Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
A KSH elnökének sajtótájékoztatója Korszerűsítik az életszínvonal-statisztikát Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke pénteken sajtótájékoztatót tartott az adatgyűjtési rendszer korszerűsítéséről, az életszínvonal-statisztika fejlesztéséről és a KSH előtt álló egyéb feladatokról. Elmondta, hogy az állami statisztikai adatgyűjtési rendszert a múlt év első felében mintegy 500 szakértő felülvizsgálta, s javaslataik alapján megszüntettek indokolatlan párhuzamosságokat, csökkentették egyes .adatszolgáltatások gyakoriságát, s ma már alaposabb elemzéssel jobban kihasználják a meglévő adatokat. Függetlenül az adatok mennyiségiétől, mindenképpen tovább .korszerűsítik a statisztika rendszerét. mert annak igazodnia kél! a társadalom- és gazdaságirányítás új módszereihez, szabályaihoz. Különösen az adóreform bevezetése és ia támogatások egy részének megszüntetése kíván új megoldásokat a statisztikában, mert ki kell mutatnia, hogy az ár- és .adórendszer változásának hatására hogyan tolódnak el a főbb népgazdasági .arányok, hogyan változik a vállalatok, a szövetkezetek, a költségvetés és a lakosság helyzete. Utalt arra, hogy az utóbbi években stagnáltak vagy csökkentek a reálkeresetek, s a nyugdíjasok jelentős részénél .a nyugdíjak reálértéke i.s számottevően visszaesett. Ugyanakkor szembetűnővé vált bizonyos .rétegek vagyonosodása. Az így kialakult jövedelembeli különbségekről a .KSH felmérést készít. Ezekben a hetekben keresik fel a kér de- zobiztosok azt a mintegy 24 ezer — véletlenszerűen kiválasztott — háztartást, ahol információt kérnek az 1987- ben elért különböző jövedelmekről. Az így beszerzett adatok segítségével ia jövőben képet lehet majd kapni arról, hogy .a személyi jövedelemadó milyen étrendeződéseket eredményez a jövedelmi viszonyokban, milyen mértékben változtatja meg az egyes rétegek közötti jövedelemarányokat, csökkenti-e vagy éppen növeli a jövedelmi különbségeket. Az államtitkár szólt az idei első statisztikai gyorstájékoztatóról i/>, amely a népgazdaság januári eredményeit elemzi. Az ipari termelés 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában, miközben a foglalkoztatottak száma 2,6 Együttműködés B mezőgazdaságban az integráció egyet jelent a részek együttműködésével, azaz:a gazdasági tevékenység elkülönült ágainak egységes láncolatba való kapcsolásával. Az integráció igénye mindig létezett, de igazán akkor vált szükségszerűvé, amikor a háztáji és a kisárutermelés igazoltan a nagyüzemi gazdálkodásnak nélkülözhetetlen és szerves része lett. A háztáji és kisárutermelés fokozatosan teremtette meg az elismeréshez jogait és alapjait, évről évre bizonyította, hogy a nagyüzemnek hasznára tud lenni. Az idei termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken, a vezetőségi beszámolókban a háztáji volt az egyetlen olyan ágazat, amelyről mindenütt egyértelműen úgy szóltak, hogy nyereséges. Van tsz, ahol a háztáji termelési értéke 20—30 millió forint, de az sem ritka, hogy az éves tevékenység után 70—80 millió forint forgalmat könyveltek el. Az együttműködés jelentősége azonban gazdaságilag, tár- sadalompolitikailag és más szempontokból is nagyobb. mint az említett milliók. A háztáji és kisárutermelés nagyrészt átvette a nagyüzemektől az élőmun_________________________ ka-igényes termékek termesztését. a dohányt, a zöldséget, a gyümölcsöt, ugyanakkor az állattenyésztésben is nélkülözhetetlen. Erre egy példa is elég. A Számos-menti Állami Tangazdaság 1987. évi mérlegbeszámolójában a kistermelői integrációt így említik: „Az elmúlt évben az integráció tovább fejlődött, az almaművelésben, 615 hektáron, 1029 saját dolgozó és 300 kívülálló vett részt mint vállalkozó. A gazdaság 52 hektáros szilvását 45-en gondozták vállalkozók, ugyanakkor mások kihelyezett sertés- és marhahizlalásra kötöttek szerződést. A vállalkozóknak kifizetett díj 54 millió forint volt. A gazdasági integráció a termeltetés, az áru és különböző anyagok értékesítése, mint takarmány, műtrágya és egyéb jelentős haszonnal járt." z integrációt, magyarán a nagyüzem, a háztáji és a kisárutermelés együttműködését idén mindenütt erősítik. Helyesen cselekszik, mert nemcsak a megtermelt árura van szükség, de arra is, hogy a tsz-ek, állami gazdaságok pénzügyi pozícióját a háztáji ágazat is javítsa, másrészt szükség van arra a kiegészítő jövedelemre is, amit a kisárutermelő, a vállalkozó a főmunkaidőn túl végzett tevékenységéért kap. Seres Ernő százalékkal csökkent. Kedvezőtlen jelenség, hogy jó tíz százalékkal kevesebb élő állatot vásárol, tak fel, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számítva 5,1 százalékkal magasabb volt ugyan, mint egy évvel korábban, ha azonban az áremelkedéseket leszámítjuk, valójában 11,5 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint 1987 januárjában. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott a múlt év végi nagyméretű felvásárlás, továbbá a januári áruválaszték szűkössége, de az árak jelentős emelkedése is. A fogyasztói árak 18,5 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év január jában, ebbe azonban beleszámítanak a múlt évi áremelkedések is. 1987 decemberéhez képest 8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Nagyobb figyelem a hagyományok ápolására Megiyititták a művészeti leteket Ümiepi hangulatban fogadták a vendégeket péntek délután a nyíregyházi Váci Mihály művelődési házban: fúvószenekar játszott a bejáratnál, kismesterségek képviselői, szövő, fafaragó, fazekas, gyöngyös stb. készítették és kínálták portékáikat. Itt nyitották meg a megyeszékhely hagyományos tavaszi kulturális rendezvényét, ezúttal a XX. művészeti heteket. Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza vezető testületéi és az ünnepségen jelen lévő vezetői nevében Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára köszöntötte a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönséget, köztük a művészeti főiskolákról érkezett oktatókat, hallgatókat. Százötven éves városunk fejlődéséről szólva kiemelte; a városiasodás jele az is, hogy ma már nemcsak lakást, jó munkakörülményeket, szolgáltatásokat követelnek az itt lakók, hanem magukénak kívánják az ország kulturális értékeit, igénylik a szépet, a felemelőt, amely új erőt ad a további feladatokhoz. színt, harmóniát az emberek között. A XX. nyíregyházi művészeti heteket ezt követően Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. — A megnyitó ezúttal köszöntő műfajú lehet — mondta — és nem a XX. sorszám, a huszadik évforduló alkalmából, hanem a tartalom miatt. Ebben az országban társadalmi méretekben döbbentünk rá a hagyományőrzés fontosságára — és ehhez szervesen hozzátartozik a hagyo- mányteremtés, illetve az új hagyományok kialakítása. Itt már bebizonyosodott, hogy hagyomány lett egy életképes kezdeményezés. Foglalkozott a miniszterhelyettes a továbbiakban azzal a kérdéssel, milyen szerepe van a művészet megteremtésében a közönség jelenlétének, és elismerését fejezte ki a művészeti hetek rendezőiA központi államigazgatás felépítését érintő döntések végrehajtásának tapasztalatairól, az új szervezetek kapcsolatrendszerérői tájékozódtak a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök pénteken a Parlamentben Horváth István belügyminiszter vezetésével megtartott értekezletükön. Az eszmecserén — az új vagy kibővített hatáskörrel tevékenykedő minisztériumok vezetői számoltak be az egyes tárcák megváltozott tennivalóiból eredő szervezeti kialakítás helyzetéről, a helyi államigazgatási szervekhez fűződő jövőbeni kapcsolataikról. A Parlamentben megtartott mostani tanácskozás jó lehetőséget teremtett arra, hogy a helyi népképviseleti, államigazgatási szervek vezetői további javaslataikkal, észrevételeikkel segítség a főhatóságok felépítésének, szervezeti rendjének kialakítását. A művészeti hetek megnyitójának résztvevői — Pusztai Ferenc beszél. nek a közönségszervező, illetve vonzó programokat kínáló munkáért, amellyel a művészet szerepét szeretnék erősíteni. A művészetek támogatásával kapcsolatban elmondta: a megye és a város számos törekvése megmutatkozik ebben a rendezvénysorozatban. és megjelenik a művészeti élet teremtő gondja. Kiváló alkalmat adnak ezek a rendezvények a fiatal tehetségek kibontakozására, és ebben Nyíregyháza példamutatóan ösztönző lehetőségeket teremt meg. Három művészeti főiskolánk képviselőinek magas színvonalú bemutatója következett. amit a közönség lelkes ünnepléssel honorált. A Liszt Ferenc Zeneművészeti főiskoláról Molnár Zsuzsanna, Dvorák Lajos és Rózsa Gábor trióját hallhattuk, az Állami Balett Intézet növendékei, Csik Edina és Nádasdi András egy duettet adtak elő. majd az Állami Artistaképző Intézet akrobatáit Németh Krisztinát, Klimaj Mariannt és Széchenyi Tündét láttuk. Díjaf alapított a Szabolcs- Szatmár megyei, illetve a Nyíregyházi Városi Tanács a művészeti heteken kiemelkedő színvonalú produkciókkal jelentkező képző- és iparművész hallgatóknak. A díjakat itt adta át Gyúró Imre a megyei tanács élnökhélyiettese és Csabai Lászlóné a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke. A megyei tanács díját kapta a Magyar Képzőművészeti Főisköla két halilgaitója: Szűcs Attila festő és Gerendi Jenő alkalmazott grafikus. Nyíregyháza díját Farkas Antal fotótipográfusnaik és Gulyás Miklós fotóvideósnak ítélték oda, akik a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatói. ★ Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a nap folyamán a megyéi pártszékházban Varga Gyula első titkárnál eszmecserét folytatott időszerű művelődéspolitikai témákról. ★ Országos tanácskozást rendeztek a művelődési házban, itt tartották meg a hazai művészeti szakközépiskolák vezetőinek, oktatóinak szakmai tapasztalatcseréjét. A művészeti hetek keretében négy kiállítás nyílt a hazai művészképző .intézeték hallgatóinak, növendékeinek munkáiból. Szombaton a Kodály Társaság ülésével és a 4-es iskolában egy órakor ikezdődő megemlékezéssel és koncerttel folytatódik a művészeti hetek programja, a jövő hét első rendezvénye a Kósa-film, A másik ember ,bemutatója és anikótja lesz 9-én. A hónap folyamán számos színházi, zenei, képző- művészeti és egyéb kulturális programot ajánlanak a népművelők a közönség figyelmébe. (b. e.) A Magyar Posta közleménye DUNSZTALMA A NYÍRSÉGBŐL. Holland exportra gyárt dobozos dunsztalmál a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyára. Haller Jánosné a dobozokat cimkézi. (Császár Csaba felvétele) Az Alkotmányjogi Tanács sajtóban nyilvánosságra hozott döntésével kapcsolatban a Magyar Posta az alábbi közlemény megjelentetését kérte a Magyar Távirati Irodától. A Minisztertanács 1987. május 13-i ülésén rendeletét hozott a távbeszélő beruházási hozzájárulás fizetésének bevezetéséről. Egyidejűleg felhatalmazta a Magyar Posta elnökét arra, hogy rendelkezésben határozza meg a távbeszélő beruházási hozzájárulás összegét, fizetésének feltételeit. Mindkét jogszabály kihirdetése a Magyar Közlönyben megtörtént. Ezt követően adta ki a M,agyar Posta elnöke azt a belső szabályozást (központi utasítást), amely részletesen tartalmazza a minisztertanácsi rendelet és az államtitkári rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos ügyintézési tennivalóikat. Ezt a központi utasítást azért adták ki, mert a Magyar Postánál az egész ország területén több százan - foglalkoznak a távbeszélő beruházási hozzájárulással kapcsolatos ügyek intézésével. A postának ezt a belső utasítását az Alkotmányjogi Tanács most nyilvánosságra hozott döntése alkotmányellenesnek minősítette, mert egyes rendelkezései az állampolgárok jogait és kötelezett- ősegeit is érintik. A Magyar Posta elnöke az Alkotmányjogi Tanács döntésének megfelelően 1988. május 1-jéig hatályon kívül helyezi a szóban forgó utasítást. és ezzel egyidejűleg a szükséges mértékben kiegészíti a beruházási hozzájárulásról szóló államtitkári rendelkezést. Ennek keretében a belső utasítást átdolgozza, és azon rendelkezéseit, amelyek az állampolgárokat közvetlenül érintik, jogszabályi szintre emeli. Ez az intézkedés a beruházási hozzájárulás fizetési kötelezettséget és annak mértékét nem érinti. XLy. évfolyam, 55. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. március 5., szombat Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben
