Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
2 Kelet-lfagyarország 1988. március 23. A művészeti hetekről Színház, dal, klub Balról jobbra: Pribula László, Leskuné Takács Anna, Kele' men Lajos. Tizedik alkalommal rendezték meg az idén Kisvárdán a művészeti és pedagógiai heteket. A csöndes jubileum jegyében telt el a rendezvénysorozat, amely néhány nap múlva befejeződik, mintegy húsz különböző programot kínált különböző műfajoikban. A művészeti hetek céljáról és jövőjéről beszélgettünk Leskuné Takács Anna közművelődési felügyelővel, Kelemen Lajossal, a városi tanács osztály- vezetőjével és Pribula Lászlóval, a művelődési központ igazgatójával. Miben látják a művészeti rendezvények jelentőségét, és milyen szempontok vezérelték a szervezőket a műsorok összeállításakor? Leskuné Takács Anna: Mint a programfüzetben is megfogalmazódott, a pedagógiai ismeretek, a szép magyar nyelv, a művészet sokirányú és sokműfajú ágazatainak terjesztését és ápolását szeretnénk szolgálni a pedagógiai és művészeti hetekkel. Az idén talán eltolódott az arány, kevesebb volt a pedagógia. Kelemen Jajos: A városban és vonzáskörzetében ilyenkor kicsit koncentráltabban figyelnek oda a művészetre és pedagógiára. Persze máskor is varrnak rendezvények, de a közönség érdeklődését így sűrítve, jobban rá tudjuk irányítani a programokban gazdag sorozatra, a különböző művészeti ágakra. Pribula László; Ügy gondolom, szerencsésen kapcsolódik a mi rendezvényünk nemcsak a helyi eseményekhez, hanem a magyar nyelv hetéhez és a “színházi világnaphoz. A rendezvényekben talán ezért' dominálnak a színházi előadások. Kilenc színházi előadást csináltunk, persze, tegyük ehhez hozzá, hogy a városban megvannak a színházlátogatásnak a hagyományai is. A magyar nyelv pedig a műveltség szerves része, talán ezért is szerencsés, ha a művészet a pedagógiával ötvöződik. — Hat-e vajon a város alkotó művészeti életére is a koncentrált rendezvénysorozat? Kelemen Lajos: A művészeti hetek jó alkalom arra, hogy a várpsban élő. művész és amatőr csoportok is bemutatkozzanak. Most lép fel először a tavaly ősszel megalakult Melotórium női kar, amely zömében a Weiner Leó zeneiskola tanáraiból verbuválódott. Pribula László: Ennek a jelentősége igen nagy, hiszen ezzel új zenei műhely alakult. Leskuné Takács Anna: Nagyon lelkesen készültek a pedagógusok nemcsak Kisvárdán, hanem a városkörnyéki községekben is. Ez sem utolsó szempont, hogy ily módon is aktivizálódtak a tanárak. — Milyen terveik, elképzeléseik vannak a jövőt illetően? Hogyan lehetne még nagyobb közönséget verbuválni rendezvényekre, még gazdagabbá, színesebbé tenni a programot? Kelemen Lajos: Tovább zsúfolni a programokat már nem, szabad, nem érdemes. Inkább szélesíteni-káli a palettát, az eddig be nem vont rétegeknek is szervezni kell* műsorokat. Az eddigi humán jellegű rendezvények mellett el lehet képzelni például számítástechnikával foglalkozó előadásokat is. Leskuné Takács Anna: Több községet és még több iskolát is be lehetne vonni a szervezésbe, programokba. Persze csak úgy, ha ők is áldoznak erre. Nyilvánvaló, ha több helyre viszünk előadást, zenei rendezvényt, akkor mindenki jobban jár. Pribula László: A fiatalokra az ezzel párhuzamosan futó • ünnepi klubhetek rendezvényeivel is gondolunk. A programok számának szaporítását én sem látom észszerűnek, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy kisváros vagyunk. Inkább rangosabb, igényesebb műsorokat szervezünk. fl lakosság döntött Rendelő a TEHO-ból Sok helyen nem kis vihart kavart az idén is, hogy a települések lakossága fizesse-e vagy sem a TEHO-t? Kisvárdán viszont most nem került újból szóba. Tóth Lászlót, a városi tanács elnökét kérdeztük meg, mi ennek az oka? — Nagyon egyszerű a magyarázat. A város korábban úgy döntött, hogy öt évig fizeti a településfejlesztési hozzájárulást. A TEHO fizetése a biztosítéka az új orvosi rendelő megépítésének. Bölcs döntése volt ez a lakosságnak. hiszen ha nem így történt volna, valószínű, hogy nemigen készülne el ez a modern egészségház. Bizonyára még sokan emlékeznek rá, hogy három évvel ezelőtt kikérték a lakosság véleményét is. A TEHO felhasználására több alternatíva is felmerült. Szondázták a kisvárdaiakat, vajon rendelőt, fedett uszodát, általános iskolát, utat, csatornát építsenek-e a befolyt pénzből. A döntés várospolitikai jelentőségű volt. A legtöbben az orvosi rendelőre szavaztak. Érthető is volt ez, hiszen a mostani Rákóczi utcai rendelő nem felel meg az igényeknek: zsúfolt és a forgalmas utca miatt zajos is. Egyébként az új orvosi rendelő megépítése mintegy 30 millió forintba kerül. A TEHO-ból évente alig több,, mint egymillió forint kerül a kasszába, tehát öt év alatt 5 —6 millió forint. Ez a ráfordításoknak alig egyötöde, de ez a pénz nélkülözhetetlen. Mint a tanácselnök elmondta, a lakosság becsülettel fizeti az évi 600 forintot, ami tulajdonképpen havi ötven forintnak felel meg. A tervezők pedig úgy építik az új rendelőt, hogy az ne csak' a ma, hanem a holnap igényeinek is megfeleljen. Hogy csak egy dolgot említsünk, a város lakossága az ezredfordulóra eléri a 25 ezer főt. Tervek- szerint két év múlva adnák át a rendelőt, ám meglehet, hogy éppen a növekvő költségek miatt a felszereltsége még nem lesz olyan, mint amilyennek megálmodták. Kisvárd a kitüntetettjei Az „áramgaz” Nyolc évvel ezelőtt alapította a városi tanács a Kis- várda Városért kitüntetést, egyes személyek vagy közösségek kiemelkedő tevékenységének elismerésére és megbecsülésére. Az idén olyanok kapták ezt a rangos kitüntetést, akik különösen sokat tettek Kisvárda városiasodása érdekében. Az egyik kitüntetett Petró Ferenc, a TITÄSZ kirendeltségének vezetője. Tősgyökeres kisvárdai lakos, 1960-ban került a TITÁSZ- hoz, ahol technikusként kezdte munkáját. Négy év múlva művezetőként dolgozott, majd szerelésvezető, később a kirendeltség átszervezése után művezető, aztán megbízott, majd 1986-tól kirendeltségvezető lett. A mesterség minden fogását elleste, a szakma jól felkészült dolgozója, a város „áramgazdája”. A pályakezdés óta a város hatalmas fejlődésen ment át, s nemcsak a lakónegyedek szaporodása, hanem az új üzemek létesítése is nagy feladatokat rótt a TITÁSZ- ra. A terület energiaellátását az 1972-ben megépített nagy kapacitású transzformátorállomás és egy új hálózat kiépítése tette lehetővé. Ebben jelentős érdemeiket szerzett Petró Ferenc is, természetesen a munkatál saival. A vePetró Ferenc zetése alatt álló kollektíva igen eredményesén végezte'a városban a villanyhálózat korszerűsítésével járó munkálatokat. ' - Petró Ferenc szerény ém- ber. Beszélgetés közben gyakran