Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

ÁRA: 1,88 FORINT 1988. március 15., kedd XLV. évfolyam, 63. szám---------------------------------------------------------------------------------------­-------­Bébipüré a Szovjetunióba Műszakonként 15 ezer üveg sütőtök bébipürét csomagol­nak szovjet exportra a Nyírség Konzervipari Vállalat nyíregyházi gyárában. Képünkön: Kardos Istvánné a zsu­gorfóliázó gép kezelője, (cs) Péntektől; Utazás '88 Évek óta sok látnivalót, kellemes szórakozást nyújt az érdeklődőknek az utazás nemzetközi idegenforgalmi kiállítás a kőbányai vásárvá­rosban. Az Utazás ’88 már­cius 18-án, pénteken délelőtt nyitja meg kapuit a látoga­tók előtt. Az előzetes hírek szerint talán minden eddigi­nél érdemesebb lesz rászán­ni magunkat egy budapesti útra — főként, hogy a MÄV ismét ötvenszázalékos utazási kedvezményt biztosít a vá­sárnézőknek. A szórakoztatás persze csak az egyik feladata az Utazás kiállításnak, s ez is azt szol­gálja, hogy minél többen kedvet kapjanak üdülésre, kirándulásra; minél többen válasszanak maguknak vaká- ciós programot az utazási irodák (és újabban egy sor más cég) ajánlataiból. Sza- bolcs-Szatmár megye bővel­kedik látnivalókban, mégis — sokféle ok miatt — egyelőre nem tartozik az igazán turis­tacsalogató vidékek közé. Hogy ez már ne sokáig ma­radjon így, a NYlRTOURIST, közösen a Nyírlugosi Állami Gazdasággal, érdekes új ajánlatokkal jelentkezik a nemzetközi seregszemlén. Külön erre az alkalomra időzítették új programfüzetü­ket, de talán még ennél is csábítóbb lesz a megyei pa­vilonnál felállított, hatméte­res, stilizált szatmári fato­rony. Ha pedig a látvány már odacsalogatta az érdeklődő­ket, valószínűleg nem csalód­nak majd a kínálatban sem. A NYlRTOURIST kirándulá­sokat szervez többek között a Nyírségi ősz, a kisvárdai Várszínházi esték, a Nyírbá­tori zenei napok rendezvé­nyeire. Dél-nyírségi körút, Szedd magad! — almaprog­ram, lovaglás Ilonatanyán és Nyírlugoson, szerepel többek között a kínálatban. Üdülést szervez a NYÍR- TOURIST Tiszadadán, Csa- rodán, gyógyüdülésre várják Sóstóra az idősebbeket, kem­pingezési lehetőséget biztosí­(Folytatás a 4. oldalon) Tanácskozott a nyíregyházi szövetkezet Kisebb mértékben nőnek a lakásépítés költségei Hétfőn küldöttgyűlésen ad­tak számot a nyíregyházi la­kásszövetkezet elmúlt évi te­vékenységéről, idei feladatai­ról!. Nehéz esztendőt zárt 1987- ben a szövetkezet építő ága­zata, nagy gotndot okozott az I,órányi Építőipari Szövetke­zet megszűnése, a félbeha­gyott lakások befejezésének szervezése, az újabb vállal­kozó felkutatása. Építő ága­zatuk tevékenysége egyéb­ként is csökkent, mivel a te­rületei ők észt tési munkálatok sem a tervek szerint alakul­tak, ráadásul az építtetők ér­deklődése is mérséklődött a jelentős áremelkedések miatt. A lakásépítés területén je­lenleg kétféle igény mutatko­zik. A fiatalok kis alapterü­letű, olcsó lakásokat igényel­nek, míg az Idősebbek na­gyobb, sor-, illetve családi házak építését szorgalmaz­zák. A szövetkezet főleg a sorházas beépítéseket java­solja, mivel kisebb területen, s alacsonyabb közműköltség­gel több igénylő kívánságá­nak lehet eleget tenni. Az elmúlt évben a terve­zett százhat lakással szem­ben csak hetvenhetet vehet­tek birtokba a tulajdonosok, a többi áthúzódik erre az esztendőre. Az év végi ösz- szegzéskor azonban jó hírről is beszámolhattak a küldött- gyűlés résztvevőinek: tavaly az egy négyzetméterre jutó építési költség nem érte el a tizenötezer forintot. Ez jóval alacsonyabb a más szervezé­sű építkezésnél, s az ígéretek szerint az idén is kisebb lesz a költségek növekedése, mint az egyéb szervek építette la­kásoknál. Az építőanyagának emel­kedése ellenére biztosították a kezelésükben lévő hatezer lakás karbantartását. üze­meltetését, az egy négyzet- méterre eső fenntartási költ­ségük nem érte el még a mégy forintot sem. Az igaz­gatóság a legnagyobb ered­ménynek azt tartja, hogy a lakások .karbantartására mindössze két és fél millió forintot kellett fordítaniuk, a fenntartásukra, üzemelteté­sükre pedig 'tizenötmilliót. A szövetkezeti tagság egy része egyébként magasnak tartja a fizetési kötelezettségét, s alacsonynak a cserébe kapott szolgáltatást. A gyűlésen vi­szont elhangzott az is, a szö­vetkezeti fenntartási költsé­get még 1980-ban határozták meg, s azóta nem változtat­tak rajta, holott az áremel­kedések itt sem nyomtalanul jelentkeztek! A szövetkezet igazgatósága továbbra is keresi a lehető­séget az olcsóbb telkek ki­alakítására, a fiatalok igé­nyiének kielégítésére, mind­ezek mellett a magasabb mi­nőségi követelményeknek is igyekszik eleget tenni. Grósz Karoly, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn a ma­gyarországi egyházak vezetői­vel találkozott a Parlament­ben. A miniszterelnök elöl­járóban köszönetét mondott azért a támogatásért, ame­lyet az egyházak közéleti te­vékenységükkel társadalmi- gazdasági törekvéseink meg­valósításához nyújtottak az elmúlt időszakban. Miként hangsúlyozta: a mostani esz­mecsere is várhatóan jelen­tősen hozzájárul ahhoz a hagyományosan jó együtt­működéshez, amely az állam és az egyházak között az el­múlt évtizedekben kialakult, kapcsolódik a kormány dön­téseinek hatékonyabb előké­szítéséhez, a kormányzati munka színvonalának javí­tásához. A jószándék és a segítőkészség jegyében lét­rejött beszélgetés tapaszta­lataiból további munkájuk során egyaránt meríthetnek majd az állami és az egy­házi vezetők mindazok ér­dekében! akiknek boldogu­lásáért együtt munkálkod­nak. Grósz Károly a továbbiak­ban vázolta az ország társa­Grósz Károly a Miniszterta­nács elnöke a magyarországi egyházak vezetőivel találko­zott a Parlamentben. dalmi-politikai helyzetét, részletesen szólt a gazdasá­gi kérdésekről, s megjelölte azokat a témaköröket, ame­lyekben az egyházi szemé­lyiségek közreműködésére számít a kormány. Elemezte a cserearányrom­lás. a hibás gazdasági dönté­sek következményeit. Hang­súlyozta: lazult a társadalmi rend, a fegyelem, az elköte­lezettség .tudata, a közösségi érzés. Leszögezte: változatlla- rtul helyesek a kongresszuson megbatározott célok, megva­lósításuk azonban az ötéves terv végéig nem reális elkép­zelés. A következő három év­ben az elvégezhető feladato­kat kell vállalni. Ennék útja a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a fizetőfcépessiég megőrzése, s olyan korszerű struktúraváltás, .amely hosz- szú távon biztosítja a nem- zetga zdaság f elem e 1 kedését. Ennek érdekében a felismert, (Folytatás a 4. oldalon) Fatorony a vásárvárosban Szaftilcsln hív a NYlRTOURIST V észesen közeleg ápri­lis elseje, amikortól feloldják a vállalati árbe jelentési kötelezettsé­gét. A köznyelv úgy fogal­maz, hogy ettől a dátumtól dönthetnek szabadon a vál­lalatok, szövetkezetek, mi­lyen mértékben emelik áraikat. Megsokasodtak az aggódó hangok, hiszen az év elején, az új adórend­szer bevezetésével egyidejű­leg — de nem feltétlen an­nak következményéként — jelentős átrendeződés kö­vetkezett mér be az árak­nál, a lakosság, valameny- nyiüink saját pénztárcáján érzi ennek kedvezőtlen ha­tását. Ilyen előzmények után hozták nyilvánosságra va­sárnap este a Miniszterta­nács irányelveit, melyek az áremelkedések tervezett ke­retek között tartása érdeké­ben születtek. Megegyezést kínál a kormány a vállala­k. ■ __________ toknak, amelyben a jó pél­dával maga jár elől, ameny- nyiben 'kimondja, hogy eb­ben az évben több közvet­len áremelő hatású, vagy költséget, adókat növelő központi intézkedést nem hoz. Ugyanezt a magatar­tást várja él a váll álatoktól is. figyelmeztetve arra, hogy hatékonyságjavulással, a költségek megtakarításával is lehet eredményeket elér­ni. Az adóreform során új viszonyok alakultak ki a vállalatok között. A külön­böző támogatások megvo­nása ugyancsak azt bizo­nyította be, hogy vannak olyanok, akik sokkal in­kább vántálk „állam bácsi" nagykalapjából a jótékony adományt, mintsem maguk tettek volna meg mindent az eredményesebb termelés érdekében. Különösen meg­mutatkozik ez azoknál, akik exportra is dolgoznak, hi­szen a külpiacokon csakis a reális árakon lehet eladni. Természetes, hogy a hazai, vállalatok .közötti kapcso­latban is ezt érdemes meg­fogalmazni követelmény­ként. A gazdaságirányításnak természetesen megvannak a maga eszközei, amelyekkel a káros monopolhelyzetek ellen fel tud lépni, ame­lyekkel a vállalatok közöt­ti egyenlő kapcsolatokat tudja erősíteni. Tulajdon­képpen ezt szorgalmazza a maga részéről a vállalatok érdekképviseletét ellátó Ma­gyar Gazdasági Kamlara is állásfoglalásában, mert tud­ja, hogy csakis a tervezett keretek1 között tartott árak alapján értékelhetők meg­felelően a gazdasági folya­matok, marad meg a stabi­litás és belső gazdasági — és politikai! — egyensúly. Feladatuk van a külön­böző társadalmi és érdek- védelmi szerveknek is, hi­szen nem lehet kétarcúan viselkedni: az egyik olda­lon kiállni az áremelések ellen, míg a másik oldalon támogatásért kilincselni, az érdekszférába eső gazdál­kodóknál kivételeket kérni, mert ez egyértelműen a cé­lok ellenében hatna. A kormány példája, ön­mérsékletre való felhívása azért is született, mert be kell látni, hogy a tiszta pia­ci viszonyoktöl még messze vagyunk; igen sók termék­nél nem a kereslet—.kínálat dönt, .sok esetben az áruhi­ány ellen kell küzdeni. Azonban mind a termelők­nek, mind a kereskedőknek élniük kell a lehetséges ár­alkuval, vagyis egy-egy ár­emelésnél valóban csak a többletteljesítményt szabad elismerni, s nem 'a szerve­zetlen, magas költségű te­vékenységet „fedezni’4 az áremeléssel. E z az út nehezebb, mint a közvetlen be­leszólás, azonban az a közmegegyezésre való tö­rekvés, amelyről a minap a miniszterelnök is szólt, csakis úgy képzelhető el, ha a kormány tisztességes já- Itékszafoéilyai mellett a vál­lalóitok hasonlóan korrekt magatartást tanúsítanak. Lányi Botond M A A múlt, amelyet be kell vallani (2. oldal) Itthon lenni e hazában (3. oldal) Gorbacsov Belgrádban Belgrádban, a jugoszláv parlament szövetségi palotá­jában hétfőn .megkezdődtek a tárgyalások Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Lazar Mojszov, a JSZSZK éllnökségénék einö’: ? között. A tárgyaló só! f vesz Bosko Krunú . a JKSZ el­nökségének elnöke is. A felek mélyreható eszme­cserét folytatnak a szocialis­ta építéssel kapcsolatos kér­dések széles köréről, kétol­dalú kapcsolataikról és a vi­lágpolitikáról. Védnökség alakult Felhívás 1848-as emlehirl létesítésire Megalakult az 1848—49-es forradalom és szabadságharc mártíréin l.élkmű vénük véd­nöksége. Az állampolgári kezdeményezésre létrejött és az állampolgárok egyéni hoz­zá járulására számító társa­dalmi védnökség olyan esz­mének kíván emléket állíta­ni, amelynek szellemisége a jelenre és a jövőre is hatás­sal van. A védnökség felhí­vással fordult a magyar nem­zetihez. A felhívás hangsúlyozza; „Hazánkban az utóbbi idő­ben különféle társadalmi kez­deményezések születtek az­zal a szándékkal, hogy a mla élő nemzedékek történelmi eszmélkedésének és nemzeti önbecsülésének jeléként em­léket állítsunk aiz 1848—49-eis forradalom és szahadsägbarc tiszteletére. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hősei — ha kellett — az éle­tüket áldozták, vállalták a vértanúságot is hazánk sza­badságáért és függetlenségé­ért. Tetteik jelentősége nem évült el. A nemzet vállára napról napra súlyosbodó gondok ne­hezednek. Válaszút előbt ál'ló társadalmunkat, ha önerejé­ből nem képes gyökeresen megújulni, erkölcsi, gazdasá­gi és 'kulturális hanyatlás fe­nyegeti. Helyzetünk is­meretében, a nemzet sorsa iránti felelősségünk tudatá­ban, történelmi értékeink föltámasztását, megőrzé­sét. Felhívásunkkal kö­zös és felelős cselekvésre, önkéntes és önzetlen áldozat­vállalásra szólítjuk orszá­gunk minden állampolgárát, s a nemzethez .tartozó vala­mennyi honfitársunkat — bárhol él is a világban. Az egyházak támogatják a kormány programját Grész Kírily ocgkeszélése «állási vezetílű»l Onmérséklés áremelés dm

Next

/
Thumbnails
Contents