Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-10 / 59. szám
1988. március 10. Kelet-Magyarország 3 Nagyobb termeié», ki«abb nyereség az élelmisiergazdaságban Mérleg, mozgásban Évente egyszer magyarnótaest Nem (csak) pénzkérdés fgy csinálják Dombrádon és Nagyhalászban A művelődési házakat megkímélték a máshol kemény elvonásoktól. Ami a legkevésbé sem jelenti azt, hogy ezeket az intézményeket érintetlenül hagynák gondjaink. Két példa, két községből. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE MEZÖGAZDASÄGA 1987-ben növelte a termelés volumenét. A bruttó termelési érték a 117 termelőszövetkezetben 6,4 százalékkal, ,a 8 állami gazdaságban 13,8 százalékkal nőtt az. előző évihez viszonyítva. Ez,t az eredményt a mezőgazdasági üzemek növekvő eszköz- lekötés 'és 1450 fős létszámcsökkenés mellett érték el. Az üzemeik termelésüket 1987-toen is növekvő költségek mellett valósították meg. A termelőszövetkezeteknél a költségnövekedésen belül nagyobb mértékben a meghatározó anyagköltség emelkedett (7,4 százalék), míg a bérköltség-növekedés 2 százalék volt. Az állami gazdaságok dinamikusabb termelésnövelésével összhangban a költségek • növekedése is magasabb (14,8 százalék), ezen belül a bérköltségé is (6,9 százalékkal). A termelés növekedése az állami gazdaságok esetében együtt járt az eredmény javulásával. A realizált 158 millió forintos mérleg szerinti nyereség 6,1 százalékkal haladja meg az előző évit. A termelőszövetkezetek esetében a 961 millió forintos nyereség 6,7 százalékkal marad el a kiemelkedő előző évitől és a 155 milliós veszteség is (18 szövetkezet zárta mérleg szerint veszteséggel az évet), jelentősen (negyedével) meghaladja az 1986. évit. A szövetkezetekre még mindig kevésbé jellemző a több lábon állás, így kevésbé tudták csak kivédeni az időjárás kedvezőtlen hatásait (tavaszi fagykár, aszály). A termelőszövetkezetek többsége az ered- miényelszáimolás során .élt a jogszabály adta lehetőséggel és a 3 százalék feletti nyere- ségtartalékkal már az 1987. évi ereöményel'száimolás során kiegészítette eredményét. A bevont 211 millió forint nyereségtartalék több mint négyszeresen haladja meg az előző évit. az Átlagos Állományi LÉTSZÁM csökkenése .az összes kereset szerény növekedésével párosult. Ebből adódóan az egy főre jutó kereset a szövetkezetekben 61 703 forint, míg az állami gazdaságokban 71 034 forint. Az 1987. évi .növekedés mindkét esetben 5,5 százalék. A mezőgazdasági nagyüzemek .költségvetéssel szembeni pozíciója 1987-ben megváltozott. Míg 1986Jban a megye üzemei összességében befizetők voltak, 1987-iben igénylők. A támogatások 3 százalékkal haladják meg a fizetési 'kötelezettséget. f^ohanok. Be a hivatal- ba. Vár ott rám a m * szobám, a beépített szekrény, a szekrényben a ruhaakasztóm. Az akasztó valamikor fából volt, most fekete műanyag. Nem az igazi, de ez most nem lényeges. Rohanok. Be a hivatalba. Szobámban az íróasztal terebélyes. Ezt még sikerült átmentenem a múltból. Manapság anyagtakarékos, faroslemezből tákolt labilis és kis felületű íróasztalokat készítenek. Alig van hely az iratoknak, asztali naptárnak, kényelmetlen a könyöklés. Ha az ember tízóraizik, helyet kell csinálni, hogy kirakhassa a termoszt, a szalvétába csomagolt zsíros kenyeret, sót és paprikát, s minden elférjen. Ezek az új és modern íróasztalok semmit sem érnek. De ez most nem lényeges. Rohanok. Be a hivatalba. Ott van az irattartó szekrényem. Benne sokféle irat, akta meg miegyéb. A szekrény zárja már hetek óta A m egye 10 .élelmi szer ipar i vállalatának termelése alig haladta meg az 1986. évit. A termelést a vállalatok növekvő létszámmal oldották meg. A dolgozók egy főre jutó keresete 76 148 forint, mely 6,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Megnőtt ,az exportértékesítés volumene ,a belföldi rovására. A rubelexport árbevétele 1987-ben 1,3 milliárd forint, mely 23,6 százalékkal több ,az előző évinél. A konvertibilis export árbevétele 1,6 milliárd forint, mely 114 százalékkal magasabb az 1986. évinél. Az export növekedésében jelentős szerepe van a húsipari vállalatnak. Az élelmiszeriparban az értékesítés csökkenése a közvetlen szűkített önköltség 10 százalékos növekedése mellett következett be, mely a nyereség 36 százalékos emelkedésével párosult. AZ ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALATOK befizetési pozícióban vannak a költségvetéssel szemben. Az összes költségvetési támogatás a befizetések 59 százalékát éri el. összességében elmondható, hogy mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk ez évben is kiemelkedő eredményt ért el, mely megalapozza 1988. évi gazdálkodásunkat. Márton Lajos Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója rossz1. Idegesít. Nem tudom kulcsra zárni a szekrényt és ha valaki illetéktelen oda betekint, abból galiba lesz. Nem az aktákat féltem. A pálinkámat. Kisüsti, de már nem a régi, szeszfoRohanok ka alacsony, büdös és drága. Kétszer iszom belőle napjában, stvkában persze, de ez most nem lényeges. , Rohanok. Be a hivatalba. Van a szobám falán egy kép. Évek óta nézem hosz- szan. elmerengve és egyre jobban utálom. Egyszerű fakeretben, kifakult repró. Sibereschttől a gázló. Két nő a folyónál; az egyik a lábát mossa, a másik kanosát tart a kezében, a folyóban egy tehén és kecskék. Eredetiben szép lenne, jó lenne, de ez a porlepte megfakult nyomat! Egyszóval nem az igazi, de ez most nem lényeges. Rohanok. Be a hivatalba. Hű de rohanok, hiszen kéKamatfizetés Részjegy a Taurusnál Március 4-én bevezetése óta először fizetett kamatot a Taurus Gumiipari Vállalat a részjegyek után. A nyíregyházi gyár dolgozói 1 millió 250 ezer forintot vettek fel, amely a Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján adómentes. Tavaly jegyezhettek öt- és tízezer forint értékben részjegyet 100 ezer forint felső határig a Taurus dolgozói. A vásárlási kedv fokozására azoknak a dolgozóknak, akik vagyonjegyet vásároltak, külön juttatást is nyújtottak. A vállalatnál eltöltött évek után 500—500 forint érdekeltségi jegyet kaptak, míg a vagyonjegyet a vállalat saját költségére 30 százalékkal toldotta meg. (ötéves munkaviszony után ötezer forintos befizetés mellett a dolgozó úgy kapott kamatot, mintha kilencezret fizetett volna be.) A dolgozók ilyenfajta érdekeltsége a Taurusnál sikeresnek bizonyult,* mert a gyáregységek 30 milliót, ebből a nyíregyháziak négymillió forint értékben jegyeztek részjegyeket. A befolyt ősz- szeget a vállalat fejlesztésre fordítja. A budapesti abroncsgyár termékbővítésén kívül a pénzből jut a nyíregyházi gyár részére is, ahol a keverőüzem kapacitását növelik. sésben vagyok és mint említettem volt, sok minden vár ott rám, de legfőbbképpen a csoportvezetőm. Mit mondjak? Unszimpatikus egy alak, viszont az ő kezében van a stopperóra, övé a hatalom és a rosszmájú megjegyzés joga: „Délutánosok vagyunk?” A csoportvezetőm slampos, félretaposott sarkú cipőben jár, nyakkendőjén virít a tavalyelőtt evett pörkölt szaftjának foltja, miközben dudaorrú és kopasz. Nem egy Adonisz, de ez most nem lényegs. Rohanok, mert időben he akarok érni a hivatalba. Szándékomban erős és hajthatatlan vagyok. Megnyugtató, kellemesen jó érzés időben érkezni. Ha késnék, el lenne rontva a napom. De nem kések. Időben érkezem. Itt bent az irodámban olyan jó érzés fog el. Már nyugodt vagyok. Már nem rohanok. Szép kényelmesen elrendezek mindent. Van idő. Szekrényben, akasztón a kabát, asztalon az aktacsomó és én már Tárva-nyitva a dombrádi művelődési ház bejárati ajtaja. Dermesztő hideg van a belonpadlós, barátságtalan előtérben. Balra egy tároló- félének használt helyiség, azon keresztül lehet bejutni az .igazgatói irodába, ahol egy olajlkalyha enyhíti valamelyest a levegőt. De sehol senki. Végül az előtérből jobbra nyíló, kellemesen meleg könyvtárban találom meg az igazgatót, Vincze Menyhértet. Hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni, visszamegyünk az irodájába. 365 nap: egy előadás — Sajnos, elég sok gondunk van a fűtéssel, különösen a nagyteremben, ahol Iégbefúvásos rendszer működik. A parkettát is ki kellene cserélni, alapos javításra szorul a tető. De nincs rá pénz. Két éve megszűnt a egy órája nézem a reprót a falon. Hű, de ronda. Erre inni kell egy pohárka kisüstit. Ezekután délig tízóraizom, délben ebédelek, majd szépen elrakom az iratokat, mert mindjárt vége a munkaidőmnek és rohanok haza. Fáradtan érek haza. Az asszony megkérdi, mi volt ma a hivatalban? Letörten mondom: „Majdnem elkéstem.” Beleborzongok. Viszont jólesik a vigasztalás, hogy ne vedd a szívedre, hogy másnak sem "könnyű, különben is ez az élet csak rohanás. Rohanunk be a hivatalba és rohanunk haza. mjm ég szerencse, hogy az Iwft ember két rohanás * w között megpihenhet. Csak ne lenne olyan ronda a falon a repró, amit naponta néznem kell és ne fogyna rohamosan a kisüs- tim. Van egy gyanúm. A pálinkámat valaki issza. Ha elkapom, nem állok jót magamért. Seres Ernő közművelődési társulás, azóta csaík a tanácsra számíthatunk. Ebben az évben 450 ezer forintból gazdálkodhat a községi művelődési ház. Fogukhoz kell verniük a garast, mert hozzájuk tartozik Ti- szakanyár és Üjdombrád is, tehát a műsoros rendezvényekre költhető 60 ezer forintból is 10—10 ezer a két településé. • Ez egy-egy magyarnótaest költsége. Vagyis ennyi „kulturális program” jut Tiszakanyárnak, illetve Üjdombrádnak egy esztendő alatt. De a dombrádiak sincsenek elkényeztetve. — Csak nyereséges rendezvényünk lehet. Biztosra pedig akkor mehetünk, ha bált vagy diszkót rendezünk. A többit már nagyon meg kell gondolni, mert a teltházas rendezvény is csak ezer forint hasznot hoz, és akkor már 60 forintot kell kérnünk egy jegyért! Évente egyetlen színházi előadást tudnak megfizetni. Most a Móricz Zsigmond Színház művészeinek Ko- mámasszony, hol a stukker? című produkcióját szeretnék Domb rád ra hozni. Ez körülbelül 16 ezer forintjába kerül majd a művelődési háznak. Kényszerszünet után — Tavaly hónapokig zárva volt a ház, mert nem volt vezetője — folytatja a fiatal igazgató. — Én szeptemberben kerültem ide, és megpróbálom, amit lehet. Programjaink túlnyomó többsége a fiataloknak szól. Van egy ifjúsági és egy tiniklubunk, aztán színjátszócsoportunk, néptáncegyüttesünk, amely elsősorban ünnepségeken lép fel. A táncosoknak már ruha kellene, de nincs rá pénz. mint ahogyan egy színes tévére vagy videóra sem. Valami bevételt hoz, ugyanakkor más korosztályokat is vonz a kézimunka-szakkör és a szabó-varró tanfolyam. Körülbelül ennyi. Azaz a gyerekeknek, a felnőttek jó részének, a nyugdíjasoknak alig-alig akad kifejezetten az ő érdeklődésükre számot tartó program. A hónapokig tartó kényszerszünet, a kevéssé vonzó körülmények, a pénzszűke megtette a magáét. Nem csak a fiatal igazgatón, a községen is múlik, milyen jövő elé nézhet a művelődési ház Dombrádon. A falu figyelme Az igazgató elhivatottságán, kitartó munkáján kívül minden bizonnyal éppen az imént említett figyelem, a község törődése „működteti” — immár évek óta — eredményesen a nagyhalaszi művelődési házat. Pedig ők sem élnek burokban, amely megóvná őket a rosszabb idők következményeitől. — Erre az évre 550 ezer forintos költségvetést tervezett számunkra a tanács — vesszük számba a pénzügyeket Csonka Ottóval, aki hosz- szú évek óta Nyíregyházáról jár ki a művelődési házat igazgatni. — Ez voltaképpen elég is lenne. Aggodalomra az ad okot, hogy nem tudhatjuk, az év során végül is miként alakulnak majd a működési, fenntartási költségek. Rajtam kívül még egy művészeti vezető, valamint három ] állandó szalkkörvezető dolgozik a házban. Szerencsére a szakkörvezetők tiszteletdíját is sikerült bruttósítani. Ez a három szakkör — a báb-, a rajz- és a néptáncszakkör — a gyerekeké, mint ahogyan őket (is) várják az alakulófélben lévő csillagász körbe, a Tiszateleken nyaranta rendezendő alkotótáborba (az idén lesz a 9.); havonta összejön a cigány gyermekközösség; mivel a nagyterem egyben mozi is, az iskolával közösen gyermekfilmeket is vetítenek. Jön majd a Pitypang cirkusz, Az erdei tündér című mesejáték.. . Zenés-táncos rendezvényük nincs, mert alkohol, nélkül nem megy, így viszont inkább lemondanak róla (próbálkoztak rock-teaházzal, ami ; azonban 4 összejövetel után j csöndesen kimúlt). A fiata- { lak nagy része amúgy is be- ! jár Nyíregyházára, és a zsákgyárnak is szép klubja van. j Legszínvonalasabb prog- j namjaik közé tartozik a 1 Nagyhalászi esték című mű- I vészettörténeti sorozat (!), j amelyhez Papp Gábor művé- f szettörténészt sikerült meg- 1 nyerniük, aztán a Rétközi napok (már a harmadik lesz az idén) ; megalakult a hon,is- rhereti klub; kiállítást terveznek rajztanárok munkáiból, a megyei levéltár dokumentumaiból; jó ifjúsági klubjuk van Tiszateleken. wmmmmmmmmmmmmmm A hétköznapok szorításában De — mint már megjegyeztem — senki ne gondolja, hogy Nagyhalászt elkerülik a gondok. — Számunkra is fontos szempont a gazdaságosság. Ezért például mindig közvéleménykutatást tartunk, van- e valódi érdeklődés a tervbe vett műsoros rendezvényre. Legnagyobb esélyük a közhasznú programoknak van, ezért lesz most háromrészes TIT-előadássorozat kistermelőknek. Mi is érezzük annak következményeit, hogy nagyon elfoglaltak az emberek. A fiataloknak különösen sok gondjuk-bajuk van. Meg is értem, ha legfeljebb egy mozira vagy szórakoztató programra jönnek el a művelődési házba. Ki az ördögnek van kedve este kimozdulni, amikor hajnaltól napestig dolgozik?! .örül, ha kialussza magát... Már a gyerekek sem mozgósíthatók úgy, mint régen. Gondolhatja, egy karatecsoportot nem tudtunk összehozni. . . De még mindig elsősorban rájuk számíthatunk és a nyugdíjasokra. Azért, ha belegondolok, hogy a 30-as években még 13 egyesület volt ebben a községben... A nagyhalászi művelődési ház igazgatójának véleménye szerint tehát — náluk legalább is — pénzhiány egyelőre nem gátja a munkának. Inkább azzal kell megküzdeniük, hogy amit ők tudnak kínálni az embereknek^ az ma gyakran nem látszik igazán fontosnak a hétköznapok szorításában. De Nagyhalászban van mit átmenteni jobb időkre. Gönczi Mária (m. cs.) K ■ K MuíranifliMVMrÁl Nőies férfi mokasszinek felsőrészeit mokasszmek Nyirogynazarol. készítik osztrák megrendelésre a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben. Tavaly 40 ezer pár lábbeli felsőrészeit készítették el osztrák exportra, s az idén ez a mennyiség jelentősen növekszik. Képünkön: készül a divatos mokasszin. (Császár Csaba felvétele)