hangoztatja, hogy mindez nem az ő érdeme, hiszen ő is csak „egy csavar a gépezetben”. Ám csakhamar kiderül,_ hogy érdemeket szerzett Orenburgban is, mivel a. kisvárdai szerelők kezdték meg 1975-ben a gázberuházás építését, és szálláscsinálóként ott voltak a villany- szerelők is. Pakson is ott tevékenykedett az első blokk készítésénél. Veszélyes szakma a villany- szerelői munka, hiszen mint mondja, itt csak egyszer lehet tévedni. A vezetőnek ezért különösen nagy gondot kell fordítania a balesetvédelemre is. Ebben sincs miért hibáztatni a kirendeltség vezetőjét. Petró Ferencet jól ismerik a kisvárdiak, nemcsak azért mert mint régi NB Il-es kézilabda játékosnak sokszor drukkolt neki a ' közönség, hanem azért is, mert rendszeresen részt vesz á különböző fórumokon'1 és „igen igényesen foglalkozik át felvetett problémák megoldásával”. Intézkedései ' azt tükrözik, hogy számára mindig a lakossági, közösségi érddkek az elsődlegesek. Munkájának, megbízatásának mindig nagy ügyszeretettel tett eleget. Mint a tanácsi méltatás megállapítja: „jelentős érdemeket szerzett a városi kommunális, infrastrukturális fejlesztésében és ellátásában.” O A tanács Kisvárda Városért kitüntetést adományozott olyan üzemek közösségeinek is, akik a város gázprogramjának megvalósításában vesznek részt, így ezt a megtisztelő kitüntetést kapta a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kisvárdai körzeti üzeme, a Hun- niacoop Vállalat, a szabolcs- bákai Búzakalász Tsz, a Szeszipari Vállalat, a távhő- szolgáltató helyi üzeme, a Tungsram Rt kisvárdai gyáregysége, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár, valamint a Vulkán öntödei Vállalat. Idén elkészül? Épül az út — mint Luca széke Sajnos, sok baj van az utakkal. A város és környéke között a városközpontban találkozó sugaras úthálózat alakult ki, melynek vonalvezetése a jelenlegi közlekedési igényeknek maradéktalanul már nem felel meg. Sok utca szűk, és bizony igen nagy körültekintést igényel a közlekedés autóstól, gyalogostól egyaránt. A tanács kezelésében — ki gondolná! — ötven kilométernyi városi út található. Ebből 35 kilométernyi megfelelően ki van építve. Karbantartásuk nem kis gondot okoz, és milliókat kell ráfordítani. Tavaly például 6 millióba kerültek az utak. Az idén még ennél többet költenek rá. A városi lakosságot leginkább a Mártírok útja irritálta, mely úgy készül, mint a Luca széke, hiszen már négy éve, hogy építik. Az utca pedig igen forgalmas, mivel- több iskolához vezet, valamint az új lakótelep is ezen keresztül közelíthető meg. Szabó Lászlótól, a tanács városgazdálkodási osztályának vezetőjétől érdeklődtünk, hogy mi is az oka a lassú építésnek és mikor közlekedhetünk már biztonságosan errefelé. — Valóban sokáig tartanak az itt folyó munkálatok, de korántsem az útépítés miatt. Amikor a Felszabadulás lakótelepet megépítették, a térség vízelvezetését nem oldották meg. Nem építettek új csatornát, úgy gondolták, hogy a‘ századfordulón készült csatorna még képes lesz elvezetni a vizet. Ám nem így történt. A lakótelep köz- műalagútjait gyakorta elöntötte a víz. Előfordult, hogy a Mártírok útján egy-egy nagyobb zivatar idején fél méter magasan állt a csapadék. Ez pedig nemcsak kellemetlen volt, de az épületek állagát is rongálta. Üj csatorna építése vált szükségessé. Meg kellett oldani továbbá