Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
1988. február 27. Kelet-Magyarország I KÉMIAI LABORATÓRIUMI FELSZERELÉSEKET készítenek az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi Universil Gyárának labortechnikai részlegében. A múlt évben 90 millió forint értékű eszközt gyártottak bel- és külföldi megrendelésekre. A képen: Harcos Akosné az üvegeszközök hőkeze lésének minőségét ellenőrzi, (császár) MEGKÉRDEZTÜK: Mit szólnak a béradóhoz? A napokban egy híradásban arról számoltunk be, hogy hiába termelt eredményesen a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat, mert a tervezettnél kisebb nyereség miatt olyan magas béradó kifizetésére kötelezték, amely veszteségessé teheti. A végső döntés még nincs meg, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól kértek felmentést, mert önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Azonban ez a tény mindenképpen felborzolta a vállalati kedélyeket, kihatással lehet az idei gazdálkodásra is. Tolnai Istvánt, a vállalati szakszervezeti bizottság titkárát kérdeztük a véleményekről. — A múlt hét végén a vállalati szakszervezeti bizottság megtárgyalta az idei tervjavaslatot. Fő hangsúlyt kapott — éppen a szocialista piacon a szerződésikötések bizonytalansága miatt — a belföldi piac bővítése, új termékek gyártása. — A Tajga lakókocsik, Illetve a Vahta komplexumok gyártása indult meg későn' tavaly. A béradó nem azért következett be, mert közben csak „alibi” termelés folyt a gyárakban? — Dolgoztaik az embereink júliusban és augusztusban is, csak sokkal alacsonyabb hatékonyságú, kevésbé jövedelmező munkán. A bajt ez okozta. A vállalati számítás szerint ugyanis több, mint kétszeres lett volna a nyereség, ha időben megindul ezek gyártá— Az idei kilátások? — Az éves termeléshez 90 százalékban szerződésekkel rendelkezik a vállalat. Továbbra is nagyarányú a szocialista export —■ 745 millió forint az értéke —, azonban most nem kell várni az engedélyekre, így zavartalan a termelés. — A vezérigazgató azt is mondta lapunknak, ha nem sikerül a béradó miatti mentességet megkapni, akkor az idén néhány tucat embert el kell bocsátani a Mezőgéptől. Mi erről a szakszervezet véleménye? — Állásfoglalásunkban leszögeztük, hogy erre csak a legvégső esetben kerülhet sor, mindenképpen szükséges az adott gyáraiknál a helyi (társadalmi és politikai szervekkel egyeztetni. Egyébként — a hatékonyabb munka érdekében —, számolunk kisebb mértékű, mintegy kétszázalékos létszám- csökkenéssel, de ez a természetes fogyásból adódik, hogy a távozók helyébe nem vesznek fel új embert. — Béremelésre számíthatnak a vállalatnál? — A jelenlegi körülmények között csak a szabályozók áltál engedett 2,5 százalékos emelést tudjuk megvalósítani. Véleményünk szerint ezt április elsejétől volna jó végrehajtani. L. B. NYITOTT A VASÚT Szerviz mindenkinek Az üzleti jelleg élénkülését jelzi, hogy a vasút is nyitott, kihasználja szolgáltatási lehetőségeit. A záhonyi üzemigazgatósághoz tartozó gépesített rakodási főnökségen ezentúl bárki jelentkezhet, hogy elromlott autóját javítsák meg, készítsék fel vizsgára, végezzék el a különböző diagnosztikai méréseket. Az üzemigazgatóság mintegy 130 különböző gépjárművet üzemeltet. Köztük vannak azok az autóbuszok, amelyekkel a munkásokat szállítják, de található mikrobusz, mentő és autódaru is közöttük. Mivel a szakosított szervizek messze találhatók, valamint a javítási árak is emelkedtek, ezért alakítottak ki mintegy 15—16 millió forintos költséggel egy új javítóbázist, miközben felújították a régi műhelyeket is. Közel hatvan szakember foglalkozik a gépek javításával, köztük nyolcnak technikusi bizonyítványa van, hatan megszerezték a mesterszakmunkás-okle- velet. Beszerezték a különböző bemérő eszközöket, így van adagoló beállító próbapadjuk, fékhatásmé- rő berendezésük, gépesítették a gumiszerelést, elvégzik a kerekek centíro- zását. A szerviz kialakítása után derült ki, hogy mindig van annyi szabad kapacitás, amelynek révén külső megrendelőknek — magánosoknak és közieteknek egyaránt — is dolgozhatnak. A közelmúltban ezért külön bejáratot, ügyfélfogadó helyiséget alakítottak ki. A szerBátyi József és Toldi Zoltán szerelők fékerőméréshez készülnek fel. viz létesítését azért is támogatták, mert helyben még magánjavító sincs, a legközelebbi műhely Kisvárdán található. így viszont a záhonyiaknak — vagyis főként a vasutasdolgozóknak — nem kell távolra utazniuk, helyben megkapják a szolgáltatást. L. B. MOZAIKOK ——K'nvqrdón \ „Mi is megöregszünk egyszer...” Nyugdíjassegély kötvénykamatból A hírre sokan felkapták a fejüket: a Kisvárdai Városi Tanács Költségvetési Üzemének szakszervezeti bizottsága a múlt év őszén nyugdíjasokat segélyezd alapot hozott létre. De jól mehet ennek a cégnek! — vélekedhet az idegen, hiszen másutt az aktív dolgozók szociális igényeit is csak nagy nehézségek árán képesek kielégíteni. Vajon honnan teremtették elő a pénzt a várdaiak, egyáltalán, honnan jött az ötlet. hogy az üzemtől már rég elbúcsúzottakon segítsenek? Nem elég a mostani dolgozók baját orvosolni, miért kellett még a nyugdíjasok gondját is a nyakukba venniük? Kérdések, melyek válaszai sokakat érdekelnek. Megmaradt pénzből Lengyel Szabolcs, az üzem igazgatója csendesen derül az iménti, csöppnyi kétkedéssel vegyített , kérdéssoron, s látszik, nem először várják tőle a feleletet. — Tisztázzuk rögtön az elején, az alap létrehozásával fikarcnyit sem kerültek hátrányba a ma is aktív dolgozóink. Már hosszú ideje, 250—300 ezer forintot helyezünk el évente a lakástámogatási alapunkba, tavaly fordult első ízben elő, hogy ezt az összeget nem használtuk fel. Mi legyen hát a megmaradt pénzzel? Áthozhattuk volna persze erre az esztendőre is, de egy gyors közvélemény-kutatás alapján kiderült, az idén sem lesz szükség a múlt évivel együtt immár félmilliós keretre. Ekkor döntött úgy a szakszervezeti bizottság, hogy létrehozza a nyugdíjasokat segélyező alapot. Kiegészítették azt a tavaly elvégzett társadalmi munka révén befolyt 30 ezer forinttal, s így immár kereken 300 ezer forint állt az öttagú kuratórium, azaz a nyugdíjas érdek- védelmi bizottság rendelkezésére. — Nem félnek, hogy a 300 ezer forint előbb-utóbb elfogy? — Annál nekünk azért több az eszünk, hogy ezt az összeget porciózzuk — magyarázza a bizottság egyik tagja. Nagy Sándorné. — Szétnéztünk a piacon. s megfelelő kamatozású kötvényeket vettünk érte. Azok kamatjából támogatjuk a rászorulókat. Jelenleg nyolc, igen alacsony nyugdíjjal rendelkező, s nagyon nehéz helyzetben élő egykori dolgozójukat segítik eképp — tudom meg az igazgatótól, a szomszédos Pap felé autózva. E faluban találjuk többek között az egyik segélyezettet, s az egyik kuratóriumi tagot. Eszenyi Józsefet, aki maga is az egyik legfőbb támogatója voll a tervnek. Hagyomány alapján Általános iskolát építenek itt a költségvetési üzem dolgozói. s miután Eszenyi Józsefet nehéz előkeriteni a sok terem valamelyikéből, a harminc, negyven év körüli munkatársait kérdezem: — Mi a véleményük a nyugdíjasalapról? — A mi apáink is öregek, s látjuk, milyen kevés pénzből kell megélniük — teszik félre rövid időre a malteros- kanalat. — Igaz, ők még azért bírják magukat, eldolgozgatnak a kertben, de akik leestek a lábukról...!? Eszenyi József, ötvenhét éves asztalosmester harminc esztendeje dolgozik a mai munkahelyén, s hallja, a nálánál jóval fiatalabb társai szavait. Elégedetten nyugtázza fiai ..nyilatkozatát', s csak annyit tesz hozzá csendesen : — Mi is megöregszünk •egyszer. Ne adja az Isten, hogy efféle támogatásra szoruljunk ... azért jólesik ott belül, hogy megroggyanván sem marad egyedül az ember. — Miképp döntötték el, ki részesüljön támogatásban? — Nálunk már jó ideje nagy hagyománya van a nyugdíjastalálkozóknak. Most, a decemberi összejövetelen is láttuk, ki szorul a segítségre. Meg hát. rendszeres a kapcsolat az öregekkel, s már korábban is tudtuk, ki éldegél meglehetősen szegényesen. Gyarapítják is Olvasom az alapító okiratot, s benne az érdekvédelmi bizottság tagjainak feladatait. Kísérje figyelemmel az üzemből nyugdíjba ment dolgozók sorsát, mérje fel a segélyre szorultak számát, azok egészségi állapotát, s mindezek figyelembe vételével tegyen javaslatot, hogy folyamatos, vagy eseti segéÁ hírős város Fantasztikusan érdekes dolog, ha az ember saját hazájának egyik legszebb városát, — ha némi késedelemmel is — megismeri. Nos, ezt történt Szegeden néhány nyíregyházi és sza- boics-szatmári emberrel, akik a nemrég sokmilliós költséggel megépült Forrás gyógyüdülőben — egész nagy csoport jugoszláv vendéggel együtt — szentelték napjaikat egészségüknek. Külön lecke a város történetéből a sugárutak neve. Petőfin kívül Kossuth Lajos is kapott nagy sétányt, nem beszélve József Attiláról, aki itt irta legszebb ver« seit. A környék pedig még izgalmasabb. Dorozsmán kívül — mely szélmalmáról „nótás” — itt van a határban hazánk legmélyebb pontja, mindössze 27 méterrel a tengerszint fölött. Ennek köszönhető, hogy hazánk leghasznosabb gyógyvize itt tört fel. Vizét még az utcán is isszák, meg ablakon keresztül vásárolják a város vendégei. Már a római birodalomnak itt volt egy fontos katonai bázisa, az Erdélyt és a Dunántúlt összekötő úton, melynek szerepe megmaradt azzal, hogy itt volt Attila hun fejedelem főhadiszállása a határban. A bolgár és avar birodalmak fontos városa lett, mely megmaradt évszázadokig a só- és arany- szállitás biztonságos csomópontjául. Az avarokat bukásuk után mi magyarok is befogadtuk. ★ A Szegedi Nemzeti Színház műsorát nézve is ráébred az ember, hogy az itteni közönség igényes. Itt mutatták be februárban a Nagy Színpadon Verdi Othellóját, Borodin Igor hercegét és a Jézus Krisztus szupersztár című művet, a Kis Színpadon pedig Rossini házassági szerződését és a neves jugoszláv Kresan „Díszvacsora a temetkezési vállalatnál’* című modern remekét. De ittléte alatt irta legjobb verseit József Attila és Petőfi nevét őrzi a közeli Petőfi- száltás, az utcák, terek neve. És az egészség? Lapunk olvasói is láthatták a valószínűleg legidősebb hazánkfiát, a Nyírmadán született Bakti Ferencet százkette- dik születésnapján, aki nem szed gyógyszereket és szemüveg nélkül nézi a tévét, meg a könyvek betűit. De énekelt egy műsorban egy 89 éves bácsi is. És a gyógyvíznek köszönhető az is, hogy a város világhírű fű- vészkertjében láthatók öt világrész legszebb pálmafái, akváriumaiban pedig a neves vízi állatok tömege. Varga Mátyás díszletei és a Móra Ferenc Emlékmúzeum néznivalói felejthetetlenek, GNZ iyezést tart-e indokoltnak. Az alapszabály kimondja, hogy az alapítvány nyitott, vagyis bármikor, bármilyen felajánlással növelhető an - nak összege. — Mennyit kapnak ma a rászorulók? — Most havonta háromszáz forintot — felel az igazgató. — Tudjuk, ezzel gyökeresen nem tudunk javítani volt dolgozóink életén, de higgye el, akinek háromezer forint a nyugdíja, ennyinek is örül. S mi reméljük, később szaporíthatjuk majd a nekik szánt forintokat. — Hogyan? — Számítunk a különféle társadalmi munkákból befolyt összegekre, a KISZ-esek felajánlásaira, végrendeletekre ... S arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy jelenleg is mintegy kétmillió forintunk van kint a Jakás- építkezőinknél. Ök tisztességgel törlesztik a kölcsönt, tehát az alap feltöltése innen is biztosított. Pap főutcáján, egy öreg, de szépen rendben tartott ház ajtaján kopogtatunk. Kovács Balázs, a gazda, a költségvetési üzem régi dolgozója a konyhában fekszik. Felesége mondja neki: — Tudod, ki van itt? Lengyel Szabolcs, az igazgatód Kovács Balázs boldogan mosolyog, csak a keze im- bolyog tétován. Meggyengült a szeme, csak árnyékokat lát. — Köszönöm a pénzt.. nagyon köszönöm. Nem zavarjuk a két férfit, hadd beszélgessenek. Mi a háziasszonnyal nézünk szét a portán. Ha napszámost hívunk... — Ó, nem is gondoltunk mi arra. hogy rászorulunk erre a kis segélyre. De az uram már több mint tíz éve rokkantnyugdíjas, gondolhatja. mennyi kell csak gyógyszerre kettőnknek. S annyira drága lett minden! Van itt ez a néhány almafa a kertben. Ha napszámost h í - vünk, ötszáz forintot is elkér néhány órára. De. hogy manapság csak úgy ingyen háromszáz forintot adjanak az embernek ...!? Mondanám, hogy a mai eredményekben benne van azért az ö urának is a munkája, de minderre már csak később, a búcsú után gondotok. Ez a legkevesebb. Sokkal nagyobb baj ennél, hogy akik igazán tehetnének a rászoruló nyugdíjasokért — tisztelet a kivétetnek — eszükbe sem jut hasonló megoldás. Balogh Géza
