Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

1988.február 4. Kelet-Magyarország 3 Amikor meglódulnak az árak... Firintik a kultúrára ELSŐ HALLÁSRA lega­lábbis furcsállja az ember azt az ötletet, hogy a mű­velődési ház rongyosboltot nyisson, őszintén szállva, magam is idegenkedem et­től az ideától, amely egyéb­kén! egy kozművedődésá ta­nácskozáson merült fel. Nem minden előzmény nél­kül, hiszen korábban is hallhattunk már olyan művelődési házról, ahol — meglehetősen szabadon ér­telmezve a szolgáltató funkciót — tejet, kenyeret árultak, sőt, még egy cipő­javító műhelynek is helyet szorítottak. Kétségtelen, rongyosbólt eleddig nem fordult élő ebben a körben, jómagam legalábbis nem tudok róla. De kezdek el­bizonytalanodni, megúsz­hat juk-e? Egyre szoronga- tottaíbb helyzetbe kerülnek a művelődési házak (is), és ha minden rosszul megy, akkor — félő — rá fognak fanyalodni a kultúrálnák már nem is álcázható, ám pénzt hozó eszközökre is. A már említett eszmecse­rén többen ás hangot adtak aggodalmuknak — vajon mit hoz a jövő? A fenntar­tók nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyvo­nalúak legyenek — ezt tu­domásul kell venni. De mi desz ajkkor, ha például év közben káderül, hogy a mű­velődési ház költségvetése nem bír lépést tartani a meglóduló árakkal, a nö­vekvő fenntartási költsé­gekkel? Meddig mehet el az intézmény, hogy a víz fölött maradjon ? Többen is említették, a tiszteletdíj a- ikaít, amelyeknek csak töre­dékét tudták bruttósítani, s emiatt a tiszteletdíjasok egy része minden valószí­nűség szerint úgy fog dön­teni, hogy nem vállalja a munkát, mert az érte tény­legesen kézhez kapott fizet­ség messze nincs arányban a fáradsággal. Egy nagyobb intézmény esetleg megtehe-, ti, hogy az így például gaz- •da nélkül maradó szakkö­röket saját munkatársaira bízza, de — mint a tuzséri művei ődési ház vezetője szóvá tette — mi legyen az egy-két személyes községi in tézrményekkel ? NÉMI REZIGNÁCIÓ­VAL fogalmazta meg kér­dését a nyírbátori művelő­dési ház új igazgatója: ki­nek fontos ma a népműve­lő? Hiszen bár eleget han­goztatjuk a művelődés je­lentőségét, a napi gondok szorításában élő emberek számára ez most igencsak hátra került a fontossági sorrendben — annál is in­kább, mert továbbra sem fűződik hozzá kitapintha­tó érdekük. Egyelőre csak vékonyodik az a réteg, amely nemcsak befogadja a kultúra legkülönfélébb elemeit (a mindeniajpi kul­túrától kezdve a munka- kultúrán át a művészetek­ig), de igényeit is képes megfogalmazni. A nyímna- dai művelődési ház igazga­tója szerint az is megfi­gyelhető, hogy az anyagi gyarapodás mintha még sorvasztaná is ezeket az igényeket. Mire megvan a nagy ház, a kocsi (a gyere­keknek is), addigra már nem is kell egyéb a televí­ziónál. Hasonló mentalitás tapasztalható a munkahe­lyek némelyikénél is — az ajaki iskola igazgatója hoz­ta a példát, hogy egy NEB- vizsgálat során találkoztak olyan üzemmel, ahol fejen­ként 8 forint 30 fillért szántak művelődési célok­ra — egy esztendőre ... Ilyen körülmények kö­zött megszűnni látszik a régi dilemma, hogy tudni­illik azt nyújtsuk az embe­reknek, amit akarnak, vagy azt, amit akarniuk kellene? Az utóbbi lehet stratégia, de a taktika az előbbire készteti a művelődési háza­kat. Magyarán: tudomásul kell venni a realitásokat. Ami azért nem is olyan szűk, és nem is annyira le­becsülendő mozgástér, mint gondolnánk. De ehhez az kell, hogy a gazdaságban, a társadalomban is körvo­nalazódjanak végre azok a változások, igények, ame­lyekhez a maiga eszközei­vel a közművelődés kap­csolódhat. Hangsúlyozom: a maga eszközeivel. Mert azért a talpon maradás szándéka, a pénzszűke sem szentesíthet minden- esz­közt. Most persze tarkább lesz a paletta, rákerülnék olykor talán csiricsáré szí­nek is. Nyilván' több lesz a szórakoztató program, szé­lesebb körű a szolgáltatás — de nem gondolom, hogy •ezzel egy időben le kellene mondani a szolgálatról. ÉS MÉG VALAMI — hagyni kell dolgozni a nép­művelőket. De ne hagyjuk őket magukra. Hátha még­is megúszhatnánk azt a rongyosboltot... . G. M. TÍZMILLIÓ LITER TEJET dolgoztak fel a múlt évben a Tiszatej rakamazi üzemében. Eredményességüket bizo­nyítja, hogy 6,5 millió Ft nyereséget osztanak fel a tár­sulás tagjai között. Képünk: készül a túró. (elek) GARANTÁLT MINŐSÉG Állati menü számítógéppel Markovics Ta­más gondosan, a táblázat szerint betáplálja a szá­mítógépbe a szója, fehérje, a vitami­nok és más kom­ponensek szüksé­ges arányait, egy gombot megnyom, s a Siemens kép­ernyő kijelzőjén megjelenik a prog­ram. Két emelet­nyi magasságból irányítja a nyír­egyházi premix- üzem termelését. A hiba kizárva, a minőség garantált. Telnek a zsákok és végül vala­mennyire felkerül a minőséget is sza­vatoló jegy. — Vártuk ezeket a pilla­natokat. Megkezdte termelé­sét Nyíregyházán a megye legmodernebb keverékgyártó üzeme, összerázva töhb mint 7 millióba került a beruhá­zás — tájékoztat Simon György, a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takar­mányosztályának vezetője. Vitaminokkal Premix. ízlelgetem a fo­galmat. Mit jelenthet? Ha­marosan kapóm a magyará­zatot is. Eszerint olyan kon- centrátum, melyben a meg­felelő arányban találhatók azok a vitaminok, ásyányi anyagok, fehérjék, gyógysze­rek stb., amelyek feltétlen szükségesek az állatok lét- fenntartásához és növekedé­séhez. — Ha minden flottul fog működni, mintegy 60 féle premixet állítunk elő, .min­den állatfaj részére — fűzi tovább a gondolatot Simon. Ennek a Nyíregyházán lé­tesült üzemnek óriási a je­lentősége. Szabolcs-Szatmár megye állatállományának kö­zel 70 százalékát á gabona- forgalmi vállalat látja el ta­karmánnyal. Eddig a takar­mányokhoz szükséges pre- mixet más megyékből, mesz- sziről szállították Szabolcsba drága pénzért. Érkezett Kecs­kemétről, Bábolnáról, Kör- nyéről. Ez a mennyiség évente 8—10 ezer tonnára rú­gott. Ki fizette a fuvarkölt­ségeket? A vállalat és a gaz­daságok. Nem ok nélkül panaszkod­tak a tsz-ek a minőségre sem. Eltérések voltak a kü­lönböző komponensek ará­nyában. — Ezeken is javítani aka­runk. Garantálni szeretnénk az egyenletes minőségű bel- tartalmi értékeket. Ami a címkén olvasható, az van a zsákokban is — ígéri az osz­tályvezető. AJászállunk a földszintre. Leállt az üzem. Szalagot kell cserélni. „Csoda”, hogy mű­ködött, hiszen régi, kiszolgált jószág. Fent a legmodernebb számítógépes vezérlés, lent elavult szalag. Bütykölik, ja­vítják, hogy újra működésbe lépjen a rendszer. Felsorako­zott. összerakott premixszel telt zsákók. Korszerű és megbütykölt Csóválják a fejüket. Mit tehetnek? Évente 8—10 ezer tonna premixet gyárt a nyíregyhá­zi üzem, bár többre. 12—14 ezer tonnára képes évente kétműszakos termeléssel. Pi­ackutatást végeznek.. Talán kissé korábban ébredhettek volna. Az jó jel, hogy már szerződést kötöttek a premix- igyártásra, -szállításra az ISV- vel (az Ipgrszerű Sertéste­nyésztési Rendszerrel) és a BOSCOOP-pal. A PLC mikroprocesszoros folyamatvezérlő berendezést Markovics Ta­más kezeli. Kis képünkön az automata zsákolás (Elek Emil felvételei) — Tervezünk további me­gyén kívüli értékesítést, szál­lítást is, elsősorban Borsodba. Szabolcsban pedig minden olyan mezőgazdasági üzem ■részére, amely keveréktakar­mányt gyárt, díjmentesen szállítjuk a komplex premi­xet. Részükre a fehérje (!) el­látását is vállalatunk bizto­sítja — magyarázza az osz­tályvezető. Kemény egy esztendei munka után „avatták” fel csendben, termeléssel Nyír­egyházán a premixüzemet. Abban, hogy ez így sikerült, elévülhetetlen érdemei van­nak a műszakiaknak. — Az üzem szerelését ta­valy áprilisban kezdtük a ha­gyományos gépekkel — jegy­zi meg Szőcs Géza, a válla­lat műszaki osztályának ve­zetője. De aztán megállt a „tudo­mány”. Azaz megállt volna, ha ő és Tóth Sándor, a he­lyettese, valamint a műszaki gárda ölbe tett kézzel várako­zik. Hiányzott egy speciális gép. az ellenőrző és a fel­bontó szita, amelyet se égen, se földön nem lehet kapni. Félévi munka után kikísérle­tezte és megalkotta Szőcs és Tóth. Sorozatos próba, kísér­let, siker. Növakvő mennyiség — Nem is olyan régen ál­lította ki a gép minőségi bi­zonyítványát az ÁTMI (Ál­lattenyésztési és Takarmá­nyozási Minősítő Intézet). Ezt szereltük be, s indulhatott a ■premixüzem — büszkélkedik Szőcs és Tóth. Garantálva van a minőség. S ami egyáltalán nem mellé­kes: talán országos "siker le­het. Bejelentették igényüket a Szőcs—Tóth-féle gépre Ba­ranyából. az ÉLGÉP-től. Ré­szükre 12 felbontó szitát gyártanak. Erre most rendez­kednek be a nyírségiek, sa­ját műhelyükben. Az első premixtermékek jól vizsgáztak. A vállalat nyíregyházi keverőüzeme már ebből készíti a keveréktakar­mányokat. Egyelőre naponta még csak 15—20 tonnát, de egyre többet. Farkas Kálmán Bukott menedzserek O lvasom az egyik gaz­dasági híradást, mi­szerint — sport­nyelven szólva — piros lapot osztogatnak azon vállalati vezetőknek, akik csődbe juttatnak egy vál­lalatot. Vagyis az emlí­tett országban — rendelet által rögzítetten — öt éven belül nem lehet egy tő­kés cég elsőszámú veze­tője az, aki másutt siker­telenül tevékenykedett. Nem rossz rendelet, ér­demes rajta elgondol­kodni, mert nálunk is akadnak olyan vezetők, akik csak a magyarázat­ban jeleskednek, miköz­ben a gazdasági eredmé­nyek ékesen cáfolják a szavak rózsaszín világát. Csakhogy valamilyen sze­mérem folytán (különben jó ember), nálunk kevés­bé kérdőjelezték meg az ilyenek vezetői ráter­mettségét, többnyire egy kisebb, de még mindig el­sőszámú széket ajánlot­tak fel neki vigaszul. Pedig ha nálunk is be­vezetnék az említett ti­lalmat, talán odáig is el­jutnánk, hogy időben fel­ismerné az is, aki nem odavaló, hogy nagy rá a cipő, váltson, mielőtt le­váltanák. Akkor talán azt a refrént sem kellene ol­vasnom, hogy érdemei elismerése mellett... (lányi) Munkásőrök az ideológiáról Megyénk munkásőr pa­rancsnoki állománya ré­szére előadást és konzul­tációt tartottak február 2-án az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. Kiss Gábor, az igazgatóság vezetője vita­indító előadásában időszerű ideológiai témákról beszélt. A parancsnokok az itt szer­zett tapasztalataikat a mun­kásőrök politikai, eszmei fel­készítése során hasznosítják. A vállalkozó vasútat jelzi, hogy a megyében két cég­gel, az ÉRDÉRT Vállalattal, illetve annak telepeivel és a nyíregyházi papírgyárral olyan szerződést kötöttek, amely szerint ha nem állít­ják ki az előre megrendelt vagonokat a megszabott idő­re, akkor a MÁV is több ezer forintos bírságot fizet­het. A múlt évi áruszállítás viszont azt mutatja, hogy ez, az országban egyedülálló1 kezdeményezés sikeres1 volt. Biztonságossá vált a vasúti szállítás az említett cégek­nek, a MÁV-nál pedig segí­tette a jobb fuvarszervezést —tudtuk meg . a Debreceni Igazgatóságon. Ha késik a vagon... Bírságot tizet a MÁV? Vagonok szabott időre Szigorúbban A Magyar Államvasutak egészéhez képest a keleti országrészben működő Deb­receni Igazgatóság eltérő helyzetben van, mert mind a személy-, mind a teherszállí­tásban teljesítette tervét, több utast és árut szállított, mint egy évvel korábban. Pedig rosszul indult az év, hiszen a tavalyi kedvezőtlen időjárás igencsak visszave­tette a szállítást. Ennek el­lenére az igazgatóság terüle­tén nyolcmillió tonnánál több árut fuvaroztak el. Az idén a megbízhatóságot, a pontosságot tűzték ki- cé­lul a vasutasok, hogy elége.- dettek legyenek az utasok és •a szállíttatok. A már említett vállalatokon kívül január el­sejétől a Szatmár Bútorgyár konténeres szállítására és vagonkiállítására is megkötöt­ték az úgynevezett szigorúan visszterhes szerződést. Az éle­ződő szállítási versenyhely­zetben keresik a megállapo­dást ar közúti igazgatósággal, a közúti építőkkel, valamint az erdőgazdasággal az előre­hozott nagytömegű szállítá­sokra. A nyíregyházi és má­tészalkai üzemfőnökségek­nek ebben az évben a meny- nyiségek kismértékű növe­kedését kell elérni, hogy tel­jesüljön az igazgatósági 8,5 millió tonnás szállítási terv. Kedvezmények A személyszállításban a korábban bevezetett ked­vezmények — családos je­gyek, fiatal házasok, nyug­díjasok kedvezményes uta­zása stb. — propagálásával szeretnék, ha mind többen utaznának vasúton. Változ­tak az utazási szokások is, ugyanis mind több a nagy- távolságú utazás, többen sze­retnének első osztályon utaz­ni.' A Nyíregyháza környé­kieknek jó hír, hogy az év közepére elkészül a személy- kocsitakarító-vágány, na­gyobb lesz a tisztaság a vo­natokon. A kisvasúti megál­lót végképp áthelyezik az állomás elé, itt peront alakí­tanak ki. Mátészalkán vi­szont megértést kémek az utazóktól; mert az állomás átépítésével kapcsolatban számítani kell akadályozó té­nyezőkre. A fővárosból uta­zóknak jó hír, hogy az új menetrendben — júniustól — az éjszakai postavonat sze­mélykocsit is hoz. Az áruszállításban, az- ex­port és tráhzit forgalomban van kiemelt helye a MÁV Zá­honyi Üzemigazgatóságnak. Bár a végleges külkereske­delmi szerződések még nin­csenek meg, de látszik, hogy újra rekordforgalomra kell szállítani. Az átrakókörzet közel 14 millió tonna áru elszállításáról kell, hogy gon­doskodjon, az export és a Szovjetunióba irányuló tran­zit mennyisége meghaladja az ötmillió tonnát. . . Feszített tempóban A záhonyi vasutasok fe­szített tempóban, de sikere­sen dolgoztak tavaly, külö­nösen a minőségi mutatókon javítottak. ‘A tervszerűbb ko­csi- és mozdonyfelhasználás azt eredményezte, hogy na­ponta 71 kocsival kevesebb kellett a rakodáshoz. Az idén ugyancsak a rakodás, szállí­tás minőségi jellemzőin akar­nak javítani, a gépesítés fo­kozásával, a számítógéppel segített irányítással, gazdál­kodással. Ez eredményezhe­ti, hogy növelik a bevétele­ket, elégedettebbek lesznek a fuvaroztató partnerek. L. B.

Next

/
Thumbnails
Contents