Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. február 4. M'ég sokan emlékeznek Nyíregyházén a Béke Szállodára, mely ha ne­vében már meg ás szűnt, patinás épülete látható a Tanácsköztársaság téren. Igaz, az utóbbi időben a benne üzemelő intézmé­nyek távol kerültek az ide­genforgalomtól és a ven­déglátástól, hiszen a Köz­ponti Statisztikai Hivatal­nak és a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Válla­latnak adott otthont. Ez a két intézmény pár hónapja modern munkahe­lyet kapott a Vasvári Pál utcán, s felvetődött a kér­dés, mi lesz a helyiségek további sorsa. Mint Gál Fe­renc, :a Nyír hotel Idegen­forgalmi és Vendéglátó Vállalat igazgatója elmond­ta, az épület jelenlegi for­májában, belső elrendezé­sével nem tudja kielégíteni azokat az igényeket, ame­lyek szükséges feltételei a modem és korszerű vendég­látásnak. Sók átalakítást kellen végrehajtani az ere­deti állapot érdekében, de ez anyagilag nagyon sok 'beruházást jelent. Azért sem kifizetődő a fejlesztés, mert városunk környékén nem nagy az idegenforga­lom. így tehát a piaci és a beruházási okok arra' kényszerítik a vállalatot, hogy az egykori szállo­da)! épületet irodai célokra bérbe adják a Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­latnak. Sajnálatos tény, hogy a vendéglátó vállalat ilyen könnyen lemond a város központjában lévő szép épületről. Az elmúlt he­Iroda lesz ismét A „Béke” átváltozásai Szálloda volt '— iroda lesz. tekben sokat lehetett ol­vasni megyénk idegenfor­galmának további fejlesz- tcselről. Ennék érdekében erdőgazdaságok, állami gazdaságok, vízügyi válla­latok fognak össze, hogy minél több külföldi és bel­földi vendéget tudjon me­gyénk fogadni. S ha ezek az elképzelések megvaló­sulnak, remélhető, hogy si­kerül egykori szerepébe visszaállítani az épületet, amelyben minden szem­pontból megfelelő körül­mények között szállhatnak meg a környék és a me­gye nevezetességeire és szép tájaira kíváncsi tu­risták. M. M. L. Á magánerős házépítés karrierje Telket — divat szerint? A divat — nagy úr. Nyo­mon követhetik a tanácsok műszaki osztályai is. miként akarnak egymásra licitálva telekhez jutni bizonyos vá­rosrészekben. Nyíregyházán például a Korányi Frigyes utcán már négy területen osztottak telkeket, de volt aki már azt kérdezte, mikor jelentkezhet házhelyért a Ko­rányi Vl-on? Költséges közművek Pedig egyelőre nem tervezi a városi tanács a további te­lekosztást — hangzott el a végrehajtó bizottság legutób­bi ülésén — hiszen a közmű­vek kivezetése, aztán a járu­lékos beruházások jelentősen megdrágítanák itt az amúgy- is csillagászati telekárakat. Arról nem is szólva, hogy a Jósaváros szélétől számítva nincs egy élelmiszerbolt, nyil­vános telefon, szolgáltató lé­tesítmény, iskola, óvoda, böl­csőde, vendéglő, posta, újság­árus stand 'és még sorolhat­nánk. Van viszont ugyanez Bor­bányán — hozzá teljes köz­műellátással — mégsem ve­Gyógyulú alkoholista Egy mulasztásról Forgatom kezemben a le­velet, amely Kállósemjénből érkezett. Feladója egy P. ne­vű férfi, aki az ottani gyógy­intézetben van. Gyógyuló' al­koholista, aki jó szándékkal és erőfeszítéssel igyekszik új és más életet kezdeni. Be­számol klubjukról, ahol so­kait