még nem volt időm. De majd most. Tessék: néhány darab zöld papírpénz ... Ügy látom, négyezer... Hűha! — Egészen belemelegedett. Meglepte? Mire költi? — Én most bármennyit el tudnék költeni, egyelőre a tartozásokat rendezem belőle, vettem'ugyanis egy fényképezőgépet. Eddig csak kisfilmes gépem volt... — Honnan ez a vonzódás a fotó világához? — Tizenkét éves voltam, amikor megláttam először előjönni a képet. Azt hiszem, akkor dőlt el minden ... — Első nekifutásra felvették a főiskolára? — Igen, csakhogy én egy kicsit már „túlkoros” vagyok, előbb ugyanis tahár- képző főiskolát végeztem Egerben rajz-földrajz szakon. — Hivatalosan fotóvideós szakos. De fotós, vagy videós? — Nagy lehetőséget látok a videózásban, de engem a szuverén riportnak névézhe- tő fotóirányzat érdekel, vagyis a riport-dokumentüm. Itt a kiállításon is ilyennel szerepelek, egy józsefvárosi sorozattal. — Érdekelne, milyennek lát- ja egy fotóművész-jelölt a magyar sajtófotót? — A magyar sajtófoto~csak eseményfotó — tisztelet a kivételnek, például Benkő' Imrét említhetném ... — ön mire készül,' mire számíthat az életben? — Nem számíthatok semmire. nem hiszem, hogy két kézzel kapkodnak majd utánunk. Attól tartok, hogy amit meg tudok mutatni a világból, vagyis amihez értek, abból nem fogok tudni megélni, és valamiféle iparosságra kell adni a fejemet... — Nem egészen értem, hiszen önöket nagy pénzekért évekig, képzik. szükség is lenne a munkájukra a vizuális kultúra fejlesztésében — és mégis? — Nagyon sok barátommal. társaimmal szívesen végeznénk azt a munkát, amit tanultunk, és vállalnánk olyanfajta életmódot, mint mások, akik az iparművészeti főiskolán tanultak, például textilesek, de sajnos a . fotóban ez több ok miatt is lehetetlen. Például a fotónak nincs anyagi értéke ... Vagy egy másik ok: sajnos, olyanok döntenek felőlünk, a munkalehetőségekről... Bizonytalap a jövő. Talán, átmenetileg nyitok egy fotós műtermet. De lehet, hogy egy év alatt, amíg végzek, hoznak új intézkedéseket, történnek változások ... — Megragadom az alkalmat, ha már díjnyertes fotóssal beszélek, aki Nyíregyháza jutalmát kapta, milyennek látja vá- * rosunkat? — Furcsa egyveleg, de együtt hangulatos. Nagyon szép a tér a múzeum körül, és kedvencem a két múzeumi oroszlán — amiért olyan kicsik ... Négyezer forinttól az oroszlánig — ennyire jutottunk a néhány perces gyorsinterjúval, megismertünk egy jó szándékú, rokonszenves embert, aki aggódik maga és társai jövendője miatt. Reméljük, azoknak lesz igazuk, akik a diplomaosztásig az elhelyezkedés és a pályakezdés körüli változásokra várnak ... Baraksó Erzsébet Kis Polski a főnyeremény Akcióban az OTP Nyereményakciót hirdetett az OTP, a TITÁSZ, TIGÁZ és más szolgáltató vállalatokkal közösen. A kezdeményezés céljáról Ugyan Tamást, az OTP Szabolcs megyei Igazgatóságának szervezőjét kérdeztük. — Az 1980-ban bevezetett átutalási betétszámla segítségével ügyfeleink könnyen, gyorsan intézhetik befizetéseiket. A fiókjainknak átutalt bérekből ugyanis mi küldjük tovább a víz- és gázszámlát, a postai és egyéb díjakat. A számla tulajdonosa így megmenekül a havonta ismétlődő járkálástól, ügyintézéstől. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 13 200 család rendelkezik átutalási betétszámlával, közülük több mint kétezren az elmúlt évben bízták meg a fenti feladatokkal fiókjainkat. — Ha ez bevált és ennyire jó, miért van szükség az akcióra? — Mint szolgáltatónak, érdekünk fűződik ahhoz, hogy a hitelek időben és biztonságosan beérkezzenek fiókjainkhoz. A munkabér egy részének, vagy teljes összegének átutalására szóló megbízás erre teremt kitűnő lehetőséget. Az akcióval szeretnénk tovább növelni a betétszámla-tulajdonosok számát. Ennek érdekében megtettük a szükséges lépéseket. Ebben az évben kísérleti jelleggel a HAFE, a Papírgyár, valamint a tiszavasvári Alkaloida területén üzerfti kirendeltségeket nyitottunk, amelyek a munkaidő védelmén túl ügyfeleink számának növekedését is eredményezik. A vállalat által meghatározott időben az OTP dolgozói a helyszínen veszik át a befizetéseket, árulják a totót, lottót, s akár ötvenezer forintig is intézik a takarékbetéttel kapcsolatos tennivalókat. A tapasztalatok alapján sikeresnek bizonyult a januárban meghirdetett akció. A jelek szerint nem csak azért, mert a főnyeremény kis Polski mellett színes televíziót, automata mosógépet nyerhetnek a szerencsésebbek. Sokkal inkább azért, mert a betétszámla nyitása az ügyfél számára is kényelmes, biztonságos. Hogy közben a három megye — Hajdú, Szabolcs és Szolnok OTP- fiókjai mellett a szolgáltató vállalatok is jól járnak? Természetesen ez sem tagadható. De kinek árthat az olyan üzlet, amelynek hasznát mindkét fél élvezheti? (k. é.) TITKOS ÉS NEM KÖTELEZŐ Vagyonnyilatkozat önkéntesen A személyi jövedelemadóról szóló törvény megszületése óta a köztudatba került a vagyonnyilatkozat intézménye. Nem csoda hót, hogy sokakban megfogalmazódik a kérdés: tartalmában mit jelent, milyen kötelezettséget iis ró az állampolgárokra. Az adófelügyelőségtől kértünk tájékoztatást. A vagyonnyilatkozatot a jogszabályok speciális adóellenőrzési eszközként fogalmazták meg. Az új jövedelemszabályozási rendszerben, ha az adó alapja másképp nem állapítható meg — különösen, ha a magánszemély kiadásai meghaladják adómentes és bevallott jövedelmét — akkor az adóhatóság becslést alkalmaz. Ugyanakkor a többletkiadások fedezete a korábbi jövedelem vagy vagyon ellenértéke és a megtakarított pénz is lehet. A vagyonnyilatkozat tehát egy későbbi ellenőrzés esetén ezek meglétének igazolását jelenti. A vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyakat — ellenkező bizonyításig — úgy kell tekinteni, mintha azt tulajdonosa az utolsó nyilatkozattétel után szerezte volna. így tehát egy teljes körű vagyonnyilatkozat a nyilatkozattevő érdekeit is szolgálja, mivel a jövedelmét meghaladó vagyonnövekedés egy eladott tárgy igazolásával egyértelműen bizonyított lesz. Általános vagyonnyilatko- zat-tételi kötelezettséget a Minisztertanács 3 évenként rendelhet el, de az adóhatóság egyedi határozattal — legfeljebb évenként egy alkalommal — bárkit kötelezhet ilyen nyilatkozat megtételére. Az idén, mindenkire kiterjedő kötelezettség nincs, de önkéntes alapon 1988. március 31-ig az adófelügyelőségnek (Nyíregyháza, Mártírok tere 9. V. em.) vagyonnyilatkozatot tehet. A házas- itársak közösen tehetik meg, a szülő pedig saját nyilatkozatában — de elkülönítetten — nyilatkozhat kiskorú gyermeke vagyonáról. Minek kell szerepelni a vagyonnyilatkozatban? Az ingatlanok (lakás, üdülő, nem lakás célját szolgáló épület), nagy értékű ingóságok, mint gépjárműadó alá eső gépkocsik, védett műalkotások, gyűjtemények, 100 000 forintot meghaladó ingóságok, értékpapírok és nem kötelező jelleggel a takarékbetétek, valamint más jelentős értékű vagyontárgyak bevallása célszerű. A vagyonnyilatkozatba foglalt adatokat védi az adóti- tök, az adóhatóságon kívül mások tudomására nem juthat, kizárólag az adóhatóság eljárásában használható fel. A Kelet-Magyarország 1988. március 5-én megjelent számában a Hová lett az autóalkatrész című újságcikkben Tóth Gábor a következő kijelentést tette: „Az AUTÓ- KER dolgozói udvariatlanok, mogorvák, durvák, tehetik ezt azért, mert a vásárlók ki vannak szolgáltatva nekik.” Elsősorban elnézést kérek a kedves vásárlótól az őt ért esetleges kellemetlenségért. Biztos vagyok abban, hogy •vásárlóink döntő többsége kedvezőbb tapasztalatokat szerez vásárlásai során. Munkatársaimmal igyekszünk vásárlóinkat a kedvezőtlen körülmények ellenére udvariam san, színvonalasan kiszolgálni. Ha üzletünk monopol helyzetben lenne a városban, akkor sem tehetnénk meg azt, amit Tóth Gábor nyilatkozata feltételez rólunk. Dolgozóink tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy mind nagyobb árukészlettel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy megfeleljünk a vásárlói és vállalati elvárásoknak. kérek!!”1 A tárgyalóteremből Meglaktlt a kilakoltatott Hogy melyik volt előbb, melyik hatott a másikra, nem tudni, de tény, hogy az ötvenkét esztendős nyírturai H. Antal családi élete is megromlott néhány éve, s ezzel párhuzamosan a munkahelyén is többször akadt vele gond. (Ittasan jelent meg, „vétett a társadalmi tulajdon ellen”, engedély nélkül eltávozott munkaidőben, alkoholszondás vizsgálatnak nem volt hajlandó alávetni magát.) A munkahelyén csak a tavalyi jutalmát vonták meg, elvált feleségének lakásából azonban tavaly nyár végén karhatalom segítségével kilakoltatták — a bírósági ítéletnek megfelelően. Kioktatták, hogy oda nem térhet vissza, mert akkor magánlaksértést követ el. Végül aztán mégis elkövette, és csak amiatt szüntették meg vele szemben ezt az eljárást, mert súlyosabb tettek is száradnak a lelkén... Még a kilakoltatás napján visszatért (volt) lakásába — élettársával együtt — H. Antal. Már kifelé tartottak, amikor észrevette volt anyósát, és szidalmazni kezdte, sőt a nyakát is szorongatta. A fojtogatást csak a szomszédok kiabálására hagyta abba. Utána viszont összetalálkozott egy férfivel, akivel korábban sem voltak jóban, s többször megütötte. Ezek után végre elhagyta a portát, de csak azért, hogy hamarosan egy légpuskával térjen vissza, s ezzel próbálja megszerezni a szerinte ellopott biciklijét. A Nyíregyházi Városi Bíróság H. Antalt könnyű testi sértés és garázdaság miatt vonta felelősségre, s ezért száz napi tétel, összesen nyolcezer forint pénzbüntetésre ítélte. A határozat jogerős. Bizonyítja ezt az a tény, hogy 1987-ben a tervezett 67 milliós forgalommal szemben 74 millió forint értékű alkatrészt hoztunk forgalomba. Vállalatunk vezetése mindent megtesz azért, hogy az ellátás javuljon. Az NDK- val és a Szovjetunióval kötött szerződés értelmében Trabant-, Wartburg- és La- da-alkatrészek érkeznek az országba. Ezek az alkatrészek kizárólag az AUTÖKER üzleteiben kerülnek forgalomba. Keresik az üzletkötés lehetőségét a többi külföldi szállítóval is. Bízom abban, hogy vállalatunk vezetésének és dolgozóinak erőfeszítése a jobb ellátás érdekében kedvezően befolyásolja üzletünk vásárlóinak és öt eladójának kapcsolatát. Üzletünk dolgozói az eddigi gyakorlathoz híven továbbra is mindent meg- tesznék, hogy minden autótulajdonos üzletünk vásárlói jaként előzékeny és üdvarias kiszolgálásban részesüljön. Makkai László fiókvezető HlROlIK nz ORszncBnn A NYlRTEX ELSŐ ÉVE A Népszabadság február 24-1 számában riportot közölt a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár demecseri gyáregységéről, amely több mint egy éve kapta meg leányságát és Nyírtex Fonó-Szövő Leányvállalat néven működik. A napi termelés többé-ke- vésbé rendben megy, bár gondokat okoz, bogy az anyavállalat tartozik nekik egy tetemes ösz- szeggel. Ez a pénz azért is kellene nagyon, mert a bank nem ad hitelt. Úgy fizetnek tehát bért és fedezik a legsürgetőbb kiadásaikat, hogy a vevők fizetési ígérvényeire kapnak pénzt, s ezért a szolgáltatásért persze megint csak fizetniük kell. A változást két berendezéstől remélik. Az egyik révén, a kár tolt szöveteket készre tudnák gyártani, és így valamelyest függetlenednének a többi gyártól. A másik egy tépőgép lenne, amelynek révén a hulladékból teljes értékű fonal készülne. Harminc- ' midiid ó forintot tudnának csinálni ebből évente egy ^lig nyolcmillióba kerülő* gép révén. Ha a banki dolgok rendeződnek, megállnak a saját lábukon. Amikor kitettük a kapura a Nyírtex táblát és tartottunk egy munkás- gyűlést — mondja a főmérnök —, az emberek érezhető büszkeséggel mondogatták egymásnak: önálló vállalat lettünk. TITKOS FELJEGYZÉSEK A második világháborúban deportáltak számáról és elhurcolásuk időpontjáról közölt adatokat a Kritika idei első száma dr. Gaskó Miklós kassai ügyvéd titkos feljegyzése alapján. Az ügyvéd hagyatékában megmaradt táblázatok pontos választ adhatnak azoknak. . ., akik amikor a „nappalok és éjjelek egybefolytak”, nem tudták megállapítani elhurcolásuk időpontját. Városaink túlnyomó többsége sem tartja ezt számon, még egy sírfeli ratnyi emléktáblán sem: honnan ismerhetnék a mai fiatalok? A Kassán élő özvegy által őrzött iratokból kiderül, hogy az első „szállítmány” Kassára 1944. május. 14-én érkezett Nyíregyházáról.* Június 5-ig további négy szerelvényen 14707 deportáltat adtak át a kassai pályaudvaron a németeknek. Ebből a listából tudjuk meg, hogy Mátészalkának és környékének zsidó lakossága — 16 295 lélek — öt szerelvényen, Kisvárda körzetéből két szerelvényen 6896 fő hagyta el otthonát május 19. és június 5. között. A PÁRTBIZOTTSÁGOK munkájáról „Noha a pártbizottságok Nyíregyházán tervszerűen folyamatosan működnek, az utóbbi időben az.t tapasztaljuk, hogy gyengült a választott tisztség presztízse, elismertsége.” Az idézet a Pártélet mostani — 1988/2. — számában megjelent fenti című cikkből való. A szerző dr. Szemersz- ki Miklós a nyíregyházi pártbizottságok testületi munkáját elemzi. Megállapítja, hogy „A nagy létszámú testületekben sok a társtaian, elszigetelt pártbizottsági tag. E testületi tagok ritkán szólalnak fel, s ha mégis hozzászólnak,, erőltetetten hat, kiérződik belőle mások felkészítő munkája. A pártbizottsági üléseken a hozzászólók bár többnyire a témához szólnak, de nem konkrétan az előterjesztett megállapításokhoz. a javasolt feladatokhoz. Ennek egyik oka az, hogy az anyagok is gyakran általánosak. nincsenek kimunkálva a döntési alternatívák. Ez is ellene hat annak, hogy a testületi tagok alapszervezetükben véleményeket gyűjtsenek, álláspontokat körvonalazzanak. Ezért a hozzászólók a legtöbbször csak erősíthetik a megállapításokat, de tényleges vita ritkán alakul ki. Kritikai éllel inkább a felsőbb szervek munkáját • illetik, saját munkánkról pedig a megértés hangján szólnak.” Az illetékes véleménye Nem felmondás volt Megyénk lapjának 1988. február 25-i számában az „Akik hazatérnek, akiket •hazaküldtek” című cikksorozatban a Fehérgyarmati Városi Tanács tanácselnökhelyettese vállalatunkat elmarasztalta, mert a fehér- gyarmati kerület csaholci önelszámoló egysége területén tizenegy dolgozónak nem a jogszabályi rendelkezések szem előtt tartásával mondott fel a vállalat, a felmondás tényét az illetékes tanácscsal előzetesen nem közöl-, ték. A Szabó elvtárs által elmondották azonban csak részben valósak, ezek kiegészítésre szorulnak. A cikkben említett dolgozók tangazdaságunkkal határozott idejű munkaviszonyt létesítettek, mégpedig 1988. január 31-ig. Az. ilyen munkaviszony a határozott idő leteltével megszűnik, így külön intézkedés a munkáltató részéről nem volt szükséges. Ez esetben tehát nem felmondásról volt szó, hanem a munkaviszony törvény erejénél fogva szűnt meg. Vállalatunk vezetése — ismerve a térség elhelyezkedési gondjait — a jelen gazdasági helyzetben ezeknek a dolgozóknak munkát biztosítani nem tudott, így a munkaszerződés meghosszabbítása egy határozatlan idejű munkaviszony létesítése nem állt módjában. Dr. Hegymegi István ■ vezérigazgató v/sszffH! M
