Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-04 / 29. szám
Pénzért L ehat-e üzleti vállalkozás a szakelőadás, a tapasztalatcsere? De még mennyire! Ámbár megválom, eszembe sem jutott volna a kérdés, hia nem kapok egy olyan meghívót, amelynek a végién ,a programismertetőt követően nincs odaírva: részvételi díj 100 forint, a helyszínen fizetendő. Mondom: szakelőadásról, tapasztalatcseréről van szó és nem akármiről. Alkiik fellépnek .adjunktusok, docensek, agrármérnökök, jó ismerői a meghirdetett témáknak és ez a rendezvény rangját, színvonalát is jelzi. Nem mondom, máskor is így volt, de mert ingyen vált, ki figyelt eléggé' oda. Jómagam rengeteg előadáson. szakmai tanácskozáson, bemutatón és itapasztalatcserén vettem részt és tapasztaltam: sokan csak azért jelenteik meg, hogy múljék az idő (tisztelet ia kivételinek). Mintha arról lett volna szó, menjünk el arr,a a tapasztalatcserére , addig sem kell dolgozni, embereikkel vesződni, a kirándulás nem kerül pénzbe, sőt lesz üdítő, ebéd, rek- lámcuoc ingyen. Nem szeretnék általánosítani, de mindig találkoztam közömbösökkel, umatfcozók- kal és szendergősökkel, olyanokkal, akiknek eszükbe sem jutott, hogy mindenféle rendezvény pénzbe és nem kis pénzbe kerül. A rendező szervek kiadásai : terembér, tiszteletdíj, bemutatók esetében a terület vagy ,az áru előkészítése, a kiállítás, mind-mind viszi a forintokat. Egyszóval soha. semmi sem volt ingyen, senlki- nék még akikor sem, . ha a részvételt vagy a belépőt nem kellett a helyszínen megvásárolni. A 100 forintos belépő- díjön először meglepődtem. Aztán arra gondoltam, 125 perc tudomány megéri azt a száz forintot. Jutott még eszembe a százas nevelőhatása, bízva, hogy csak laz megy és fizet, aki nem közömbös, akit tényleg érdekel a téma. De mi van akkor, ha az egyénnek ez a 100 forint is ingyen van, mert fizeti a hivatal, az üzem. Akkor a magatartás semmit sem változik. Ilyen esetekben mór csak a számonkérés segít. H a nincs jelien egy szakember munkájában a szakelőadások, tapasztalatcserék hasznosítása, akkor azt el kell tanácsolni. Az idő, a pénz ma nagy érték, egyiket sem szabad _ elherdálni. Viszont ami hasznos, arra ne sajnáljuk az időt és fizessük is meg. Seres Ernő Konierv- ós dohányipar Nyereség reményen felül Kerszerttsftés, műszaki fejlesztés I Vállalatainknál hamarosan elkészülnek az 1987-es esztendő számvetésével. Ezúttal a Nyírség Konzervipari Vállalat és a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat vezeä tőitől kértünk tájékoztatást: valóra váltak-e tavalyi terveik, megváló- suitak-e reményeik, s hogyan indultak 1988-ban? Sikeres évet zárt a Nyírség Konzervipari Vállalat 1987- ben. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 102 ezer tonna kon- zervvel szemben 104 ezer tonnát termelt, s így a termelési érték megközelítette a 3 milliárd forintot, — tájékoztatott bennünket Bay Ernő, közgazdasági igazgató. A célul tűzött 15 400 tonna tőkés exportot 16 ezer 700 tonnára teljesítették, így a 200 mMlios nyereség helyett 260 milliót várnak. Jelentős sikernek számít az is, hogy ilyen teljesítés mellett modern csomagoló gépsort helyeztek üzembe Vaján, Nyíregyházán pedig számítógéppel irányított almasűrítő berendezés kezdte meg termelését. Tavaly a NyírségvKonzervipiari Vállalat összesen 250 millió forint értékű géppel ós berendezéssel lett gazdagabb. Idén 101 ezer tonna termák feldolgozásával számolnak, s értékesítésüket, exportjukat a múlt esztendeihez hasonló nagyságrendűnek tervezik. Lényeges viszont, hogy 1988-ban növelni szeretnék a belföldre gyártott és értékesített termékek, konzervek arányát. Számolva a várható nehézségekkel nem terveznek nyereségnövekedést. Idén elsősorban raktári beruházásokat valósítanak meg. Tyúkodon iparvágányt építenék, Nyíregyházán a göngyöleg telepen raktárakat emelnek, Vaján pedig a dobozgyártást bővítik, A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál a nehézségekkel sikeresen megküzd- ve jó évet zártak. Ezt bizonyítja az is, hogy a tervezett 1 milliárd 380 milliós értékesítési tervet 1 milliárd 432 millióra teljesítették — adott felvilágosítást Jóna Pál, igazgató. (Folytatás a 4. oldalon) TAVASSZAL INDUL AZ ÚTHENGER. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság központi üzemében tübb, mint kétszáz erő és munkagép, valamint szállítójármű karbantartását és javítását látják el. Képünkön: Ur László és Hornyák Miklós egy R 12-es úthengert készít fel a tavasszal kezdődő munkákhoz. (Császár Csaba felvétele) V., _______________________ ' J r X ‘ 1 Válasitékbivftés és hiánypótlás szomszédainktól VirágkötözQ szalag limleuiéit A határ menti árucsere lehetőségét használja ki évek óta az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye lakosságának ellátásán javíthasson. A szomszédos országok árucikkei esetenként a hiányokat pótolják, de jelentős a szerepük a választék bővítésében is. Cserepartner a Szovjetunió, Lengyelország, Románia és Bulgária — a listáról már csak Csehszlovákia és az NDK hiányzik. Az idei első árucseremegállapodás a napokban született Lengyelországgal. A tavalyihoz hasonló árukait kérünk most is tőlük. Az elmúlt évben jelentős meny- nyiségű — 10 ezer tekercs — virágkötöző, illetve dekorációs szalagra volt szükségünk, ezt ugyanis idehaza senki sem gyártja. Kértünk fém és műanyag mechanikai játékokat, bébicipőt, robotgépet és mindenféle apró, de nélkülözhetetlen használati tárgyakat. Rendeltünk a jó minőségű ólomkristály vázákból, bonbonierekből, hamuzókból, poharakból és a legfrissebb divatot követő bizsukból. A bizsuk garnitúrában fogynak leginkább, ezért háromezer darab nyaklánc, fülbevaló, karkötő érkezik majd, a nők legnagyobb örömére. Mindezekért mi kozmetikumokkal, linóleummal, szőnyegekkel, poszterekkel és élelmiszerfélékkel — például üdítővel, nugáttal — fizetünk nekik. A lengyelekkel lebonyolított árucsere értéke is hasonló lesz a tavalyihoz, megközelítőleg 410 ezer rubelnyi. A pontos árak még nem tisztázódtak az űj rubelszorzó és az itthoni árváltozások miatt. A teljesítés határideje június 30., kivéve a szezonjellegű árukat; szezonjellegű áru az az ezer ródli, illetve néhány száz korcsolyacipő, melyet Lengyelország az 1987-ben kötött szerződés alapján még a télen szállít majd nekünk és a 15 ezer napszemüveg, amely tavaszra érkezik megyénkbe. Hogy milyen árucikkeket kapunk a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából, az csak február végén dől el, az egyeztető tárgyalásokon. A Szovjetunióból elsősorban míjszaki cikkekre lesz szükségünk, hűtőszekrényre, mosógépre, rádióra, Bulgáriából befőttekre, konzervek- re, Romániából pedig a nagyon keresett konyhabútorokra, étkezőasztalokra. (bartha) A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárának ajánlatára azonnal kedvezően válaszolták a jánfcmajtisi Dózisa Tsz vezetőd. Hűtőházuk (kihasználatlanul állt, alig egynegyedlében tároltak almát. Ráadásul gondot okozott a itsz- neik a munkaerő elhelyezése. Miivel a nyíregyházi gyárral már korábban szerződésiben álltak, kézi kikészítésű papírzsákot szállítottak, az ajánlat jókor érkezett. — A hűtóhózat 3,5 millió forintért alakítottuk át — magyarázza Suba Ferenc, a dobozüzem vezetője. — Kiskunhalasról kisteljesítményű gépeket ’szállítottak Nyíregyházára, amelyeket ide helyeztek ki. A zsáküzem megszűnt, helyiét a doibozgyáríás vette át. Ötvenötén kezdték meg a bérmunkát, zömükben tsz- dolgozók, aik’i’k a háztáji gazdálkodás mellett vállalták a két műszakot. Legelőször kéthetes átképzésre Kiskunhalasra utaztak a gépkezelők. Egyelőre ez kevés volt, hiszen a jánkmajtisiafc korábban nem végeztek ipari munkáit. Ezúttal a halasi gyár segített, négy (szakembere egy hónapra 1 eköltözött a szatmári térségbe, ahol tovább folytatták a betanítást. Tavaly áprilisban kezdődött a dobozok gyártása. A * programokat, az alapanyagot a nyíregyházi gyár adta, amely a szerződéseket is köti. A kész dobozokat, tavaly ezer tonnát, a tsz tehergépkocsival szállítja a megrenJánkmajtisi munkalehetőség SÓ, ÜZEMANYAG Enyhe tél — megtakarítások delőnék. A fuvarozás is bevételt hoz a 'tsz-mek. 1986-han 15 millió forintos termelési érték mellett folyamatosan 3,5 millió nyereséget utaltak át ia Dózsa Tsz- nek. Idén a termelési értek várhatóan 1400 tonnára emelkedik. A megyeszékhelyen elmondták, hogy normanöve- kedést várnak az üzem dolgozóitól. Hia a kapacitást növelni tudja a tsz melléküzem- ága, akkor más termékeik gyártását d-s kihelyezik Jánk- májtisra. Ezzel mindkét fél jól jiár. A nyíregyházi gyár kihasználja gépeit, kis szériáiban különböző dobozokat gyárthat, ia jánkmajltisiak munkalehetőséghez, a rtsz bevételhez juthat és nem áll kihasználatlanul a hűtőház. A kedd délutáni sűrű hóesésben úgy tűnt, valóban megérkezett a tél. Csalódtunk. Szerdán reggelre már újra olvadni kezdett, s a hó ropogása helyett csak a víztócsák loccsanását hallhattuk. A kedd éjszakai órákban a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság a megindult olvadás gyorsítása végett húsz sószóró géppel indult a főutaikra. A két-három centiméteres hó rövid időn belül eltűnt, s reggelre feketék voltak ,az utak. E néhány óra alatt összesen 52 tonna sőt és 14 köbméter homokot szórtak ki. Az alsóbbrendű utakról egy^ szárnyú hóekével tolták le (a havat. ' A szokatlanul enyhe télben — az előző évekhez képest — lényegesen kevesebb munkájuk volt a közúti igazgatóság szakembereinek. A korábbi évek hasonló időszakában átlagosan 6 ezer tonna sót szórtak ki. Ezzel szemben az idén februárig mindössze 1300 tonna került az aszfaltra. Ez is főleg a hidegebb, hajnali órákban, hogy megszüntessék a lefagyott útszakaszok síkosságát. Mivel a hótoló és sószórógépek bevetésére is elvétve volt szükség, így az üzemanyag-költségen 3 millió forintot spórolhattak meg. Mindent ösz- szevetve az idei enyhe tél — eddig a korábbi évekhez viszonyítva — 7—8 millió forinttal volt „olcsóbb” a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság részére. (ks) Előadások, kiállítás, könyvvásár Február: mezőgazdasági kőnyvhéuap Takács Károly és Togyer Jézsefné a kürollógépen méretre szabja a dobozokat. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitóját rendezik meg február 5-én 14 órától Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei^ és Városi Könyvtár nagy-' termében. A megnyitót követően előadások hangzanak el. Lesz szó többek között a könyvhónap szerepéről, a szőlészet-borászat fejlesztésének lehetőségeiről, Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságáról és kistermeléséről. A megnyitó alkalmából a Bessenyei könyvesbolt a könyvhónapi újdonságokból, valamint a Nyírség Konzervipari Vállalat propaganda anyagaiból és termékeiből összeállított kiállítás tekinthető meg. A helyszínen könyvvásárt is rendeznek. [ XLV. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,8» FORINT 1988. február 4„ csütörtök Doboziizem a híitfiházbai