tanulnak, de amely szó­rakozásra is lehetőséget kí­nál, beszél arról, miként se­gítenek sokan abban, hogy emberek búcsút mondjanak önpusztító szokásuknak. Le­vele végén így ír: „A fenti­ekben elmondottak után meghívjuk Önöket, és kér­jük, hogy ne csak az alko­holmámorban elkövetett bűnügyek és az ilyen bíró­sági tárgyalások jelenjenek meg az Önök lapjában, jó lenne, ha azokról is írnának, akik próbálnak még el nem veszett társaikon segíteni”. Kicsit furdal a lelkiisme­ret, hiszen P.-nek igaza van. Miután sakkal szembetűnőbb a rossz, így óhatatlan, hogy elmegyünk olyan dolgok mellett, amelyek bizony fi­gyelmet, elismerést, dicsére­tet érdemelnének. Kallóban, Kállósemjémben, Nyíregyhá­zán, Tiszavasváriban és még sok helyen vannak ilyen kö­zösségek, ahol ember segít az emberen, ahol harc folyik egészségért, életmódért. Hiá­ba, a jó sorsa gyakorit® az, hogy természetesének vesz- szük, s emiatt elmulasztjuk a méltó dicséretet. Más téren í.s tapasztalni ezt, így adós­ságunk van nekünk is. Per­sze, amint P. tette, úgy más is megteheti, hogy hírt ad 'arról, iami jó. Nem szerény­telenség ez, nem dicsekvés. Mert az ilyen példák erőt ■adnak másoknak. Lelkesíte­nek. Nézem a kállósemjéni le­veliét, s közben arra gondo­lok, hány és hány helyen dolgoznak önzetlen emberek másokért. Milyen sokan van­nak egészségügyiek, vöröske- resztesok. társadalmi akti­visták, akik vállalják a többletet. A levél név sze­rint nékem szólt. Mégis, úgy érzem, nekünk is. Ezért is adom közre. (bürget) Szokatlan, de nem rendkívüli Egyáltalán rendkívüli-e a mostani időjárás, s hogyan hat az emberek szervezetére? Erről kérdeztük Bártfai Er­zsébet orvosmeteorológust, az Országos Meteorológiai Szol­gálat Központi Előrejelző In­tézetének munkatársát. — Ez az enyhe időjárás, amely nálunk már több. mint négy hete tart, nem megszo­kott, nem átlagos, de nem is rendkívüli. — mondta a be­vezetőben. — Ugyanis volt már Magyarországon az idei­hez hasonlóan enyhe — sőt melegebb december vége, ja­nuár eleje, az azonban igaz, hogy az enyhe periódus nem volt ilyen hosszan tartó. A megfigyelések szerint az ilyen enyhe téli időszakok ál­talában húsz évenként ismét­lődnek a mi éghajlati viszo­nyaink között. Az ellenben szintén igaz, hogy itt Magyarországon, Kö- zép-Európában létezik a négy évszak, azaz télen hideg van — decemberben, januárban és még februárban is —. ha nem is szélsőségesen hideg, az emberek szervezete itt eh­hez alkalmazkodott. Ponto­san azért, mert ez a téli hi­deg létezik, és ezt szokta meg a szervezetünk, ilyenkor egy úgynevezett „medve téli ál­ma” időszakban van. Ez egy bioritmus, erre állt be a szer­Tavasz a télben Ezen a télen az ország nagy részén sem hó, sem tartós hideg egyáltalán nem volt. Sőt, a hőmérsékleti átlagértékek december végén, január elején inkább a tavaszra emlékez­tettek — jóval a 0 °C felett —, mint a télre. Mindennek talán örülhetnénk is, ha a legtöbb ember nem e rendkívüli időjárástól fáradtabb, rosszabb általános közérzetű, mint máskor. vezet, ezért télen nem haj­landó, nem is képes tartós, nagy erőfeszítésre. Ehhez azonban kell a normális téli időjárás is, a kevesebb nap­fény, a hó, az alacsonyabb hőmérséklet. Ha az időjárás a szokásos­tól eltérően alakul, akkor az említett egyensúlyi, nyugalmi állapot felborul. S itt van a baj, mert télen pihenni kéne a szervezetünknek, de nem pihenhet. A most tapasztalható szél­sőséges időjárás leginkább a betegeket viseli meg. ök sok­kal érzékenyebbek most, mint máskor. De az egészsé­ges embereket is megviseli ez a szokatlan enyheség, mert a több munka, a nagyobb stressz miatt az ő szerveze­tük is sebezhetőbb. Ügy érezzük, mintha most jelentkezne a tavaszi fáradt­ság, pedig még csak a tél közepén vagyunk. Ezért min­denkinek ügyelnie kell arra, hogy a lehetőségei szerint most ésszerűen éljen. Mert nehéz dolog valakinek azt mondani, hogy aludjon töb­bet, dolgozzon kevesebbet, amikor erre nincs lehetősége. Azonban arra feltétlenül vi­gyázni kell, hogy senki se hajszolja annyira túl magát, hogy azután elérjen valami végső határhoz. A táplálkozásra ugyancsak nagyobb gondot kell fordíta­ni. mint máskor. Igaz, szin­tén nehéz ezt manapság kér­ni, amikor minden élelmi­szer drágább lett, de akkor is ezekben a napokban az ener­giát adó, de nem hizlaló, vi­szont vitamindús ételeket kell elsősorban fogyasztani. Ezenkívül sokat kell mozog­ni a friss levegőn. (cs.) A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből A taxisofőr kalandja a potyautassal A négycsillagos szálloda előtt egy fiatal lány nyugati állambe­li diákigazolványt felmutatva, közölte az ott-tartózkodó taxi­sofőrrel, hogy egy távoli vidéki városba szeretne menni. A sofőr megmondta: az útiköltség mint­egy négyezer forint lesz, amit a lány szó nélkül tudomásul vett. A városban rövid ideig tartózkodtak, majd visszatértek a szállodához, ahol a lány megszállt. Amikor azonban fizetésre kerüjt volna sor, kide­rült: nemcsak hogy a taxikölt­séget, de a szállodai számlát sem tudja kifizetni. Természe­tesen rendőrt hívtak és a po­tyautas ellen megindult a bűn­vádi eljárás. Nem itt vonták fe­lelősségre, hanem a hazájával kötött viszonossági megállapo­dás alapján átadták az ottani rendőrségnek. A sofőr az autótaxi vállalat­tal szemben, amelynek alkal­mazásában állott, teljes kárté­rítési felelősségét elismerte, és ennek eleget is tett. Nem sokkal később kilépett munkahelyé­ről, és most már ő lépett fel a vállalat ellen. Elismerte, hogy gondatlanul járt el, de ezért — szerinte — csak egyhavi fizeté­se ötven százalékáért felel, te­hát a különbözeiét visszaköve- teteli. Kérelmét a munkaügyi döntő- bizottság azzal az indoklással utasította el, hogy a kárt kirí­vóan súlyos gondatlansággal okozta, amiért hathavi keresete erejéig felelős. Ezek után a so­főr a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és a vállalatot a peresített összeg megfizetésére kötelezte. Az ítélet szerint a sofőr látta, hogy a lány, mielőtt a taxiba beszállt, a szállodában, ahol lakott, vá­sárolt. és az utast is megkér­dezte, a magas fuvardíjat ki tudja-e fizetni. Az a mulasztás, hogy a viteldíjat előlegként nem kérte el, legfeljebb fegyelmi fe- lelősségrevonás alapjául szol­gálhatott volna. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ezt a jogerős ítéletet meg­változtatva, a keresetet elutasí­totta. A határozat indoklása szerint a dolgozó a munkaviszo­nyából eredő kötelezettségének vétkes megsértésével okozott kárért anyagi felelősséggel tar­tozik. Ennek három együttes fel­tétele van: kár keletkezzen, a kötelezettségszegés és a bekövet­kezett kár közötti okozati ösz- szefüggés álljon fenn, és a dol­gozó a kötelezettségét vétkesen szegje meg. A sofőr a szolgálati rendtartás előírásait megszeg­te, mert nem kérte el az utas útlevelét, a központnak a rend­kívüli vidéki fuvarról nem az utas, hanem a saját adatait dik­tálta be, és a várható fuvardí­jat előlegként nem kérte el. Sa­ját maga is elismerte, hogy vét­kes kötelezettségszegést köve­tett el. Sőt, a kárt is megtérítet­te. Sorozatos, kirívóan súlyos magatartása miatt a vállalatnak kárt okozott. Mindebből kö­vetkezik: keresete alaptalan. szik itt a telkeket ugyan­olyan lelkesedéssel, mint a Korányi Frigy,es utcán. Márpedig a magánerős la­kásépítés az utóbbi években szinte karriert futott be. A kormányprogram és a hosz- szú távú lakásépítési koncep­ció is megfogalmazta, hogy szorgalmazni szükséges a la­kossági pénzeszközök bevo­nását az ínséges lakáshelyzet javításába. Ez pedig úgy ér­hető el leggyorsabban, hogy akinek kedve, tehetsége és önbizalma van, vágjon bele egy építkezésbe. Arról nem beszélve, hogy manapság sok­kal elegánsabb kertvárosi házban lakni, mint panell­akásban. Ha van tehetség... Az építkezések legelső fel­tétele, hogy megfelelő telke­ket kínáljon a tanács. Vala­mennyi közművet (víz, gáz, szennyvíz, út, elektromos energia) megtalálták az épít­tetők a VII. ötéves tervidő­szak első két esztendeiében, az 1986—87-ben kialakított telkeken. Az ötéves periódus idején Nyíregyházán 1200 te­lek kialakítását tervezte a tanács, az említett két esz­tendőben az ekkorra elő­irányzott 600 helyett már 632 telket osztottak szét. Ezek közül 453-nak a tulajdonosa már valamennyi közmű elő­nyeit élvezhette az építkezés során. Igazságos telekosztásra tö­rekedtek a műszaki osztá­lyon. Elsősorban azok élvez­tek előnyt, akik OTP-s laká­sukat visszaadták, s így ez­zel elősegítették a lakások újabb hasznosítását. A válla­latok kedvezően értékelték, hogy ök is javaslatot tehet­nek, mely dolgozóiknak kel­lene mielőbb telekhez jutni. Ezzel pedig a szakember­utánpótlást támogathatta köz­vetve a tanács. Feloldott tilalmak Az építési tilalmak és kor­látozások feloldásával, a kül­területi városrészek bevoná­sával jelentős mértékben nőtt a beépíthető telkek szá­ma. A tervezettől elmaradt a családi lakóházépítés, ám a 'tavalyi nagy mérvű felvásár­lási láz hátráltatta a megkez­dett építkezések befejezését. Jelenleg 492 családi házat építenek. A telekkínálattól és -ártól függően a VII. ötéves tervben 1000—1300 családi ház épül Nyíregyházán. T. K. izailMll ÍRJÁK^» A SZABOLCS-SZATMARI SZÖVETKEZETEK az á fészek vagyonvédelméről közöl helyzetképet. Ma már több, mint 12 millió forint értékű biz­tonsági berendezés védi a szö­vetkezeti vagyont. Az áfészeknél, a takarék- és lakásszövetkeze­teknél, valamint a közös válla­latoknál például nyolcszáz ri­asztóberendezés véd a betörések ellen. Az intézkedések ellené­re nő a betöréses lopások szá­ma. Az 1980-as 117 esettel szem­ben 1986-ban 281 betörés volt. A kár csaknem megháromszoro­zódott. 