Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. március 18 'K'UJn'k'RAMS ©©©©©© Ha délután: filmbemutató * Tüske a köröm alatt Ojabb filmpremier színhelye a nyíregyházi Krúdy mozi: itt mutatják be március 18- án este 6-tól Sára Sándor: Tüske a köröm alatt című alkotását. A vetítést követően ankétot rendeznek. Képünkön: jelenet a filmből. Művészeti hetek Kisvárdán Amatőr művészeti csoportok városi-körzeti bemutatójával folytatódik Kisvárdán a „Pedagógiai és művészeti hetek”. A kiadott programtól eltérően nem egy, hanem két nap alatt mutatkoznak be az amatőrök. Az első nap, március 18-án, a színjátszók, vers- és prózamondók lépnek fel, majd másnap; 19-én a néptáncosak, népdalkörök és a hangszeres szólisták mutatkoznak be. Március 21-én Beszédkultúra, politikai kultúra címmel Nagy János egyetemi tanár tart előadást. Két napig vendégeskedik a budapesti Népszínház Kisvárdán. A gyerekek örömére mesejátékot adnak elő három előadásban. Színháznaptár Premier lesz március 19-én szombaton a Móricz Zsig- mond Színházban. Társulatunk Moliere ismert vígjátékát A fösvényt mutatja be Léner Péter rendezésében, a főszerepben Mensáros Lászlóval, a további fontosabb ÍHtrmSmflSüMl A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjából: Rendezvények: március 18-án este 6-kor kezdődik az Állami Balett Intézet növendékeinek estje. Szombaton, 19-én délután 3-tól tart a Ki mit tud? megyei döntője a könnyűzenei kategóriában. Vasárnap 20-án este 6-tól néptáncosok adnak műsort. Klubok, körök: az önismereti körben 18-án öttől tartják a következő foglalkozást, ugyanakkor találkoznak az amatőrfilmesek is, az ásványgyűjtők pedig 6- kor. Szombaton háromtól a Kopernikusz körben, hétfőn este hattól a gombászok klubjában lesznek rendezvények. Űj klub verbuválódik a megyeszékhely értelmiségének — március 21-én este fél nyolctól. A menedzserek klubjában 22-én fél háromtól hangzik él előadás. Tanácsadás: a pszichológus hétfői és szerdai napokon öttől hétig tart fogadóórát. O A jósavárosi művelődési házban a Segíthetünk szolgálat várja március 18-án és 25-én mindazoknak a je- . lenfikezését, vagy telefonhívását, akik, személyes vagy közéleti problémáik megoldásában segítséget várnak. A szolgálat há'rom és nyolc óra között kereshető meg. Ugyanezen a két napom a Jósavárosbian működő önsegítő csoport játékdélutánt rendez a környéken lakó fiatalok számára. szerepeket Rékasi Károly, Orosz Helga, Juhász György, Simon Mari és Szigeti András alakítja. Ezt a darabot a jövő héten háromszor játsszák, kedden a Blaha—Paulay, szerdán az Örkény—Szigligeti, csütörtökön pedig a Krúdy bérletben. Két színházi vendégjátékot láthat a közönség a hónap végén: a nyíregyházi művészeti hetek alkalmából á debreceni Csokonai Színháznak és az egri Gárdonyi Géza Színháznak lesz itt fellépése. A debreceniek 28-án a Tra- viátát, az egriek 29-én az Egy lócsiszár virágvasárnapját adják elő. Balett, néptánc Szép élményt ígér a nyíregyházi közönségnek az Állami Balett Intézet növendékeinek március 18-i bemutatkozása a Váci Mihály művelődési házban. A kétrészes műsorban klasszikus és modern balettet láthatunk, egy részletet a Chicago című musicalből, illetve a néptáncos tagozatosoktól egy hagyományos széki párost és összeállítást hazánk különböző tájegységeinek táncmotívumaiból. A műsor szerkesztője és rendezője Dózsa Imre, az Állami Balett Intézet igazgatója. A néptánc kedvelői vasárnap újra láthatnak táncos produkciókat a szólótáncosok estjén. Fellépnek az aranysarkantyúsok, az aranygyöngyösök és a népművészet ifjú mesterei, valamint az Ig- rice gyermekcsoport, a Nyírség és a Szabolcs- Volán táncegyüttes. Mindkét rendezvény este 6-kor kezdődik. Kiállítások Szép számmal akad néznivaló megyeszékhelyünk kiállítótermeiben: a nyíregyházi művészeti hetek alkalmából egymás után nyílnak meg a különböző tárlatok. A Váci Mihály művelődési házban látható a képzőművészeti főiskolások kollektív tárlata, az iparművészeti főiskola vizuális stúdiójának bemutatója, a budapesti képző- és iparművészeti szakközépiskola növendékeinek és a fiatalok fotóművészeti stúdiójának anyaga. Az SZMT-.székház- ban 21-ig Vasarely-repro- dukciókból rendeztek kiállítást. Március 18-án a Lenin téri teremben adják át a közönségnek Pál Gyula emlékkiállítását, amelyet, április 10-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Képünkön egy zebrapár a Vasarely-sorozstból. Építési engedély szükséges Hová folyik a szennyvíz? Amilyen jó. hogy egyre több település lakói élvezhetik Szabolcs-Szatmár megyében is a jó ivóvizet, olyan gondot okoz a szennyvízvezetékek hiánya. A fürdőszobával rendelkező családok többsége próbál a szennyvíz elvezetésére valamilyen megoldást találni, ám ezek többsége nem jó: nem úgy és nem oda vezeti a szennyvizet ahová kell, így aztán sok helyen szívódhat be a szenny a talajba, ami előbb-utóbb eljut az ivóvízbe és fertőzések forrása lehet. Ezért született meg az a rendelkezés, hogy most már nemcsak be kell jelenteni, ha valaki a telkén belül keres megoldást a szennyvíz elhelyezésére, hanem építési engedélyt kell hozzá kérni! Lehet, hogy sokan fölösleges bürokráciának tartják az engedélykérést, pedig ez a saját tulajdon védelme, a szomszédok érdekeinek védelme miatt született, és segít abban is, hogy ha néhány év múlva lehetőség nyílik a csatornázásra, mármost úgy vezetik ki az engedély alapján a lakásból a szennyvizet, hogy az előnyös lesz a vezetékre kötés idején. Vita a szomszéddal Azért is szükség volt erre az intézkedésre, mert az utóbbi időben egyre több perpatvar keletkezik a szennyvízelvezetés miatt a szomszédok között. A lakóházak többségéből ugyanis a ház háta mögött vezetik ki .a szennyvizet, — többnyire azon a részen van a fürdőszoba — s így nem kell az egész épületet feltörni. Mindössze egy fal kibontásával megoldható a kivezetés, ám ez végeláthatatlan viták forrása lesz. A legpraktikusabb dolog már az épület tervezésénél gondolni erre, s úgy elhelyezni a vizesblokkokat, hogy mindenki a saját udvara felőli kertbe vezesse. Segít majd ebben, hogy a megyei tanács és a vízügyi igazgatóság vezetői kidolgoztatnak a szennyvíz telken belüli elhelyezésére célszerű, olcsó és a műszaki előírásoknak megfelelő típustervet, s ezeket a helyi tanácsoktól lehet majd beszerezni. A tervező eltűnt Ami a tervezést illeti, erről is meglehetősen sok gond és panasz hangzik el. Ugyanis mind a víz bevezetéséhez, mind a szennyvíz kivezetéséhez terv is szükséges. Jelenleg az a gyakorlat, hogy amint megalakul valahol egy vízműtársulat, különböző munkahelyekről magánemberek, csoportok jelennek meg, végigjárják a falut, sokszor előlegeket is vesznek fel és vállalják, hogy elkészítik a tervet. Tulajdonképpen nem is lenne baj, ha a terv időben elkészül, az azonban egyáltalán nem praktikus, hogy néhol már a vízműépítés elkezdése előtt elkészülnek. Abból különböző zavarok támadnak vagy támadhatnak, ha a terv tartalmára vonatkozó változások a korán készített tervekben nem szerepelnek. Előfordult már sokszor, hogy az építés során a vezeték nyomvonala megváltozott, a tervek tömegesen váltak használhatatlanná, a tervezőnek pedig már nyoma sem volt. Szabadáras, de... És meglehetősen nagy az eltérés a tervek áraiban is. így, aki nem tájékozódik, az akár rá is fizethet. Igaz, hogy a tervkészítés szabadáras, de most a szokásos összeg négy és hatszáz forint között van. Ha mondjuk, ikerházról van szó, akkor nyolcszáz is lehet, hiszen ezzel nyilvánvaló több munka van. Szakemberek tanácsa, hogy csak akkor érdemes tervet készíttetni, amikor az utcában már kiépült a vezeték. Célszerű a helyi tanácsok segítségét is kérni ehhez, de segítenek a vízműtársulatok, vagy a SZAVI- CSAV kirendeltségei is, s akinek tervre van szüksége, tőlük is kap ötletet, és a terv még így is időben elkészül. Oönttftt a Legfelsőbb Bíróság Mi vezetett az öngyilkossághoz? Súlyos szerencsétlenség történt az egyik vidéki vállalatnál. Munka közben egy fiatal szerelő mintegy hat méter magasságból leesett, és komoly sérüléseket szenvedett. Sokáig kórházban ápolták, de elbocsátása után néhány nappal a körzeti orvosnál szédülésről, üldöztetési érzésről* panaszkodott, és zavarosam beszélt. Az orvos intézkedésére kórházi ideg- és elmeosztályra került. Több hónapos kezelés után kiengedték, de másnap villanyárammal öngyilkosságot követett el. Az elhunyt fiatalember édesanyja a vállalat ellen pert indított. Ebben arra hivatkozott, hogy a fia által elszenvedett üzemi baleset, és az öngyilkosság között okozati összefüggés van, mert a tragikus végű ideg- rendszeri elváltozás a sérülések következménye volt. Ezért a fia által nyújtott havi támogatás, valamint a kórházi látogatások és a temetéssel fölmerült költségek megfizetését kérte. Az ügyben eljárt bíróság a vállalatot havi ötszáz forint járadék, továbbá huszonnyolcezer forint kártérítés fizetésére* kötelezte. Az ítélet a kihallgatott orvosszakértő véleményén alapult, ■amely szerint feltételezhető, hogy a pszichés zavar, ami öngyilkossághoz vezetett, a baleseti sérülésék következménye volt. A vállalat fellebbezésére a * megyei (bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakvélemény csak feltételezi az öngyilkosság okát. de* nincs arra bizonyíték, mi váltotta ki. A végzetes folyamatnak számos ismeretlen és tisztázatlan oka lehet. Ezért az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a vállalatnak csak 6400 forintot kell megtérítenie. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott. Határozatában rámutatott arra, hogy az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint a súlyos testi és lelki traumák lelki zavart válthattak ki. Az elhunyt már az elmeosztálypn történt kezelésekor öngyilkossági szándékát hangoztatta, amihez üldöztetéses ■téveszme járult. Általában olyan nehezen megállapítható körülmények foroghatnak fenn, amelyekkel alig, vagy lehetetlen bizonyítani, hogy az öngyilkosság* az elszenvedett trauma következménye. Ebben az ügyben feltételezhető: a pszichés zavart a "balesetnél elszenvedett valamelyik sérülés okozta, vagy kialakulásában szerepe lehetett. Ezt a kórházi adatok is alátámasztják. Különösen azt kell figyelembe venni, hogy a nyaki gerincét is megütötte, az elmeosztály rbl pedig azzal bocsátották el, hogy rendszeres ideggondozási ellenőrzésre van szüksége, továbbá, hogy korábban soha ideggyógyászati kezelésre nem kellett járnia. Az mindenesetre tény, hogy az igazságügyi orvosszakértő ^gy- éntelfiriü következtetésre nem jutott, hanem csak valószínűségi véleményt adott. * Ezért újabb felvilágosítást kell kérni tőre, amennyiben pedig ez nem vezet eredményre, mellőzhetetlen más szakértő meghallgatása. Csak így van mód arra, hogy a bíróság minden kétséget kizáró következtetésre juthasson. Mindezek figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatására kötelezte. Fllmjegyzct Magyarnak lenni Bár az utóbbi időkben talán jobban elgondolkodunk azon, mit is jelent magyarnak lenni, s mit takar az a rövid szó, hogy haza, ám sokszor úgy tűnik, többnyire csak külsőségekben nyilvánul meg ez az ismét fellángoló hazafiság, amelyet olykor túlharsogtak, máskor agyonhallgattak. De azok, akik kitartóan végignézték Sára Sándornak a nyíregyházi művészeti heteken bemutatott Sír az út előttem című többrészes filmjét, bizonyára másképpen gondolkoznak ezentúl arról, mit is jelent a magyarság, illetve a haza fogalma. A látomás erejű dokumentumfilm azoknak a székelyeknek a hányatott sorsát követi nyomon, akiknek az elődei az 1764-es mádéfalvi veszedelem után menekültek át Moldvába, s onnan tovább Bukovinába. A filmben a bukovinai székelyek leszármazottai vallanák hányatott életükről, s arról a kereszt- útról és sok-sok megpróbáltatásról, amelyek után végleg hazát találtak. A dokumentumfilmben idős asszonyok és férfiak emlékeznek arról, mit is jelentett, amikor Bukovinában büntetés járt azért, ha az utcán valaki magyarul szólalt meg, s az iskolában csak románul tanulhattak a magyar gyerekek, amikor megtagadták tőlük „a magyarsághoz való tartozásuk elemi érzését”, s egyre gyakrabban célozgattak nekik arra, hogy jobb lesz elhagyniuk őseik földjét. Ám a várva várt hazatelepítés sem adta meg az igazi hazát, a szerbektől visszacsatolt Bácskában csak gyűlölködés fogadta őket, s ott sem leltek igazi otthonra. A háború kegyetlenségeiben ártatlan és sokat szenvedett menekültek sok-sok nélkülözés és megaláztatás árán átmeneti szálláshelyeken vészelik át a háború végét, míg végül eljutnak Tolnába és Baranyába, ahol újabb bűntudattal veszik birtokba a kitelepített sváb családok házait és földjét. Az idős emberek emlékezetében többször visszacseng a Szózat néhány szava, mely- lyel Magyarországra érkez- tükkor fogadták őket, s amelyeket ők is magukévá tettek: „itt élned, s halnod kell”. Ezeknek az embereknek nem volt olyan természetes, hogy ha magyarnak születtek, akkor meg is maradjanak annak, bármit is hoz a sors és a történelem, s a legnehezebb körülmények között is vállalták, hogy megküzdje- nek ezért. A film nemcsak történelmünk egyik fehér foltját tárta fel az utolsó órában, hanem arra is ráébreszt, mit is jelent magyarnak lenni. Bbdnár István Árubemutató A húsvéti ünnepek előtt már érezhetően nőtt a húsfélék és az üdítőitalok forgalma. Nyíregyházán tegnap a húsáruházban mutatta be új termékeit a Nyírkémia Vállalat és a varsánygyürei Tisza Tsz. A kereskedelmi an- kéton a Nyírkémia üzlet- politikai . céljairól elhangzott: telített a hazai üdítőital-piac, ezért csak minőségi termékekkel, pontos szállítással, olcsó árral, esztétikus csomagolással lehet versenyben maradni.‘A varsánygyürei tsz számára a beregi térség ellátása az elsődleges, árr a parasztkolbásszal, a füstölt szalonnával és a húsokkal a budapesti és a miskolci vevők is rendszeresen találkoznak.