Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. március 26. Nevelőotthonból — a tengerentúlra Eltaszított gyermekek Ha méltatlan, megvonják a felügyeleti jogát Március végére elkészül örökösföldön a Rakamazi Taka­rékszövetkezet új fiókja. A közel kilencmillió forintos be­ruházás kivitelezője a KEMÉV. (Jávor László felv.) Kilencszobás, úszómedencés, New Yersey-i villában isme­ri meg a világot az a kis cigányfiú, aki 11 hónapos ko­rában állami gondozottként került a nyírbátori otthonból az Egyesült Államokba. Egy mesés véletlen és egy jó adag szerencse kellett, hogy a csecsemő sorsa ilyen hihetetlen és váratlan fordulatot vegyen. Örömtelen séta A város csúfjára Ha még nem is igazi a ta­vasz, a néha előbújó nap, olykor még a langyos eső is sétára csábítja az embert. Űj- ra felfedezhetők a múltunk­ra, nagyjainkra, példaképe­inkre, értékeinkre emlékezte­tő táblák, ismét megcsodál­hatok szép, vagy különleges, olykor furcsa épületeink és — sajnos — egyre több he­lyen láthatók a várost csúfí­tó ütött-kopott házaink, kör­nyezetükből kirívó portál­jaink, a jó ízlés híján össze­dobált kirakataink, a sem­épület környezete ugyanis még nála is csúnyább. A képkere­tező levert falú sarkát való­színű a ráragasztott plakátok tartják, ormótlan tűzfal ma­gasodik rá a Kossuth tér és a Felszabadulás útja felől, pedig biztosan lehetne vala­milyen megoldást találni, míg nincs pénz és mód a város közepébe illő boltot építeni. Ha már a boltoknál tar­tunk, nem maradhatnak ki a központban lévő vendéglátó- helyek portáljai sem. Borsodi söröző, illetve a vendéglátó központjának dufartja lehűl-, lőtt vakolatú udvarba dugott épületre vezeti a szemet. Adva volt a jól szituált amerikai házaspár (az anya optikus üzemvezető, az apa szociálpolitikai ügynök) és a tény, hogy saját gyerekre hi­ába áhítoznak. Egy ismerő­süknél magyar család járt kinn látogatóban és egyebek közt arról beszélgettek, hogy Szabolcs-Szatmár megyében is hány és hány gyereket gondoz az állam, a megfele-. lő szülők törődése helyett. Különösen lehangoló a ci­gánygyermekek helyzete, mert az örökbefogadó szü­lők csak a szőke, kékszemű és magyar gyerekek közt ke­resik azt. aki előtt kitárnák szívüket és otthonukat. Megfelelő hátteret S ekkor gondolt egy meré­szet az amerikai házaspár. Kerestek és találtak tolmá­csot egy lelkész személyében Ha büszkék akarunk ma­radni arra, hogy Nyíregyhá­za a gyorsan fejlődő és nö­vekvő megyeszékhelyek közé tartozik, akkor adni kell arra is, hogy meglévő értékei ne kopjanak, ne válhassanak az idő martalékává. Még ilyen szegény időben is lehetne er­re többet áldozni a tanácsnak és. felújításra, néhány eset­ben az eredeti állapot vissza­állítására lehetne serkenteni a gazdákat, vállalatokat, szö­vetkezeteket, intézményeket. Balogh József és nekivágtak az útnak. Meghatározott céllal jöttek hazunkba,, pjyírfgyházára. és kifejezetten egy cigány kis- fih' ör'ŐKbefrtéadásá't kérték a várói!? ''tanácstól:1 Molnár Lászlóné gyámügyi csoport- vezető évekre visszamenőleg nem tud a tavalyihoz ha­sonló "esetét éTnl ífeni. — Azt hiszem, nekünk nem,az Bi^fSritka eseménye­ket 1 kell hajszolni, hanem megfelelő családi hátteret ta­lálni azoknak a gyermekek­nek, akiket eltaszított a vér szerinti családjuk. Az a ta­pasztalatunk, hogy a jó anya­gi körülmények közt élő há­zaspár, ahol nincs saját gye­rek, vagy azok szorgalmaz­zák az örökbefogadást, akik nagyobb családot szeretné­nek, de nem született több gyermekük. Ismét egy gyako­ri helyzet, amikor évekig ne­velőszülőként gondoz valakit az apa, anya és egy idő után úgy döntenek: örökbefogad­ják a gyeteket. — Új családjogi törvényt alkotott tavaly az Ország- gyűlés. Az egyik változtatás — bár nyelvinek tűnik, még­is tartalmi újdonságot hozott. Nevezetesen azt. hogy az ál­lami gondozottat most álla­mi neveltnek mondják. Az intézeti neveltek esetében még reménykednek, a szülő egyszer olyan körülmények közé kerül, amikor önállóan képes lesz gyermeke testi, szellemi, erkölcsi nevelését megoldani. Ha erre egyálta­lán nincs remény, netán a szülő végleg lemond az úgy­nevezett szülői felügyeleti jog gyakorlásáról ez az új csa­ládjogi törvény rendélkezése szerint minimum hat hónap­pal történhet a gyermekszü­letése után. A gyermek érdeke Most vizsgálja felül a ta­nács annak az 550. három évét még be nem töltött kis-, gyermeknek a helyzetét, aki­ket a jog szerint örökbe ad­hatnának. Ugyanis a gyer­meknek is az az érdeke, hogy mielőbb családba kerüljön. S nem utolsósorban az örökbe­fogadó szülők is a csecsemők közt keresik azt, akit saját képükre szeretnének formál­ni, nevelni. Így aztán, ha egy gyermek eléri a pubertáskor!, szinte soha nem vezet az út­ja az intézetből családba. A vér szerinti szülő és az államigazgatás a legritkább esetben jut gyorsan egyez­ségre. Még az a szülő is. aki­nek intézetben él a gyerme­ke és soha nem szándékozik magához venni, igyekszik gá­tat vetni a gyámhatósági el­járásnak. Ha a tanács úgy véli, hogy a szülő dacból nem mond le a felügyeleti jogá­ról, kezdeményezheti a bíró­ságon, vonják meg a szülői felügyeleti jogot attól, aki er­re méltatlan lett. Az ilyen tárgyalást nyolc napon belül kitűzi a bíróság, éppen a gyermek érdekét szem előtt tartva. Pár napja ítélkezett Nyíregyházán a bíróság az első ilyen ügyben: az apa ko­rábban megölte a feleségét és a két kiskorú árva nevelését nem bízhatják erre az em­berre — vélte a gyámhatóság és a bíróság helyt adott a tanács kérésének: a két kis­lány neve mellé pedig oda­került: örökbe adhatók. Alkalmasnak érzi-e magát? — Nehéz egy ilyen döntés, akár a szülők szándékát, akár a jogot, akár az államigaz­gatási gyakorlatot nézzük. Éppen azért, mert sorsokról dönt a paragrafust alkalma­zó hivatalnok, most már le­hetőség van arra is, hogy — csúnya szóval, de szép tarta­lommal — ingyentartásra vi­gye íki a gyereket, ha sze­retné egy idő múlva örökbe­fogadni a kicsit. Éppen a jobb megismerés a cél és az, hogy a szülőjelölt eldöntse: alkalmasnak érzi-e magát er- Te a felelősségteljes posztra. Tóth Kornélia Március 27-e Thália ünnepe Szerte a világon Thália templomaiban ünnepnap március 27-e, amikor Japán­tól Dél-Amerikáig minden­felé közszemlére teszik, il­letve az aznapi előadás előtt felolvassák a Nemzetközi Színházi Intézet üzenetét. Az idén Peter Brook, a zse­niális Shakespeare-rendezé- seirői közismert és nagyra- becsült színházi szakember szól a világ színházaihoz, mintegy 40 esztendő tapasz­talatait egybegyűjtve. Gondolataiból kettőt emel­tem ki. Az egyiket egy kér­déssel vezeti be: „Találha­tunk-e a világ különböző tájain élő művészekben va­lami közöset?” Így felel rá: „Igen, a művész a világon mindenütt az igazságot akarja elmondani.” Mi a művész igaza? A tisztaság, a béke és az em­ber; hogy ezek mellett hit­vallást tegyen, bújjon bár Jago jelmezébe, játsszék bármily ellenszenves III. Ri- chárdot, lelke mélyén a mű­vész az igazságkereső Ham­let, vagy Ádám. Az embert ábrázolja; akivel a nézőté­ren azonosulunk,- akit elfo­gadunk vagy elutasítunk, állásfoglalásra kényszerít, és hogy önvizsgálatot végez­zünk, tükröt tart elénk. Brook másik felvetése is egyetemes léptékű: afelett fejezi ki örömét, hogy a színházi világnapon lehető­vé válik a világ különböző színházi kultúráinak találko­zása, és egymásra hatásuk megvalósulhat. Megismerni és továbbfej­leszteni egymás kultúráját — ez nagyon szép gondo­lat, mert azt is magában foglalja, hogy egy közös cél van, a művészet célja, az ember lelki-szellemi gaz­dagítása, nemesítése. Min­den színház az embert áb­rázolja, a gondolkodó és ér­ző lényt, és az érzelmek és a gondolatok nagyon is kő-, zösek az emberben — le­gyenek bár a nyelvek, szo­kások különbözőek. Szüksé­günk van egymásra — erre figyelmeztet a színházi vi­lágnap üzenete... / ’,'BE. A tárgyalóteremből Fényképcsere az igazolványban A jogerős ítélet; egy év börtönben letöltendő szabadságvesztés mire sem alkalmas reklám­jaink. Nézzünk egy csokrot' belőlük találomra, egy önké­nyesen választott útvonalon haladva a belvároson. Kiskörút, északi oldal. Szemben a pirosház, háttér­nek a Kossuth utca tízemele­tes házai, előtérben pedig a megcsonkolt Körte utca — Nyírfa tér — Dózsa György utca. Romok, tető nélkül ma­radt, félig bontott, gazzal körbenőtt maradványok, dű- ledező falak. Talán a döm­pert, talán a döntést várják gazdáik, hogy mi lesz a sorsa e városközponti területnek, s közben csak ingerük, egyre jobban ingerük a szemet. A folytatásról szinte kár szót vesztegetni. A Síp és az Egyház utca aládúcolt házai épp olyan árulkodó jelek a buszközlekedést ide terelő döntés helytelenségéről, mint a víztócsák a frissen épített út egyenetlenségeiről. Velük párhuzamos a Ber­csényi utca. Itt a megyei ta­nács és a görögkatolikus templom közötti terület hívja fel rendezetlenségével, ko­pott, gondozatlan épületeivel, kerítésével magára a figyel­met. A Kossuth tér egykor szép római katolikus plébá­niáját teszik csúffá az alatta lévő, az épület jellegétől és egymástól is eltérő portáló, kirakató, bejáratú, feliratú üzletek, néhány méterrel ar­rébb pedig — még kimonda­ni is nehéz — legszebb az abc épülete. Már persze csak a környe­zetéhez képest. A jellegtelen, lapos, a központba nem illő Talán a Kiskörút képe után kellett volna felidézni a Nagykörút Kert utcai, Inczé- di sori szakaszát, ahol min­den bizonnyal a múlt század­ban, vagy nagyon e század elején épült valamikori ház vonja magára még a gyorsan haladó autós figyelmét is. Láthatunk kídőlt-bedőlt ke­rítést, kerítésül hagyott; épü­letfalat, szemétkupacokat, dzsungelt idéző fákat-bokro- kat, a sok-sok esőtől levert ház- és tűzfalát. Külön tanulmányt érde­melne a Bocskai és Bethlen utca néhány, valaha jobb sor­sot látott épülete is, vagy a Nyíregyháza egyik legszebb utcájának tartott Széchenyi utca. Nem csak a leromlott épü­letek lehetnek egy város csúfjai, (azok rendbehozása sok pénzt emészt fel), hanem a kirakat is, amelyek vonzó­vá, széppé tétele csak jó íz­lést kíván. Akár egyesével sorolhatnánk a koszos üvegű kirakatokat, amelyek közül egyikben-másikban nincsen semmi — tejivó, takarékszö­vetkezet, cukrászda, posta, hal, baromfi, zpldség-gyü- mölcsf órajavító —, némelyik kirakata pedig — gyermekru­házat, fűszer-csemege, poli- lux — akkora tömegű öm­lesztett árut mutat a kirakat­üveg mögött, amely már nem csábító, nem vásárlásra in­gerel, inkább rendetlen rak­tár látszatát kelti. S mindez a Jósavárosban, az Ungvár sétányon található. Két nyíregyházi fiatal­ember, a huszonnégy éves Makula Gyula és négy évvel fiatalabb társa, Orgonán Ró­bert tavaly ínyáron, deltái­ban 'arra figyelt fel, hogy Sóstón, a Krúdy szálló kör­nyékén egy padotn alszik egy . férfi. Gyorsan határoz­tak: odamentek hozzá, s el­vették a mellette fekvő tás­kát, zsebéből pedig az irat­tartó tokot. Elhúzódtak, át­nézték a táskát, de nem ta­láltak benne semmi hasz- nosíthatót, ezért visszarv.it- ték a padra. Az lirattartó azonban gazdagabb zsák­mányt rejtett: három és fél­ezer forintot és a- sértett BM-igazolványát. A pénzen . megosztoztak, az igazolványt pedig Orgo- ván vette magához. A fény­képet a sajátjára cserélte, s az így meghamisított ok­mány felmutatásával ingyen- mehetett* Ibe a fürdőibe. Tár­sa is követte, odabent el­verték a pénzt, aztán pedig az erdőben elégették az iga­zolványt. A Nyíregyházi Városi Bí­róság megállapította, hogy mindkét "Vádlott már több­ször volt büntetve. Makula erőszakos közösülés kísérle­te, kifosztás, garázdaság, könnyű testi sértés, jármű önkényes elvétele, ittas ve­zetés miatt kapott koráb­ban büntetéséket. Fiatalabb társa is részt vett az első bűncselekményben, ezenkí­vül pedig lopások, jármű ön­kényes elvétele és rablás miatt állt bíróság előtt. Többszörös visszaesőként álltak a bíróság ©lé, s ez­úttal kisebb értékre elköve­tett lopás, valamint közok­irattal visszaélés miatt ál­lapították meg bűnösségü­ket. A városi bíróság mind­két vádlottat egy év sza­badságvesztésre ítélte, ame­lyet börtönben rendelt le­tölteni. Makula Gyula bele­törődött az ítéletbe, Orgo- ván Róbert azonban felleb­bezett a megyei bírósághoz. A másodfokú bírói fórum azt állapította meg, hogy az ítélet törvényes, megfelel a 'büntetési céloknak és a bün­tetéskiszabás elveinek, ezért azt helybenhagyta. Hősek kiekja Vajéi A volt orvosi szolgálati lakásból alakították ki az idősek klubját Vaján. Az épületben társalgó, ebédlő, pihenőszobák és tálalókony­ha található. Húsz öreget tudnak jó körülmények között fogad­ni. Ahogy Patai Jánosné megbízott klubvezetőtől meg­tudtuk, kezdetben nehézsé­gekbe ütközött az idősek megnyerése. Amikor hírét vették, hogy milyen kedvez- menyesen juthatnak napon­ta háromszori étkezéshez, oldódott zárkózottságuk. Ta­valy november vége óta ti­zenkilencen iratkoztak be- a klubba. Nyugdíjuktól füg­gően" három, öt, tizenöt fo­rintot fizetnek egy ebédért. Az ételt a vajai általános iskola konyhájáról hozzák. Arra is lehetőséget terem­tettek, hogy a klub tálaló­konyhájából a mozgásuk­ban korlátozott, beteg em­berekhez is eljusson a meleg étel. A- klubban dolgozó gondozónők tizenöt otthonba hordják ki az ételt Vaján. A néhány hónapja meg­nyitott idősek klubját a jö­vőben még otthonosabbá kí­vánják tenni. Színes televí­ziót már vásároltak, heten­te lesz mozielöadás. A ter­vek között szerepel, hogy rendszeresen orvos keresi fel a klubot, gyógyszert ír fél az idős emberéknek, és ellátja őket egészségügyi ta­náccsal. (r) .

Next

/
Thumbnails
Contents