Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-04 / 29. szám

Pénzért L ehat-e üzleti vállal­kozás a szakelő­adás, a tapasztalat­csere? De még mennyire! Ámbár megválom, eszem­be sem jutott volna a kér­dés, hia nem kapok egy olyan meghívót, amelynek a végién ,a programismer­tetőt követően nincs oda­írva: részvételi díj 100 forint, a helyszínen fize­tendő. Mondom: szakelőadás­ról, tapasztalatcseréről van szó és nem akármiről. Alkiik fellépnek .adjunktu­sok, docensek, agrármér­nökök, jó ismerői a meg­hirdetett témáknak és ez a rendezvény rangját, szín­vonalát is jelzi. Nem mondom, máskor is így volt, de mert ingyen vált, ki figyelt eléggé' oda. Jó­magam rengeteg előadá­son. szakmai tanácskozá­son, bemutatón és itapasz­talatcserén vettem részt és tapasztaltam: sokan csak azért jelenteik meg, hogy múljék az idő (tisztelet ia kivételinek). Mintha arról lett volna szó, menjünk el arr,a a ta­pasztalatcserére , addig sem kell dolgozni, embe­reikkel vesződni, a kirán­dulás nem kerül pénzbe, sőt lesz üdítő, ebéd, rek- lámcuoc ingyen. Nem sze­retnék általánosítani, de mindig találkoztam kö­zömbösökkel, umatfcozók- kal és szendergősökkel, olyanokkal, akiknek eszük­be sem jutott, hogy min­denféle rendezvény pénz­be és nem kis pénzbe ke­rül. A rendező szervek ki­adásai : terembér, tiszte­letdíj, bemutatók eseté­ben a terület vagy ,az áru előkészítése, a kiállítás, mind-mind viszi a forinto­kat. Egyszóval soha. sem­mi sem volt ingyen, senlki- nék még akikor sem, . ha a részvételt vagy a belé­pőt nem kellett a helyszí­nen megvásárolni. A 100 forintos belépő- díjön először meglepőd­tem. Aztán arra gondol­tam, 125 perc tudomány megéri azt a száz forintot. Jutott még eszembe a szá­zas nevelőhatása, bízva, hogy csak laz megy és fi­zet, aki nem közömbös, akit tényleg érdekel a té­ma. De mi van akkor, ha az egyénnek ez a 100 fo­rint is ingyen van, mert fizeti a hivatal, az üzem. Akkor a magatartás sem­mit sem változik. Ilyen esetekben mór csak a szá­monkérés segít. H a nincs jelien egy szakember munká­jában a szakelő­adások, tapasztalatcserék hasznosítása, akkor azt el kell tanácsolni. Az idő, a pénz ma nagy érték, egyiket sem szabad _ el­herdálni. Viszont ami hasznos, arra ne sajnáljuk az időt és fizessük is meg. Seres Ernő Konierv- ós dohányipar Nyereség reményen felül Kerszerttsftés, műszaki fejlesztés I Vállalatainknál hama­rosan elkészülnek az 1987-es esztendő számve­tésével. Ezúttal a Nyírség Konzervipari Vállalat és a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat veze­ä tőitől kértünk tájékozta­tást: valóra váltak-e ta­valyi terveik, megváló- suitak-e reményeik, s ho­gyan indultak 1988-ban? Sikeres évet zárt a Nyírség Konzervipari Vállalat 1987- ben. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 102 ezer tonna kon- zervvel szemben 104 ezer tonnát termelt, s így a ter­melési érték megközelítette a 3 milliárd forintot, — tájé­koztatott bennünket Bay Er­nő, közgazdasági igazgató. A célul tűzött 15 400 tonna tőkés exportot 16 ezer 700 tonnára teljesítették, így a 200 mMlios nyereség helyett 260 milliót várnak. Jelentős sikernek számít az is, hogy ilyen teljesítés mellett mo­dern csomagoló gépsort he­lyeztek üzembe Vaján, Nyír­egyházán pedig számítógép­pel irányított almasűrítő be­rendezés kezdte meg terme­lését. Tavaly a NyírségvKon­zervipiari Vállalat összesen 250 millió forint értékű gép­pel ós berendezéssel lett gaz­dagabb. Idén 101 ezer tonna ter­mák feldolgozásával számol­nak, s értékesítésüket, ex­portjukat a múlt esztendei­hez hasonló nagyságrendű­nek tervezik. Lényeges vi­szont, hogy 1988-ban növelni szeretnék a belföldre gyár­tott és értékesített termékek, konzervek arányát. Számol­va a várható nehézségekkel nem terveznek nyereségnö­vekedést. Idén elsősorban raktári beruházásokat való­sítanak meg. Tyúkodon ipar­vágányt építenék, Nyíregy­házán a göngyöleg telepen raktárakat emelnek, Vaján pedig a dobozgyártást bőví­tik, A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalatnál a nehéz­ségekkel sikeresen megküzd- ve jó évet zártak. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a terve­zett 1 milliárd 380 milliós ér­tékesítési tervet 1 milliárd 432 millióra teljesítették — adott felvilágosítást Jóna Pál, igazgató. (Folytatás a 4. oldalon) TAVASSZAL INDUL AZ ÚTHENGER. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság központi üzemében tübb, mint kétszáz erő és munkagép, valamint szállítójármű karbantartását és javítását látják el. Képünkön: Ur László és Hornyák Miklós egy R 12-es úthengert készít fel a tavasszal kezdődő munkákhoz. (Császár Csaba felvétele) V., _______________________ ' J r X ‘ 1 Válasitékbivftés és hiánypótlás szomszédainktól VirágkötözQ szalag limleuiéit A határ menti árucsere le­hetőségét használja ki évek óta az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye lakos­ságának ellátásán javíthas­son. A szomszédos országok árucikkei esetenként a hiá­nyokat pótolják, de jelentős a szerepük a választék bőví­tésében is. Cserepartner a Szovjetunió, Lengyelország, Románia és Bulgária — a listáról már csak Csehszlo­vákia és az NDK hiányzik. Az idei első árucseremeg­állapodás a napokban szüle­tett Lengyelországgal. A tavalyihoz hasonló áru­kait kérünk most is tőlük. Az elmúlt évben jelentős meny- nyiségű — 10 ezer tekercs — virágkötöző, illetve dekorá­ciós szalagra volt szüksé­günk, ezt ugyanis idehaza senki sem gyártja. Kértünk fém és műanyag mechanikai játékokat, bébicipőt, robot­gépet és mindenféle apró, de nélkülözhetetlen haszná­lati tárgyakat. Rendeltünk a jó minőségű ólomkristály vázákból, bonbonierekből, hamuzókból, poharakból és a legfrissebb divatot köve­tő bizsukból. A bizsuk gar­nitúrában fogynak leginkább, ezért háromezer darab nyaklánc, fülbevaló, karkötő érkezik majd, a nők legna­gyobb örömére. Mindezekért mi kozmetikumokkal, linó­leummal, szőnyegekkel, posz­terekkel és élelmiszerfélék­kel — például üdítővel, nu­gáttal — fizetünk nekik. A lengyelekkel lebonyolí­tott árucsere értéke is ha­sonló lesz a tavalyihoz, meg­közelítőleg 410 ezer rubelnyi. A pontos árak még nem tisz­tázódtak az űj rubelszorzó és az itthoni árváltozások mi­att. A teljesítés határideje június 30., kivéve a szezon­jellegű árukat; szezonjelle­gű áru az az ezer ródli, illet­ve néhány száz korcsolyacipő, melyet Lengyelország az 1987-ben kötött szerződés alapján még a télen szállít majd nekünk és a 15 ezer napszemüveg, amely tavaszra érkezik megyénkbe. Hogy milyen árucikkeket kapunk a Szovjetunióból, Bulgáriából és Romániából, az csak február végén dől el, az egyeztető tárgyaláso­kon. A Szovjetunióból első­sorban míjszaki cikkekre lesz szükségünk, hűtőszekrényre, mosógépre, rádióra, Bulgári­ából befőttekre, konzervek- re, Romániából pedig a na­gyon keresett konyhabúto­rokra, étkezőasztalokra. (bartha) A Papíripari Vállalat nyír­egyházi gyárának ajánlatára azonnal kedvezően válaszol­ták a jánfcmajtisi Dózisa Tsz vezetőd. Hűtőházuk (kihasz­nálatlanul állt, alig egyne­gyedlében tároltak almát. Rá­adásul gondot okozott a itsz- neik a munkaerő elhelyezése. Miivel a nyíregyházi gyárral már korábban szerződésiben álltak, kézi kikészítésű papír­zsákot szállítottak, az ajánlat jókor érkezett. — A hűtóhózat 3,5 millió forintért alakítottuk át — magyarázza Suba Ferenc, a dobozüzem vezetője. — Kis­kunhalasról kisteljesítményű gépeket ’szállítottak Nyíregy­házára, amelyeket ide helyez­tek ki. A zsáküzem megszűnt, he­lyiét a doibozgyáríás vette át. Ötvenötén kezdték meg a bérmunkát, zömükben tsz- dolgozók, aik’i’k a háztáji gaz­dálkodás mellett vállalták a két műszakot. Legelőször kéthetes átképzésre Kiskun­halasra utaztak a gépkezelők. Egyelőre ez kevés volt, hi­szen a jánkmajtisiafc koráb­ban nem végeztek ipari mun­káit. Ezúttal a halasi gyár se­gített, négy (szakembere egy hónapra 1 eköltözött a szat­mári térségbe, ahol tovább folytatták a betanítást. Tavaly áprilisban kezdő­dött a dobozok gyártása. A * programokat, az alapanyagot a nyíregyházi gyár adta, amely a szerződéseket is kö­ti. A kész dobozokat, tavaly ezer tonnát, a tsz tehergép­kocsival szállítja a megren­Jánkmajtisi munkalehetőség SÓ, ÜZEMANYAG Enyhe tél — megtakarítások delőnék. A fuvarozás is be­vételt hoz a 'tsz-mek. 1986-han 15 millió forintos termelési érték mellett folya­matosan 3,5 millió nyeresé­get utaltak át ia Dózsa Tsz- nek. Idén a termelési értek várhatóan 1400 tonnára emel­kedik. A megyeszékhelyen elmondták, hogy normanöve- kedést várnak az üzem dol­gozóitól. Hia a kapacitást nö­velni tudja a tsz melléküzem- ága, akkor más termékeik gyártását d-s kihelyezik Jánk- májtisra. Ezzel mindkét fél jól jiár. A nyíregyházi gyár kihasználja gépeit, kis szé­riáiban különböző dobozokat gyárthat, ia jánkmajltisiak munkalehetőséghez, a rtsz bevételhez juthat és nem áll kihasználatlanul a hűtőház. A kedd délutáni sűrű hó­esésben úgy tűnt, valóban megérkezett a tél. Csalód­tunk. Szerdán reggelre már újra olvadni kezdett, s a hó ropogása helyett csak a víz­tócsák loccsanását hallhat­tuk. A kedd éjszakai órákban a Nyíregyházi Közúti Igazga­tóság a megindult olvadás gyorsítása végett húsz sószó­ró géppel indult a főutaikra. A két-három centiméteres hó rövid időn belül eltűnt, s reggelre feketék voltak ,az utak. E néhány óra alatt ös­szesen 52 tonna sőt és 14 köb­méter homokot szórtak ki. Az alsóbbrendű utakról egy^ szárnyú hóekével tolták le (a havat. ' A szokatlanul enyhe tél­ben — az előző évekhez ké­pest — lényegesen kevesebb munkájuk volt a közúti igaz­gatóság szakembereinek. A korábbi évek hasonló idősza­kában átlagosan 6 ezer tonna sót szórtak ki. Ezzel szemben az idén februárig mindössze 1300 tonna került az aszfalt­ra. Ez is főleg a hidegebb, hajnali órákban, hogy meg­szüntessék a lefagyott útsza­kaszok síkosságát. Mivel a hótoló és sószórógépek beve­tésére is elvétve volt szük­ség, így az üzemanyag-költ­ségen 3 millió forintot spó­rolhattak meg. Mindent ösz- szevetve az idei enyhe tél — eddig a korábbi évekhez vi­szonyítva — 7—8 millió fo­rinttal volt „olcsóbb” a Nyíregyházi Közúti Igazgató­ság részére. (ks) Előadások, kiállítás, könyvvásár Február: mezőgazdasági kőnyvhéuap Takács Károly és Togyer Jézsefné a kürollógépen mé­retre szabja a dobozokat. A mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyitóját rendezik meg február 5-én 14 órától Nyíregyházán a Móricz Zsigmond Megyei^ és Városi Könyvtár nagy-' termében. A megnyitót kö­vetően előadások hangza­nak el. Lesz szó többek kö­zött a könyvhónap szere­péről, a szőlészet-borászat fejlesztésének lehetőségei­ről, Szabolcs-Szatmár me­gye mezőgazdaságáról és kistermeléséről. A megnyitó alkalmából a Bessenyei könyvesbolt a könyvhónapi újdonságok­ból, valamint a Nyírség Konzervipari Vállalat pro­paganda anyagaiból és ter­mékeiből összeállított ki­állítás tekinthető meg. A helyszínen könyvvásárt is rendeznek. [ XLV. évfolyam, 29. szám ÁRA: 1,8» FORINT 1988. február 4„ csütörtök Doboziizem a híitfiházbai

Next

/
Thumbnails
Contents