Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-04 / 29. szám
1988.február 4. Kelet-Magyarország 3 Amikor meglódulnak az árak... Firintik a kultúrára ELSŐ HALLÁSRA legalábbis furcsállja az ember azt az ötletet, hogy a művelődési ház rongyosboltot nyisson, őszintén szállva, magam is idegenkedem ettől az ideától, amely egyébkén! egy kozművedődésá tanácskozáson merült fel. Nem minden előzmény nélkül, hiszen korábban is hallhattunk már olyan művelődési házról, ahol — meglehetősen szabadon értelmezve a szolgáltató funkciót — tejet, kenyeret árultak, sőt, még egy cipőjavító műhelynek is helyet szorítottak. Kétségtelen, rongyosbólt eleddig nem fordult élő ebben a körben, jómagam legalábbis nem tudok róla. De kezdek elbizonytalanodni, megúszhat juk-e? Egyre szoronga- tottaíbb helyzetbe kerülnek a művelődési házak (is), és ha minden rosszul megy, akkor — félő — rá fognak fanyalodni a kultúrálnák már nem is álcázható, ám pénzt hozó eszközökre is. A már említett eszmecserén többen ás hangot adtak aggodalmuknak — vajon mit hoz a jövő? A fenntartók nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyvonalúak legyenek — ezt tudomásul kell venni. De mi desz ajkkor, ha például év közben káderül, hogy a művelődési ház költségvetése nem bír lépést tartani a meglóduló árakkal, a növekvő fenntartási költségekkel? Meddig mehet el az intézmény, hogy a víz fölött maradjon ? Többen is említették, a tiszteletdíj a- ikaít, amelyeknek csak töredékét tudták bruttósítani, s emiatt a tiszteletdíjasok egy része minden valószínűség szerint úgy fog dönteni, hogy nem vállalja a munkát, mert az érte ténylegesen kézhez kapott fizetség messze nincs arányban a fáradsággal. Egy nagyobb intézmény esetleg megtehe-, ti, hogy az így például gaz- •da nélkül maradó szakköröket saját munkatársaira bízza, de — mint a tuzséri művei ődési ház vezetője szóvá tette — mi legyen az egy-két személyes községi in tézrményekkel ? NÉMI REZIGNÁCIÓVAL fogalmazta meg kérdését a nyírbátori művelődési ház új igazgatója: kinek fontos ma a népművelő? Hiszen bár eleget hangoztatjuk a művelődés jelentőségét, a napi gondok szorításában élő emberek számára ez most igencsak hátra került a fontossági sorrendben — annál is inkább, mert továbbra sem fűződik hozzá kitapintható érdekük. Egyelőre csak vékonyodik az a réteg, amely nemcsak befogadja a kultúra legkülönfélébb elemeit (a mindeniajpi kultúrától kezdve a munka- kultúrán át a művészetekig), de igényeit is képes megfogalmazni. A nyímna- dai művelődési ház igazgatója szerint az is megfigyelhető, hogy az anyagi gyarapodás mintha még sorvasztaná is ezeket az igényeket. Mire megvan a nagy ház, a kocsi (a gyerekeknek is), addigra már nem is kell egyéb a televíziónál. Hasonló mentalitás tapasztalható a munkahelyek némelyikénél is — az ajaki iskola igazgatója hozta a példát, hogy egy NEB- vizsgálat során találkoztak olyan üzemmel, ahol fejenként 8 forint 30 fillért szántak művelődési célokra — egy esztendőre ... Ilyen körülmények között megszűnni látszik a régi dilemma, hogy tudniillik azt nyújtsuk az embereknek, amit akarnak, vagy azt, amit akarniuk kellene? Az utóbbi lehet stratégia, de a taktika az előbbire készteti a művelődési házakat. Magyarán: tudomásul kell venni a realitásokat. Ami azért nem is olyan szűk, és nem is annyira lebecsülendő mozgástér, mint gondolnánk. De ehhez az kell, hogy a gazdaságban, a társadalomban is körvonalazódjanak végre azok a változások, igények, amelyekhez a maiga eszközeivel a közművelődés kapcsolódhat. Hangsúlyozom: a maga eszközeivel. Mert azért a talpon maradás szándéka, a pénzszűke sem szentesíthet minden- eszközt. Most persze tarkább lesz a paletta, rákerülnék olykor talán csiricsáré színek is. Nyilván' több lesz a szórakoztató program, szélesebb körű a szolgáltatás — de nem gondolom, hogy •ezzel egy időben le kellene mondani a szolgálatról. ÉS MÉG VALAMI — hagyni kell dolgozni a népművelőket. De ne hagyjuk őket magukra. Hátha mégis megúszhatnánk azt a rongyosboltot... . G. M. TÍZMILLIÓ LITER TEJET dolgoztak fel a múlt évben a Tiszatej rakamazi üzemében. Eredményességüket bizonyítja, hogy 6,5 millió Ft nyereséget osztanak fel a társulás tagjai között. Képünk: készül a túró. (elek) GARANTÁLT MINŐSÉG Állati menü számítógéppel Markovics Tamás gondosan, a táblázat szerint betáplálja a számítógépbe a szója, fehérje, a vitaminok és más komponensek szükséges arányait, egy gombot megnyom, s a Siemens képernyő kijelzőjén megjelenik a program. Két emeletnyi magasságból irányítja a nyíregyházi premix- üzem termelését. A hiba kizárva, a minőség garantált. Telnek a zsákok és végül valamennyire felkerül a minőséget is szavatoló jegy. — Vártuk ezeket a pillanatokat. Megkezdte termelését Nyíregyházán a megye legmodernebb keverékgyártó üzeme, összerázva töhb mint 7 millióba került a beruházás — tájékoztat Simon György, a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat takarmányosztályának vezetője. Vitaminokkal Premix. ízlelgetem a fogalmat. Mit jelenthet? Hamarosan kapóm a magyarázatot is. Eszerint olyan kon- centrátum, melyben a megfelelő arányban találhatók azok a vitaminok, ásyányi anyagok, fehérjék, gyógyszerek stb., amelyek feltétlen szükségesek az állatok lét- fenntartásához és növekedéséhez. — Ha minden flottul fog működni, mintegy 60 féle premixet állítunk elő, .minden állatfaj részére — fűzi tovább a gondolatot Simon. Ennek a Nyíregyházán létesült üzemnek óriási a jelentősége. Szabolcs-Szatmár megye állatállományának közel 70 százalékát á gabona- forgalmi vállalat látja el takarmánnyal. Eddig a takarmányokhoz szükséges pre- mixet más megyékből, mesz- sziről szállították Szabolcsba drága pénzért. Érkezett Kecskemétről, Bábolnáról, Kör- nyéről. Ez a mennyiség évente 8—10 ezer tonnára rúgott. Ki fizette a fuvarköltségeket? A vállalat és a gazdaságok. Nem ok nélkül panaszkodtak a tsz-ek a minőségre sem. Eltérések voltak a különböző komponensek arányában. — Ezeken is javítani akarunk. Garantálni szeretnénk az egyenletes minőségű bel- tartalmi értékeket. Ami a címkén olvasható, az van a zsákokban is — ígéri az osztályvezető. AJászállunk a földszintre. Leállt az üzem. Szalagot kell cserélni. „Csoda”, hogy működött, hiszen régi, kiszolgált jószág. Fent a legmodernebb számítógépes vezérlés, lent elavult szalag. Bütykölik, javítják, hogy újra működésbe lépjen a rendszer. Felsorakozott. összerakott premixszel telt zsákók. Korszerű és megbütykölt Csóválják a fejüket. Mit tehetnek? Évente 8—10 ezer tonna premixet gyárt a nyíregyházi üzem, bár többre. 12—14 ezer tonnára képes évente kétműszakos termeléssel. Piackutatást végeznek.. Talán kissé korábban ébredhettek volna. Az jó jel, hogy már szerződést kötöttek a premix- igyártásra, -szállításra az ISV- vel (az Ipgrszerű Sertéstenyésztési Rendszerrel) és a BOSCOOP-pal. A PLC mikroprocesszoros folyamatvezérlő berendezést Markovics Tamás kezeli. Kis képünkön az automata zsákolás (Elek Emil felvételei) — Tervezünk további megyén kívüli értékesítést, szállítást is, elsősorban Borsodba. Szabolcsban pedig minden olyan mezőgazdasági üzem ■részére, amely keveréktakarmányt gyárt, díjmentesen szállítjuk a komplex premixet. Részükre a fehérje (!) ellátását is vállalatunk biztosítja — magyarázza az osztályvezető. Kemény egy esztendei munka után „avatták” fel csendben, termeléssel Nyíregyházán a premixüzemet. Abban, hogy ez így sikerült, elévülhetetlen érdemei vannak a műszakiaknak. — Az üzem szerelését tavaly áprilisban kezdtük a hagyományos gépekkel — jegyzi meg Szőcs Géza, a vállalat műszaki osztályának vezetője. De aztán megállt a „tudomány”. Azaz megállt volna, ha ő és Tóth Sándor, a helyettese, valamint a műszaki gárda ölbe tett kézzel várakozik. Hiányzott egy speciális gép. az ellenőrző és a felbontó szita, amelyet se égen, se földön nem lehet kapni. Félévi munka után kikísérletezte és megalkotta Szőcs és Tóth. Sorozatos próba, kísérlet, siker. Növakvő mennyiség — Nem is olyan régen állította ki a gép minőségi bizonyítványát az ÁTMI (Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet). Ezt szereltük be, s indulhatott a ■premixüzem — büszkélkedik Szőcs és Tóth. Garantálva van a minőség. S ami egyáltalán nem mellékes: talán országos "siker lehet. Bejelentették igényüket a Szőcs—Tóth-féle gépre Baranyából. az ÉLGÉP-től. Részükre 12 felbontó szitát gyártanak. Erre most rendezkednek be a nyírségiek, saját műhelyükben. Az első premixtermékek jól vizsgáztak. A vállalat nyíregyházi keverőüzeme már ebből készíti a keveréktakarmányokat. Egyelőre naponta még csak 15—20 tonnát, de egyre többet. Farkas Kálmán Bukott menedzserek O lvasom az egyik gazdasági híradást, miszerint — sportnyelven szólva — piros lapot osztogatnak azon vállalati vezetőknek, akik csődbe juttatnak egy vállalatot. Vagyis az említett országban — rendelet által rögzítetten — öt éven belül nem lehet egy tőkés cég elsőszámú vezetője az, aki másutt sikertelenül tevékenykedett. Nem rossz rendelet, érdemes rajta elgondolkodni, mert nálunk is akadnak olyan vezetők, akik csak a magyarázatban jeleskednek, miközben a gazdasági eredmények ékesen cáfolják a szavak rózsaszín világát. Csakhogy valamilyen szemérem folytán (különben jó ember), nálunk kevésbé kérdőjelezték meg az ilyenek vezetői rátermettségét, többnyire egy kisebb, de még mindig elsőszámú széket ajánlottak fel neki vigaszul. Pedig ha nálunk is bevezetnék az említett tilalmat, talán odáig is eljutnánk, hogy időben felismerné az is, aki nem odavaló, hogy nagy rá a cipő, váltson, mielőtt leváltanák. Akkor talán azt a refrént sem kellene olvasnom, hogy érdemei elismerése mellett... (lányi) Munkásőrök az ideológiáról Megyénk munkásőr parancsnoki állománya részére előadást és konzultációt tartottak február 2-án az MSZMP megyei oktatási igazgatóságán. Kiss Gábor, az igazgatóság vezetője vitaindító előadásában időszerű ideológiai témákról beszélt. A parancsnokok az itt szerzett tapasztalataikat a munkásőrök politikai, eszmei felkészítése során hasznosítják. A vállalkozó vasútat jelzi, hogy a megyében két céggel, az ÉRDÉRT Vállalattal, illetve annak telepeivel és a nyíregyházi papírgyárral olyan szerződést kötöttek, amely szerint ha nem állítják ki az előre megrendelt vagonokat a megszabott időre, akkor a MÁV is több ezer forintos bírságot fizethet. A múlt évi áruszállítás viszont azt mutatja, hogy ez, az országban egyedülálló1 kezdeményezés sikeres1 volt. Biztonságossá vált a vasúti szállítás az említett cégeknek, a MÁV-nál pedig segítette a jobb fuvarszervezést —tudtuk meg . a Debreceni Igazgatóságon. Ha késik a vagon... Bírságot tizet a MÁV? Vagonok szabott időre Szigorúbban A Magyar Államvasutak egészéhez képest a keleti országrészben működő Debreceni Igazgatóság eltérő helyzetben van, mert mind a személy-, mind a teherszállításban teljesítette tervét, több utast és árut szállított, mint egy évvel korábban. Pedig rosszul indult az év, hiszen a tavalyi kedvezőtlen időjárás igencsak visszavetette a szállítást. Ennek ellenére az igazgatóság területén nyolcmillió tonnánál több árut fuvaroztak el. Az idén a megbízhatóságot, a pontosságot tűzték ki- célul a vasutasok, hogy elége.- dettek legyenek az utasok és •a szállíttatok. A már említett vállalatokon kívül január elsejétől a Szatmár Bútorgyár konténeres szállítására és vagonkiállítására is megkötötték az úgynevezett szigorúan visszterhes szerződést. Az éleződő szállítási versenyhelyzetben keresik a megállapodást ar közúti igazgatósággal, a közúti építőkkel, valamint az erdőgazdasággal az előrehozott nagytömegű szállításokra. A nyíregyházi és mátészalkai üzemfőnökségeknek ebben az évben a meny- nyiségek kismértékű növekedését kell elérni, hogy teljesüljön az igazgatósági 8,5 millió tonnás szállítási terv. Kedvezmények A személyszállításban a korábban bevezetett kedvezmények — családos jegyek, fiatal házasok, nyugdíjasok kedvezményes utazása stb. — propagálásával szeretnék, ha mind többen utaznának vasúton. Változtak az utazási szokások is, ugyanis mind több a nagy- távolságú utazás, többen szeretnének első osztályon utazni.' A Nyíregyháza környékieknek jó hír, hogy az év közepére elkészül a személy- kocsitakarító-vágány, nagyobb lesz a tisztaság a vonatokon. A kisvasúti megállót végképp áthelyezik az állomás elé, itt peront alakítanak ki. Mátészalkán viszont megértést kémek az utazóktól; mert az állomás átépítésével kapcsolatban számítani kell akadályozó tényezőkre. A fővárosból utazóknak jó hír, hogy az új menetrendben — júniustól — az éjszakai postavonat személykocsit is hoz. Az áruszállításban, az- export és tráhzit forgalomban van kiemelt helye a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságnak. Bár a végleges külkereskedelmi szerződések még nincsenek meg, de látszik, hogy újra rekordforgalomra kell szállítani. Az átrakókörzet közel 14 millió tonna áru elszállításáról kell, hogy gondoskodjon, az export és a Szovjetunióba irányuló tranzit mennyisége meghaladja az ötmillió tonnát. . . Feszített tempóban A záhonyi vasutasok feszített tempóban, de sikeresen dolgoztak tavaly, különösen a minőségi mutatókon javítottak. ‘A tervszerűbb kocsi- és mozdonyfelhasználás azt eredményezte, hogy naponta 71 kocsival kevesebb kellett a rakodáshoz. Az idén ugyancsak a rakodás, szállítás minőségi jellemzőin akarnak javítani, a gépesítés fokozásával, a számítógéppel segített irányítással, gazdálkodással. Ez eredményezheti, hogy növelik a bevételeket, elégedettebbek lesznek a fuvaroztató partnerek. L. B.