a lakótelep vízellátását, valamint a közvilágítás korszerűsítését is. Mindez mostanáig tartott. — Jó hír viszont, hogy az út felújítása az idén befejeződik. Ha semmi sem jön közbe, a nyár elejéig elkészül. Az új út 7,5 méter pályaszélességű lesz. A napokban kezdődik el korszerűsítése és felújítása. Egyetlen gondunk van még, a Lenin út és a Mártírok útja kereszteződése. Itt még néhány épületet kell előzőleg szanálni. Ám az idén nemcsak a Mártírok útján közlekedők örülhetnek majd, hanem a Deák Ferenc utcát is rendbehozzák. Itt, mint ismeretes, pillanatnyilag csak kohósalak-útalap van. Aszfaltút épül itt is. amelynek munkálatait szintén a napokban kezdik el. Ha már az utaknál tartunk: sok kellemetlenséget okoz az útfelbontások utáni helyreállítás, amelyből a gázvezeték lefektetése miatt is akad jócskán. A kivitelezők erre is nagyobb gondot fordíthatnának. Most például a Szabolcs vezér utcát teszik hamarosan rendbe. A tavasz beköszöntével hamarosan megszépül a város. Mintegy húszezer tő egynyári virágot ültetnek a kertészek a parkokba, az utcaszélekre. Szalviák, petúniák, muskátlik, begóniák, dáliák teszik majd szebbé környezetünket. Ezenkívül 520 facsemete és mintegy 6 ezer cserje került őszszel, illetve most tavasszal a közterületekre. Vigyázzunk rájuk! Szemétszállítás drágábban Enyhén szólva meglepte a Lakosságot, hogy az év elején felemelték a szemétszállítási díjat. Sokan a tarifaemelésnek a logikáját sem értették, volt, akit kisebb mértékben érintett a szolgáltatási díj emelése, másokat jobban. Lengyel Szabolcstól, a költségvetési üzem igazgatójától érdeklődtünk ennek körülményeiről. — Kisttárdán négy évvel ezelőtt égy tanácsrendelet tette kötelezővé a szemétszállítást. Régi gondja oldódott meg ezzel a város lakosságának. Am csakhamar kiderült, hogy ez,t a szolgáltatást csak veszteségesen tudjuk elvégezni. Tavaly például 880 ezer forint ráfizetésünk volt emiatt. Hogy mást ne mondjak, 350 konténert vásároltunk, melyéket Kisvárdán helyeztünk el. Hét konténer- szállító gépet is beszereztünk. Mindez több mint nyolc millió forintba került. A bérbruttósítás is kedvezőtlenül érintett minket. A költségvetési üzem igazgatója a továbbiakban elmondta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérő fizetési díjazást állapítottak meg. Ez év januárjától szobánként egységesen havonta 12 forintot kell fizetni. ' Ez az új díjtétel viszont kedvezőtlenül érinti a több szobával rendelkező lakástulajdonosokat. Hisz korábban egy szoba után szemétszállítási díjként 9, kettő után 13,70 és három szoba utáin 18,50-et kellett fizetni. Akinek például három- szobás lakása van, azt most közel kétszáz százalékosan érintette a szolgáltatás díjának emelése! Érthető annak a nyugdíjas házaspárnak az elégedetlensége, akiknek háromszobás lakásuk van, és kevesebbet szemetelnek esetleg, mint a két szobában lakó négy -öttagú család, s mégis ők fizetnek többet. A költségvetési üzem vezetője viszont így érvel: hetente kétszer-háromszor akkor is el kell vinni a konténert, ha az félig van., és más városokban ennél többet kell fizetni a szemétszállításért. Megjegyzésünk csupán annyi: érthető, ha az üzem nem kívánja szolgáltatásait veszteségesen végezni. Am nem vagyunk biztosak benne, hogy kellő körültekintéssel történt meg az új díjszabás megállapítása! KISVÁRDÁN
