Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

2 Kelet-lfagyarország 1988. március 23. A művészeti hetekről Színház, dal, klub Balról jobbra: Pribula László, Leskuné Takács Anna, Kele' men Lajos. Tizedik alkalommal ren­dezték meg az idén Kisvár­dán a művészeti és pedagó­giai heteket. A csöndes jubi­leum jegyében telt el a ren­dezvénysorozat, amely né­hány nap múlva befejeződik, mintegy húsz különböző programot kínált különbö­ző műfajoikban. A művésze­ti hetek céljáról és jövőjéről beszélgettünk Leskuné Ta­kács Anna közművelődési felügyelővel, Kelemen Lajos­sal, a városi tanács osztály- vezetőjével és Pribula Lász­lóval, a művelődési központ igazgatójával. Miben látják a művészeti rendezvények jelentőségét, és milyen szempontok vezérel­ték a szervezőket a műsorok összeállításakor? Leskuné Takács Anna: Mint a programfüzetben is megfogalmazódott, a pedagó­giai ismeretek, a szép ma­gyar nyelv, a művészet sok­irányú és sokműfajú ágaza­tainak terjesztését és ápolá­sát szeretnénk szolgálni a pedagógiai és művészeti he­tekkel. Az idén talán elto­lódott az arány, kevesebb volt a pedagógia. Kelemen Jajos: A város­ban és vonzáskörzetében ilyenkor kicsit koncentrál­tabban figyelnek oda a mű­vészetre és pedagógiára. Persze máskor is varrnak rendezvények, de a közön­ség érdeklődését így sűrítve, jobban rá tudjuk irányíta­ni a programokban gazdag sorozatra, a különböző mű­vészeti ágakra. Pribula László; Ügy gon­dolom, szerencsésen kapcso­lódik a mi rendezvényünk nemcsak a helyi események­hez, hanem a magyar nyelv hetéhez és a “színházi világ­naphoz. A rendezvényekben talán ezért' dominálnak a színházi előadások. Kilenc színházi előadást csináltunk, persze, tegyük ehhez hoz­zá, hogy a városban meg­vannak a színházlátogatás­nak a hagyományai is. A ma­gyar nyelv pedig a művelt­ség szerves része, talán ezért is szerencsés, ha a művészet a pedagógiával ötvöződik. — Hat-e vajon a város al­kotó művészeti életére is a koncentrált rendezvényso­rozat? Kelemen Lajos: A művé­szeti hetek jó alkalom arra, hogy a várpsban élő. művész és amatőr csoportok is be­mutatkozzanak. Most lép fel először a tavaly ősszel meg­alakult Melotórium női kar, amely zömében a Weiner Leó zeneiskola tanáraiból ver­buválódott. Pribula László: Ennek a jelentősége igen nagy, hiszen ezzel új zenei műhely ala­kult. Leskuné Takács Anna: Nagyon lelkesen készültek a pedagógusok nemcsak Kis­várdán, hanem a városkör­nyéki községekben is. Ez sem utolsó szempont, hogy ily módon is aktivizálódtak a tanárak. — Milyen terveik, elkép­zeléseik vannak a jövőt ille­tően? Hogyan lehetne még nagyobb közönséget verbu­válni rendezvényekre, még gazdagabbá, színesebbé ten­ni a programot? Kelemen Lajos: Tovább zsúfolni a programokat már nem, szabad, nem érdemes. Inkább szélesíteni-káli a pa­lettát, az eddig be nem vont rétegeknek is szervezni kell* műsorokat. Az eddigi humán jellegű rendezvények mel­lett el lehet képzelni például számítástechnikával foglal­kozó előadásokat is. Leskuné Takács Anna: Több községet és még több iskolát is be lehetne vonni a szervezésbe, programok­ba. Persze csak úgy, ha ők is áldoznak erre. Nyilván­való, ha több helyre viszünk előadást, zenei rendezvényt, akkor mindenki jobban jár. Pribula László: A fiatalok­ra az ezzel párhuzamosan futó • ünnepi klubhetek ren­dezvényeivel is gondolunk. A programok számának sza­porítását én sem látom ész­szerűnek, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy kisváros vagyunk. Inkább rangosabb, igényesebb műsorokat szer­vezünk. fl lakosság döntött Rendelő a TEHO-ból Sok helyen nem kis vihart kavart az idén is, hogy a te­lepülések lakossága fizesse-e vagy sem a TEHO-t? Kis­várdán viszont most nem ke­rült újból szóba. Tóth Lász­lót, a városi tanács elnökét kérdeztük meg, mi ennek az oka? — Nagyon egyszerű a ma­gyarázat. A város korábban úgy döntött, hogy öt évig fi­zeti a településfejlesztési hoz­zájárulást. A TEHO fizetése a biztosítéka az új orvosi rendelő megépítésének. Bölcs döntése volt ez a lakosság­nak. hiszen ha nem így tör­tént volna, valószínű, hogy nemigen készülne el ez a modern egészségház. Bizonyára még sokan em­lékeznek rá, hogy három év­vel ezelőtt kikérték a lakos­ság véleményét is. A TEHO felhasználására több alterna­tíva is felmerült. Szondázták a kisvárdaiakat, vajon ren­delőt, fedett uszodát, általá­nos iskolát, utat, csatornát építsenek-e a befolyt pénz­ből. A döntés várospolitikai jelentőségű volt. A legtöbben az orvosi rendelőre szavaz­tak. Érthető is volt ez, hi­szen a mostani Rákóczi ut­cai rendelő nem felel meg az igényeknek: zsúfolt és a for­galmas utca miatt zajos is. Egyébként az új orvosi ren­delő megépítése mintegy 30 millió forintba kerül. A TE­HO-ból évente alig több,, mint egymillió forint kerül a kasszába, tehát öt év alatt 5 —6 millió forint. Ez a ráfor­dításoknak alig egyötöde, de ez a pénz nélkülözhetetlen. Mint a tanácselnök elmond­ta, a lakosság becsülettel fi­zeti az évi 600 forintot, ami tulajdonképpen havi ötven forintnak felel meg. A tervezők pedig úgy épí­tik az új rendelőt, hogy az ne csak' a ma, hanem a holnap igényeinek is megfeleljen. Hogy csak egy dolgot említ­sünk, a város lakossága az ezredfordulóra eléri a 25 ezer főt. Tervek- szerint két év múlva adnák át a rendelőt, ám meglehet, hogy éppen a növekvő költségek miatt a felszereltsége még nem lesz olyan, mint amilyennek meg­álmodták. Kisvárd a kitüntetettjei Az „áramgaz” Nyolc évvel ezelőtt alapí­totta a városi tanács a Kis- várda Városért kitüntetést, egyes személyek vagy közös­ségek kiemelkedő tevékeny­ségének elismerésére és meg­becsülésére. Az idén olyanok kapták ezt a rangos kitün­tetést, akik különösen sokat tettek Kisvárda városiasodá­sa érdekében. Az egyik kitüntetett Petró Ferenc, a TITÄSZ kiren­deltségének vezetője. Tős­gyökeres kisvárdai lakos, 1960-ban került a TITÁSZ- hoz, ahol technikusként kezd­te munkáját. Négy év múl­va művezetőként dolgozott, majd szerelésvezető, később a kirendeltség átszervezése után művezető, aztán meg­bízott, majd 1986-tól kiren­deltségvezető lett. A mester­ség minden fogását elleste, a szakma jól felkészült dolgo­zója, a város „áramgazdája”. A pályakezdés óta a vá­ros hatalmas fejlődésen ment át, s nemcsak a lakónegye­dek szaporodása, hanem az új üzemek létesítése is nagy feladatokat rótt a TITÁSZ- ra. A terület energiaellátását az 1972-ben megépített nagy kapacitású transzformátor­állomás és egy új hálózat ki­építése tette lehetővé. Ebben jelentős érdemeiket szerzett Petró Ferenc is, természete­sen a munkatál saival. A ve­Petró Ferenc zetése alatt álló kollektíva igen eredményesén végezte'a városban a villanyhálózat korszerűsítésével járó mun­kálatokat. ' - ­Petró Ferenc szerény ém- ber. Beszélgetés közben gyak­ran hangoztatja, hogy mind­ez nem az ő érdeme, hiszen ő is csak „egy csavar a gépe­zetben”. Ám csakhamar ki­derül,_ hogy érdemeket szer­zett Orenburgban is, mivel a. kisvárdai szerelők kezdték meg 1975-ben a gázberuhá­zás építését, és szálláscsiná­lóként ott voltak a villany- szerelők is. Pakson is ott te­vékenykedett az első blokk készítésénél. Veszélyes szakma a villany- szerelői munka, hiszen mint mondja, itt csak egyszer le­het tévedni. A vezetőnek ezért különösen nagy gondot kell fordítania a balesetvé­delemre is. Ebben sincs mi­ért hibáztatni a kirendelt­ség vezetőjét. Petró Ferencet jól ismerik a kisvárdiak, nemcsak azért mert mint régi NB Il-es ké­zilabda játékosnak sokszor drukkolt neki a ' közönség, hanem azért is, mert rend­szeresen részt vesz á külön­böző fórumokon'1 és „igen igényesen foglalkozik át fel­vetett problémák megoldá­sával”. Intézkedései ' azt tükrözik, hogy számára min­dig a lakossági, közösségi érddkek az elsődlegesek. Munkájának, megbízatásá­nak mindig nagy ügyszere­tettel tett eleget. Mint a ta­nácsi méltatás megállapít­ja: „jelentős érdemeket szer­zett a városi kommunális, infrastrukturális fejlesztésé­ben és ellátásában.” O A tanács Kisvárda Váro­sért kitüntetést adományo­zott olyan üzemek közössé­geinek is, akik a város gáz­programjának megvalósítá­sában vesznek részt, így ezt a megtisztelő kitüntetést kapta a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kisvár­dai körzeti üzeme, a Hun- niacoop Vállalat, a szabolcs- bákai Búzakalász Tsz, a Szeszipari Vállalat, a távhő- szolgáltató helyi üzeme, a Tungsram Rt kisvárdai gyáregysége, a Villamosszi­getelő és Műanyaggyár, va­lamint a Vulkán öntödei Vállalat. Idén elkészül? Épül az út — mint Luca széke Sajnos, sok baj van az utakkal. A város és környé­ke között a városközpontban találkozó sugaras úthálózat alakult ki, melynek vonalve­zetése a jelenlegi közlekedé­si igényeknek maradéktala­nul már nem felel meg. Sok utca szűk, és bizony igen nagy körültekintést igényel a közlekedés autóstól, gyalogos­tól egyaránt. A tanács kezelésében — ki gondolná! — ötven kilomé­ternyi városi út található. Ebből 35 kilométernyi meg­felelően ki van építve. Kar­bantartásuk nem kis gondot okoz, és milliókat kell ráfor­dítani. Tavaly például 6 mil­lióba kerültek az utak. Az idén még ennél többet költe­nek rá. A városi lakosságot leginkább a Mártírok útja irritálta, mely úgy készül, mint a Luca széke, hiszen már négy éve, hogy építik. Az utca pedig igen forgal­mas, mivel- több iskolához ve­zet, valamint az új lakótelep is ezen keresztül közelíthető meg. Szabó Lászlótól, a tanács városgazdálkodási osztályá­nak vezetőjétől érdeklődtünk, hogy mi is az oka a lassú építésnek és mikor közleked­hetünk már biztonságosan er­refelé. — Valóban sokáig tarta­nak az itt folyó munkálatok, de korántsem az útépítés mi­att. Amikor a Felszabadulás lakótelepet megépítették, a térség vízelvezetését nem ol­dották meg. Nem építettek új csatornát, úgy gondolták, hogy a‘ századfordulón ké­szült csatorna még képes lesz elvezetni a vizet. Ám nem így történt. A lakótelep köz- műalagútjait gyakorta elön­tötte a víz. Előfordult, hogy a Mártírok útján egy-egy na­gyobb zivatar idején fél mé­ter magasan állt a csapadék. Ez pedig nemcsak kellemet­len volt, de az épületek ál­lagát is rongálta. Üj csatorna építése vált szükségessé. Meg kellett oldani továbbá a la­kótelep vízellátását, valamint a közvilágítás korszerűsítését is. Mindez mostanáig tartott. — Jó hír viszont, hogy az út felújítása az idén befeje­ződik. Ha semmi sem jön közbe, a nyár elejéig elké­szül. Az új út 7,5 méter pá­lyaszélességű lesz. A napok­ban kezdődik el korszerűsí­tése és felújítása. Egyetlen gondunk van még, a Lenin út és a Mártírok útja keresz­teződése. Itt még néhány épületet kell előzőleg szanál­ni. Ám az idén nemcsak a Mártírok útján közlekedők örülhetnek majd, hanem a Deák Ferenc utcát is rend­behozzák. Itt, mint ismere­tes, pillanatnyilag csak ko­hósalak-útalap van. Aszfalt­út épül itt is. amelynek mun­kálatait szintén a napokban kezdik el. Ha már az utaknál tar­tunk: sok kellemetlenséget okoz az útfelbontások utáni helyreállítás, amelyből a gáz­vezeték lefektetése miatt is akad jócskán. A kivitelezők erre is nagyobb gondot for­díthatnának. Most például a Szabolcs vezér utcát teszik hamarosan rendbe. A tavasz beköszöntével hamarosan megszépül a város. Mintegy húszezer tő egynyári virágot ültetnek a kertészek a parkokba, az utcaszélekre. Szalviák, petúniák, muskát­lik, begóniák, dáliák teszik majd szebbé környezetünket. Ezenkívül 520 facsemete és mintegy 6 ezer cserje került ősz­szel, illetve most tavasszal a közterületekre. Vigyázzunk rájuk! Szemétszállítás drágábban Enyhén szólva meglepte a La­kosságot, hogy az év elején felemelték a szemétszállítási díjat. Sokan a tarifaemelésnek a logikáját sem értették, volt, akit kisebb mértékben érintett a szolgáltatási díj emelése, má­sokat jobban. Lengyel Sza­bolcstól, a költségvetési üzem igazgatójától érdeklődtünk en­nek körülményeiről. — Kisttárdán négy évvel ez­előtt égy tanácsrendelet tette kötelezővé a szemétszállítást. Régi gondja oldódott meg ez­zel a város lakosságának. Am csakhamar kiderült, hogy ez,t a szolgáltatást csak vesztesége­sen tudjuk elvégezni. Tavaly például 880 ezer forint ráfize­tésünk volt emiatt. Hogy mást ne mondjak, 350 konténert vá­sároltunk, melyéket Kisvárdán helyeztünk el. Hét konténer- szállító gépet is beszereztünk. Mindez több mint nyolc millió forintba került. A bérbruttósí­tás is kedvezőtlenül érintett minket. A költségvetési üzem igazga­tója a továbbiakban elmondta, hogy az eddigi gyakorlattól el­térő fizetési díjazást állapítot­tak meg. Ez év januárjától szobánként egységesen havonta 12 forintot kell fizetni. ' Ez az új díjtétel viszont ked­vezőtlenül érinti a több szobá­val rendelkező lakástulajdono­sokat. Hisz korábban egy szo­ba után szemétszállítási díjként 9, kettő után 13,70 és három szoba utáin 18,50-et kellett fi­zetni. Akinek például három- szobás lakása van, azt most közel kétszáz százalékosan érintette a szolgáltatás díjának emelése! Érthető annak a nyugdíjas házaspárnak az elé­gedetlensége, akiknek három­szobás lakásuk van, és keve­sebbet szemetelnek esetleg, mint a két szobában lakó négy -öttagú család, s mégis ők fi­zetnek többet. A költségvetési üzem vezetője viszont így ér­vel: hetente kétszer-háromszor akkor is el kell vinni a konté­nert, ha az félig van., és más városokban ennél többet kell fizetni a szemétszállításért. Megjegyzésünk csupán annyi: érthető, ha az üzem nem kí­vánja szolgáltatásait vesztesé­gesen végezni. Am nem va­gyunk biztosak benne, hogy kellő körültekintéssel történt meg az új díjszabás megálla­pítása! KISVÁRDÁN

Next

/
Thumbnails
Contents