5,8 millióról 14,2 millió forintra nőtt. Az áfészeknél a vagyonvédelem területén egyéb­ként csökkentek a hibák, erő­södött a feltáró jelleg, javult a megelőző munka. Az áfészek leltározási kötelezettségüknek eleget tesznek. A normán felü­li hiánnyal zárt leltárok ará­nya 32 százalék, mérsékelten növekvő. Viszont az egy leltár­ra eső hiány összege 1987-ben el­érte a 10 ezer forintot, s ez két és félszerese az 1980. évinek. A takarékszövetkezetek vagyon- védeme általánosan biztonságo­sabb. A készpénzszállítás biz­tonságára is nagyobb gondot fordítanak most már. A va­gyonvédelem szempontjából fi­gyelemreméltó az is, hogy a kölcsönhátralék aránya mind­össze 0,14 százalékos, jóval az országos átlag alatti. AZ ESZE TAMÁS NÉPE hírül adja, hogy nem marad üresen a keltető. A Hortobágyi Állami Gazdasággal kötött meg­állapodás alapján a szövetkezet 120 ezer kacsatojás keltetését vállalja, mégpedig kedvező üz­leti kondíciók mellett. Így a tojóház már nem marad ki­használatlan. A másik szintén nem megvetendő üzlet a pecse­nyeliba-nevelés. A két istálló­ban ötezer liba kap majd he­lyet, amit fel kell nevelni és háromszor kell tépni. A horto­bágyi gazdaság mind a pecse­nyelibát, mind a tollat megve­szi. A tépés munkalehetőséget is jelent, és ez október végét kivéve, egyetlen munkacsúccsal sem esik egybe. Ez a liba—ka­csa vállalkozás 20—25 milliós ter­melési értéket jelent, tisztes hasznot is hozva. A SZABOLCSI EPlTÖK tudósítást közöl a vállalati szakszervezeti bizottság leg­utóbbi üléséről, ahol többek között napirendre került az üzemegészségügy is. Az üzem- egészségügy általános helyzete a vállalatnál jó színvonalú, működésének mind személyi, mind tárgyi feltételei adottak. Két üzemorvos, valamint fog- szakorvos, belgyógyász szak­orvos, sebész szakorvos és nő­gyógyász szakorvos áll ren­delkezésre. Az üzemegészség­ügy munkahelyi feltételeinek javítása érdekében 1987-ben 20 db öltözőkonténert vásároltak, amely 160 dolgozó munkahelyi körülményeit javítja. Tovább javították a munkahelyi első­segélynyújtás felszereltségét. Felújították az üzemegészség­ügyi szolgálat helyiségeit. A VAJAI HÍRADÓ a háztáji termelés idei tervei­ről tájékoztatja olvasóit. A IE. Rákóczi Ferenc Termelőszövet­kezetben a korábbi években 40—58 hektár között volt a zöld­ség termőterülete,- most 60 hek­tárig szeretnének eljutni. Csök­kenteni akarják viszont a fe­jes káposzta, a kelkáposzta ter­mőterületét. Növelni kívánják viszont a dinnye termőterületét, az elmúlt évi 9 hektár helyett 25—30 hektár dinnyét terveznek. Tavaly egy dinnyéssel kötöttek szerződést, most ha sikerül, há­rom dinnyés lesz, egy Nyírpa- rasznyán, kettő Vaján. Tervezik, hogy Nyírparasznyán 6 hektáron új szamócást telépítenek. Málná­val is érdemes foglalkozni, ép­pen ezért 100 ezer tő málna ki­ültetése is része a fejlesztési el­gondolásoknak. A nyíregyházi Makarenko utca és a Bátori utca sarkán egyedi tervek alapján új, környezetbe illő 12 lakásos házat épített a SZAÉV. A szabolcsi építők itt alkalmazták először a VELOX (zsaluba öntött beton) technológiát. Az új la­kásokba a közeli napokban megkezdhetik a beköltözést. (Jávor László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents