Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
Államtitkári kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — 1988. március 1-jei hatállyal — Bánfalvi Istvánt szociális- és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá; dr. Varga Miklóst környezetvédelmi és vízgázdálkodási minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Németh Miklós az NSZK-baa tárgyalt Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára február 23-tól látogatásit tett a Német Szövetségi Kjg- társasógiban. Az MSZMP képviselőjét fogadta Helmut Kohl szövetségi kancellár. Megbeszélést folytatott 'továbbá Franz Josef Strauss bajorországi és Lothar Späth baden-würtembergi tartományi miniszterelnökkel, és más vezető személy iség eflctoel. A szívélyes légkörű megbeszéléseken ikiülönös hangsúlyt kapott a két ország közötti gazdasági együttműködés elmélyítése. Részletesen kitérték a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésére és nyugatnémet működőtöké magyarországi bevonásának előmozdítására. Középiskolás matematikaverseny Az Ambrózy Géza megyei középiskolai matematikaversenyt idén első ízben rendezte meg a Bolyai János Matematikai Társulat és a megyei Pedagógiai Intézet. Az első fordulóban 650 diák versenyzett, közülük évfolyamonként tízen jutottak a döntőbe, amelynek eredményhirdetését pénteken délután tartották Nyíregyházán. Az 1—3. helyen végzettek öt középiskolából kerültek ki: a nyíregyházi Krúdyból, Zrínyiből, Vásárhelyiből, Széchenyiből és a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumból; a legjobbak többsége a tehetséggondozó szakkörökben tűnt ki eredményeikkel. Az évfolyamonkénti győztesek: elsősök: Mikulás Imre, Barabás Gyula, Veisz Róbert. Másodikosok: Botrágyi Tibor, Szabó Tibor, Eiben Péter. Harmadikosok: Medve Zsolt, Mándi Tibor, Donka Beáta. Negyedikesek: Antalóczy Ferenc, Pituk Andrea, Kőrössy Attila. A Bolyai Társulat és a Pedagógiai Intézet, valamint a család ajándékát Ambrózy Pál, a névadó matematikus fia — a Központi Meteorológiai Intézet igazgatója — adta át. XLV. évfolyam, 49. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1988. február 27.. szombat ISzós közlemény a tárgyalásokról Gromiko látogatása a Videotonban Fejér megyében folytatódott pénteken Andrej Gromiko magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke — aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — Székesfehérvárott megtekintette a Videoton Elektronikai Vállalat központját. A szovjet vezetőt a gyárlátogatásra elkísérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. Kázsmér János vezérigazgató átfogó képet adott a Videoton tevékenységéről, hazai és külhoni kapcsolatainak alakulásáról. Emlékeztetett arra, hogy a vállalat dinamikus fejlődése összekapcsolódott a magyar—szovjet együttműködéssel. Ennek alapját teremtette meg a két ország közötti barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel amelynek a napokban ünnepeltük 40. évfordulóját. lélte a vendég a gyáregységben készülő komplex számítástechnikai rendszereket, amelyek közül többet a Szovjetunió megrendelésére állítottak elő. Délután a magyar—szovjet együttműködés újabb eredményeit rögzítő dokumentumokat írtak alá az Országházban. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének magyar- országi látogatásáról szóló közös közleményt Németh Károly és Andrej Gromiko írta alá. M A Márciustól kockás is (2. oldal) Nyugdíjassegély kötvénykamatból (3. oldal) Megméretés a rajt előtt (16. oldal) Új törvényerejű rendelet a növényvédelemről Március 16-ra hívták össze az Országgyűlést Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa A vállalat hagyományos termelési ága a közszükségleti elektronika; szovjet li- cencek alapján, a 60-as évek elején honosodott meg az elektrotechnikai kultúra. Csaknem 20 éves múltra tekint vissza a számítástechnikai berendezések előállítása, amely a szocialista országok számítástechnikai kormányközi megállapodása alapján fejlődik. Andrej Gromiko vidéki útja üzemlátogatással ért véget. Megtekintette a Videoton számítástechnikai gyárának végszereldéjét. Különösen nagy érdeklődéssel szemA testület az Alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Ország- gyűlést 1988. március 16-án (szerdán) 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja az Országgyűlésnek a következő napirendi pontok megtárgyalását: törvényjavaslat a közúti közlekedésről; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítása; a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítása; az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosítása. Az Elnöki Tanács, a Minisztertanács előterjesztésére törvényerejű rendeletet hozott a növényvédelemről, ennek tervezetét az OrszággyűT lés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, továbbá mezőghzdasági bizottsága is megvitatta. Az új jogszabály figyelembe veszi a növényvédelemben elért újabb tudományos eredményeket, meghatározza e kérdéssel összefüggő hatósági feladatokat, és kimondja: a növényvédelmet az emberi környezet és a természet védelmével összhangban kell végezni. A törvényerejű rendelet 1988. május 1. napján lép hatályba. Kiztlekk a tagsághoz (-------------------------------------------S osem voltunk talán még ilyen nehéz helyzetben. Egyszerre kétfelől is szopogatnak bennünket... A kesernyés mondat az SZMT csütörtöki ülésének szünetében hangzott el, jelezve azt is, hogy élénk, néhol kimondottan szenvedélyes volt a vita az előző napirendi pont tárgyalásakor. A szakszervezetek megyei tanácsának tagjai a megyei gazdaságpolitikai célok megvalósítását segítő szakszervezeti agitációs és propagandafeladatokat tárgyalták meg, s eközben alakult ki a polémia. Egyértelművé vált: — s ezt erősítik meg a máshol szerzett tapasztalatok is — a társadalom .más területeihez hasonlóan megpezsdült az étet a szakszervezeti mozgalomban. s minden korábbinál jobban felértékelődött a front első vonalaiban lévők, azaz az üzemi bizottságok vezetőinek, aktivistáinak szerepe. Az említett tanácsülésen kiderült, az eddigieknél v ___________ nagyobb támogatást kérnek az országos, de főleg a megyei szakszervezeti vezetőktől, hiszen a napjainkban kibontakozó 'társadalmi viták során seregnyi olyan új Jcérdés bukkan elő, melyre megfelelő .információk nélkül, magúikra hagyatva aligha képesek választ adni. Pedig a kőműves, a lakatos, a vasutas — vagyis akik a szakszervezeti élet gerincét alkotják — közvetlenül az ő tevékenységük, felkészültségük alapján ítéli meg a mozgalom munkáját. Jó néhány helyen panaszolják .a szakszervezeti aktivisták, bizalmiak, hogy néha bizony nagyon egyedül érzik magukat. Előfordulnak kimondottan éles kirohanások is. Mind többször kérdezik meg: a szak- szervezetek közép- és felsőbb vezetői ismerik-e egyáltalán a dolgozók hétköznapjait. hiszen Oly ritkán 'látni őket a munkások közöitt. Tudom, sokan felhördülnék ezen és sokam egyenesen sértőnek találják már magát a kérdést is. Ám el kell hogy gondolkodjon minden illetékes a szigorú tényen’: a munkavállalóknak majd tíz százaléka vonta meg a bizalmat a legutóbbi időkben a szakszervezettől. S ez — bármenynyire is fáj kimondani — több száz ezer embert jelent! A jelenség okait felkutatni roppant nehéz, de halaszthatatlan. És igen nagy szerepet kell vállalniuk ebben a szakszervezet megyei tanácsainak, ágazati bizottságainak. Országos vita zajlik a pártszervéknél, -szervezeteknél ideológiai életünkről, tennivalóinkról, a párt vezető szerepéről. Az alap- szervezeték zömében sürgető feladatiként jelölték meg a párttagok: az apparátusoknak le kell szállni a földre. A kölöncként eddig magunkkal hurcolt, elavult eszközöktől meg kell szabadulnunk, s helyettük olyan új módszereket csatasorba állítani, melyekkel megváltozott 'életünk teljesen új kérdéseire is választ tudunk adni. A szakszervezet is hasonló dilemmával küzd manapság. A mindenki által jól ismert feladatok mellett most a legfontosabb: közelebb kerülni az emberekhez. Ahhoz a kilencven százalékhoz. mely továbbra is bízik a szakszervezet megújuló képességében, s érdekeinek szószólójaként tartja azt számon. És ez az út vezet el azután oda is, hogy akik ma megvonták ,a bizalmát. pozitív tapasztalataik révén visszatérjenek. Balogh Géza J Lakókocsik belső viiágítőiámpáét készítik a tiszanagy- falui ts*-ben. Az ipari üzemben Fodor Tibor feladata a lámpatestek hegesztése, (elek) ________________________________J Villányi Miklós pénzügyniBiszter jelenlétében Húsüzemet avattak Nyirlugoson Évi 15 ezer sertés-feldolgozására alakítottak ki egy húsüzemet a Nyírlugosi Állami Gazdaságban. A beruházás elkészülte utáni ünnepélyes átadásra pénteken délután került sor. A meghívott vendégek között voltak Villányi Miklós pénzügyminiszter. Varga Gyula, a megyei pártbizottság eisö titkára, Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke, valamint a gazdasággal kapcsolatban álló üzemek képviselői. A gazdaság középtávú céljai között szerepel, hogy a térségben megtermelt mezőgazdasági anyagokat minél jobban dolgozzák fel, eljuttassák közvetlenül a vásárlókhoz. Ennek első lépcsőiéként épült meg a konzervüzem, majd készült el most a húsüzem, amelynek megvalósítására gazdasági társaságot alakítottak. Csatlakozott a GT-hez a nyírmihály- di és nyírlugosi termelőszövetkezet. az OTP Kisvállalkozási Bankja, a TECHNOVÁ Ipari Fejlesztési Bank és a Miskolci Húsipari Vállalat. A megyei tanács terület- fejlesztési alapjából tízmillió forintot adtak a beruházáshoz, amelynek teljes értéke 44,5 millió forint. Példásan gyors beruházást valósítottak meg, hiszen a múlt évi júliusi kezdés után év végére már a műszaki átadást is megejtették, majd az idén sor került a berendezések üzembehelyezésére, az AGROBER tervei, a MEZÉP kivitelezése alapján. A harminc dolgozót foglalkoztató üzem feladata, hogy a vonzáskörzethez tartozó 35 ezer embernek innen szállítsanak tőkehúst, kolbászt, szalámit, főtt és füstölt szalonnát, sonkaféléket. Már átadtak Balkányban, Nyirlugoson és Nyírbátorban egy- egy szakboltot, újabbakat nyitnak a környező községekben és Nyíregyházán. A saját üzletek igényén felüli mennyiséget pedig Nyíregyházán, Miskolcon és Budapesten szeretnék forgalmazni. (A Miskolci Húsipari Vállalattal a feldolgozásban és árucserében működnek együtt.) A boltokban újabb 30 embernek adnak munkát. A foglalkoztatás bővítését jelenti a gazdasági fejlesztés harmadik lépcsője, az idén átadásra kerülő. évente ötezer tonna kapacitású gyorsfagyasztó-mélyhűtő üzem. A húsüzem átadása alkalmából Moldvay István igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Villányi Miklós pénzügyminiszter mondott rövid beszédet. — Több oldalról kell megítélnünk ezt a létesítményt — mondta a többi között. — Figyelembe kell vennünk, hogy a Dél-Nyírségben vagyunk, az ország azon térségeinek egyikében, ahol foglalkoztatási gondok vannak. A beruházás azt jelenti, hogy lehet értelmesen, a fő törekvéseknek megfelelően foglalkoztatást bővíteni. Az üzem olyan időszakban valósul meg. amikor sok helyen bizonytalankodnak, külön elismerés illeti azokat, akik vállalják az ebből eredő kockázatot. — Ennek a gazdaságnak 7 aranykorona alatt van a. föld átlagos értéke, vagyis az ország leggyengébb földjein gazdálkodik. Csak a? alaptevékenységből jövedelmezően gazdálkodni nem lehet. Elismerést érdemelnek, hogy keresik a kiutat. Ki kell emelni azt az összefogást is, amivel másokat bevontak a beruházásba, hiszen mostanában a rosszul értelmezett vállalati önállóság miatt ez nem mindenütt jellemző. Külön jó tapasztalat. hogy a termelő vállalatok mellett kis bankok is részt vettek benne, bizonyítva, hogy partnerek az ésszerű beruházásokban — ez a jövőbe mutató formája az együtt működésnek. — Fontos az is, hogy a helyben megtermelt alapanyagot dolgozzák fel, ugyanis ezzel érhető el sta(Folytatás a 4. oldalon)
