Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. március 28. Önálló otthon — nagycsaládoknak is Négyszázezer három gyermek után Mennyi a kedvezmény felső határa? esőbb lakásmegoldást talál. Ilyenkor az a szabály, hogy a használatba vételi engedély kiadása előtt kell a szociálpolitikai kedvezmény iránti igényt bejelenteni a területileg illetékes OTP- fióknál. Gyakran változik a kedvezmény mértéke, éppen ezért az államtól kapott forintok nagysága a vásárlás vagy építés időpontjában érvényes rendelkezés alapján számolható el. A kedvezmények változására vonatkozó Egyszerre áradtak a folyók A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházának előcsarnokában egy szerény, de annál tartalmasabb kiállítás fogadja a látogatót néhány napja: egy tragikus, száz évvel ezelőtti eseménysort idéz fel, az 1888-as nagy Tisza-völgyi árvíz történetét. A nevezetes dátumról megyeszerte megemlékeztek, így a vízügyi igazgatóságon is, melynek vezetője, Szlávik Lajos vállalkozott arra, hogy felelevenítse a száz évvel ezelőtti márciust, áprilist, bemutatva az előzményeket is. A Tisza árvizeiről már a löinaiak ídejepöl is rendelkezünk feljegyzésekkel, II. TheodosiUS bizánci császár Attilához küldött követe mocsarakkal teli térségnek festi le a Tisza völgyét. Történtek is lépések, az áradások megfékezésére, de az első igazán komoly tettre 1846-ig kellett várni, mikor Tiszadobnál megtörtént az első kapavágás, hogy végleg megregulázzák a folyót. A kanyarok átvágása, a gátak építése természetesen együtt járt a árvízszint megemelkedésével, melynek veszélyességét csak fokozta, hogy a munkákat nem mindenütt végezték egyszerre, így a gátak meglehetősen foghíjasok voltak. Ilyen helyzetben jött el 1887'88 tele, mely rendkívül zord volt. Az Alföldön majd félméternyi, fent a forrásvidéken, a hegyekben pedig egy méternél is magasabb hó gyűlt össze, és szokatlanul vastag jégpáncél fedte a Tiszát, mellékfolyóit. Az olvadás igen gyorsan történt, egyszerre áradt meg a Tisza, a Szamos, a Bodrog, a Sajó. Az árhullámok egyesülve addig sohasem látott katasztrófát sejttettek. 1846 óta sok helyen épültek ki ugyan a töltések, de azokat az 1853-as, *56-os, ’76-os árvizek jórészt megsemmisítették. így ezeken a helyeken nem állta semmi a víz útját, de ahol volt is gát, azt átszakítbtta, vagy egyszerűen átfolyt fölötte. Csak a Szamoson huszonkét gátszakadásról szólnak a korabeli krónikák, itt Szatmárnémetitől Nábrádig ■ majd minden folyó menti. falu víz alá került. A katasztrófát követően azonnal hozzákezdtek a károk helyreállításához és meggyorsultak a folyószabályozási, gátépítési munkálatok is. Csak egy példa az erőfeszítés roppant nagyságára: több mint kétmillió köbméter földet mozgattak meg kézzel szűk egy esztendő során, s 1889 novemberére a helyreállítás a legtöbb helyen befejeződött. B. G. A nagy nyeremény A Parlament Vadász-termében március 14-én Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke .átadta az idei Ifjúsági díjakat. A kiemelkedő egyének és kollektívák sorában ott lehetett Hodász iskolaszövetkezeti csoportja is. A Parlamentben négyen .képviselték az iskolát: Pér- csy Bertalan ligazgató, Lakatos Lajos tanárelnök:, Lakatos Diana és Szűcs Gábor diáik tisztviselők. — 1979-iben hoztuk létre az iskoliaszövetkezetet. A térségben ugyanis komoly gondok voltak a kereskedelmi szakember-utánpótlással, az isA rendőrség a 36 éves Balogh Ferencet, a 31 éves Kovács Jánost,, valamint a 20 éves Balogh Árpádot előzetes letartóztatásba helyezte. Mindhárman érpataki lakosok, büntetett előéletűek, és a biri postabetörés elkövetésével alaposan gyanúsíthatok. A bűncselekményt legelőször Blaskó László, biri lakos, a község általános iskola fűtője fedezte fel. A történtekre így emlékszik: 1987. december 1-jén hajnali három órakor az iskolában — amely -a postával egy épuietben van — végeztem a munkámat. A házon kívülről nem látszott semmi. Amint a tanári szobában lévő kályhába fűtöttem be, a szomszédos helyiségben, az igazgatói irodát és a postát elválasztó falon jókora nyílást vettem észre. Rögtön gondoltam: betörtek. Ijadtem- ben* leizzadtam, torkom pedig kiszáradt. Nem tudtam, hogy a bűnözők bent vannak- e még, vagy már" elmentek. Latolgattam, merre • meneküljek, mert ha a betörők elkapnak, nem igen kukoricáz- nak ... Végül is, ahol bementem ott jöttem ki. Eközben megláttam: az igazgatói iroda ablakának vasrácsát kifeszítették. Ezután hajnali Horgászlak a páncélszekrényben Húszasok a kaktusznál fél négy körül elszaladtam az iskola igazgatójához, aki értesítette a körzeti megbízottat. A történet további fejleményeiről Hudák István rendőr százados, a a rendőrfőkapitányság bűnüldözési osztályának, betörési vonalvezetője tájékoztatott. — A betörők a posta helyiségében felfeszítették az asztalfiókokat. A pénztároló szekrény kulcsát nem találták meg. (Nem is volt ott). Ezután mintegy két órán át a viszonylag korszerű Maxim—2 típusú páncélszekrény kifosztásával foglalatoskodtak. Az ajtaját nem tudták kinyitni, de azon (feszítéssel) egy rést sikerült képezniük, melyen át benyúlva, valamint egy drótból készített kampóvasi 360 ezer forintot „kihorgásztak”. A’rendőrség széles körű nyomozás után Balogh Ferencet december 22-én őrizetbe vette. Annak Nyíregyházán lakó testvérénél tartott házkutatáskor egy cserépben, á kaktusz gyökerénél 22 da- rabb papírhúszast és kevesebb 500-ast találtak. A szakértők a pénzeken a „horgászáshoz” használt drótról származó anyagmaradványokat találtak. Decemberben Kovács Jánost is elfogták, akinek a cipőjében és a nadrágján a biri postahivatalban felfeszített páncélszekrényről levált féstéknyomokat rögzítettek. (Egyébként Kovács Jánosnak már korábban a büntetés végrehajtási intézetben. kellett volna jelentkeznie. A lopott pénz egy részét a házában ásta el.) Balogh Árpád idén február 22-én került rendőrkézre. A lakásában az ágy alatt ásott gödörben rejtőzködött el. ö, a Balogh Ferenc lopott pénzének egy részét is elcsente. Az ügyükben a vizsgálat folytatódik. (cs. gy.) kólát közelíteni akartuk az élethez, s a nevelés területién is új színfoltot jelentett. Az udvariasság és a felelősségérzet kialakítása mellett a köz- életiségre nevelés szintén nagy szerepet kapott. Az iskolaszövetkezeti tagok részt vesznek a közügyek intézésében — tájékoztat Pércsy Bertalan. Az iskolaszövetkezet boltjában árusítanak iskolaszereket, édességet, üdítőitalokat, tejet és tejtermékeket, könyvet, pékárut, sportszereket és ■úttörőfelszeneléseket. Az alakulást követő első évben a forgalmuk 70 ezer forint volt, Boldogság és büszkeség az arcokon. A díj az 1986 87-es tanév folyamán 1 millió 200 ezer forint értéket forgalmaztak. — A tanulók önállóan árusítanak itt a boltban — mondja Lakatos Lajos. — Az árubeszerzéstől a pénzfeladásig mindent maguk intéznek. A bolti kiskereskedelmen kívül a tagok foglalkoznak hasznos anyagok és gyógynövények gyűjtésével, mezőgazdasági tevékenységgel, s bevezettük a takarékszövetkezeti szolgáltatást is. A forgalom után kapott árrést és az egyéb tevékenységből származó bevételt az iskolaszövetkezeti csoport közös célra használja fel. A hazai kirándulások mellett többször voltak Csehszlovákiában, tavaly pedig az NDK- beli Werderiben építőtáborban lehettek. Alakulásuk óta 58 volt iskolaszövetkezeti tag választotta élethivatásul a kereskedelmi és vendéglátóipari pályát. Ez a terve Szűcs Gábornak is, aki három éve dolgozik a szövetkezetben. A „Takarékos őrs” tagja, a takarékbetéttel foglalkozik. Lakatos Diana nemrég került ide Özdról,- de máris a „Kópé őrs” vezetője: ők árusítják az iparcikkeket, sportszereket. A díjjal kapott 100 ezer forintból — a tervek szenint — iskolai sportfelszerelést és számítógépet vesznek. M. Magyar László Tengernyi adósságot vesz a nyakába, aki lakást épít vagy vásárol. Az állam szociálpolitikai kedvezményekkel igyekszik enyhíteni ezeken a gondokon. László Józseftől, az OTP megyei lakásépítési ás -értékesítési osztályvezető- helyettesétől kértünk tájékoztatást a nemrégiben végrehajtott szociálpolitikai változásokról. lozzák a néhány hónapja bevezetett újdonságok. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a rohamosan emelkedő lakásépítési árakkal legalább próbáljon meg lépést tartani a kedvezmény. Míg a korábbi esztendőkben gyerekenként 30 ezer forinttal segítette az állam a lakáshoz jutást, később 40 ezerre nőtt ez az összeg. Minden további gyermek után a kedvezmény 50 ezer forint. Számítunk azzal, hogy egy családban nemcsak gyermekek, hanem idős szülők is élnek, mint eltartottak. Utánuk személyenként 30 ezer forintos támogatást adunk. Azt viszont igazolni kell, hogy az illetőnek a nyugdíja nem éri el a 3130 forintot, és legalább egy éve él az építtetővel (vásárlóval) közös háztartásban. Bár a kedvezmények több százezer forinttal csökkent- hetik a majdani otthon költségeit, ám jó, ha tudjuk, hogy a szociálpolitikai kedvezmény mértékének felső határa nem haladhatja meg az építés vagy vásárlás összegének 45 százalékát. Sokakat érdekel, vajon kaphatnak-e szociálpolitikai juttatást, ha az OTP-től nem, csak a munkáltatótól kérnek kölcsönt? Természetes,_ hogy nem kerülhet senki igazságtalanul hátrányos helyzetbe, csak azért, mert kevesebb pénzt kér kölcsön vagy olrendeletek nem érvényesek visszamenőleg, ezért a rendelet hatálybalépése után mindig csak az újonnan érvényes szabályt lehet alkalmazni. Hátrányt jelent viszont az építtetőnek, ha nem pénzintézet közreműködésével jut lakáshoz, hanem szabad forgalomban, magánszemélytől vásárol, ilyen esetben az illető nem kap szociálpolitikai támogatást az államtól. Ha a házaspárnak még nincs gyermeke és egyikük sem töltötte be a 35. életévet,’ akkor két gyermekre jutó szociálpolitikai kedvezményt előlege^ meg nekik az OTP. A lakás használatba vételétől számítva kell az egyik gyermeknek legalább három, a másodiknak pedig hat éven belül ’megszületnie. A megelőlegezett időponton belül, születési anyakönyvi kivonattal, a szülés után nyolc napon belül kell igazolni ezt az OTP-nél, hogy a család és a költségvetés mielőbb „rendezze tartozását”. T. K.. most egy gyermek után 50 ezer, a második gyermek után 100 ezer forint, a harmadik gyermek után 250 ezer, tehát összesen 400 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt nyújt az OTP. Üzletház a kiskörúton IFJÚSÁGI DÍJ HODÁSZON emeletes épületben az igények szerinti nagyságú helyiségeket alakítanak ki, az alapterület lehet 15-től 100 négyzetméteres is. Az üzletet bérlőknek egyszeri igénybevételi díjat kell fizetniük, amelynek összege az előzetes számítások szerint négyzetméterenként 30 ezer forint. A vállalkozók kulcsrakészen kapják meg az üzlethelyiséget, a fenntartás és a felújítás a kezelő szerv feladata. A bérlők bármikor változtathatnak a profilon, nincs megkötöttség. ✓ Nemsokára elkészítik a végleges kiviteli tervet, s megkezdődhetnek a munkálatok. Bár most még nehéz elképzelni, de hamarosan forgalmas üzletnegyed lesz a környék modern épületekkel, hiszen egymást érik a beruházások: a kiskörút majd továbbfolytatódik, a Hungária Biztosító székháza már épül, s pár száz méterrel arrébb «a leendő Domus Áruháznak készítik elő a terepet. A jövő hónapban lesz 15 éve, hogy várossá nyilvánították Nyírbátort. A szépen fejlődő ősi településen sorra épülnek magánberuházásból a kényelmes családi házak. Felvételünk a Benczúr utcáról készült. (E. E. felv.) — A nagyobb létszámú családoknak is elérhetővé kell tenni az önálló otthon felépítését vagy megvételét, ezt céÜj kereskedelmi színfolttal gazdagodik majd Nyíregyháza központja, ugyanis a városi tanács üzletház építését tervezi az úttörőház melletti üres területre. Az eddig jelentkezett magánkereskedők 'és kisiparosok révén lesz többek között szabóság, híradástechnikai eszközök értékesítése és javítása, divatáru- és gyermekruhaüzlet, fagyialtos, vegyes iparcikk-kereskedés. A Budapesti Horgászcikk-értékesítő Vállalat és a Délkor Vállalat is az igénylőkhöz tartozik. Van még lehetőség arra, hogy további gazdálkodó egységek, kereskedők és kisiparosok kapjanak üzletnek vagy felvevő irodának helyiséget. A. városi tanács termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályán jelentkezhetnek a vállalkozók. Bármivel foglalkozhatnak, kereskedhetnek, lehet szó egyedi, extra áruról vagy tevékenységről, a kikötés csak annyi, szeszt és használt ruhát nem árulhatnak, a házban. Az Katasztrófa 100 évvel ezelőtt Még lehet igényelni helyiséget