Kelet-Magyarország, 1988. március (45. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
1988. március 14. Kelet-Magyarorozág 3 Itt a 11-277! Baraksó Erzsébet újságíró válaszol Ezen a héten sokan szerkesztették olvasóin'k közül velünk együtt lapunknak ezit a rovatát. Kaptam nőnapi köszöntőt és megker,estek „lelki patyolat” szolgáltatásért. Miegkö sző nőm a leveleket, te- lefonlhívásókat és az illetékeseik válaszait. És szeretném tisztázni, hogy olyan ügyek intézésével nem foglalkozom, melyekbe a sajtót csak azért akarták „foelekavarni”, mert így remélték előnyhöz jutást. Dr. Görög József, Nyh., Búza tér 7. H,a -én azt 'teljesíteni tudnám, .amit ön feltételez, már régen én lennék a főszerkesztő — vagy inkább a posta vezérigazgatója. Másik (kérdésére a ‘kábeltelevízióval kapcsolatban a válasz: úgy .tudom, sok szempontot mérlegelnek, mielőtt új vonalak létesítéséről döntenek, és hogy iaz önök körzetében milyen feltételei vannak a kábelezésnek, 'arról legjobb volna személyesen tárgy alniuk a szakemberekkel. Kaptam erre két telefonszámot: 14-313 vagy 10-765. Kosiczei László, Hatzel tér 18. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben iis több alkalommal írunk majd az OTP-új- do-nségolkról. de ettől függetlenül iaz OTP tisztviselői Önnek is készségesen állnak rendelkezésére. Megkérdeztem, tessék bemenni ... Varga Ferenc nyíregyházi nyugdíjas. A hét légi igy el érméméi tófo;b leveléből idézek: „Véleményem szerint, ha Gorbacsov főtitkár és Reagan elnök meg tud egyezni az emberiséget pusztító fegyverek leszerelésében, akkor meg kell tudniuk egyezni abban is, hogy egymás polgárai akkor lássák egymást, amikor arra igényük van.” Teljesen igazat adok önnek, és bár nekem nincs rokonom a határon tói, bízom abban, hogy .lesz a közeli jövőben valami megoldás ,a közvetlen hozzátartozók 'gyakoribb 'találkozására, valamiféle kiishatármenti forgalom keretében — Beregszászon is. Á szovjet almaexport felett nem nyitnék vitát, de önnek valószínűleg igaza van, ha ©gyes kérdésekben elmarasztalja a külkereskedelmi szakembereket — bár nem tudhatjuk, mennyi idő alatt teszi .meg az alma az utat Szatmáritól Moszkváig... És közben mennyire hamui meg ... Névtelen telefonáló jelezte, hogy egyik közintézményünk büféjénél merénylet folyik egészségünk ellen: kiszedik a kukából a műanyag poharakat, elmossák a mellékes helyiségben és újra forgalomba dobják, darabját 1,50-ért. A cég nevét egyelőre (titokban tartjuk, ment nem szeretnénk, ha ,,,kabátlopási ügyibe keveredne” A Kö- JÁL-tól Márton főorvos azonnal élrendelte a kivizsgálást, és azt közölte, ha „elkapják” az ültetőt, ezért igen szigorú büntetés kiszabáséra van lehetőségük. Jósavárosi telefonálónk sérelmezi, hogy elvették az Itt lakóktól az egyetlen állami virágüzletet, ott már csak nagy tételben árusítanak. A közterület-fenntartó vállalat szakembere, Szakolczai László arról tájékoztatott, hogy korábban veszteséges vOlt az üzlet, aaént szüntették meg. Amióta nagy kér.-szintű kereskedéssé!' foglalkoznak' — nyereséges. Ez nyilván „2- .szer kettő” — azt választják, .ami a hasznot hozza, és nem azt, .ami ráfizetéses. Csak nehogy az következzen belőle: mivel nincs alacsonyabb állami ár a közelben, a maszekok virágánál a csillagokig szöknek. Mint mostanában is ... Most az ország egyik legszebb útja, a naményi 41-es miatt kaptam telefont: már nemcsak a fát nyűvik, de kidobják a bokrokat is a hivatalos emberek, az arra járók meg viszik a kiskertbe az orgonabokrot, az aranyesöt. Ügy látszik, Szabolcs-Szat- mátrb.an a természetvédelmi, környezetvédelmi illetékesek nem találnak hathatós eszközöket a felelőtlen hivatal; illetve .a garázda magánzó lefülelésére, Itt sokszor büntetlenül tönkre lehet tenni a természetet. De nem akarom elvenni .kollégám kenyerét, akinék ez az egyik (sajnos) kedvenc témája ... Mi a véleménye arról a flancról — kérdezte egy szalagavatós gyerek mamája — ami ma a középiskolában van? Némelyik toalett többe került, mint egy diplomás kezdő fizetése — mert egyes iskolákban külön alkalmi ruhákat csináltatnak a délutáni és az esti programokra. Sajnálom a gyerekeket, akik egymás túHicitálásáitól boldogok... Egyébként, amint hallom, iskolája, osztályfőnöke — de főleg szülői munkaiközössége — válogatja ... Van, ahol nem is éreznék (érzik) jól magukat a flancolók... Két kérdés ügyében: jódozott só miért nincs, és igaz-e, hogy vizes benzint árulnak Nyíregyházán? Ez ügyiben belpolitikai rovatunk tovább nyomoz ... Sajnálom, hogy kulturális, művészeti jellegű kérdést, észrevételt alig kaptam, ezekben vagyok pedig -a iegjára- tosabb, ezekről tudtam volna igazán 'alapos válaszokat adni. Itt üzenek „Micimackó” jeligének: Igaz-e a hír, hogy nem lehet a darabra jegyet kapni? Igaz, sőt már .az áprilisi előadásokra sem — Nyíregyházán. Jó viszont itudni, hogy a Lenin téri -jegyirodában előjegyzéseket vesznek {elés sorrendiben adják a következő jegyeket. Hát ezt is megértük: sorbaállunik színházjegyért, mint ,a mosógépért. Igaz, nagyon ritkán .adják elő a Micimackót. Kik jönnek, kik készülődnek el a színház háza táján? Egyelőre korai a kérdés, mert márciusban javéban zajlanak az „átigazolások”. De mihelyt hallunk valamit, időiben közöljük. A színházbaráti körrel és a többi, a színházzal kapcsolatos kérdésre a jövőben folyamatosain visszatérünk. Bér, nyereség, manipulációk Nérddjelik a kisvárdal baramflfcldalgszébaa Valóban nem volt tavaly béremelés és elmaradt a dolgozók megszokott év végi jutalmának kifizetése is — Ismeri el Fazekas Tibor igazgató. — Azonban az adózás változása miatt akkor még mám láttunk tisztán. Most viszont elégedett lehet bárki, mert nyereségrészesedést fizetünk, várhatóan 8—10 százalékos béremelést is megvalósítunk az idén. Mélyebből! az összefüggések Az viszont igaz, hogy a pénztárban valóban felvették a vezetők a több tízezer forintos prémiumokat — a szabályzat szerint ez járt nékik. Az üzemben Bakó László, az autószerelők csoportvezetője mondja: — Két éve nem volt nálunk órabéremelés, most várjuk, hogy változtassanak. Csak azért nincs morgás, mert adott a csoport pénze, abból kell gazdálkodnunk. A feldolgozó vonalról egy másik régi dolgozót, Spanyol Imrénét szólaltattunk meg: — Átalakították a feldolgozó pályát, új normát írtak elő, talán ezért is nagy a mozgás a termelésben. Az rosszul esett, hogy a karácsonyi pénz elmaradt, hia a jó nyereséget most meg is kapjuk. Abba is hagyhatnánk a bérezés körüli megállapításokat, mert tulaj doniképpen nem ütköznek a vélemények. Azért nem árt idézni Sitku János gazdasági igazgató-he- lyettes adataiból: eszerint a termelési vonal több mint ötszáz emberénél tavaly mintegy 3 százalékkal emel- ked'ték az átlagbérek, a műszaki és gazdasági vonalon viszont az ott dolgozó két és félszáz ember valamivel kevesebbet vihetett haza, mint 'egy évvel korábban. Azonban ennél a vállalatnál a bér jelképesen csak a jéghegy csúcsát jelenti, mélyebb össizafüggésefc boncolására lenne szükség. Csak jelzésiként érdemes megemlíteni a különféle szóbeszédeket, melyék szerint minden szentnek . .. Illetve inkább gyarló embernek, akik a vállalatnál különböző beosztásokban vannak ... maga felé hajlik a keze ... Hogy miért ? Az egyik ellentmondás a vállalat helyzetéből adódik: termelőszövetkezetek, más gazdálkodók adták össze a pénzt az alapításhoz, s azt szeretnék, ha valamennyit profitálnának is a pénzük„ Azért ez mégsem stimmel. A munkások hiába várták a karácsonyi pénzt, nem fizettek egy fillért sem, a vezetőknek pedig jó nagy prémiumokat adtak” — szólt a panasz február végén Kisvárdáról, a Hunniacoop Baromfifeldogozó Közös Vállalattól. Spanyol Imréné és Bakó László, az üzem két régi dolgozója. bői. Nem véletlen, hogy korábban a megyei tsz-szövet- ség elnökségi ülésén hangzott el: nem bírnak a vállalati vezetéssel, valami bizonytalanság tapasztalható az alapítóikkal való viszonyban. Felére apadt nyereség Ami tény: 'tavaly 26 milliós nyereséget ért el a H.un- niacoop, akár elégedettek is lehetnének. Csakhogy egy évvel korábban kétszer eny- nyi volt a nyereség nagysága. — Érthetetlen a csökkenés, mert országosan a baromfiipar jó eredményeket ért el, jobbakat, minit korábban — vélekedik Zakor József, a varsánygyürei Tisza Termelőszövetkezet einöíke, alki 1 egyben az 'igazgatótanács elnöki itisztét is betölti. — Ezért köteleztük újabb, rendkívüli igazgatótanácsi ülésen a vállalat vezetőit ama, hogy a gazdálkodás javítására dolgozzanak ki konkrét, hosszú- 'fávú programot. Az igazgatótanács 'tagjai az évi rendes üléseken túl kevésbé láthatják, milyen pillanatnyi gondok, vezetésben problémák gátolják a jobb munkát. De hogy többről van szó, mint sima gazdálkodási ‘kérdésekről, azt egy ügyészségi vizsgálat támasztja alá. A nyíregyházi 'keltető vezetőjét előzetes letartóztatásból engedték 'kii, a termelési főmérnököt felfüggesztették állásából, mert manipulációkat észlelték a keltetésnél. Az is köztudott, hogy ha egy dolgozó csak egy adag csirkemájat akar toicsempészmii, akkor elbocsátják állásából, de ugyanők már kevésbé értik, miért van szüksége igen sok vezetőnek, hogy a maga vagy mások nevén csirlkeifanmot tartson, üzleteljen saját vállalatával, miközben onnan jó fizetést kap. Ha jogilag ez nem is támadható, az erkölcsi érzéket joggal borzolja 'mindenkinél. Az igazgatótanácson a sor... .A tavalyi jó évkezdet, a kétműszalkos termelés után az év végén visszatértek az egy műszakhoz a Hunmila- coopnál. Idén rosszabbak a kilátások, élesebb a piaci verseny, mindez nagyobb odaf igyelést, a termelésben a tartalékok feltárását követeli. — Véleményünk szerint több van ebben a vállalatban, minit amennyit produkál — állítja Varga András, a kisvárdai városi pártbizottság első titkára is. Az igazgatótanácson a sor, hogy ennek alapján hozzon 'döntést a termelés távlatairól, a vállalati vezetésen pedig a megvalósítás múlik: Hogy hogyan teszik — legközelebb erről 'tájékoztatjuk olvasóinkat. Lányi Botond / dézem Stoha- neknek a sajtót, amiben a közismert szakvezető úgy nyilatkozott, hogy a 7 százalékos forgalomnövekedés mással nemigen magyarázható, csak az udvarias kiszolgálással. — Na, ja — mondta erre Stohanek — ha én bemegyek egy vendéglátóipari egységbe, (ami régen kisvendéglő, zöldvendéglő, avagy kocsma I volt) szóval, ha én bemegyek oda és a pincér flegmán, fölényesen és unottan levágja elém azt a tányér micsodát, amiről nem tudom megállapítani, hogy leves, főzelék, vagy az anyámtyúkja, akkor én a továbbiakban megszűntem kuncsaft lenni. Na, de ha mosolyog az a pincér, ha szerény és kedves, ha árad belőle és felőle az udvariasság ... — Mi van akkor? Csak nehogy azt mondja, egy mosolyért béketűrően kanalazza a hígra sikeredett főzeléket és földöntúli boldogsággal az arcán rágja a mócsingot. — Lepődjön meg szomszéd de az elvem az „verj át csak mosolyogj!” Evek óta járok a kedvenc boltomba. Tudom, hogy becsapnak, de mosolyogva teszik. Másutt is becsapnak és átvernek, közben morózus, sőt goromba az eladó. Egyszer szóvá tettem egy ilyen rideg magatar- tású hentesnek, hogy szerintem öt dekával kevesebb az általa lemért egy kilogramm hús. Azt hiszi mentegetőzött? Elnézés helyett a képembe vágta, ne macerál- jam, különben is az ilyen nyámnyila alakokat mérné ki legszívesebben a vágóra szánt jámbor marhák helyett... Hát stílus az -ilyen? Ezért mondom, igaza van a közismert szakvezetőnek: az udvariasság vevőszerzö, forgalomnövelő tényező. Nocsak! Tátott szájjal figyelem, mit is mond ez a Stohanek. Egyszerre bölcs és szép, szerény, mint a nőnapra bruttósított fóliás ibolya. Erről jut eszembe, hogy megkérdezzem: — Remélem okult a tavalyiból és nem ment haza üres kézzel!? — Vettem negyedkiló konyakos meggyet. Ott volt a táskámban, de nem jutottam szóhoz. Amikor a nejem meglátta, hogy nincs nálam virág, durrant mint egy kiégett villanykörte: „azt eszel vacsorára, amit hoztál” és már ment is a szemetesbe a sertés- pörkölt. Csak az illata maradt. Később tisztázódott a félreértés, de már el volt rontva az esténk. Mi vigasztalta Stohaneket? A z a negyedkiló konyakos meggy valójában nem volt csak 22 deka. De az eladó mosolyogva adta, a pénztáros kacagva blokkolt és a forgalom mint egy dun- di csecsemő gügyögve növekedett... Seres Ernő Másokért mmivatástudat ide, hi## vatástudat oda, ha m egy számítástechnika szakos tanárnak egy üzemben háromezer forinttal több fizetést ígérnek, mint az iskolában, akkor inkább az üzemet választja munkahelyéül... Mondjuk ki kereken, a pedagógus- és népművelőpálya presztízse még most sem olyan, mint lennie kellene... Hosszan lehetne sorolni az oktatásban és a köz- művelődésben dolgozó fiatalok hét végén elmondott panaszait a Nyíregyházán megtartott megyei ifjúsági parlamenten. ízelítőül csak néhányat. Az ifjúságot legsúlyosabban ma is a lakáshelyzet érinti. Sok szó esett az anyagi elismerésről is, ami a megyénkben élő fiatal értelmiségieket kétszeresen is sújtja, hiszen errefelé a fizetésük erősen elmarad az országos átlagtól. A népművelők pedig még a pedagógusokénál is kevesebb juttatást kapnak. A perspektívavesztésről is több fiatal beszélt. Ezek miatt is egyre több kiváló szakember hagyja el a művelődési ágazatot. Pedig — mint Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is megfogalmazta felszólalásában — a társadalom fejlődéséhez felkészült, művelt emberekre van szükség. Olyanokra, akik képesek embert próbáló feladatok teljesítésére. Tagadhatatlan, hogy a legutóbbi ifjúsági parlament óta dicsekedni is van már mivel, Szabolcs- Szatmárban is javultak az oktatás feltételei. Az általános iskolákban 403, a szakközépiskolákban pedig 28 új tantermet adtak át. Ennek köszönhetően (az emelkedő tanulólétszám ellenére) az egy tanteremre jutó tanulók létszáma csökkent. Am sok fiatal ezek ellenére úgy érzi, hogy a^társada- lom az egyéni gondjai megoldásában teljesen magára hagyja. Akkor is meginog a fiatalok bizalma — mint ahogy egy hozzászóló meg is fogai-, mazta —. ha azt látják, hogy „odafönn” kapkodás van. Elhangzott jó néhány hasznos tanács is. Célszerű lenne újból visszaállítani a pedagógusok lakásépítő kölcsönrendszerét, kiterjesztve ezt a népművelőkre is. Hallhattunk olyan véleményt is. hogy időről időre felül kellene vizsgálni, kik használják a szolgálati lakásokat, mivel az is előfordul, hogy a benne lakó időközben már saját lakást szerzett, és nagy hasznot húz, mert továbbra is a szolgálati lakást használja. Szimpatikus volt, ahogyan a fiatalok küldöttei — választott hivatásukhoz méltóan — nemcsak önmagukért szóltak, hanem tanítványaik, illetve a közművelődés szervezett formáit igénylők ezrei nevében is. Mint mondották, a fiatalok egyre ciniku- sabbak, közömbösebbek. Az elkötelezett népművelőkre, tanárokra, a szakmájukat szerető szakemberekre emiatt is egyre nagyobb a szükség. Bodnár István SZERKESZTŐI OOOOOOOO EM Mosolyogj!
