Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. március 15. Szeméttel fűthetnénk, ha... Társulás veszélyes hulladék tárolására Napjaink egyik igen fontos kérdése a háztartásokban és az ipari-mezőgazdasági üzemekben keletkező hulladék, ve­szélyes anyag tárolása. Mindez környezetünk védelmével van szoros kapcsolatban, s rendszeres napirendi pont az országos fórumoktól kezdve a helyi tanácsokig. Pár évivel ezelőtt Nyíregy­házén íitS gonddá vált a hul- ladläkök tárolása. A borbányai rbelep már megítélt, s miivel az uralkodó szélirány miatt a várost zavarta, nem fejlesz­tették tovább. Olyan .terüle­tet kerestek, ahol a tala j - szerkezet kedvező, megfelelő a szélirány, s a problémákat .több évtizedre megoldja. Szabadalom a lebontásra Az új kommunális szemét­lerakó-telepet végül Oros— Nagyszállás határában nyi­tották meg 1985. 'augusztus elsején. Mint Róka Imre, a Közterület-fenntartó Vállalat műszaki igiazgaitó-ih-elyietitese .elmondta, a telep az ere­deti elképzelésék szerint a város és közvetlen von­záskörzete egyént, válla- 'Lati és intézményi szeme­tének fogadására épült. Menet közben viszont felmerült a kérdés, mi tör­ténjen az olajos szenyezettsé- gű hulladékkal, melynek mennyisége egyre nő. A vál­lalat 'tehát döntött. A Föld­mérő és Talajvizsgáló Válla­lattól megvásárolt egy szaba­dalmat az olajos 'hulladékok biotechnológiás lebontáséira. Mivel ez a technológia szá­raz kommunális szemetet is Igényel, 'természetes volt, hogy ezt is az orosi-tnagy- szállási telepen valósítják meg. Mindez az OKTH enge­délye alapján történt. Azon­ban feltételként előtörték, hogy minden olajos anyag csak akkor kerülhet oda, ha a Talajvizsgáló Vállalat la­borvizsgálatot végez, s meg­határozza az alkalmazandó technológiát. fl legolcsóbb energia Az olajos hulladékot meg­felelő mennyiségű száraz sze­méttel, nitrogéntartalmú anyaggal, vízzel, fűrészpor- ral, ipari penlittel keverik, majd földdel légmentesen le­zárják. Három-hat hónap alatt a baktériumok lebont­ják az olajat, s ez a hulladék .most már együtt lehet a kommunális szeméttel, amelynek biogáz tartalmát többszörösére növeli. A biogáz .tulajdonképpen a hulladék elbomlásakor kelet­kezik: a legolcsóbb energia. Ügy lehet -felhasználni, mint a vezetékes földgázt. Fűthető vele a lakás, melegíthető a víz, gáztűzhelyre köthető, mezőgazdasági célokra is fel­használható. Mindehhez azonban először egy biogáz- fogadó-álloniást kellene ki­építeni, amely nagyon költ­séges. Talán, ha többen ösz- szefognának, ha a közelben lévő üzemegységek igényel­nék, megteremthető lenne. Az állomást 4—5 év múlva is fel lehet -építeni, hiszen ha a hulladék jól le van fedve, a gáz benne marad. Sajnos, a Borbánya kínálta biogáz le­hetőségét Nyíregyháza nem tudta kihasználni. Az érd-ek- .lődők a magas költség miatt nem vállalták az energia fel- használását. A gyér takarás -miatt pedig -egyre kevesebb a gáz. Felmerült a terület re­kultivációja, vagyis helyreál­lítása termelés céljából, de ennék 'költsége körülbelül 40 millió forint Lenne, s a szak­emberek szerint ennyit nem ér meg. Ötévenként viszik el Az orosi -telep fejlesztésé­nek következő szakaszában a veszélyes h-uldadékok részé­re átmeneti tárolót építenék ki 56 vállalat társulásával. Ezek olyan anyagok, ame­lyék nem olajtartalmúak, s alfcalmasták arra, hogy meg­felelő edény-ékben felügyelet mellett átmenetileg tárollha- -tók: például a gal vári iszap, -beszárad-t ragasztás, festékes edényék. Az átmeneti jelző azt jelenti, hogy öt évenként egyszer a felgyülemlett hul­ladékot innen a végleges tá- rolóhelyre vagy a megsem­misítőbe (égetőműbe) szállít­ják. A tervek szerint augusztus elsején adják majd á-t a tá­rolót, s a próbák u-tán októ­bertől fogadja a vállalatok veszélyes hulladékait. Kiala­kítása mellett az szól, hogy a terület jó vízzáró tulajdon­sággal rendelkezik, a telep villannyal, vízzel, szociális helyiségekkel már ellátott. Bővítés is szerepel a tervek között, hiszen félszáznál is 'tö'bb -ipari-mezőgazdasági vállalatnál halmozódnak fel veszélyes hulladékok megyei szinten. A telepre terveznek mosóberendezést is, hiszen a A további fejlesztéshez készítik elő a terepet. szállító járműveket fertőtle­níteni kell. Ez álkal-mas lesz arra is, hogy a lakossági sze­méttároló edényeket tisztítsa. A Közterület-fenntartó Válla­lat a mosás idejére csereedé­nyeket biztosít, s így nem lesz fennakadás. M. Magyar László Szabolcs: utolsó előtti Húszmillióim a múzeumokban A szakembereken kívül másnak nemigen kerül a ke­zébe a Múzeumi Hírlevél. A 'kiadvány idei 2. számában ta­lálható — Juhász János ál­tal összegyűjtött — statisz­tikai adatok némelyikét azonban érdemes közkincs- csé tenni. Íme: tavaly 50 új létesít­mény kezdte meg működé­sét (szak-, tájmúzeumok, helytörténeti és szakgyűjte­mények, legnagyobb szám­ban pedig kiállítóhelyek), egy viszont megszűnt — így az év végén 710 múzeum volt az országban. A megte­kinthető kiállítások száma 74-gyel nőtt 1986-hoz ké­pest. A múzeumok látogatóinak száma egy év alatt csaknem félmillióval emelkedett. A növekedés Heves megyé­ben volt a legjelentősebb. Az egy évvel korábbinál keve­sebben fordultak meg a bu­dapesti múzeumokban, Vas megyében pedig csaknem 100 ezerrel csökkent a látogatók száma. Végül is a 20 milliós közönség egynegyede a fő­városban, háromnegyede pe­dig vidéken kereste fel a múzeumokat. A megyék kö­zül a „milliomosok klubjába'’ tartozik Pest, Heves, Győr- Sopron, Baranya, Veszprém és Borsod megye. Szabolcs- Szatmár — a maga 267 125 látogatójával (több mint 25 ezres az emelkedés 1986-hoz képest) — sajnos csak a 18., tehát az utolsó előtti helyen szerepel. (gmj j Számítógépes bemutatóterem j Telefon helyett CB-rádió Nem pletyka, hanem szo­morú valóság, hogy a megye- székhely telefonközpontja hamarosan telítődik, tehát nem tudnak majd több állo­mást bekötni a városban ott sem, ahol a kábelhálózat ezt lehetővé ten-né. S amint a híradásokból kiderül, me- gyeszerte sem jobb a hely­zet, bár némi javulás itt-ott várható. Ezért van jövője az immár jól ismert CB-rádió- rendszernek. A nyíregyházi Elitász Kis­szövetkezet öt éve foglalko­zik CB-rendszerek telepíté­sével, eddig több mint félezer készüléket helyeztek üzembe a megye területén. Legutóbb például, 1987-ben Kisvárdán és körzetében a tanácsoknál helyeztek el CB-készüléke- ket, s így azok gyorsan kap­csolatba léphetnek egymás­sal vagy a városi tanáccsal. Ehhez tudni kell azt is, hogy sok településen délután négy után a posta nem működik, tehát legfeljebb a segélyké­rő telefonok vehetők igény­be. A CB egyébként olcsóbb, mint az URH-rendszer, és gyorsabban hozzá lehet jut­ni — az utóbbinál ugyanis két-három évbe is beletelik, mire minden engedélyezési és más hivatalos procedúra le­zajlik. A CB üzembe helye­zése nem több, mint egy hó­nap — a megrendeléstől a beszerzésen át az első kap­csolatteremtésig. Az Elitász ugyanis minderre vállalko­zik. Most például amerikai gyártmányú készülékeik van­nak, melyeket gyorsan föl tudnak szerelni. A kisszövetkezet más té­ren is lépést tart a korral: az egyre jobban terjedő szá­mítógépek piacára is „betör­nek”. Azt tervezik ugyanis, hogy áprilistól Nyíregyháza belvárosában a Lenin téren számítógépes bemutatótermet nyitnak, ahol kipróbálhatók és megvásárolhatók lesznek a gépek. Emellett a szövet­kezet a komputerek árusítá­sával párhuzamosan azok bérbe adására (lízing) is vál­lalkozik, sőt, átalánydíjas szerződést kötnek a vásár­lókkal a javítások elvégzé­sére. A tárgyalóteremből Anya az ilyen? Hajadon (hivatalosan) a családi állapota a tizenkilenc esztendős nyírbátori Horváth Lilinek, azonban együtt él egy férfivel. Együttélésük­ből 1985. májusában szüle­tett egy kisfiú. A gyermeket — kis súlya miatt — az anya szociális gondozásba adta. Ennek eredményeképpen a kisfiú elérte a korának meg­felelő szellemi és fizikai fej­lettséget. 1986. októberében ezért Horváth Lili magához vette a fiát. Innentől kezdve azonban- durván, kegyetlenül bánt ve­le, többször megverte, s ez­zel a gyerek testén külön­böző sérüléseket okozott. El­hanyagolta a kisfiút, nem gondozta megfelelően, tisz­tántartásáról nem gondos­kodott, nem adott rendszere­sen enni neki, felügyelet Találkozás Kása Ferenccel y..,...— ......................................................................... A múlt, amelyet be kell vallani Húsz éve „haza", azaz Nyíregyházáira hozza filmje­it 'bemutatni kiváló rende­zőnk, Kosa Ferenc. Itt lát­hattuk 1987 közönségdíjas alkotását, a Béres Józsefről készült „Az utolsó szó jogán” című filmet, -most pedig — a nyíregyházi művészeti he­tek alkalmából — „A másik ember”-:t, amely az idei já­tékfilmszemle különdíját kapta. A nyíregyházi (bemu­tatót — a hagyományokhoz híven — ankét -követte, ahol a nézők Kosa Ferenccel i-s szót válthattak. — A film első része 1944, a második 1956 őszén játszó­dik. Mi fűzi össze a két idő­szak fájdalmas eseményeit? — Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely gyerekfejjel bár, de megélte a második vilá-gháiboinú-t, és 1956 októbe­rében vált hirtelen felnőtté. Számomra, pontosabban ben­nem, az emlékezetemben, a sejtjeimben, a gondolkodá­somban e két -tragikus ősz eseményei együtt élnek és mélységesen össze is függ­nek egymással. Miként eddigi filmjeim­ben valahányszor, A másik ember -elkészítésében is er­kölcsi megfontolások vezérel­ték. Mintegy felülről szeret­tem volna szemügyre venni múltunkat. A történelem egy­szerre objektív és „terem­tett”, -vagyis visszamenőleg torzítható, hamisítható. De vizsgálatával egyre közelebb lehet jutni az igazsághoz. Ugyanakkor a jövő iránt érzet-t felelősség is szülte ezt a fiLm-et; nem szabad még egyszer megengedni, hogy — miként a filmbéli Bojtár An­tit — fiatalokat temessenek jeltelen sírokba. Meg v,agyők róla győződve, számunkra az egyetlen lehetséges út újra és újra reformokban gondol­kodni. — Ki ez „a másik ember”? — Marx írja, hogy „a leg­nagyobb emberi gazdagság a másik ember i-rán-t -érzett szükséglet". Társainkban és elleni éleinkben, tehát a min­denkori mási-k emberiben éppúgy megtalálhatjuk az embert, mint önmagunkban. Éppen ezért újra kell gon­dolnunk -mindazt, ami kiik­tatta belőlünk a mási-k iránti tiszteletet. Szándéka szerint Kosa Ferenc ez a film türelemre, felelős­ségre int. — A filmben többször is elhangzik, hogy aki fegyvert fog, az csak potenciális gyil­kos, vagy potenciális áldozat lehet. De belepusztul hitval­lásába az erőszakot erkölcsi megfontolásokból elvető, fia­tal Bojtár Anti is, mint aho­gyan 44-ben az édesapja ... — A történelemnek van­nak olyan 'időszakai — ilyen volt 1944 ősze is —, amikor szinte lehetetlen helyesen dönteni. 1956-tal némiképp más a helyzet, de meg kell mondanom, hozzám a „mora­lizáló” Bojtár Anti áll legkö­zelebb. Filmemben sok olyan ember van, aki nem keresi a halált, és -megérdemelné, hogy emberhez méltó életet éljen, de ez nem adatik meg neki, -mert nem -akar bármi áron élni. Vannak népek, amelyek­nek történelmük során ada­tott győzelem, dicsőség, dik­tálhattak békét és háborúit. Nekünk fájdalmasan meg­szenvedett humánum jutott osztályrészül — olyan érték, amely azonban -nemcsak sajá­tunk, -az egész emberiséget is gyarapítja. G. M. Válaszol az illetékes Vonatok utasszámlálással A Kelet-Magyarországban „Ahogy tetszik?” címmel megjelent glosszában fog­laltakkal kapcsolatban a következőkről tájékoztatom. A vasúton utazók száma évek óta folyamatosan csök­ken és az utasszám évköz­ben is jelentősen ingado­zik. A változó igények miatt — miközben a MÁV-ot gaz­nélkül hagyta a lakásban, rázárva az ajtót. Horváth Li­li a szülői felügyelettel kap­csolatos kötelezettségeit sú­lyosan megszegte, emiatt a gyerek állami gondozásba vétele vált szükségessé. Ta­valy májusban, amikor fel­vették a kétéves kisfiút az intézetbe, testi-szellemi fej­lettsége az egyévesekének volt megfelelő. Akkor is több sé­rülés volt rajta. A Nyírbátori Városi Bí­róság Horváth Lilit kisko­rú veszélyeztetésének bün­tette miatt tíz hónapi sza­badságvesztésre ítélte, mely­nek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. dálkodási kötelezettség is terheli— nem kívánható, hogy egész évben minden vonatot naponta közleked­tessünk, hanem — úgy vé­lem indokoltan — az utas­igények változásához iga­zítjuk a menetrendet. Jelen­legi adataink szerint ez nem jelent többet, mint azt, hogy az átlagos napi vonatmeny- nyiségnél (2476) nyáron több (2512), télen kevesebb (2401) vonat közlekedik. A változá­sokat azonban nem ké- nyünk-kedvünk szerint ve­zetjük be, hanem utasszám­lálásra alapozva előre ter­vezet módon. Arra is ügyelünk, hogy az utazóközönség időben és megbízhatóan értesüljön a változásokról. Ezért a hiva­talos menetrendkönyvben minden korlátozást feltün­tetünk. A májusban élebe- lépő új menetrendben va­lamennyi vonat egy évre elő­re meghatározott közlekedési dátummal fog megjelenni. Dr. Várszegi Gyula a MÁV vezérigazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents