Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-09 / 33. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. február 9. Előre nézni a jövő századig Új iparág születik FelbecsOlheletlen idegenfergalnl lehetőségek Polgári repülőtér Nyíregyházán, jól kiépített utak, gyógyszállók több helyen, hibátlanul működő távközlés, színes-pompás prospektusok, térképek, szállást hirdető magánházak, panziók ... Űj foglalkozások, mint például hostess, idegenvezető, tolmács, szinkrontolmács, reklámszakember, idegenforgalmi menedzser .., Talán nem is a távoli jövő képe dereng fel előttünk, ha ezekről hallunk. Mindenesetre közelebb van, mint eddig bármikor, hiszen a szabolcs- szatmári idegenforgalom fellendítésére olyan koncepció alakult ki, amelyik 2010-ig vetíti előre a teendőket. Komplex és differenciált A megyei elképzelés abból indul ki, hogy idegenforgalmunkat két pillérre építhetjük. Az egyik a gyógyvíz, a másik a Tisza, illetve annak vonzásterülete. Mindez azt is jelenti, hogy fontos, mondhatni meghatározó szerephez jut a Sóstó, később Kisvárda, és ezzel egy időben az a 43 település, amely a megye különböző tájain kínálja a turizmushoz feltételeit. E komplexitás ugyanakkor a két rendszer együttműködését is feltételezi, hiszen a városi szállóban üdülőnek a programot a táj, a vidék jelenti, míg a vidéken üdülőnek a városok a maguk történelmiségével, netán infrastrukturális kínálatukkal válnak érdekessé. Teljesen logikus tehát, hogy már ebben az évben komoly lépések történnek arra, hogy az alapozás sikeres legyen. Először is felújítják a kempinget, a Fenyvest, bővítik a vendéglátó-lehetőségeket, modernizálják a Svájci-lakot. (És remélhetően elbontják a régi fürdőt.) Lassan a realitások birodalmába jut a gyógyszálló, tervét a Komplex Külkereskedelmi Vállalat 21 országban versenyeztette, nem siker nélkül. Ez viszont azt ígéri, hogy gyógyturizmus is lesz a Sóstón, és egy fejlődés szükségszerűen vonzza a járulékos fejlesztéseket, ezen belül az igényes munkahelyeket is megteremti. A tiszai turizmusnál észlelhető a legnagyobb mozgás, és itt lesz szükség a legtöbb jó ötletre. Vásárosnamény a terv szerint centrális szerepet kap, pontosabban a ger- gelyiugornyai part. Itt már az idén megjelenik a ZÖLDÉRT, rekonstrukció indul, bővül a kemping, mégpedig mobil lakhelyekkel. Már most is számításba veszik a közeli meleg fürdőt, és az elképzelések szerint egy mainál lényegesen jobb környezetet kínálnak. Több vállalkozó a színen A megyei koncepció sem zárja ki azt, hogy többen kapcsolódjanak be a fejlesztésbe. Így a már említett ZÖLDÉRT, a vízügyi igazgatóság, magántőke, gazdasági társulások, áfészek, utazási irodák számára szabad a pálya. De a községi tanácsok vállalkozása se hiányzik, példa erre a jándi, a tivada- ri kempingek fejlesztési terve; termelőszövetkezetek ismerik fel: az új iparág nekik is kínál lehetőséget. A megyei terv szól ugyan koordinálásról, de bizony ma még nincsen a megyében se szerv, se társadalmi bizottság, amely alkalmas lenne ilyen nagy feladatra. Márpedig a koordináció kell, hiszen a mostani gondok is nagyrészt abból származnak, hogy évekig a spontaneitás jegyében történt minden. Vagy majdnem minden. De Vásárosnamény és a felső szakasz nem minden, komoly szó van arról, hogy a megye visszaszerezze ra- 'kamazi pozícióit, hogy a Tokajjal szembeni területet, a Nyírt is bekapcsolja a forgalomba. De végig kell gondolni: Tiszalök, Tiszadob, csupa olyan táj, amely a vízisportoktól a horgászatig mindenki igényét ki tudja elégíteni. A terv is utal arra, hogy az olyan tájegységeket, mint Bereg vagySzat- már külön is számításba kell venni, hiszen a természeti értékektől a népi építészetig, a templomturizmustól a hobbiturizmusig széles lehetőségeket rejt magában. Ezen a területen lendíthető fel a falusi turizmus is, és kísérletként éppen Tarpán kezdik, olyan szándékkal is, hogy kedvet csináljanak a környékbelieknek. Kltörási lehetőség? A fejlesztés tetszetős jövőbeni eredményei és képei mellett a gazdasági és társa1 dalmi következmények a legfontosabbak. Elős[zör is a tranzit megállítható, az ország más, túltelített tájairól idecsá^ítható sok ember. Bel- és külföldi egyaránt. Ehhez kiszolgálás kell, egy új iparág. Ha az iskolák időben kapcsolnak, a nyelvi oktatás, az idegenforgalmi fakultáció, speciális osztályok szervezése ígéretes lehet arra, hogy intelligens, tanult, nyelvet beszélő fiatalok álljanak rendelkezésre. De munkahelyet teremt a falusi turizmus is, ki kell épülnie a benzinkutak, szervizek, szórakoztatási központok hálózatának is. Mindez szintén munkaerőt kiván, minőségit, tanultat. De kellenek a bankok, pénzváltók, telekommunikációs központok, szervező idegenforgalmi szakemberek, és főleg szálláshelyek. Szállodák elsősorban, mert ez sebezhető pontunk. Ide pedig megint képzett, nyelvet beszélő fiatalokat várnak — nem is sokára. Az idegenforgalom sok más terület fellendülését is magával hozza. Ajándékkereskedelem, butik, emléktárgykészítés, idegenforgalmi áruk árusítása, szolgáltatások, kölcsönzések — csupa olyan járulék, ami gazdasági Régi és új prospektusok haszonnal is kecsegtet. Nem elég tehát csak a gazdálkodó szempontjából nézni a lehetőségeket. A vállalkozó, a művész, a kereskedő, az oktatásügy, a színházi és zenei szakember bekapcsolása is fontos, hiszen a koncepció csak akkor lesz igazán komplex, ha ezek a vonzatok is kellő hangsúlyt kapnak. Érdemes lenne azon is gondolkodni, hogy a hátrányos területek fejlesztésére szánt lehetőségek egy részét nem lehetne éppen ilyen célokra fordítani. Ehhez viszont el kell fogadtatni azt a szemléletet, hogy az idegen- forgalom is iparág, gyorsan térülő befektetést igénylő, tartós, nagy hasznot hozó. > nagy üzlet A szabolcs-szatmári idegenforgalmi fejlesztési koncepció igen jó. Késéseinket azonban behozni csak akkor tudjuk, ha nagy dinamikával látunk hozzá ahhoz, ami végtére nagy üzlet. A hosszú táv indokolt, ma hirtelen nem lennénk képesek elviselni egy turistainváziót. Viszont egy mostani kivárás jóvátehetetlen. Már látni: Jándon, Tivadarban nőnek az ingatlanárak. Érdemes felfigyelni a piac intelmére! Tisza telek környékén sosem volt fejlődés indul —- magánerőből. Reagálni a mozgásra, elébe menni a következő szakasznak, bátorítani és lépni — ezt célozza a koncepció, melynek sikeréért kevés izgulni. Tenni kell. Bürget Lajos Falubuli Penyigén K icsik és nagyok együtt szórakoztak február 6-án Penyigén, a falu- bulin. A művelődési ház, a ihelyii KISZ-szervezet és a gyermekmozgalom irányítóinak ötlete kellemes fogadtatásra talált a településen. Szombat délután játékos vetélkedők sora szolgáltatott alkalmat a megmérettetésre. A zsűriben a helyi tanács vezetője, s a termelőszövetkezet elnöke mellett a „téma” avatott értői is ott voltak. A farsangi jelmezversenyben az úttörők és a KISZ-esek szellemes öltözéke, a mai politikai élethez igazodó egy- egy találó megjelenítés nagy Sikert aratott. Este nosztalgiabálba csalogatták az érdeklődőket. A zenéről a FEM+1 zenekar gondoskodott. Régi hagyományt is felelevenítették. Szatmárban ugyanis a télbúcsúztatásra az a szokás alakult ki, hogy a telet jelképező szalmabábut, az érdeklődő, táncoló sokadálom jelenlétében elégetik, A jól sikerült buli valóban a falu ünnepe volt, de sokan jöttek el a szomszédos Mándról, de még az Erdőhát és a Tiszákét községeiből is. Kétévenként Beregi ünnepi l&ét Irodalmi vitaest, közönségtalálkozó Első ízben felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából rendezték meg Vásá- rosnaményban és a környék községeiben a Beregi ünnepi hetet. A programok között több író-olvasó találkozó, irodalmi est, hangverseny, képző- ésünépművészeti’kiállítás, valamint hagyomány- őrző együttesek, öntevékeny művészeti csoportok előadása szerepelt. Ezen belül a könyv és az olvasás kapott hangsúlyt. Vendégül látták Veres Pétert, Szabó Pált, Fé- ja Gézát, Fekete Gyulát, Ur- bán Ernőt, Fábián Zoltánt, Czine Mihályt, Ratkó Józsefet. Tiszaszalka lett a Váci Mihály emléknapok helyszíne. Ehhez kapcsolódott a megyei vers- és prózamondó verseny, továbbá a Könyv és ifjúság elnevezésű — szintén megyei — közművelődési vetélkedő. 1966-ban Tarpán megemlékeztek Esze Tamás születésének 300. évfordulójáról. Három évvel később ugyancsak itt, Bajcsy-Zsi- linszky Endre nyugvóhelyén tartottak emlékünnepséget. A Beregi ünnepi hetet és a Váci Mihály emléknapoŰJFEHÉRTÓ: Diákétkeztetés nagyobb választékkal Az újfehértói tanácsnál is jelentősen csökkennek az idén a fejlesztésre fordítható pénzeszközök, emellett szigorú takarékosságra törekednek. Felülvizsgálják, rangsoroják, s ha kell, módosítják az ötéves terv hátralévő fejlesztési célkitűzéseit. Alapvető elhatározás a megkezdett beruházások, például a 8 tantermes általános iskola építésének befejezése, valamint a közigazgatási területen a központilag támogatott beruházások előkészítése. Az adó- és árreform kapcsán 1988. január 1-től a tanácsi bevételek szerkezete, köre és mértéke alapvetően megváltozott. Például megszűnik a gazdálkodó szervek városi-községi hozzájárulása, továbbá a béradó;- a lakossági adók közül pedig az általános jövedelemadó, a magánszemélyek forgalmi adója meg az árbevétel alapján fizetett háztáji jövedelemadó, a lóadó, és az ebadó szűnik meg. Üj bevételi forrás a magán- személyek jövedelemadója, amelyből a helyi tanácsok az állandó népesség arányában (részesülnek. Az Üjfehértói Nagyközségi Közös Tanácsinál a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevételi előirányzat az összbevételnek a 31,4 százalékát teszi ki. A bevételek 39,5 százaléka állam hozzájárulás. A tanács az idén közel ,112 millió forintból gazdálkodik. A jövőben Üj fehértón a Néphadsereg úton; Érpatakon pedig a Kossuth úton szeretnék a csapadékvíz-elvezetést megoldani. Ez utóbbi helyen — az érintették döntésének megfelelően — lehet, hogy utat építenek. Fejleszteni kívánják a diák- étkeztetést, valamint Üjfe- hértón 4 általános iskolai tantermet, meg tornatermet, távlatban pedig gázvezetéket építeni, (csgy) kát eddig ötévenként rendezték meg. Most úgy döntöttek, hogy a jövőben kétévenként, minden páros év tavaszán kerül sor erre a társadalompolitikai és művészeti rendezvénysorozatra Vásárosnaményban és vonzáskörzetében. A községek közül elsősorban Nyírmada, Tarpa, Tiszaszalka és Var- sánygyüre bekapcsolódására számítanak. A programot azzal is szeretnék gazdagítani, hogy a szomszédos országok magyar nyelvű irodalmát, művészeti életét reprezentáló írókat, művészeket, közéleti személyiségeket hívnak meg Beregbe (Beregszászról eddig is rendszeresen részt vett egy-egy hagyományőrző csoport, együttes, az ottani Népszínház társulata). Elképzeléseik szerint Kárpátaljáról, Szlovákiából és Románia Szat- már megyéjéből is érkeznének vendégek, vendégegyüttesek az ünnepi hétre. Sőt, azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy később az ottani iskolákból is részt venne néhány tanuló a Váci Mihály vers- és prózamondó versenyen (ők természetesen a saját területükön élő szerzők magyar, vagy magyarra fordított műveit is előadhatnák). Számukra Di- áktoll címmel önképzőköri pályázat hirdetését tervezik. Ebben az esztendőben március 25. és április 4. között lesz a Beregi ünnepi hét. Az első napon irodalmi vitaestet tartanak Vásárosnaményban közösségeinkről. Az est vendégei író-olvasó találkozókon vesznek részt a beregi falvakban az ezt követő napokban. Március 27—28-ra tervezik a beregszászi és a szatmári színház előadását. 30—31-én lesz Ti- szaszalkán a vers- és prózamondó verseny (ebben az évben még csak hazai résztvevőkkel), valamint a Könyv' és ifjúság vetélkedő megyei döntője. Az idei Beregi ünnepi hét felszabadulásunk évfordulóján, a varsánygyü- rei általános művelődési központ avatásával .ér majd véget. (gönczi) A tárgyalóteremből Ezressel a kocsmában A nyíregyházi Almatárolóban dolgozott Káté Ferenc székelyi lakos rakodómunkásként. Azaz csak dolgozgatott, ugyanis a munkájára nem lehetett folyamatosan számítani, mert gyakran igazolatlanul távol maradt a munkahelyétől. Káté Ferenc alkoholista és büntetve volt már jármű önkényes elvétele miatt. Pálinkával kezdte a reggelt tavaly november 4-én is. Az egy deci töményre bort ivott; majd a délelőtt folyamán — talán újra megszomjazott — a székelyi presszóba ment, ahol sört, és ismét pálinkát fogyasztott. A presszóban felfigyelt rá, hogy K. Mihály az italért ezerforintossal fizetett. Káté kigondolt*!, hogy megszerzi a nála lévő vfáíszajáró pénzt. Amikor K. Mihály kilépett az ajtón, utána indult. Ütközben látta, hogy kiszemelt áldozata a járókelőknek kukoricát ajánl fel megvételre, s ebből gyanította, hogy több pénz is lehet nála. Amikor K. Mihály hazaért, s csukta volna magába a bejárati ajtót. Káté a vállával benyomta, majd az előszobában az idős férfit ellökte. A földön heverő öregemberbe többször belerúgott, csak aztán emelte ki zsebéből a pénztárcáját. Jól számított: kétezer forintot talált a bukszában. A nyíregyházi bíróság Káté Ferencet, mint visszaesőt rablás bűntette miatt három év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. B. A. PANNÓNIA VENDÉGLATÓHAZ. Teljesen felújítva átadták rendeltetésének Miskolc belvárosában a megyeszékhely patinás vendéglátóházát. A szállodai rész, a Hotel Pannónia 34 szobája már a múlt év végén elkészült, a vendéglátóház földszinti és alagsori részeit pedig most nyitották meg. Itt kapott helyet az idén alapításának 160. évfordulóját ünneplő híres Roráriusz cukrászda is. Helyiségeiben ismét ott vannak az egykori bejárati terem pultjai és üveges szekrényei, melyeket 1828-ban neves miskolci iparosok készítettek. (MTI fotó)
