Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-18 / 66. szám

M A Kulturális körkép (2. oldal) Kényszer­szabadság Kisvárdán (3. oldal) Befejezte munkáját az Országgyűlés Tegnap két törvényt módosítottak, jelentés hangzott el az évkezdésről, javaslat nemzetiségi törvény alkotására Félárú vasúti jegy a kiállításra Ha nyílik az Utazás f88 Ma délelőtt fogadja első látogatóit a kőbányai vásár­városban az Utazás ’88 nem­zetközi idegenforgalmi kiál­lítás. Idén nagy szerepet kap a sport, a szabad idő hasznos eltöltése — külön pavilon­ban rendezik meg az ezekkel kapcsolatos eseményeket. Színesíti az ottani programo­kat több régi és mai élspor­toló, például Papp Laci, dr. Magyar Zoltán, Gyarmati Andrea, Növényi Norbert, a Szent Jupát legénysége, Kes- jár Csaba autóversenyző és mások fellépése is. Emeletes városnéző buszok indu Inaik az Engels tér és a vásárváros között, mézeska­lács szíveket osztogat a Pan­nónia Vállalat, kanadai re­pülőjegyet nyerhet az, aki jól tölti ki az Express és a kanadai repülőtársaság kö­zös tesztjét. A Balaton tour ist pónifogattal, a Nyírtourdst szatmári fatoronnyal, díj­nyertes videofilmmel csalo­gatja reménybeli utasait. Mini motorosversenyt ren­deznek a gyerekeknek, bárki kipróbálhatja a golfjátékot, vagy a rulettet. Oldalakon sorolhatnánk még a látnivalókat, de ízelí­tőül talán ennyi ,is elég, hogy kedvet kapjunk egy kőbá­nyai utazásra. A MÁV ötven­százalékos utazási kedvezmé­nye ahhoz is hozzásegíthet, hogy családi program Legyen: egy nap az Utazás ’88 kiállí­táson. (pd) Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a me­zőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására vonat­kozó javaslat feletti vitával folytatta mun­káját csütörtökön a Parlamentben. Az ülést Péter János, az Országgyűlés al­( elnöke nyitotta meg. A padsorokban he­lyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Ká­roly, a Minisztertanács elnöke. A szövetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugszik Elsőként Balogh György (Fejér m., 4. vk.), a Saabad- oatityáni Magyar—Szovjet Ba­rátság Mgtsz 'elnöke kapott szót. A képviselő megáílllapí- totita: egw nagyon lényeges kérdéseiméin' foglalkozik a javaslat, ez pedig a szövet­kezés együk sajátossága, a vagyoni érdekeltség. Egyúttal javasolta a vagyoni kötődés­re vonatkozó rendelkezések­nek az élethez igazodó meg­újítását. Iványi Lajos (Békés m., 12. Vk.), a gyomaendrői Lenin Mgtsz elnöke kiemelte: a változtatások nyomán szá­mos, eddig központilag ren­dezett kérdés kerül' önkor­mányzati hatáskörbe. Ez ru­galmasabbá, életszerűbbé ite- ;zi a szövetkezeti testületek működését, egymás (közötti munkamegosztásukat. To­pábbra sem teljes azonban a bizalom, hiszen a tervezett nódosítás nem ad lehetősé­ret arra, hogy a nem kizáró- agosam közgyűlési hatáskör­re tartozó kérdéseket — ihol küldöttgyűlés nem mű- zödik — átadhassa a közgyű- és a vezetőségnek, ahogyan a ermelő típusú szövetkeze ­efcben ez indokolt és sziük- ;éges volna. Az elhangzottakra vála­szolva Váncsa Jenő mezőgaz- lasági és élelmezésügyi mi­niszter elmondotta: a tsz-ék nai helyzete, gazdálkodási eredményeik szoros összhan­got mutatnak a gazdasági- társadalmi környezettel, a vagyoni viszonylatuk is egy­fajta álliandósultságot jelez­nek, és természetesen kiala­kultak az érdek- és jövede­lemviszonyok — mindeze­ken rövid úton nehéz változ­tatni. Nem beszélve arról, hogy az újabb követelményeik­hez, így ,az adótörvényhez is alkalmazkodniuk kell a ter­melőknek. A szövetkezeti mozgalom szilárd pilléreken nyugszik, és — amint az a vitából is 'kitűnt — alapja a magyar mezőgazdaságnak. A nagyüzemekhez való ragasz­kodás a gyakorlatban is rend­kívül erős kötelék. A szövet­kezeti mozgalmat — jelentet­te ki — ma nem a kilépési szándék jellemzi. Még a leg­nehezebb körülmények kö­zött gazdálkodó üzemekből sem akarnak kilépni a tagok. Hozzáállásukat nem a kiáb­rándultság jellemzi, hanem a nagyfokú kötődés, amely a nehézségek idején különösen szembetűnő. Ezt a kapcsola­tot kell hasznosítani a meg­újulási folyamat gyorsításá­nál. A foglalkoztatási kötele­zettség kérdéseiről szólva — ezzel szintén több képviselő foglalkozott — ’ azt hangsú­lyozta: a korábbi jogi sza­bályozóshoz képest alapvető változás nem következett be, hiszen az 1000—1500 órás fel­ső határértékek eddig is meg­voltak, ám korábban a tagsá­gi viszonyhoz kötődően. Az efeletti óraszám tekintetében pedig — az új szabályozós szerint — a töb bi munkaerő - gazdálkodási ügy és feladat a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe tartozik, alkal­mazkodva a megváltozott gazdasági körülményekhez. A tagnak mindez tehát nem jelent újat. Sokfelé még örül­nek is amiatt, hogy az óra­határok elérése után másutt is vállalhatnak munkát. Nem lehet ma már csakis a me­zőgazdaságból megélni — mondotta Váncsa Jenő —. ezt tükrözi .az eddigi fejlődés, és­pedig nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Fölmerült a vitában a háztáji föld kérdése. A mi­niszter szerint az új rendel­kezések alapján végül is több földhöz juthat az, aki annak megművelésére képes, arra vállalkozik. Ez a jogszabály korszerűségének egyik bizo­nyítéka. A vagyoni részvétellel kap­csolatos kérdésekre adott vá­laszában külön is kitért Sza­bó Kálmán képviselő fel­szólalására, amely — a mi­niszter szerint — félreérté­seket tartalmazott. Rámu­tatott arra: amikor a tag be­lép a tsz-be, a szövetkezet dönti el, hogy milyen anyagi Rekordéve volt a tavalyi ■a magyar- idegenforgalom­nak, s — ha nem is ennyire látványosan, de — a megyé­ben is fejlődést regisztrálhat­tunk. Javultak a vendégek fogadásának feltételei, nőtt az idegenforgalom­ból származó bevétel — állapították meg azon a tanácskozáson, melyet csü­törtök délelőtt tartottak meg Nyíregyházán, a KPVDSZ művelődési házában. Gazdaság, a Mátészalkai Ál­lami Tangazdaság, az erdő- gazdaság és a vízügyi igaz­gatóság is szerepet vállalt a me­gye idegenforgalmi vonz­erejének növelésében. Az idei tervek elsősorban azt célozzák, hogy komplex kínálattal jelentkezhessen a megye, lehetőség szerint mi­nél több réteg pihenésének, üdülésének feltételeit megte­remtsük; a feltételek között foglalkoztat­ja. A kilakult gyakorlat szerint ma nem a vagyont viszik be a tsz-be, hanem a munkájukat. A kormányza­ti törekvések között, s a paragrafusokban nem talál­ható olyan kitétel, misze­rint a tagnak be kellene vinnie vagyonát a szövetke­zetbe, mint ahogyan a kép­viselői fölvetés állította. „Mindez tehát félrevezető, s ezért sajnálatos. Az ilyen ki­jelentések a felelősség kér­dését is fölvetik ” — mon­dotta. Ma a szövetkezeti tag' fog­lalkoztatására — mondotta indoklásul — igen nagy a garancia, ami a rendelet szel­leméből és betűjéből egy­aránt következik. A tsz-ek vagyonának a növekedése két­ségkívül az alapítók érdeme­it is tükrözi, ám tartalmaz­za a jelenlegi kapacitásokat és a társadalom anyagi hoz­zájárulását is, amely folya­matosan, támogatások for­májában gazdagította az erőket. Ezt a vagyont nem megosztani kell, hanem sok­oldalúan gyarapítani. Ezután Szabó Kálmán (Bu­dapest, 36. vk.), a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára a viszontválasz jogán ismét szót kért. Felol­vasta a törvénymódosításban — és a régi törvényben is — szereplő, vitatott szövegrészt. „A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai, házastársa és kiskorú gyermekeik tulajdo­nában vagy haszonélvezeté­ben levő termőföldet a ter­melőszövetkezetbe bevinni. A beviteli kötelezettség arra a termőföldre is kiterjed, ame­lyet a tag vagy a vele közös (Folytatás a 4. oldalon) A megyei tanács kereske­delmi osztálya az idegenfor­galom szervezésében és le- bo.nyol.ításában közreműködő utazási irodák, helyi taná­csok, kereskedelmi, vendég­látó és más cégek képvise­lőinek részvételével hívóit össze szezonelőkészítő érte­kezletet. Takács József osz­tályvezető ismertette a tava­lyi eredményeket. Elmondta többek között, hogy csökkent ugyan a szerve­zett vendégforgalom a megyében, növekedett vi­szont a Szabolcs-Szat- márban eltöltött átlagos tartózkodási idő. Szólt arról, hogy ör­vendetes módon az uta­zási irodák (amelyekből egyébként már kilenc műkö­dik), kereskedelmi, vendég­látó cégék mellett mások is, például a Nyírlugosd Állami kispénzű turista és az igényesebb vendég is elé­gedetten távozhasson. Ezt a célt szolgálja a sóstói gyógyszállódba építésének elő­készítése, a tivadari kemping megnyitása, a vízügy és az -erdőgazdaság szálláshelyei­nek igénybe vétele, a hatéko­nyabbnak ígérkező reklám­tevékenység, s az, hogy a Felső-Tisza vidékének ide­genforgalmi hasznosítására « országos pályázatot hir­detett a megyei tanács, az Építési és Városfej­lesztési Minisztérium és az Országos Idegenforgal­mi Hivatal. Az elképzelések megvalósulá­sához feltétlenül szükséges, hogy a meglévő eszközöket összehangoltan használjuk fel. Kádár János nyilatkoznia Á párt főtitkára ipari vezetőkkel találkozott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtök délután az Ipari Minisztérium, a Ma­gyar Gazdasági Kamara és az QKISZ szervezésében ipar­vállalatok vezetőivel. ipari szövetkezetek elnöketiveil folytatott munkamegbeszé­lést a Tungsram Rt. buda­pesti székházéban. A találkozó befejezése után a párt főtitkára nyilatkoza­tot -adott a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. Rámutatott, hogy min­dennapi 'tennivalóink közép­pontjában három kérdés áll: az 1988-as év népgazdasági feladatainak eredményes megoldása, amely most kü­lönösen nagy figyelmet kí­ván, mert -az amúgy is meg­újuló gazdálkodási rendün­ket két új adórendszer is be­folyásolja. A második fel­adat a párt vezető szerepé­vel foglalkozó vitákhoz, a politikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsítéséhez kapcsoló­dik. S a harmadik feladat: felkészülés az országos párt- értekezletre. — Mi, akik a párt Központ ti Bizottságában dolgozunk, rendelkezünk a munkánkhoz szükséges megfelelő infor­mációkkal, ismerjük a jót és a rosszat egyaránt. Ez több­nyire jelentésekben kerül elénk, de én mindezt szere­tem közvetlenül is hallani, például az ilyen kötetlen be­szélgetéseken, találkozóikon, hogy lássam áz emberek ar­cát, halljam, mi foglalkoztat­ja őket. Ezeknek a beszélgetések­nek van egy sajátosságuk. I-tt nincs napirend, nincs hatá­rozat, hanem informáljuk egymást arról, kát mi foglal­koztat, kinek mi -a gondja, véleménye. Nem titokzatos dolgokról van szó, hanem ar­ról, ami napjainkban minden (Folytatás a 4. oldalon) I XLV. évfolyam, 66. szám ÁRA: 1,8* FORINT 1988. március 18., péntek BBÍ mm ÜR <• ».Julim - ■ Idegenforgalmi megbeszélés Nyíregyházán Vendéget vár Sza bolcs-Szatmá r

Next

/
Thumbnails
Contents