Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-30 / 76. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. március 30. «somiak8* Továbbtanulni — helyben Vonzó a fakultáció Milyen lehetőséget kínál Tiszavasvári a továbbtanulásra? Maradjon-e a nyolcadik osztályt elvégző gyerek a szülővá­rosában, vagy érdemes máshol keresnie iskolát? Hogyan változik az oktatás, mennyire idomul az igényekhez? Eaekről a kédésekről be­szélgettünk Víg Józseffel a Váci Mihály Gimnázium igazgatójával, Várkonyi Ist­vánnal, aki a Vasvári Pál ne­vét viselő 1:15-ös szakközép- iskola és szakmunkásképző élén áll, valamint Takács Mi­hály, a városi tanács mű­velődési osztályának vezető­jével. Ugyanúgy, mint évtizedek­kel ezelőtt, már neim lehet oktatni; a két középfokú is­kolában is történtek változá­sok. A gimnáziumban példá­ul a fakultáció lehetősége számíthat vonzerőnek. Bár nem kötelező, hogy harmadi­kos korában válasszon vala­milyen fakultációt a diák, szinte alig akad, akii ne így tenne. Űj lehetőségként ter­vezik az angol, sőt esetleg a francia fakultáció meghirde­tését is. A 115-ösben még csak má­sodikosok azok a gyerekek, akik az új, szakközépiskolai osztályban először kezdhet­ték el tanulmányaikat. Ok az Vasvári Társaság alakul A Vasvári Pál Írásaiból, be­szédeiből összeállított kötet nyil­vános ünnepi premierjén je­lentették be,* hogy Vasvári Tár­saság alakítását tervezik Tisza- vasváriban. A társaság — amely a város szellemi életében vér- pezsdítést hozhat — elsősorban Vasvári Pál örökségének ápo­lását tekinti ’céljának, kibővítve 'egy’éb (helytörténeti, történelmi, irodalmi) . tevékenységgel. Sze­retnék megnyerni munkájukhoz más. települések Vasvári nevét viselő közösségeit, tudósait, kutatóit, irodalmárait is. Héttagú előkészítő bizottságot alapí­tottak, amelynek tagjai: Ta­kács Mihály, Kenyeres Piroska, Halász László, Hajdú Sándor, Soltészné Aranyos Ibolya, Gad- nai Gábor és dr. Szatmári László. A Vasvári Társaság hivatalosan valószínűleg a nyár végére mond­hatja kj megalakulását. Vasvári ifjúsági napok Suli-bili és fouák show A középiskolás héttel zárul a napokban a Vasvári ifjúsági na­pok rendezvénysorozata. Ma, szerda délután három órától a szakmunkásképzőben vers- és prózamondó versenyre kerül sor, Tiszalökön pedig ugyaneb­ben az időpontban kezdődik a suli-buli. Csütörtökön délután három órától kispályás íocitor- nát rendeznek közép- és általá­nos iskolás lányoknak a Váci Mihály Gimnáziumban, két órától-pedig a tini nonstop ve­télkedő -Zajlik a művelődési ház­ban. Fonák showra várják a szó­rakozni vágyókat péntek dél­után négytől a művelődési ház­ba. Dzsesszbalett bemutatóra, a humorfesztivál legjobb lrá- ‘ sainak előadására, fonák talk showra kerül sor többek között. érettségi mellé szakmunkás- hizonyítványt is szereznek, mezőgazdasági gépszerelők lesznek. Tervezik olyan gya­korlati fakultáció indítását, amely a jól felszerelt számí­tástechnikai laborra épülne, s igény van a második ide­gen nyelvre is. (Valószínűleg á német lesz az, mert a me­zőgazdaságban sok nyugatné­met gyártmányú géppel dol­goznak.) I lányoknak kevesebb lehetftség Tíz különböző szakmában képeznek szakmunkásokat, itt is a mezőgazdasági gép­szerelés a fő profil — az egész megyéből, sőt Hajdú­ból és Borsodból is járnak erre a szakra. A lányoknak sajnos jóval kisebb lehetősé­get tudnak kínálni, nőd ruha­készítők vagy vegyészek le­hetnek. (Utóbbiban is inkább a fiúkra számítanak a válla­latok, nekik még ösztöndíj­kiegészítést is. adnak.) össze­sen egyébként hat és félszáz gyerek tanul a 115-ösben. Ahhoz képest, hogy kicsi város Tiszavasvári, elég szé­les körű lehetőségeket kínál a továbbtanulásra. Takács Mihály szerint az évente vég­ző 150—200 nyolcadikos egy­negyede a gimnáziumban . folytatja, közel fele pedig a 115-ös.ben. Minőikét általános isköla. elismeri a középfokú intézmények jó munkáját, nemigen lehet olyat hallani, hogy azért ’megy el más vá­rosba valaki, mert itt nem lesz jó szakmunkás, vag> nem veszik fel innen az egye­temre. Inkább csak azok a lányok tanulnak máshol, akik az egészségügyi, ágjazat­Víg József Várkonyi István Takács Mihály ban, a pénzügyi vonalon ta­nulnak, illetve néhány sztár­szakmát, például autó-motor - szerelőit csak másutt sajátít­hatnak el a fiúk. Víg József annyit fűzött hozzá, hogy a szülők egy ré­sze megtalálja a lehetőséget, ami alapján elviheti gyerme­két Debrecenbe, Miskolcra, esetleg Nyíregyházára ... Hozzájárul ehhez az is, hogy kezdték megszüntetni a tago­zatos iskolákat, utána jött a fakultáció, mostanra pedig ismét egyre több tagozatot hoznak létre. Különösen a nyelvtanulásnál, vagy mate­matikából, biológiából való­ban csábító ez a lehetőség. Lényeges kérdés: az igény még nincsen ott, hogy azért egy gimnázium valamivel többet ad tudásban ... Mire büszkék? Amikor arra kértem a két igazgatót, hogy dicsekedje­nek bátran, milyen eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek diákjaik, először szabódtak, de aztán hamar kiderült, az okozza a nagyobb gondot, hogy mit hagyjanak ki a fel­sorolásból. A Váci gimnazis­tái közül minden évben akad, aki valamelyik tárgyból szép eredményt ér el az országos középiskolai tanulmányi ver­senyen, a huszonöt év alatt sok értékes helyezést szerez­itek. A röplahdások gyakori résztvevői az országos döntő­nek, messzi vidékeken is hí­resek a természetvédőik, és sorolhatnánk még ... Nem kis teljesítmény: a végzősök több mint a fele általában je- ’ lentkezik továbbtanulni, s közülük 58—80 • százalékos arányban fel is veszik a diá­kokat. Egy érdekes, a város számára sokat jelentő adat: a Tiszavasváriban dolgozó pedagógusok közül hetve­nen (!)' itt, a Váciban érettsé- . giztek. A 115-ösben elsősorban a vállalatok visszajelzéseit te­kintik mércének, s elmond­hatják, általában igen pozi­tív volt tanítványaik megíté­lése. (Várkonyi István sze­rint azért is, mivel nagyon szigorú iskola hírében áll­nak, aki beiratkozik, nem feltétlenül végzi is el a há­rom évet.) Volt már országos győztesük (matematikából), s tradíció, . hogy néhány tárgyból sorra szállítják a kitűnő eredményeket a gye­rekek — például magyarból, matematikából, munkavéde­lemből, üzamgazdaságtanból, vagy hegesztő szakmából. A közelmúltban pedig az ifjú szakmunkások megyei verse­nyén az első három forgá­csoló szakember a 115-ös di­ákja volt korábban. Iz iskola, moly kis Izem Vegyük sorra a gondokat is! A gimnázium igazgatója elmondta, hogy elsősorban anyagi jellegű gondjaik van­nak: szinte nem merik meg­rendelni a szükséges dolgo­kat, mert nem tudni, mire lesz elég a pénzük — ez pe­dig a szakmai színvonal ro­vására is mehet. Ügy érzi, a fakultációt forszírozzák ugyan, de talán nem feltét­lenül az a gimnázium felada­ta, hogy gyakorlati képzést adjon. Korábban nehezen ta­láltak például nyelvszakos tanárokat, de ez remélhető­leg most már megoldódik. ■A 115-ös, mivel tulajdon­képpen egyben egy kis üzem íis, két oldalról érzi a gazda­ság problémáit... Iskolaként komoly teher, hogy szükség- 1 tanműhelyekben, két mű­szákban oktatnak, s — bér tulajdonképpen a 21. század szákembereit képezik — gé­peik már most több évtize­desek. (Szerencsére a neve­lők hajlandók többet dolgoz­ni a kollégium, az iskola ér­dekében; ezt ösztönzik sajá- .tos c é 1 f eladia tren dsz erükkel is.) Elgondolkodtató adat, hogy több mint száz tanítvá­nyuk Iákik albérletben. Takács Mihály szerint a tanács azzal tud igazán hat­ni a középfokú képzésre, hogy lehetőség- szerint bizto­sítja munkájuk feltételeit. Sémákba gyömöszölt állításokból ítélve úgy tűnhet, vigasztalanul sivár, egyhangú volt a jobbágyság élete a XVIII. század második felében. Ezt cáfolják a dada! járás parasztjainak vallomásai 1772-ből. A falvanként fennmaradt felméréseket Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete nyomán készítették. A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Levéltárban őrzött forrásokat Takács Péter gyűj­tötte kötetbe, látta el magyarázó jegyzetekkel. A közelmúltban megjelent könyvből kiderül, hogy Szabolcs megye jobbágyainak élete korántsem volt olyan nyomorúságos, szegényes, mint amilyennek a tankönyvek ábrázolják. A paraszti vallomások között megtaláljuk a büdiek és szentmihályiak elmondásai alapján rögzített tényeket. Kincstár birtokában állt Bűd a XVIII. század má­sodik felében. Határát három „járásra” osztották, azaz háromnyomásos rendszerben használták. A föld két­szeri szántással trágyázás nélkül megteremte a gabo­nát, amit tavasszal vetettek el, mert az őszi búza „üszöggé és konkollyá változik”, örleni a hernádi vízi malmokhoz jártak szekerekkel, ugyanakkor Bűdön két jó szárazmalom is volt. A gabona mellett a büdiek zöldségfélékkel foglalkoztak. Saláta, hagyma, répa, ká­poszta és dohány termett, utóbbiból eladásra is jutott. Piacként a hegyaljai városokat, így Tokajt, Tárcáit, Ke­resztúri, Szikszót említik. A szentmihályiak vallomásából kiderül, hogy hely­ségük egyik felét gróf Zsennyei Imre, másik felét báró Dessewffy Sámuel birtokolta. Az I770-es évekre az utóbbi földesúr kezébe került egész Szentmihály. „Em­ber emlékezetit meg haladó időktül fogvást” az ott la­kók soha nem tartoztak robottal, hanem szolgáltatá­saikat pénzben fizették meg uruknak. A háromnyomá­sos gazdálkodás dívik itt is. Sok helyen a belvizek „emésztik” a vetést, más járásbeli földjük pedig „szé­kes” vagyis szikes. A talajvíz kiszáradása után nát­rium vagy kálium tartalmú sók maradnak vissza. Gabonájukat a büdiekhez hasonlóan a Hernádon levő vízi malomhoz hordják, falujukban hat száraz- malom van. A lakosok egy része a hegyaljai szőlősker­muukat -VallaI’ ilyen módon készpénzt szerez- nek. A jobbágyi szolgáltatások összeírását követően Dessewffy Sámuel minden őt illető jövedelmét évi két mélte hoten fl“**ek ki’ A földesúr ettől azt re- .^ te’ k°gy a jo szivet es hozzájuk való hajlandósá­Izentmlhád^lako^íegyéb kedveskedéssel hálálják meg (rg) Magyar nyelven oktatott Emlékülés Petiie Ferenc tiszteletére A múzeumok megyei igaz­gatósága, a városi tanács és a Pethe Ferenc Agrárklub március 25-én emlékülést rendezett a művelődési köz- ppntban. Pethe Ferenc,. a Azt beszélik a városban... . . . hoffy talán egyedüli a vi­lágban Tiszavasvári, ahol köz­vetlenül szennyvízből nyerik az ivóvizet. A hiba. a tévedés nem öröm az újságírónak — s azért elné­zést kér, hogy az előző városi oldalban ilyen rosszul fogalma­zott. Mégis van örömre oka. Munkája fontosságát érezheti abból, hogy egy nyilvánvaló, kis tévedését még az informá­ciós jelentésben is szóvá te­szik. ... hogy a helyi járatok me­netrendje nem alkalmazkodik a vonatokéhoz, és több busz kel­lene Józsefházára. Az autóbusz-közlekedés ilyen­olyan gondjait már sokszor fel­vetettük. de megnyugtató vá­laszt nemigen tudtunk adni. Annyit azért tehetünk, hogy is­mét nyilvánosságra hozzuk a kérést. Hátha . . . . . . hogy a járdák állapota nem egy helyen eléggé elszo­morító. Mint megtudtuk, elsősorban új járdák építésére van pénz, d^ néhány helyen kicserélik, felújítják a régit is. A hatósági osztály egyébként a lakhatási engedély kiadásával egy időben vizsgálja az építkezés során tönkrement járdák állapotát, és szükség szerint intézkedik a helyreállításukból. . . . hogy meg kellene oldani az’ iskolafogászati rendelést a Pethe Ferenc iskolában is. Már csak néhány hónap tü­relemre van szükség, hiszen visszajön gyesről a fogorvos. Addig is lehetőség van arra, hogy a szülők rendelési idő­ben elkísérjék gyermeküket a fogorvoshoz. . . . hogy továbbra is hiányzik Bűdön legalább egy úgyneve­zett kézi gyógyszertár. Üj patika építésére sem a gyógyszertári központnak, sem a városi tanácsnak nincsen egyelőre pénze. A rendelkezé­sek szerint kézipatikát csak olyan településen lehet létesí­teni. ahol nem megoldott az ellátás, Tiszavasváriban pedig két gyógyszertár is van. A házigondozói szolgálat tagjai azonban enyhítenek a gondon, mert hamarosan arra is vál­lalkoznak, hogy az idősebbek, a mozgáskorlátozottak számá­ra kiváltsák és hazavigyék az orvosságot. ... hogy nagyon kellenének már a kerékpárutak. 1989—90-ben kerékpárút építé­sét tervezik a Petőfi utcai cso­móponttól a temetőig. A 36-os út korszerűsítésével egy időben pedig még ebben az évben hozzálátnak a főút mindkét ol­dalán a kerékpárút kialakítá­sához, a tiszalöki elágazástól a polgári elágazásig. (Addig is célszerűnek látszana kikerülni, ha lehet, a legforgalmasabb szakaszokat kerékpárral.) Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES Klubot varázsoltak a 115-ös szakközépiskola és szakmun­kásképző kollégiumának lakói és nevelői a volt Dessewffy- kastély használaton kívüli pincéjéből. A pinceklub helyisé­geit és berendezési tárgyainak zömét is a gyerekek és a felnőttek saját maguk alakították ki, illetve készítették el. (Császár Csaba felvétele) mezőgazdasági szakirodalom- nagy alakja, a szentmihályi telkesgazda fia 225 éve szü­letett. Az ünnepi műsort a Pethe Ferenc Áltálános Is­kola ' tanulóinak köszöntője és' a város újonnan alakult énekkarának hangversenye nyitotta meg. (Vezényelt: Gebri József karnagy.) Dr. Kovács András, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszékv.ezetője „Pethe Ferenc, a Georgikon tanára” címmel tartott tu­dományos értekezést. Kie­melte, . hogy ő volt az el­ső, aki magyar nyelven ok­tatott — előbb,, mint tanár, •majd mint igazgató •—, s megkövetelte tanítványaitól is a magyar nyelv ismere­tét. Pethe Ferenc életútját, irodalmi és publicisztikai munkásságát Moravszki György, a Munka téesz el­nöke mutatta be. Szólt szent­mihályi indulásáról, a hol­landiai Utrechtben folyta­tott tanulmányairól, európai vándorlásáról. Megemléke­zett arról, hogy Pethe Fe­renc kapta meg először a frissen alapított Marczibányi irodalmi díjat Természethis- tória című könyvéért. Az agrárklub tagjai a Pallérozott mezei gazdaság és a Természethistória című munkáiból olvastak fel rész­leteket, bemutatva Pethe Fe­renc jellegzetes stílusát, ízes nyelvezetét. Az erhlékülés után a résztvevők megko­szorúzták Pethe Ferenc fő­téri szobrát, s ez idő alatt a református egyház pompa- harangozással tisztelgett hajdani rektora emlékének. Kerekes Béla TISZAVASVÁRIBAN A várostörténet lapjairól J Kétszáz éves vallomások

Next

/
Thumbnails
Contents