Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-27 / 49. szám

K«let-M«gy*roraiíg 1988.február 27. I Ólomüveg-készítők. Ma már ritka foglalkozásnak számít az üvegfestés, ólom- üveg-Jkészítés, pedig a mű­emléki helyreállítások során gyakran kell pó­tolni az épületek, templomok színes üvegablakait. A budapesti Üve- I ges és Építő­ipari Szövet­kezet üvegfestő és ólomüvegezö részlegében egy­aránt készülnek e régi műremekek pótlá­sa és a bútoripar szá­mára. főleg a kolóniái bú­torokhoz ajtók, díszítések, egyedi dísztárgyak. (MTI foto) Falun nagyobb az ütem Ha elődeinknek elmondhatnánk, hogy a megyében mindössze három emberre jut egy lakás, biztosan hitetlen- kedve csóválnák a fejüket, milyen jó dolgunk van. Ha meg­nézünk egy statisztikát a lakásellátásról, -gazdálkodásról, abban az szerepel; megyénk lakásellátotsági helyzete még mindig kedvezőtlen. A 100 lakásra jutó lakosok száma or­szágos átlagban 273, a megyei mutató 296. Nézőpont kérdése tehát, hogyan ítélünk, tény azon­ban. hogy akinek nincs laká­sa, annak csak egy nézőpont­ja lehet, minél hamarabb saját otthont! Egyre nagyobb teher A gond, hogy a lakás meg­szerzése, felépítése egyre na­gyobb terheket jelent. Ezt igazolja, hogy talán a felsza­badulás óta először nem épült annyi lakás, amennyi a tervekben szerepelt és ez elő- rejelzi azt is, hogy az ötéves terv végére sem lesznek a megyének olyan szép adatai, mint a korábbi időben vol­tak. És most nemcsak a la­kásoknak valamilyen fajtá­jából épül kevesebb, hanem szinte mindegyik fajtából. A múlt évben egyedül az OTP tett ki magáért; a ter­vezett 416 helyett 460 lakást építettek, de a tanácsi laká­sok száma már 53-mal volt kevesebb. Fele annyi lakás­szövetkezeti ház épült, mint amennyi a tervben szerepelt, a családi házak száma pedig 428-cal lett kevesebb. Így állt össze a végeredmény; a ter­vezett négyezer helyett 512- vel kevesebb épült. Városban kevesebb Történt még valami 1987- ben, ami korábban ismeret­len volt; a városokban elő­ször csökkent a lakásépítés üteme, a falvakban pedig több épült, mint amennyi a megelőző időszakokban. (1986-ban például Szábolcs- Szatmár városaiban több mint kétezer lakás épült, ta­valy pedig mindössze 1400-ra adtak használatbavételi en­gedélyt.) A legnagyobb csök­kenés Nyíregyházán volt, ahol 1986-ban 1239, tavaly pedig 834 lakásba költözhet­tek be. Mátészalkán és Kisvárdán is jelentős a csökkenés, Nyír­bátorban pedig csupán az előző évről áthúzódó 16 la­kást fejezték be, mert a vá­ros 87-es tervébe megalapo­zatlanul került 22 lakás épí­tése. Záhonyban pénzügyi gondok gátolták a szociális bérlakások építését, Csenger- ben a kisiparosok álltak jó ideig az építkezéssel, de za­varta a kivitelezést, hogy több bonyolító volt, mint amennyire szükség lett vol­na. Az OTP átadott a taná­csoknak 275 lakást, s még így is 460-at értékesíthetett. Gond azért náluk is volt; Nyíregyházán nem sikerült átadniuk az erdősori lakáso­kat és ha számban pótolta is azt az Örökösföldön pluszban felépített 87 lakás, az igény­lők egy része csalódott ma­radt. Csökkent a lakásépítő szövetkezetek részesedése a megye lakásépítésében. Ta­valy Í69 lakás helyett 87-et építettek fel, ebből Nyíregy­házán 127 helyett mindössze 63 lakás készült el. Anyaghiány, áremelés Nem számított rá senki, hogy mintegy ' 400 családi házzal épült kevesebb a ter­vezettnél. A visszaesés egyik oka, hogy a tanácsok egy ré­szénél — különösen Nyíregy­házán és Kisvárdán — nem volt tervszerű a telekgazdál­kodás, nem tudták folyama­tosan kielégíteni az igénye­ket. Zavarta az építkezést az anyagok hiánya, az áremelés is. Nem lesz könnyű helyzet­ben idén sem az építkezni, vagy lakáshoz jutni szándé­kozó, hiszen az árak nagyon magasak. Mivel azonban a lakásokra szükség van, a ta­nácsoknak célszerű volna új­ból áttekinteni eddigi gya­korlatukat, s olyan támoga­tásformákat kidolgozni, ame­lyek jobban igazodnak a csa­ládok változó jövedelméhez, másrészt megfelelő telekvá­laszték kínálásával célszerű lenne ösztönözni. Balogh József Tiszavasvári: lakásszövetke­zeti házak (elek) ELÍTÉLTÉK AZ ÁLARCOS RABLÓKAT A bűncselekménysorozat 1987. január 6-án kezdődött, amikor három dombrádi fia­talember. a 20 éves Lakatos János és Sándor Imre, vala­mint a 18 éves Molnár Sán­dor elhatározta, hogy az éj­szaka folyamán egy idős testvérpártól, V. Káróíytól és Jolántól rablással szereznek pénzt. Tervüknek megfelelő­en késő éjszaka bemásztak a kerítésen az udvarba, majd az egyik ablakot kifeszítet­ték. és behatoltak a lakásba is. Kutatni kezdtek az első szobában, de pénzt nem ta­láltak. Álarcban Fejükre nejlonharisnyát húztak és átmentek a háló­szobába, ahol időközben a testvérpár a zajra felriadt. Az elkövetők lenyomták őket az ágyra és fenyegetőzések közepette pénzt követeltek tőlük. Nyomatékül Sándor Imre kést vett elő, és azt V. Károly feje mellett az ágy­neműbe szúrta, míg Jónás Sándor az asszonyt ütötte arcul. Az idős emberek nem mertek ellenállást tanúsíta­ni, tűrték, hogy a rablók megtakarított 10 ezer forint­Márciustól kockás is pA A TAXI I A h‘r m*r meKje*ent lapunkban: a " • Szabolcs-Volán ezentúl nem üze­meltet Nyíregyházán taxit, helyette azonban a budapesti székhelyű Főtaxi telepit gépkocsikat a megyeszékhelyre. — Túlzás volna azt állítani, hogy minden érintett egyöntetű lel­kesedéssel fogadta volna a változást. . Leginkább a kisiparosok hangoztatták fenntartásai­kat: erről tanúskodnak ' a KIOSZ nyíregyházi fuvaro­zói alapszervezete titkárá­nak, Kiss Sándornak a sza­vai : Csődbe megy? — Nem tudom, szükség van-e arra, hogy a kétszáz­ötven — kisipari engedéllyel rendelkező — taxis mellé to­vábbi harmincat leköltöztes­Megszült a lapátos vetés Aligha van még egy olyan fontos élelmisze­rünk. mint a kenyér. Ezért is kíséri a szokásos­nál nagyobb figyelem a Mátészalkai Sütőipari Vál­lalat csengeri üzemének tevékenységét, mely a nagyközségen kívül to­vábbi huszonhárom ha­társzéli kistelepülés ellá­tásáért felel. A csengeri üzem életé­ben a nyolcvanötös esz­tendő hozta a nagy fordu­latot, akkor született meg az új épület, s álltak munkába a korábbi nehéz fizikai munkát háttérbe szorító korszerű gépek, berendezések. Megszűnt a lapátos vetés, elkészült az áthordókemencc, s auto­mata dagaszthatta a tész­tát. Igaz, kezdetben ke­vés volt a gépek kezelésé­hez szükséges szakember, s ez néha minőségi prob­lémákhoz is vezetett, de időközben megszűnt a gond: ma már az üzem termelő dolgozóinak fele szakmunkásbizonyít­vánnyal rendelkezik. Na­ponta hetvenöt mázsa ke­nyeret készítenek, s 15 ezer darab süteményt, melyeknek értéke tavaly meghaladta a huszonhét­millió forintot. senek a városba? Itt. ahol megoldott az ellátás, vizs­gálni kellett volna, hogy azok. akik a Főtaxihoz lép­nek be. meg tudnak-e majd élni. Szerintem két hónap múlva csődbe megy ez a vállalkozás. Azt sem tudom, hogy hova állnak majd be, mert február 20-tól bérbe vettük — kocsinként 320 fo­rintért — a taxiállomásokat. (Még nem írtuk alá ezt a megállapodást, de így lesz.) Egyébként is a Főtaxi ma­gasabb tarifával dolgozik, mert ÁFA-kötelesek. mi pe­dig nem. Nálunk nyolc fo­rint az alapdíj, hét a kilo­méterdíj és két forint a vá­rakozás. Ha valaki ettől ma­gasabb árakkal dolgozik kö­zülünk, az nem jogszerű. (Jó tudni! — A szerk.) A városi tanács elnökének általános helyettese, Koncz Imre szerint, miután külön standot nem igényel a Fő­taxi, így az az álláspontjuk, hogy amennyiben tisztességes konkurencia alakul ki, s ez jobb ellátáshoz vezet, azzai csak jobban jár a város. Ezek után meglepő volt Kiss Sándor állítása, hogy kibé­relték az összes drosztot, hi­szen akkor tényleg nem len­ne helyük a piros-fehér koc­kás kocsiknak. Kovács Ist­ván, a műszaki osztály veze­tője azonban elmondta, hogy a KIOSZ alapszeryezetének valóban volt ilyen jellegű •kérelme, de a tanács ehhez nem járult hozzá! Hegyi Géza. a'Főtaxi for­galmi igazgatója'; tehát már tényként közölhette, hogy március elsejétől Nyíregyhá­zán is igénybe vehetjük szol­gáltatásaikat. Húsz Ladával —. A .tanáccsal és . a .párti- szervekkel I egyeztetve . (jön-, töltünk így. Az a törgkvé-! sunk, hogy azqkqn, á terűié-' , tgken. . ahol münkáhélygon- _ dek jelentkeznek, s biztosí­tottnak látszik a vállalat gaz- ' daságos tevékenysége is. ki- rendeltségeket létesítsünk. ; Természetesén csak akkor, ha erre igény van. Egyelőre húsz Ladával indulunk Nyír­egyházán. de a későbbiekben ez felfuthat harmincra is. Mindegyik gépkocsinak lesz egy fő- és egy mellékállású vezetője. A részletekről a szerda délutáni utolsó egyeztető megbeszélés után Both Gyu­la, a Főtaxi osztályvezető- helyettese és Szabó János, a nyíregyházi , kirendeltség vezetője tájékoztatott. A Szabolcs-Volánnak mind a tíz taxisa úgy döntött, hogy folytatja munkáját a piros- fehér kocsikkal, sőt régi ta­xisok is. akik időközben más munkakörbe kerültek, csat­lakoztak hozzájuk. Egyelőre a húsz főállású gépkocsive­zetővel kezdenek, s április­tól a. mellékállásban dolgo­zók Js a volán mögé ülnek. Marad a régi, 11-555-ös hí­vószámuk, a diszpécserköz­pontnak pedig a Hatzel té­ren. az ATI épületében bé­relnek helyiséget. (Itt intézik egyébként az autókölcsönzést is.) És éjjel-nappal az uta­zók rendelkezésére állnak. Arra a kérdésre, hogy nem lesz-e sok ennyi taxi a vá­rosban. Both Gyula így fe­lelt: Ne csak a központban — Nyíregyházán központ - szemléletű a taxizás. Főleg az ül be, aki előre elhatá­rozta, vagy éppen telefonkö­zeiben van, pedig a fuvarok döntő többsége nem ilyen. Kínálni kell magunkat. Ezért is tervezzük, hogy megnéz­zük. a város melyik részén lenne célszerű néhány állá­sos állomást létrehozni, hogy ott lehetőleg mindig legyen legalább egy kocsi. '• * (A Főtaxi elképzeléseiben szerepel például egy-eg.y örökösföldi és jósavárosi ál­lomás létesítése is.)" ’ - ­Szabó János (aki úgy lesz a 'kirendeltség vezetője, hogy közben fuvarozza az utaso­kat* is) elmondta, hogy nem kell sajnálni őket. Jóval ked­vezőbb feltételekkel dolgoz­nak majd új cégüknél, mint a réginél tehették, s abban is biztos, hogy elférnek majd egymás mellett a kisiparo­sokkal. Azt pedig már csak az új­ságíró teszi hozzá, hogy .réá- mélhetőleg a konkurencia­harc kizárólag törvényes, be­csületes formában ríyilvánul meg. s ennek nem hogy ká­rát. hanem hasznát _ látja majd az utas, ha sietős a dolga. Papp Dénes Kés volt a nyomaték ( Országosan is párját ritkító nagyszabású bűnügyben hozott ítéletet a napokban a Kisvárdai Városi Bíróság. jukkái távozzanak a lakás­ból. A sikeren felbuzdulva Jó­nás Sándor április 20-án ön­állósította magát. Ittas álla­potban ment be a nyitva fe­lejtett kapun és bejárati aj­tón Á. Sándor lakásába, ahol a tulajdonost alvás közben lepte meg. Hogy fel ne is­merjék, pulóverével eltakar­ta az arcát, majd felébresz­tette az idős férfit és pénzt követelt tőle. . Arcul ütötte, majd zakójának zsebéből ki­vett 1700" forintot és kiszakí­totta az öreg láncos zsebórá­ját is. Álrendőrök Az eredményes rablások­ról többen szereztek tudo­mást. így a büntetett előéle­tű 27 éves Csikós Andor és öccse, az ugyancsak bünte­tett 22 éves Csikós Sándor is. Június 10-én felkeresték La­katos Jánost, és megbeszél­ték, hogy rátörnek az egye­dül élő kilencven éves Sz. Pálra. Az éjszaka folyamán bemásztak az udvarra, áramtalanították a lakást az automata kikapcsolásával, majd kifeszítették az abla­kot, és behatoltak a szobá­ba. Felkeltették a férfit, aki segítségéit kezdett kiabálni. Csikós Andii* ekkor , az ágy­ra nyomta és rongydarabok­kal megkísérelte betömni a száját. Dulakodás közben társai megtalálták a húsz- ezér forintot tartalmazó pénztárcát, ezért gyorsan tá­vozták a lakásból. Alig egy héttel később ugyanezek az elkövetők N. Györgynél akarták kifoszta­ni, Letörték a kamraajtó la­katját, s .egy csípőfogot vetí­tek magukhoz, ezzel kezdték feszegetni a lakás ablakát. Az asszony felébredt, vil­lanyt gyújtott, de a kintiek gyorsan kikapcsolták az au­tomatát. Megnyugtatáskép­pen beszóltak az ajtón ke­resztül, hogy a rendőrségtől jöttek. Az asszony azonban nem hitt nekik, menekülni akart, ezért kiszaladt az ud­varra. Támadói utánafutot­tak, elbuktatták, majd von­szolni kezdték a földön, köz­ben Lakatos János a csípő­fogóval bántalmazta is. Sze­rencsére a segélykiáltásokat meghallották a szomszédok, így a rablóknak menekülni­ük kellett. Az ítéletek A nyomozás során fény derült arra, hogy Lakatos János többször követett el lopást is: 1986 áprilisában A. István lakásából 11 500 fo­rint készpénzt tulajdonított el, valamint ötezer forint értékben szerszámokat. Csi­kós Sándorral közösen pedig két alkalommal törték be a dombrádi tsz egyik raktárá­ba, ahonnan 40 liter pálin­kát vittek el. A Kisvárdai Városi Bíró­ság Lakatos Jánost halma­zati büntetésül 8 év, Jónás Sándort 6 év, Csikós An­dort, mint visszaesőt 5 év, Csikós Sándort mint külö­nös visszaesőt 7, Sándor Im­rét, mint többszörös vissza­esőt szintén 7 év fegyház­büntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Dr. Barabás Bertalan ügyész Lakásmérleg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents