Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

2 Kelet-Magyaronzág 1988. március 22. v/sszßöZB Ax OTP vásárol, majd ólad Kétévesek a nyíregyházi hármas ikrek. Hagymási Edina, Brigitta és Károly március 17- én ünnepelte születésnapját. (Jávor L. felvétele) Hit ér a lakás ha használt? Az már kiderült, hogy aki eddig hetente járt fodrász­hoz, az most egy hónapban legfeljebb egyszer keresi fel az üzletet. Nem kérik a drá­gább plusz szolgáltatásokat. Például hajszeszt, lakkot, komplett frizurát'.' A szakma telítődött — 560 dolgozó,-közel 80 üz­let tartozik hozzánk — kez­di a beszélgetést Siska Jó- zsefné a szövetkezet elnöke. — A legnagyobb gondot az év eleji bruttósítás jelentet­te. Itt nem fixfizetésért dol­goznak tagjaink, hanem áta­lánydíjas szerződésben vagy szoros elszámolású szalon­rendszerben (ami azt jelen­ti, hogy a forgalom bizonyos százalékát kapja a dolgozó bérként). Némely esetben — különösen vidéken — nem érte el a minimum három­ezer forintot a keresetük, ezért kénytelenek voltunk a dolgozót átsorolni hatórás munkaidőbe. Ezenkívül van­nak olyan rendelkezések, melyek nem egyértelműen fogalmazzák meg a tagi ér­dekeltséget, illetve a szerző­déses dolgozókat érintő ked­vezményeket. ■ Jelenleg a szövetkezetnek 69- tanulója van, egy részük érettségizett, ök is nehéz helyzetbe kerülnek, mivel a szakma telítődött, és nem kívánja a gyors utánpótlást. Ezért ebben az évben keve­sebbet vesznek fel, jövőre pedig csak egy minimális létszámot. A gyakorlati ok­tatás szórványokban kihe­lyezett tanmestereknél tör­ténik, melyért ők egy fillért sem kapnak. (A kisiparos legalább adókedvezményben részesül, ha tanulót tart.) A felvételnél a tagok gyerekei kerülnek előtérbe, vagy akik egy évig mint betanított munkás dolgoztak, és meg­ismerték a szakma alapfo­gásait. A csap csöpög A belváros egyik legfor­galmasabb férfifodrász üzle­tét kerestem meg. Győr fi Fe­renc húsz éve áll a fodrász­szék mellett. Jó kedélye, kedvessége biztosíték arra, hogy alig van „kuncsaft” nélkül. Tagja a szövetkezeti felügyelő bizottságnak. Szé­les látókörű, szókimondó em­bernek tartják kollégái is, ezért is bíznak benne. — A 2-es számú szerződé­ses üzletünk elég jó helyen van a városban, az OTP mel­lett. Igaz, egy kicsit elavult, a csapok csepegnek, és a belső se a legszebb. Minden tarifaemelés a dolgozók jö­vedelmét csökkenti pár szá­zalékkal, ami amúgy is el­marad az országos átlagtól. Nekünk külön problémánk még, hogy ugyan mi is szö­vetkezeti tagok vagyunk, de sök kedvezménytől elesünk. • Alapszabály szerint 15 nap szabadság jár és más semmi. Ez úgy valósul jneg, hogy a szövetkezet évente egyszer elengedi félhavi átalányun­kat a szabadság terhére. Át­tekinthetetlennek tartjuk a szerződéses dolgozók befize­tési kötelezettségét is, mivel a kapott bizonylatokból nem tudjuk leellenőrizni, mire költik a pénzt. Az anyagok jó részét is a szövetkezettől vásároljuk, de nem 4rtjük, miért tesznek rá olyan ma­gas felárat? Nehéz évnek né­zünk elébe, ma csak az ma­rad itt, aki nagyon szereti a szakmáját — fejezi be Győr- fí Ferenc. A Kert közi fodrászszalon ■ nemrég készült el. Kellemes, tágas', üde hely. Itt minderr megtalálható, férfi-női fod­rászat, kozmetika és kísérleti jelleggel parfüméria. (Koz­metikumok és illatszerek el­adása.) Délelőtt szinte üres az üzlet. Kevesebb a borravaló — Igen, mióta szigorodtak a vállalatok munkaidő-védel­mére vonatkozó intézkedései, alig van ilyenkor vendég — mondja Czipáné Kovács Magda. — Megváltoztak a hölgyek szokásai ' is, korán reggel, vagy délután jönnek elsősorban. Ami a legmegle­pőbb, ma már nem hétvégén vannak sokan, hanem hét elején. A nők a munkahe­lyükre szépítkeznek. Nagyon vártuk a februári báli sze­zont, de ez sem hozott fel­lendülést a vendégek számá­ban. Csökkent a borravaló is, sőt van olyan, aki nem is ad. Sokan elkérik az árszabály­zatot is, leellenőrzik a szá­molást. Mégis, ilyen körülmények között meg kell tartani a vendégeket. Talán a szolgál­tatás most lesz igazán „szol­gáltatás”. S hogy mi kell eh­hez, álljon itt néhány véle­mény. „Mindig vidámnak, mosolygósnak kell mutatkoz­ni.” „Tudni kell beszélni, de hallgatni is." „A magán­ügyekről szóló információkat azonnal el kell felejteni.” „Ismerni kell a vendég ha­ját, tanácsokkal kell ellátni.'’ S olyan alapvető momentu­mok mint a tiszta, esztétikus külső vagy a köszönés, szinte kötelező. Személyhez is kötődnek az emberek, fontos a szimpátia, a higiénia, a jó szakmai is­meret — teszi hozzá Bálint Edit kozmetikus. — Ma már, otthon maguknak is elvégzik a kozmetikai kezelést. Ezzel is spórolnak. Sokszor kérnek tanácsot itt a vásárláshoz. Persze mondhatnánk nemet is, de bízunk benne, a jó ta­nács hozzánk vezeti majd mint vendéget. Az értelmi-szellemi fejlődésben visszamaradt, gyengeelméjű fiú­nak, a tizennyolcadik éves nyír­egyházi F. Ampádnak gondos szü­lői felügyeletre lenne szüksége. Amíg ugyanis nevelőotthonban tartózkodott, nem volt alkalma csavarogni, kisebb-nagyobb bűn- cselekményeket elkövetni — nem úgy, mióta otthon lakik. Tavaly áprilistól augusztus végéig több­rendbeli vagyon elleni bűncse­lekményt követett el, melyhez néhányszor barátja, a kisvárdai T. Barnabás, valamint gyermek­korú ismerősei nyújtottak segít­séget. Áldozatul esett F. Árpádnak a kisvárdai piacon lévő pecsenye­sütő pavilon, az egyik italbolt, zöldségbolt, a Szamuely úti ABC. Nyíregyházát sem kímélte: be­tört a Marika presszóba, vala­mint felfeszített egy személygép­kocsit is. Kifosztott két kisvár­dai lakást; jellemző azonban, hogy mik tetszettek meg neki: szódásszifon, női csizma, nyug­ágy, ételhordó és bizsunyaklánc. Mivel ezekből nem sikerült je­lentősebb összeghez jutná, felke­reste idős, egyedül élő ismerő­sét, J. Lajost és pénzt lopott tő­le egy óvatlan pillanatban. Kö­vetkező alkalommal is őt sze­melte ki áldozatául, de úgy, hogy egy éjszaka betörte az ablakát és bemászott a lakásába. Az öregember a zajra felébredt és felelősségre vonta az ismerős be­törőt. F. Árpád azonban nem ijedt meg tőle, feLkapott a kony­haasztalról egy konyhakést és fenyegetőzések közepette pénzt követelt J. Lajostól. Pénz már nem volt otthon, hiszen azt ko­rábban elvitte, ezért lecsatolta a halálra rémült öreg karjáról az órát és azzal távozott. F. Árpád egy kerókpárlopásnál bukott le, amit T. Barnával kö­zösen akartak elvinni. Gyanúsak lettek a rendőröknek, igazoltat­ták őket és így derült fény a b i ci k lit ol vaj lás ra. A fiatalkorúak bíróságán szü­letett ítéletben elég volt felso­rolni is, hogy mi minden róható fel F. Árpádnak. Négy rendbeli lopás bűntette, kilenc rendbeli lopás vétsége, rablás és közok­irattal való visszaélés került a bűnlajstromra. Mindezekért szí­Az utóbbi években megnőtt az építési kedv. Sokan a he­lyi tanácsoktól úgy kaptak az építkezéshez telket, ha ennek a fejében felajánlották a la­kásukat az OTP-nek. megvé­telre. Ám időnként viták adódnak abból, hogy az OTP a megvásárolt lakást drágáb­ban adja el, mint amennyi­ért megvette. A lakás tulaj­donosai úgy vélik, az lenne a helyénvaló, ha az OTP any- nyit fizetne a lakásukért, amennyit az a kiköltözés pil­lanatában ér. Valóban, üz­let-e ez a fajta lakásvásár­lás? — kérdeztük Soltész Lászlótól, az OTP megyei osztályvezetőjétől. — Egy tévhitet kell elosz­latnom. Az ÖTP lakásvá­sárlási és -eladási tevékeny­sége tulajdonképpen szociál­politikai feladat. Ha üzletel­nénk, akkor más árakkal dolgoznánk, nekünk csak az a törekvésünk, hogy a ka- matkiesésünk megtérüljön. Reális és megfizethető árakat kell megállapítanunk, mert az általunk megvásárolt hasz­nált lakások új tulajdonosait a tanács jelöli ki a névjegy­zékről. — Az OTP tehát megveszi a használt lakást és abban a pillanatban kifizeti a tulaj­donosnak a szerződésben megállapított vételárat. Ettől kezdve a lakás a mdgyar ál­lam tulajdona, a benne lakó pedig bérlővé válik mindad­dig, amíg felépíti a házát. Vagyis már nem rendelkezik az addigi lakása felett... — Pontosan így van. Ki­költözésig évente a vételár 3 százalékát fizeti nekünk, mert közben romlik a lakás állaga, plusz a havi lakbért. Ez az OTP-nek csupán a ka­mat kiesését fedezi, mert ha a vételárat a Nemzeti Bank­nál helyeznénk el. 12 száza­lék kamatot kapnánk érte. Egyébként mindig megegye­zésre törekszünk az eladó­val, de nagyon sok feltétel­től függ, mennyit ér a laká­sa: kicsi, vagy nagy. a város gorú büntetést, 2 év és 6 hónapi fiatalkorúak börtönében letöl­tendő szabadságvesztést szabtak ki rá — mUitáh az elmeszakértő megállapította, hogy a gyengeel­méjűség csak kis mértékben kor­látozta cselekménye; társadalom­ra veszélyességének felismerésé­ben. Barátja, T. Barnabás ezút­tal még megúszta 1 évi próba­időre felfüggesztett 6 hónapi sza­badságvesztés-büntetéssel. Az íté­let jogerős. melyik részén van, hányadik emeleten, milyen a belső és a külső állapota ... — Szerződéskötéskor fi­gyelembe veszik a szabadpia­ci árakat is? — Sokan a feketepiacon felvert, irreális 18. 20, 22 ezer forint négyzetméterenkénti áron szeretnék eladni a la­kásukat. Figyeljük a szabad­piacot is, de a másik fontos szempontunk, hogy az OTP által épített új lakások négy­zetméterenkénti ára most 16 700 Ft. Egy használt la- •kást nem vehetünk meg any- nyiért, amennyiért mi egy vadonatúj lakást adunk. Az OTP 1982 óta foglalko­zik ilyen tevékenységgel. Ta­valy 840 használt lakást ad­tak el, és közel ötszázat vá­sároltak. Nyíregyházán négy­zetméterenként 10—16 ezer Ft közötti árakon vásárolnak. Mivel a piac törvényei sze­rint havonta 1 százalékkal mennek feljebb a lakásárak, érthető, hogy a használt la­kásokat már drágábban ad­ják el. Nem fizethetnek rá. Tavaly mindössze nyolc-tíz eladó kevesellte az OTP ál­tal kínált összeget. Ha nagy értékű a lakás, akkor a ta­nács álláspontja alapján íté­lik meg. hogy jogos-e. vagy nem, a kért vételár. T. M. I. Mitől alacsony a bér? A Kelet-Magyarország március 5-i számában Lányi Botond ,,Sze­rintem” című írásában írja: ,,A viszonyítási alappal baj van.” Hivatkozik a Fehérgyarmati Ru­házati Szövetkezetre, ahol a mai alacsony béreket a húsz évvel ezelőtti vezetés hibájaként rója fel. A viszonyítást könnyítendő szeretnék néhány tényszerű ki­egészítést fűzni az íráshoz. A szövetkezet elnöke húsz évvel ezelőtt én voltam, melyet 1951- ben 12 társammal alapítottunk, és vezetésem alatt a tagság lét­számát 450 főre gyarapítottuk. A húsz évvel ezelőtti béreket tényszerűen csak az akkor ha­sonló körülmények között dolgo­zó szövetkezetek dolgozóinak bé­réhez lehet viszonyítani. Bennem felvetődik néhány kér­dés. Ezek az alábbiak: Az elmúlt időszakban miért csökkent a ter­melő állomány és növekedett többszörösére az adminisztratív állásúak száma? A szövetkezet jelenlegi, immár 15 éve elnöke mit tett a dolgozók bérének eme­léséért, a termelő és adminiszt­ratív dolgozók arányának koráb­bi szinten tartásáért? Miért olyan kevés azok száma, akik a régi 450 dolgozóból ma is a szövetke­zet tagjai? Ma milyen arányban van a termelésben dolgozók és á vezetők bére, valamint felvett nyereségrészesedése? Tisztelettel: Nagy .Béla (A szerk. megjegyzése: Elné­zést kérünk Nagy Bélától, mert félreérthetöen általánosítottunk. Kollegánk egyfajta, a megye ipa­ri szövetkezeteinél korábban meglévő hibás magatartásra akart példát felhozni, amely a fehérgyarmati szövetkezet eseté­ben inkább az utóbbi 10—15 évre jellemző, amikor a jelenlegi ve­zetés hibájából éveken át szinte alig fejlesztettek bért, elmarad­tak a megyei és országos átla­goktól.) Egy szokatlan levél Édesanyját keresi Tisztelt Szerkesztőség! Egy Szabolcs megyei ismerősünk tanácsára fordulok önökhöz. Segítségüket és tanácsukat sze­retném kérni. Én egy Hajdú- Bihar megyei faluban élek csa­ládommal. Nevem: Egri Fe­rencné Balogh Margit, szület­tem Mátészalkán 1933. május 28-án, anyám Balogh Piroska. Szüléimét nem ismertem. 