Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. március 5. A sétálóutca Nyíregyházán madártávlatból. (Farkas Zoltán felvétele) Ne (elejtsttk el a hagyoaányosukat sem Ádómenetrend Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztunk azzal, hogy kiknek, miért, mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni. Többször írtunk az általános forgalmi adóról is, s nem foglalkoztunk a hagyományos adófajták sorsával, pedig közben egyik-másik adófajtának a befizetési határide lejárt, több adófajtáé pedig rohamosan közeledik. Tehát nemcsak az adóhivatallal van dolga a lakosságnak, hanem a tanácsok adóhatóságaival is, ezért kérdeztük meg Kozák Ferencet, a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya adócsoportjának vezetőjét: milyen adót és meddig fizethető be pótlékmentesen. —A tanácsi hatáskörben maradt adónemeknél az együttesen kezelt adók — magánszemélyek földadója, borforgalmi adó, házadó, nem lakás céljára szolgáló építmények adója, telekadó, gépjárműadó — valamint a A kisipari drágább, de van A hatvanas években még luxuscikknek számított a személygépkocsi, de napjainkban lassan-lassan a mindennapi élet nélkülözhetetlen eszköze. Számuk évről évre emelkedik. A növekedéssel azonban nincs arányban az alkatrészellátás, a tulajdonosoknak egyre több gondot okoz a megkopott alkatrész kicserélése, az új karosszéria beszerzése. Hová lett az 4 autóalkatrész ■ A megkérdezett tulajdonosok közül senki nem akadt, aki elégedett az ellátással. Bosszantja az állampolgárt — Tragikus ez kérem — komorul el Tóth Gábor nyíregyházi lakos arca —, hogy nem lehet alkatrészeket kapni. Régóta keresek a Wartburgomhoz szabadonfutót és AC^pumpához membránt. A sógorom a Trabantjához nem kap önindítót, első sárvédőt és motorháztetőt. Sokszor filléres dolgok kellenek, s azokat sem kapni. Az AUTÓ- KER-nél udvariatlan a kiszolgálás, mogorvák, durvák. Tudják, hogy az ember ki van szolgáltatva nekik. — Ha nincs „szociális ösz- szeköttetésem”, akkor nem is jutok a szükséges áruhoz — kapcsolódik a beszélgetésbe egy másik autós, a nevét azonban nem hajlandó elárulni. — Az is bosszantja a vevőket, hogy az állami boltokban nincs a keresett áru, azonban a maszeknál kapható, persze jóval drágábban. Vajon hogy jut hozzá az, amit az állam behozott külföldről? Egy kis jatt segítségével ? Mi sem kapunk Reggel fél tízkor már 2—3 ember várakozik Nyíregyházán az AUTÖKER üzlet előtt a nyitásra. Tíz órakor már húszán is vannak. Kovács József Mátészalkáról jött be. Már volt a Kelet Áruházban, de nem tudtak Wartburgjához első sárvédőt, kézifékkötelet és hátsó búrát adni, onnan küldték ide. Később még látom, kezében a búrát tartja, mást nem kapott. — A vevőknek igazuk van — mondja Hegyes József vezetőhelyettes —, az ellátás tényleg rossz, sok a hiánycikk. Mi az árut az Autó- technika Vállalattól és a Mobil Vállalattól kapjuk, s ők először a saját boltjaikat látják el. Az idén a Mobiltól még nem is kaptunk árut. Az áru beszerzése csak központilag történhet, s mi kisipari terméket is akkor árulhatunk, ha onnan érkezik. Bár ezeket (vezérműtengely, küszöb, vonóhorog) nálunk nem akarják megvenni, a maszektól azonban megveszik. A forgalmunkat csökkenti a nyitva tartásunk is. Míg a legtöbb üzlet 8 órakor, fél kilenckor kinyit, mi jóval később kezdünk. Pedig vidékről is reggel jönnek be az emberek, a szerelők is akkor szerzik be az árukat. ígéretet kaptunk, hogy ehhez az épülethez építenek egy újat, amelyben nagyobb raktár lesz. A Nyírfa Áruház járműosztály vezetője, Soltész Pál sem elégedett az ellátással. — Osztályunk a Mobil Vállalattól, az Autótechnikától és kisebb szállítóktól (RA- MOVILL, Ezermester) kapja az árukat. Visszatérő hiánycikk a Lada vízpumpa és gömbtámasz. Vagy keveset kapunk a fő szállítóktól, vagy egyáltalán nem kapunk. Az elmúlt évben 22 millió forint volt a forgalmunk, mely jóval több az előző évekhez képest. Igaz, gyakrabban mentem a szállítókhoz az alkatrészek miatt. A legtöbb típushoz kaphatók alkatrészek nálunk. (Trabant. Wartburg, Lada. Skoda, Dacia, Polski Fiat.) Ha az állami boltokban nem kapható valamelyik alkatrész, akkor következik a magánkereskedő, hiszen ott „biztos van”. Nyíregyházán több mint tíz kereskedő vari, aki alkatrészekkel foglalkozik. Egyes vélemények szerint felesleges ennyi kereskedő, hiszen az alkatrészek száma nem biztos, hogy több lesz, hanem csak elaprózódik. Voltak olyan elképzelések is, hogy szakosítani kellene őket típusonként. Ez a vevőknek jó lenne, azonban a kereskedőnek nem biztos a megélhetése egy típusra szakosodva. Anyaggyűjtés során több kereskedőt felkerestem, hogy ők hogyan látják az alkatrészellátást, mennyiben tudnak többet nyújtani, mint az állami üzletek. Volt, aki megértésemre hivatkozott, s nem volt hajlandó nyilatkozni, elmondani a véleményét. Vajon mitől félt? A legtöbben azonban készségesen elmondták tapasztalataikat. — Biztosan hallotta már mástól is. hogy az alkatrészeket tekintve minden téren rossz az ellátás — kezdi a beszélgetést Karsai András. — Az állami és a maszek kereskedelemben már tavaly is ilyen volt a helyzet. Nem jön be az országba megfelelő számú alkatrész. A szervizek az első jogú fogyasztók, s ők se kapnak. S mivel nincs gyári készítmény, előtérbe kerülnek a kisiparosok. Bár ezeket a termékeket nem nagyon kedvelik a tulajdonosok, de ha nincsen más! Én is körülbelül 40 kisiparossal, GMK-val vagyok kapcsolatban, akiktől kapom az árukat. Győrtől Miskolcig mindenhol található gyártó, s hetente járok áruért. Kisebb alkatrészeket készítenek. s olyan is van köztük, ami gyári készítményben évek óta hiánycikk (Lada fűtéscsap). Természetesen a jogszabályokkal élve a kisipari termékeken 20—30 százalékos az árrés. „Nullmemy- nyiséget...” — Az Autótechnikától -is rendelhetünk árut — avat be az üzlet rejtelmeibe Nagyházi Tibor. — Kapunk katalógust, amelyben minden alkatrész fel van tüntetve. A megrendelést elküldjük, s számítógépen osztják el az alkatrészeket. Többször előfordult, hogy a gép kiírt nekem alkatrészeket, de mikor érte mentem, azt mondták, hogy már nincs raktáron. Az is előfordult, hogy a számítógépes kimutatásra egyszerűen tollal ráírták, hogy „nullmennyiséget” kapok. Van olyan kurrens cjkk, amit még soha nem kaptarp meg az Autótechnikától: ilyen például, a Láda kipufogódob, elgŐ\ híd, gyári 1 homlokfal, vízszivattyú. Utam során végül arra nem kaptam választ, hogyan kerül a magánkereskedőhöz a gyári alkatrész, amikor az állami boltban régóta hiánycikk. Vajon milyen eszközzel, hatalommal rendelkezik egy-egy kereskedő, hogy még a boltba érkezés előtt megszerzi az alkatrészeket? Gyakori panasz az is, hogy ezeket a termékeket drágábban árulják. Pedig rendelet kötelezi a magánkereskedőket, hogy mivel nagykereskedelmi áron kapják a termékeket. nem lehet náluk magasabb az alkatrészek ára. mint az állami boltokban. M. Magyar László településfejlesztési hozzájárulás első fél évben esedékes része március 15-ig fizethető be pótlékmentesen. A fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén minden naptári hónap után havi 2 százalék adópótlékot kell fizetni. Kinek kell földadót fizetni? — A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójából megszűnt az erőgépadó, a lóadó, a magasabb árbevételt elérők adóztatása pedig beépül az új személyi jövedelemadó rendszerbe. Megmaradt viszont a földadó, amelynek a neve magánszemélyek földadója lett. Jogszabály szerint ezt annak kell fizetni, aki az ország területén mezőgazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ. Beletartozik ebbe a háztáji és illetményföldek használat§, a föld helyett adott természetbeni, vagy pénzbeni juttatás és a bérelt földterület használata is. Az adó fizetésére kötelezetteknek minden év március 1-ig kell bevallást adniuk a földterület fekvése szerint illetékes helyi tanácsoknak. Aki ennek nem tett eleget, célszerű minél hamarabb megtenni ezt, mert ha a tanács küld felszólítást, akkor annak még nagyobb anyagi következményei lesznek. (b. j.) Hulladékhalmok — üvegből A zt hihetné az ember, hogyha annyit beszélnek a környezetvédelemről, szennyeződő vizeink, halmozódó hulladékaink egyre súlyosbodó problémáiról, akkor az új intézkedések, rendeietek ezt megszüntetni. s nem súlyosbítani akarják. Ezért hát minden környezetét féltő jószándékú állampolgár döbbenetét kiváltotta, az a kellően át nem gondolt döntés, hogy egyes üvegfajták betéti díja megszűnik, áruk beépül a termék árába, így nem kell, illetve nem lehet visszaváltani őket. Sajnos semmiféle indokot nem tudok elképzelni, s ezzel nem vagyok egyedül, arra, hogy miért kell a hulladékhalmokat még ilyen formán is tovább növelni. Éppen most születik egy ilyen döntés, amikor énnek érdeke azt kívánja, hogy minden üveg, sőt a műanyag flakonok is újra hasznosíthatók legyenek, esetleg úgy, hogy a betéti díjakat megemelve motiváljuk a fogyasztót arra, hogy érdemes legyen neki fáradni visszaváltással. Nem lehet az indok, hogy tárolási nehézségek vannak, vagy hogy az újratöltés eljárása még nincs kidolgozva, sőt talán még az sem, hogy pillanatnyilag esetleg többe kerül az újrafelhasználás, mint az új palack legyártása, mert a szeméthalmok eltüntetése is pénzbe fog kerülni. Ezért a madártani egyesület nyíregyházi csoportja, a Pro Natúra környezetvédelmi csoport az összes környezetét féltő ember nevében arra kéri az illetékeseket, hogy döntésüket vizsgálják felül. A Pro Natúra csoportvezetője Petrilla Attila Fagylalt TAVALY NYÁRON, de már árunak előtte is, iitit a szemünk előtt kezdett bontakozni a szahadnál is szabadabb vállalkozás. Nyíregyházáról beszélek és a fagyi! altosoik, közelebbről a fagylalt helyzetéről. Az enyhe tél jóvoltából még a karácsony előtti szénit este is színes ínycsiklandozó gömböcskékkél a kezükben jártaik kelték az emberek, fiatalok és öregek, minden rendű és rangú ínyenc. Most, amikor már alighanem véglegesen itavasz lesz, ismét fürtökben sorakoznak a fagylaltra vágyók, legalábbis a Belvárosi névre hallgató maszek „egység” előtt. Másutt nyáron sem volt akkora tolongás, áHapítot- itam meg magam is, akinek szintén gyengéje a fagyi zsenge kora óta. Vajon miért, sokat gondolkoztam rajita. Aztán eszembe jutott mit tanultam annak idején politikai gazdaságtanból a szabad versen y es kapitalizmusról. A totális, sokat kockáztató, de egyúttal sok nyereségre pályázó vállalkozók karáról. Van először is a konjunktúra, ez elsősorban a fagylalt széles körű közkedveltsége. Adott továbbá a befektethető tő- Kével rendelkező kisvállalkozó, és ami elengedhetetlen: maga a befektetés, az üzlet „gründolásának” lehetősége. A nyíregyházi fagylaMozó közönség szeme láttára néhány hónap alatt ment végbe mindaz, ami a múlt században több évtizedig: a kevésbé forgalmas utcába települő töredéknyi haszonnal kénytelen beérni, a kisebb választékút azonnal kiejti kegyeiből öreg és tinédzser, rohan a különlegességért. Az állami cégek fiagylaltméréséinek nem emlákszek tudományos munkákban feldolgozott ■előképére. Létezésük közgazdasági csoda. Igaz, hogy olcsóbb, de vizes és íztelen, szexbomba helyett pedig enyhén szólva nem elegáns, éltes hölgyek osztják ellen séges arckifejezéssel. NEMCSAK A SZEZON KÖZELEDTE késztetett arra, hogy magasröptű elemzésnek Vessem alá a fagv- lalllthelyzetet, hanem az, hogy az ország többi részében a vendéglótóipari és egyéb vállalkozások hasonló gyors és többszörös vedlésen mennék át. Nyilván nálunk is ez lesz a „jövő útja”. Ezzel a „kapitalizmus” kiszólással sem ezt, sem azt nem akartam bántani, csak rá szerettem volna irányítani a figyelmet: minők végigjárni olyan buktatókat amelyek el is kerülhetők a történelemnek akár csak alapfokú ismeretével. Hogy a köz- gazdaságtant ne mondjam. Szabad e úgy kockára tenni pénzt, hogy közben már mellettünk „vállalkozik” a hélyből jobb? Ezt az állami széktor eddig büntetlenül tehette. Fagylaltban a vállalkozók további konfron- ■ tációja várható : . a, tv-ben láttam egy cukrászkonferenciát — maszekokét — egy viccből lopott de legalább elferdített > változatban : gyümölcsfagyit gyümölcsből is lehet készíteni. I ELŐRE MEGMONDOM:! nem érdekel senki befekte- ’ tett, és kockára tett pénze, ■ én látatlanban cserben ha-, gyom minden eddigi kedvenc fagylaltozómat. az újért. Esik Sándor Áz „ablak" mögött Látkép a megyei és városi művelődési központ hangversenytermének vezérlő berendezésétől, (elek) A tárgyalóteremből Ittas garázda Ne higyjük, hogy az utcán bármit megtehetünk, mert a botrány okozása szabálysértési, illetve büntető eljárást vonhat maga után. Így járt a nyíregyházi N. Gábor, valamint Sz. Ferenc is. Két üveg bort fogyasztott *el október 14-én N. Gábor, majd lement bevásárolni a Toldi utca és az Arany János utca sarkán lévő ABC- be. Vett egy üveg lecsót, valamint egy kechupot és hazafelé tartott, amikor megállította egy rendőr és megkérte, hogy kerülje ki a zebrát, mert baleset történt és biztosítani kell a helyszínt. N. Gábor ezen — indokolatlanul — annyira feldühödött, hogy az egyik üveget a földhöz vágta, a másikat pedig egy arra haladó katonai autóbuszhoz. Trágár szavakat kiabált, cirkuszolt az utca közepén, úgyhogy a buszon utazó katonáknak kellett közbeavatkozni. N. Gábor nem először randalírozott már az utcán, két évvel ezelőtt próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélték garázdaság vétsége miatt. Most pénzbüntetéssel próbáltak hatni rá: 6300 forintot köteles megfizetni. Sz. Ferenc is ittasan garázdálkodott. Október 16-án este be akart menni a kereskedelmi szakközépiskola zártkörű báljára, de a bejárati ajtónál megállították. Közölték vele, hogy a rendezvény zártkörű, csak az iskola diákjai vehetnek részt rajta. Sz. Ferenc azonban ebbe nem nyugodott bele, nekiesett az ajtónak, rángatta, húzta, mindenáron be akart jutni. Agresszíven viselkedett, szájon vágta az egyik tanárt és letépte róla a szemüvegét. Mivel nem került még összeütközésbe a törvénnyel, a bíróság ezért a cselekményéért egy évre próbára bocsátotta. Az ítéletek jogerősek. B. A,
