Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

1988. február 25. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 3 Kérdések, válaszok Á köz óhaja Akta a „pelenkában" Segít a gép Jelentősen nőtt a tanácsok önállósága az elmúlt években. Döntővé lett az a feladatuk, hogy szolgálják a népképviseleti, önkor­mányzati testületeket, azok döntéseit meg­alapozzák, információikkal lássák el a tanács­tagságot. Nem alábecsülendő az sem, hogy nőtt a tanácsok hatóságii jogköre. Ez felté­telezi, hogy a hatósági munka törvényes, szakszerű, gyors legyen. Mindebből követke­zett, hogy egy korábban kezdődött folyamat felgyorsult, s a manuális munkát fokozottan a számítógépes feldolgozás veszi át. Elég ta­lán, ha arra utalunk, az elmúlt esztendőben a nyíregyházi tanácsra 80 ezer 507 ügyirat érkezett, de ebben a számhan nincsenek ben­ne a kiadott igazolások. Nem kell nagy kép­zelőerő ahhoz, hogy elgondoljuk: hogyan birkózott volna meg ezzel a munkával a tisztviselői kar, ha nincs segítségére a gép. Különösen sürgeti a munkát, hogy a legtöbb ügy intézésének határideje rövid, amit vi­szont tartani kell, hiszen az ügyfél érdeke egyre inkább hangsúlyt kap. Adatok lakásról1, tömlősről, eböltásról... Az első mifcrogépre írt programcsomag 1983-ban született meg, ez a lakásigények nyilvántartását jelentette. Ez volt ugyanis a legsürgetőbb. A következő lépés az ügyirat­nyilvántartás volt. Igaz, az irat maradt a „pelenkában”, azaz a gyűjtőben, de minden fontos adat már kódolva lett, s gépre került. Ma ott tartunk, hogy a városi tanácson tíz számítógép dolgozik. A titkárságon lévő a szövegszerkesztő, itt tartják nyilván a köz­érdekű bejelentéseket, a közérdekű javasla­tokat, a testületi határozatokat, a tisztségvi­selői fogadóóráikat. Az igazgatási osztály négy kihelyezett gépén tartják nyilván a lakásigénylőket, az ügyiratokat. A termelés­ellátási felügyelet gépe a kisiparosokat, a magánkereskedőket zárja magába, és itt tartják nyilván az eboltásokat is. A gazda­sági ellátó szervezet, más néven a gamesz a kettős könyvelést végzi mikroszámítógépen. Igen dinamikusan fejlődik a műszaki osz­tály számítógépes programja, ahol a kezelői hozzájárulásokat, a közterületi engedélyek kiadását, a magántervezők adatait tartják nyilván. Itt a következő lépés az, hogy a közművek, a városrendezési tervek, az egyes forgalom tervezési és szabályozási koncepci­ók is megjeleníthetők legyenek. Mi jó ebből az állampolgárnak, merül fel a kérdés. Elsősorban az, hogy pontosan nyo­mon követhető folyamatosan, hogy határ­idő szerint dolgoznak-e vagy sem. Ahol ké­sés tapasztalható, közbe lehet lépni. Igen gyors lett bizonyos engedélyek kiadása. Pél­dául egy közműbekötési kérelem, ha jól ké­szítették elő, alig 10 perc alatt megkapható. De az sem megvetendő, hogy a lakásigénylé­seknél a gép objektív, adatai a valós helyze­tet tükrözik, a sorrendiségből kiiktatható a személyes befolyás. De igen lényeges az, hogy a tanácstag, aki érdeklődik egy téma iránt, a gép>ek segítségével kiírva kapja meg a tájékoztatást. Az összehasonlításokra, elemzésekre is mód nyílik. Akár a hatéko­nyabb tanácsi munka módszereit kutatják, akár agy-egy városi probléma optimális megoldására várnak választ, ■ a gép pontos, gyors és megbízható. A rátát, holyi holyxotből kiinduló program Ez a gyors és pontos munka többek között abból fakad, hogy a programok helyiek. A tanács számítógépes csoportja a valós helyi helyzetből indult ki, és ez azt eredménye­zi, hogy a nyíregyházi viszonyoknak legmeg­felelőbb programot tudták írni. (Ezek olyan jók, hogy más városok is érdeklődnek utá­na, mi több, Szolnok most vett egy komplett • és adaptált programot.) A másik az, hogy a fiatal tisztviselői és a számítógépes gárda ha­mar megértette az új lehetőségét. Volt, aki tartózkodott, de ez is hamar belátta, hogy a számítógép olyan segítség, amit nem tud nélkülözni. Jóllehet a tanácson a fluktuáció nagy, a gép sokakat megtart, az újszerűség vonzó, lény, hogy a gépi adatfeldolgozás, nyilvántartás, tervezés, ügykezelés igen nagy pontosságot és fegyelmezettséget tételez fel. Nevel is a masina, s ennek hasznát újra csak az állampolgár élvezi majd^ hiszen mássá ala­kuló ügyintézőkkel lesz találkozása. Folya­matos az oktatás, s ennek is az eredménye, hogy valamiféle öngerjesztés játszódik le, mind többen fedezik fel, hogy munkájuk­hoz jó lenne a mikroszámítógép. A tanács vezetői nem is titkolják, a folyamat koránt­sem zárult le. A gép>ek ma relatíve nem drá­gák, s a haszon, amit hoznak igaz, nem pénz­Szatmári Miklós, a városi tanács központi számítógépén az elektronikai rendszert ve­zényli ben jelentkezik, de a más irányú eredmé­nyesség legalább olyan fontos: lakossági közérzetet javít, bizalmat növel. Igen komolyan ügyelnek arra, s erre saját, belső rendtartást is kidolgoztak, hogy a nyil­vántartások megőrizzék az állampolgár sze­mélyi jogait. Miután ez a kérdés országo­san sem rendezett, várják, hogy ezeket a rendelkezéseket jogszabályok egészítik ki, bővítik, teszik garanciálissá. Így aztán van­nak nyilvántartások, melyeket csak arra hí­vatottak tekinthetnek meg. A programokba nem lehet belenyúlni. Az egyes osztályok a másik osztálynak csak olyan adatához jut­hatnak hozzá, melyek az egyént nem érin­tik. A tervezett szociális és gyámügyi nyil­vántartás és program még kényesebben ügyel arra, hogy az egyéni intimszféra ne legyen hozzáférhető. Személyek és a hozzá­juk tartozó kód adhat csak tehetőséget ar­ra, hogy valaki adatot kérjen le. Kizárták azt is, hogy az egyes információhalmazok másik gépre lehívhatók tegyenek, éppen azért, hogy kizárják azt, -hogy valaki vissza­él a gép adta információkkal. A biztonság és a garancia a tanács titkárának kezében van, az ő döntése kell bizonyos programok pár­huzamos futtatásához. Ilyen kényes terület p>éldául a lakásnyilvántartás, ahol az ada­tok tisztasága döntő jelentőségű. Kinyílnak a rojtott akták, adathalmazok A tanácsnál dolgozók rendkívülinek mond­ják, hogy a számítógép belépett az életükbe. Mindaz, ami eddig áttekinthetetlen adathal­mazként, aktákban rejlett, kinyílik. Nincs messze az idő, amikor a képernyőre kiírha­tó lesz egy-eg^ városrész, mi több: utca, tér, háztömb, ház. Ennek már nem egysze­rűen tervezési, de szociológiai jelentősége is lesz, így a környezet kialakítása, szervezése, építése, esztétikája komplexen jelenik meg. Mind több olyan szubjektív etem lesiz kizár­ható, ami ma még jelen van, s talán éppen az összes variáció ismeretének hiánya miatt vezethet téves döntéshez. Jó idő óta mi városlakók is találkozunk a számítógép munkájának eredményével. Mindazok, akik tanácstagi beszámolókon kérdéseket vetettek fel, javasoltak, a számí­tógép által kiírt válaszokat kapták meg. Egy sor ügyben a döntést a számítógép írja, a té­vedéseket kizárva. De most közelesen úgy is bemutatkozik az egyik program, hogy a tavaszi eboltás idején minden kutyát, min­den gazdát, mindén oltást lakhely szerint regisztrál. Itt nem sok kell ahhoz, hogy a mindannyiónk érdekében kiszűrjék azokat, akik mulasztottak. A számítógépes munkát szervezők úgy vé­lik: egy program elején állnak még. Szám­talan a kihasználatlan tehetőség. így tete­mesen növelhető az az idő, amit érdemi ügy­intézéssel töltenek a tisztviselők. Nő és megbízhatóbbá válik a statisztikák valóság- tartalma. Olyan elemzések végezhetők el, melyeket kézi erővel csak évek alatt tudná­nak megcsinálni, de ekkorra már elavulná­nak. Egy hirtelen nőtt nagyváros megannyi gondja láthatóvá válik, objektiven, De a ki­csit távolabbi jövőben olyan adattárhoz jut­nak, melyek az étet minden területét átfog­ják, a születéstől a halálig. A számítógépes adatok meglétére igen gondosan ügyelnek. Minden héten ellenőrzik, nem „szállt-e el” valamelyik információ, ami később pótolha­tatlan. Lemezre írnak minden adatot, ami akár évszázadokon át őrzi a ma információ­ját. Igencsak remélhető, hogy az új betörése a tanácsi munkába valóban mindannyiónk közhangulatát, közérzetét javítja. De a ta­nácsnál elmondták: a gép sosem veszi át az ember munkáját, az emberrel az ember fog foglalkozni ‘a jövőben is. Kedvesebben, tü­relmesebben, gondosabban. Ha ez így lesz, akkor éljen a gép! Bürget Lajos Sokan nem tudják, hogy a nyíregyházi pártszervezetek sűrű időközönként, folya­matosan juttatják el a párttaggság, a mun­kahelyek dolgozói, illetve a lakosság észre­vételeit a városi pártbizottsághoz. A párt- bizottság egyetlen jelzést sem hagy válasz nélkül. Néhány témát az illetékes szervek­hez továbbítanak, másokra a legkülönbö­zőbb fórumokon reagálnak. Az alábbiakban az év eddig eltelt részében felvetétt köz­érdekű kérdések közül ragadtunk ki néhá­nyat, s közöljük a válaszokat is. Kérdés: Miért magasabb a lakások négy­zetméterenkénti vételára Nyíregyházán, mint Budapesten? Válasz: Sem Budapesthez, sem az országos árhoz viszonyítva nem magasabb a laká­sok négyzetméterenkénti vételára. Az vi­szont bizonyított, hogy míg a korábbi évek­ben jóval az országos átlag alatt voltak lakásáraink, addig ma megközelítettük, némelykor el is értük az országos átlagot. Ennek egyik oka, hogy az elkészült lakások zöme paneles házgyári technológiájú. Az elemeket a debreceni házgyár szállítja, amelynek árai az országoshoz viszonyítva is magasak, de a szállítási költség is lényege­sen mehaladja az országos átlagot. A jelen­tősebb áremelkedést — különösen a város frekventált területein — a terütet-élőfcé- szítési és szanálási költségek is befolyásol­ták. Az áremelések mérséklését a megyei és városi vezetés állandó feladatának tartja, ez ügyben többször is eljárt a házgyárnál, illet­ve a kivitelező vállalatoknál. Kérdés: A műjégpályára befizetett pénzt mire fordítja a város? (Pedagógus pártbi­zottság) Válasz: A jelenlegi ötéves terv kiemelt tár­sadalmi célkitűzése a városi műjégpálya. Az Együtt Nyíregyházáért társadalmi munka­akció bevételéből és a vállalati hozzájáru­lásból 1986-ban 3 224 706. 1987-ben 6 552 295 forint folyt be a tanács költségvetési szám­lájára. A 9 millió 777 ezer forintot a tanács természetesen a műjégpálya megépítésére kívánja felhasználni. Tekintettel a létesít­mény mintegy 60 millió forintos költségére, az eddig befolyt összeg kevés ahhoz, hogy megkezdjék a kivitelezést, majd a folya­matos építési ütemet tarthassák. Ezért a ta­nács ezt a pénzt is kamatra helyezte ki. s ahogy a szükséges összegek rendelkezésre állnak, úgy kerül sor a műjégpálya építésé­nek indítására. Ezt különben egy operatív bizottság is folyamatosan figyelemmel kísé­ri. Kérdés: A napközi térítési díjnál a két szü­lő tízezer forintos együttes keresete után is ugyanazt a térítési díjat kérik, mint azoktól, ahol ez a kereset jóval magasabb. Miért nem kategorizálják a 10 ezer forinton felüli jö­vedelmek után is a térítést? (Divatruházati Vállalat) Válasz: Egy idén életbe lépett rendelet szabályozza a térítési díj napi összegének megállapítását. Az óvodában és az általános iskolai napközi otthonokban fizetendő térí­tési díjak alapját képező jövedelmeket tíz kategória szerint állapították meg. Ennek felső határa a 10 001 forintnál több együttes havi jövedelem. Az ettől magasabb jövede­lemmel rendelkező szülők díjfizetési köte­lezettsége valóban azonos, bár azt mi sem tartjuk igazságosnak. Kérdés: Városunkban az országosnál na­gyobb gondot okozhat a munkanélküliek fogadása, elviselése. Nem lehetne-e egy, a munkanélküliek problémájával foglalkozó bizottságot létrehozni, amely esetleg új munkahelyek létesítését is szorgalmazná? (MEZŐGÉP) Válasz: Nyíregyházán a foglalkoztatási színvonal az országos 78,4 százalékkal szem­ben 76,2 százalékos. A munkaerő kereslet­kínálat az elmúlt években is gondokat jel­zett — különösen a pályakezdő fiataloknál (főként a gimnáziumot végzetteknél), a csökkent munkaképességűek, a nyugdíjasok, a cigány fiatalok és a társadalom perifériá­jára szorultak esetében. Külön probléma a szaifcömlberigény és a -képzés nem kefllő összhangja. Az idén várható munlkaerőhely - zetről reprezentatív felmérést végeztek a vá­ros 79 munkahelyén. E szerint a népgazda­ság minden ágazatában létszámcsökkentésit terveznek, kivétel ez alól a szolgáltatás, ahol minimális létszámbővítés várható. Munka- hieiyiteíremitő beruházást nem terveznek a nyíregyházi vállalatok. Más lehetőség híján a csökkent munkaképességűek foglalkozta­tásához a Piremon, az Alfa és a Start nevű vállalatok nyújtanak segítséget, s e körbe tartozik az 1987 közepén bevezetett közhasz - nú munka tehetősége. A csak munkanélküli - ék gondjával foglalkozó bizottság létesítését jelenleg nem tartjuk célszerűnek, hiszen a foglalkoztatással, átirányítással, átképzéssel kapcsolatos feladatokat az érintett szervek elvégzik. Kérdés: A közrend -közbiztonság tovább romlik a városban, a 22 órás műszakból fél­nek hazamenni a nők, mert számtalanszor inzultálják őket. Este szinte életveszélyes közlekedni, főleg a külterületeken. Mit tesz­nek az .illetékeseik? (konzervipari vállalat, 21 es körzet) Válasz: Azzal együtt, hogy a lakosság azt minden rétege érzékeli, a rendőri intézkedé­sek mind mennyiségben, mind minőségben általában megfelelő. 1987-ben szerencsére mintegy 10 százalékkal csökkent a bűncse­lekmények száma, ez persze nem jelenti, hogy a lakosság biztonságérzete mindenütt javult. A nyíregyházi rendőrkapitányság ve­zetője részletesebb információt kér a kifogá - sóit cselekményekről, azok helyéről és idejé­ről, így tud intézkedni. Kérdés: Az idős emberek igényelnének egy olyan tároló konyhát, ahonnan térítés el­lenében hazahordhatnák ebédjüket. Lesz-e erre lehetőség? (15-äs körzet) Válasz: Ezen a város vezetői is törik a fe­jüket. A tervek között szerepel, hogy a Hon­véd utcán tárolókonyhát létesítenek, ahon­nan az idős emberek ebédet hordhatnak. Ké­sőbb más területekre is szeretnék ezt a le­hetőséget kiterjeszteni. Kérdés: Érvényben marad-e a területfej­lesztési hozzájárulás kötelezettsége 1988-han, amikor a családokra nehezedő terhek soka­sodnak? (ésizaki lakókörzeti pártbizottság) Válasz: A városi tanács január 25-i ülé­sén úgy döntött, hogy nem törli el a TEHÓ-t 1990-ig, hiszen az ebből tervezett létesítmé­nyek megvalósítása már folyik, sőt mind idő­ben, mind összegben messze meghaladja a lakosság által befizetett összeget. Az illeté­kesek a tartozásokat szigorúan behajtják. Ez­zel együt felülvizsgálják a fizetés alóli men­tesítés feltételeit és módosításokra is sor ke­rülhet. Kérdés: Bizottság, vagy egy személy dönt a postánál a telefonigényeik kielégítéséről? (Volán pártbizottság) Válasz: A posta megyei távközlési üzemé­nek vezetője dönt erről az igazgatóság elő­írásában foglaltak alapján. Tudomásunk sze­rint az igénylők fontossági sorrend szerint kerülnek besorolásra, s a kielégítés elbírálá­sa a kategória és az igénylés időpontjával történik. A kérdések folytatódnak, s mindegyikben találni megszívlelendő javaslatot is. Ilyen például: nyugdíjas szakemberekből alakítsa­nak egy társadalmi tanácsadó testületet; idő­ben gondoskodjanak a műholdas tévé vételi lehetőségről; létesítsenek egy elektromos és elektronikai cikkeket forgalmazó szaküzle­tet; az óvodai dajkák bére rendkívül ala­csony; az egyes árucikkeknek boltonként el­térő az ára; a tanács által engedélyezett út­felbontásokat a közművek elkészítői csak jó­val később és rossz minőségben állítják visz - sza... és a többi és a többi. Bizonyos, hogy (ha a kérdésekre e pillanatban nem is tud­nak mindenki számára megnyugtatóan vála­szolni) az észrevételek, javaslatok elgondol­kodtatják és a köz óhajának megfelelő tet­tekre sarkallják az illetékeseket. K. J. Kérdések és válaszok: a nyíregyházi városi pártbizottság folyamatosan kapja és adja az információkat

Next

/
Thumbnails
Contents