3 hó­napos koromban kerültem a debreceni menhelybe, majd on­nan Hajdúszoboszlóra nevelő­szülőkhöz. Két idős asszony nevelt fel. Már kisiskolás koromban vágytam a vér szerinti szüleim megismerésére. 12 éves korom­ban megpróbáltam tudakozód­ni az anyám felöl, de mivel semmi adat nem volt róla, se a menhelyben. se az anyaköny­vi hivatalban nem tudták ke­resni. Vágyamról nem mond­tam le az idők múlásával sem. 1955-ben férjhez mentem, elke­rültem ide Szerepre, férjem szülőfalujába, majd a hatva­nas években férjemmel próbál­tuk felderíteni, kik is voltak a szülein;, hova lett az anyám, hova valósi volt stb. Személye­sen elmentünk Mátészalkára, először is felkerestük a ref. lelkészi hivatalt, ahol megtud­tuk a keresztszüleim nevét. Pár hónap múlva megtaláltuk a keresztapámat, aki akkor Győrben élt. Felkerestük, ő Ez év januárjától a nyíregyházi új videomozi épületében nyílt meg a Videotéka. Mint Ferencz Katalintól, a Videotéka vezetőjétől megtudtuk, az utóbbi hónapokban egyre töb­ben kölcsönöznek filmeket a megyeszékhelyen. Eddig 90 közülettel kötöttek szerződést és az egyéni kölcsönzők száma is több mint száz havoma. Jelenleg 320 film közül választhatnak a kölcsönzők, de ez a szám havonta 5—10 új filmmel növekszik, hiszen a MÖKÉP-től fo­lyamatosan kapnak utánpótlást az elhasználódott kópiákból és természetesen az újon­nan • vásárolt filmekből is. Képünk: a Videotéka filmtárában... a kiválasztott játékfil­mekbe a helyszínen belepillanthatnak a kölcsönzők, (császár) nagy szeretettel fogadott, de keresztanyám, aki az anyám­nak barátnője volt, 1950-ben meghalt. így sajnos az anyám­ról csak annyit sikerült meg­tudnom, hogy 1933-ban Máté- szJSxán lakott, a«vasúti osz­tálymérnökségen egy mérnök­nél volt cseléd, egy szép kis barna molett nő. 3 hónapos koromban ott ha­gyott a mérnöknél és eltűnt Szálkáról. Hogy ki volt az a mémökcsalád. nem sikerült megtudni, a keresztapám nem emlékezett a nevére. Azóta már megpróbáltam a Nők Lapja szerkesztőségében is, de mivel nem tudom az anyám adatait, nem foglalkoznak az ügyem­mel. A Vöröskereszt kereső- szolgálathoz is írtam egy éye. Nekem van három jó fiam, két aranyos unokám, és amit ők megkaptak, én annak az ezrelékét sem kaptam, azt a szülői szeretetet. Kérésem az volna “önökhöz, szeretném ha megjelenne, hogy keresem hoz> zátartozóimat. Ügy hallottam, nagyon sok Balogh család él Szabolcs-Szatmárban, és mivel Szálkán születtem, ott lakott az anyám ,,ideiglenesen”, való­színű a környékről került oda, és reménykedem, hátha olvassa olyan valaki, aki nyomra tud vezetni. Tisztelettel: Egriné Dankó Mihály A tárgyalóteremből Az ismerős rabló „Csak az marad, aki nagyon szereti a szakmát...” n vendég ritkábban jön és nem kér hajszeszt Fodrászgondok nyolcvan üzletben A Nyíregyházi Fodrászipari Szövetkezet nehéz hely­zetbe kerUlt év elején. A többletkiadások miatt, a szolgál­tatásaikat 26,5 százalékkal emelték. Ebből a szövetkezet­nek és a dolgozóinak sem származik plusz jövedelme. Nincs mérhető adat — a január és a február az elmúlt években is a gyengébb hónapok közé tartozott — de ész­revehetően csökkent a vendégek száma. Jelentős az a ta­pasztalat is, hogy az emberek jórésze még mindig egyfaj­ta várakozó álláspontra helyezkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents