Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

1988. február 25. Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1 NYÍREGYHÁZI ÉLET Városkassza '88 Hitel­képesen Panaszkodunk egymásnak: nehezebb a helyzetünk, adózunk és közben elszenvedjük az áremelések összes kellemetlen hatását. A családoknak tízszer is meg kell gondolniuk, mire, mennyit költenek. Nincs ez másként a nagy család, a város­közösség esetében sem — vélekedik a szak­ember a tanácson, miközben érzékeltetni pórbálja, hogy a városnak is „be kéll sze­reznie naponta a tejet, a kenyeret, fűteni kell. takarítani, megjavítani ami elromlott, bővíteni, ami már szűkös”. Igen ám, csak­hogy miként a családoknál, úgy a város­gazdálkodásban is szigorodtak a feltételek. „Forrásbeszűkülés” szakszóval illetik a fi­nanciális emberek ezt a jelenséget, ami ut­cai nyélven annyit jelent, hogy jelentős ösz- szegeket zároltak, s ez egyenlő' a végleges elvonással. Tavaly például 19,7, az idén pe­dig 20,8 millió forinttal csökkentették a ta­nácsi gazdálkodás keretét Nyíregyházán a népgazdaság közismerten nehéz helyzete mi­att. Ez az összesen 40 millió nagyon hiány­zik a városi kasszából, de mint tényt, tudor másul kell venni és siránkozás helyett sok­kal célravezetőbb a2t kutatni, van-e lehető­ségünk valamiféle pénzszerzésre. Mert pénzre szükség van, hiszen a nehéz viszonyok ellenére Nyíregyháza tanácsa nem mondott le arról, hogy megvalósítsa jóvá­hagyott ötéves tervét. Lássuk hát közelebbről, a változások, a szigorítások tükrében hogyan is állunk a város kasszájával? Korábbi közlésekből tudott, hogy 1988-ban Nyíregyháza 1 milliárd 912 millió 902 ezer fminttal gazdálkodik. Ennek 57,4 százaléka — pénzben kifejezve: 1 milliárd 98 millió 489 ezer forint — a város működtetésére, elemi kiadásainak fedezésére szolgál. Még jobban közelítve az adatokhoz, kiderül, hogy a működtetésre és fenntartásra szánt pénz­nek a 38 százaléka a bérjellegű kiadás. Ez azt jelenti, hogy 1988-ban Nyíregyházán a tanácsnál és intézményeinél (bölcsődék, óvo­dák. általános és középiskolák, szociális ott­hon. városi stadion és kultúrpark stb.) dol­gozók bére 414 millió 769 ezer forint. Eb­ben benne van a piaci helypénzszedő fize­tése éppúgy, mint a polgármester asszonyé, vagy a középiskolai tanáré csakúgy, mint a bölcsődei dajkáé. Másik jelentős kiadási tétel a városkasz- szából az ’intézmények ellátottjainak étkez­tetése. Erre több mint 130 millió forintot irányoztak elő a megyeszékhelyen 1988-ra. E téren is megnyugtató, hogy a fogyasztói áremelkedés miatt keletkezett többletkiadást az állami költségvetés biztosította. Nyíregy­házán ez 12 millió forintot jelent a bölcső­déknél. óvodáknál, napközi otthonoknál stb. Természetesen nem vállalhatott mindent magára az állam. * szülőknek is többet kell fizetniük például bölcsődékben, óvodákban a gyerekek térítési díjaként. Városi szinten a térítési díj emelkedése 1987-hez képest 8 millió 365 ezer forint. Nyilvánvaló, hogy ez feszültséget jelentett az intézményi gazdál­kodásban, hiszen a lakossági jövedelmek tá­volról sem emelkedtek ilyen arányban. Rá­adásul már az elmúlt évben 11 milliós mű­ködé sb'ev ét éli kiesés volt a tanácsi intézmé­nyeknél. Ezzel kapcsolatban érdemes meg­említeni például az iskoláknál az úgyneve­zett önköltséges étkeztetés problematikáját. (Vendégebédesként is emlegetjük ezt, ami­kor a gyerek csak ebédel, de nem veszi igénybe az egész napközis szolgáltatást.) Eredetileg úgy képzelték, iskolai nap közi- j seknek kb. tíz százaléka méltányossági okok miatt vehet részt az ilyen, a teljes napközi­nél lényegesen olcsóbb szolgáltatásban. Je­lenleg 2647 ilyen önköltségesen étkező isko­lást tartanak számon Nyíregyházán a 11 ezerből. Ehhez tudni kell, hogy az így ét­kezők csak az úgynevezett étkezési normát fizetik, de a tanács ehhez tavaly még plusz negyven százalék, az idén pedig már plusz hatvan százalék rezsiköltséget ad hozzá. Pontosabban az intézménynek kell hozzáad­nia és ez bizony nagy tehertétel, a terve­zettnél lényegesen kisehb bevétellel szem­ben. Az iskolák több helyütt képtelenek megbirkózni ezzel a problémával, ezért az egész rendszert újra kell gondolni, s csak a valóban rászorulónak juttatni az effajta kedvezményt. Fontosabb ez annál is inkább, mert a már korábban említett elvonásokat (két év alatt 40 millió) az intézményeknek kell kigazdál­kodniuk, mégpedig úgy, hogy ez ne menjen az élelmezés rovására, Tehát jobban meg kell becsülni az intézményekben ezután azt, ami van, takarékosabban gazdálkodni, jó gazda módjára bánni az eszközökkel. Kevesen gondoljuk, hogy az általános for­galmi adó (ÁFA) nem kerüli1 el a városi ta­nácsot és intézményeit sem. Pedig az intéz­mények is vásárolnak nemcsak élelmezési Aki a város pénzét számolja: László Géza osztályvezető alapanyagokat, hanem szakmai fogyóeszkö­zöket, igénybe vesznek szolgáltatásokat, s például a bölcsődében a gyerekekre ezután a felemelt árú ruhát adják. Városi szinten az ÁFA éves kihatása 63,5 millió forint. Az már szakmai kérdés — bár jelentősen nö­veli a feszültséget —, hogy nem éppen ked­vezően változott a bevételi struktúra sem, itt is tapasztalni a szigorítást, s könnyen felfedezhető a kényszerpálya (amikor köz­ponti döntés behatárolja a lehetőségeket). Persze az általános forgalmi adó lecsapódik a városi beruházásoknál is. ami >nem alap­ellátás ugyan, de messzemenően a városla­kók érdekét szolgálja. A céltámogatott be­ruházásokhoz központilag juttatják az ÁFA-t, a másmilyen fejlesztésekhez a tanácsnak kell előteremteni ezt a plusz 25 százalékot. Példaként hozzák fel a szakemberek a Kis­körút építését, amire kötvényt kellett kibo­csátani, s miután ez városi kezdeményezés, itt a tanácsnak kell a plusz 10 milliót állni. (30 helyett így közel 40 millióba kerül majd ez a munka.) S ahogy mondani szokás, sze­gény embert az ág is húzza: az említett köt­vény éves kamatterhe Nyíregyházán jóval több, mint 5 millió forint. Honnan veszi hát a pénzt a város egy­részt ahhoz, hogy zavartalanul működjenek az intézmények, másfelől ahhoz, hogy meg­valósuljanak az elképzelések? Nem titok, hogy rövidlejáratú hitel felvételére is kény­szerül a város. Aztán itt van a kötvény, ami, pillanatnyi lélegzetvételhez juttatott ben­nünket. Ám mind a hitelt, mind a kötvényt törleszteni kell, tehát a különböző adókról és más forrásokból származó bevételekkel a szó legteljesebb értelmében ügyesen kell gazdálkodni. Szerencsére ennek egyre több jele fedezhető fel a megyeszékhely tanácsá­nál. Gyakorlattá kezd válni például, hogy az átmenetileg szabad pénzeket a tanács az arra rászoAiló cégeknek kölcsönbe adja. (így vette igénybe a tanács kölcsönét pél­dául a Béke Tsz és az ÉPSZER is.) Termé­szetesen a kölcsönért tisztes kamat jár, ami­vel már a város rendelkezik. Abból is lehet néhány százezret szerezni, ha az igénybe vett hitelt hamarabb törleszti a város. Sőt: tisztes haszonnal jár, hogy a néhány hónap' múlva kiegyenlítendő fejlesztés fedezetét az OTP leányvállalatának adta kölcsön a ta­nács. A lényeg: a tanácsi pénz is tőke. en­nék is működnie kell, s ne csupán holt ösz- szegként várjon sorsára egy letéti számlán. Sokakat érdeklő kérdés: mit jelent a vá­ros kasszájában a TEHO, s hogy mi lesz a sorsa? (Néhány helyen ugyanis megszüntet­ték az országban.) A válasz: Nyíregyháza lakossága öt évre vállalta a TEHO-t, hogy ezzel néhány fontos városi létesítmény, meg­valósítását segíti. A tanács már lépett: a nyugdíjasház kivételével valamennyi úgyne­vezett TEHO-s létesítmény megvalósult (Oroson a Bodrogi út építése, ABC Sóstóhe­gyen. épül a Körte utcai szép iskola, és az örökösföldi 200 személyes óvoda)., így tehát a TEHO millióira 1990-ig szükség van', mert az említett létesítményekhez máshonnan előlegezték meg a településfejlesztési hozzá­járulást. Ha most ezt eltörölnék, akkor fon­tos létesítményekről kellene lemondanunk a következő két-három évben, ez pedig nem érdeke a város lakosságának. Marad tehát a TEHO. Hosszan ecsetelhetnénk még a városkasz- sza különböző rovatait, hiszen például ön­magában az adóigazgatás is egy rendkívül bonyolult .téma. A lényeg most mégis az: a nehéz viszonyok ellenére „működik a vá­ros”, nincs különösebb gond az ellátással, ha szerényebben is. de készülnek a létesítmé­nyek. Az sem közömbös, hogy körültekintő gazdálkodása révén — hitelképes város Nyíregyháza. Angyal Sándor Újraírt „táncrend" Iskolák keringője Jóllehet, Nyíregyházán az általános iskolá­sok létszáma az 1990-ben kezdődő tanévre a jelenlegihez képest körülbelül ezerrel csök­ken, és a megyeszékhely hetedik ötéves ter­vében szereplő 36 tanterem helyett végül 49 épül, mégis több olyan városrésszel kell szá­molnunk, ahol a következő években az is­kola nem tudja befogadni a körzetéhez tar­tozó gyerekeket. Elsősorban az Örökösföld­ről van szó, de idetartozik a Kórház, a Vi­rág, az Árok utca, a Vécsey és a Kert köz is. Emellett gondolni kell arra, hogy az 1988— ; 89-es tanévben már 5 művészeti szakközép-- iskolai osztály lesz Nyíregyházán. Tehát in­dokolt, hogy a jelenleg a Vasvári Pál Gim­náziumban lévő zeneművészeti és a Kölcsey gimnáziumban működő képzőművészeti ta­gozat egyesítésével létrejöjjön az önálló mű­vészeti szakközépiskola, amelyhez — mivel a tanulók több megyéből érkeznek — kollé­giumnak is tartoznia kell. A fenti gondok miatt gyakorlatilag kény­szerhelyzetbe került a városi tanács művelő­dési osztálya — haladéktalanul ki kellett dolgozniuk az iskolák 1990-ig szóló elhelye­zési tervét, hiszen a következő tanévet már ennek megfelelően kell elindítani. Az első változat december végére készült el, a terve­zetet Lapunkban is közreadtuk, részletesen ismertetve a nyíregyházi iskolák „keringő- jét”. Azóta viszont megváltozott a „tánc­rend”, vagyis módosultak a feltételek, ami lehetővé tette egy új, a korábbinál jobb ja­vaslat kidolgozását. Ugyanis megtalálták a módját, hogy az önálló művészeti szakkö­zépiskola kialakításához ne kelljen igénybe venni még a megyei pedagógiai intézet épü­letét is. Ez pedig lényegesen egyszerűsíti a helyzetet — de a részletekről majd később. Áz új körülményeket mérlegelve — az igazgatói tanács, valamint az érintett isko­lák vezetőinek és a körzetek tanácstagjai­nak meghallgatásával, tehát betartva a de­mokrácia szabályait — a művelődési osztály három változatot dolgozott ki, ismertetve az egyes variációknak mind az előnyeit, mind a hátrányait. A három tervezetet megvitatta, s közülük az egyiket elfogadásra javasolta az általános iskolai szakszervezeti bizalmi tes­tület. Véleményükkel maga a művelődési osztály is egyetértett, és ezt a változatot tá­mogatta a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga is, mert ez a testület is úgy találta, az elfogadott tervezetnek van legtöbb előnye és a legkevesebb hátránya. A döntés értelmében a következőképpen módosult a nyíregyházi iskolák 1990-ig szóló elhelyezési terve. A művészeti szakközépiskola a gyors- és gépíróiskola jelenlegi helyiségeiben (Beth­len G. u. 39í) és a Petőfi kollégium épüle­tében (Búza u. 5.) lesz, bővítését a kollégi­um és a megyei pedagógiai intézet közötti ut­cafront beépítésével oldják meg. A korábbi elképzeléstől eltérően nem lesz rá szükség, hogy a szakközépiskola épületében még ál­talános iskolai tantermeket is kialakítsanak. Az említett utcafronti rész azonban várha­tóan csak a következő év augusztusára ké­szül el, tehát az 1988—89-es tanévben még szűkölködniük kell majd az ideköltöző mű­vészeti szakközépiskolásoknak. Mivel a pedagógiai intézet marad a he­lyén, így továbbra is általános iskola mű­ködhet az eredetileg számukra kiszemelt Kálvin téri épületben, ahol jelenleg a 3-as iskola van. Ok azonban elköltöznek innen — az épület új gazdája a 2-es iskola lesz... De mielőtt végképp belebonyolódnánk a vár­ható költözködésekbe, inkább vegyük sorra a valami módon érdekelt, azaz helyhiánnyal küzdő intézmények jövőjének alakulását. A Kert közi 1-es iskolából jelenleg 3 ta­nulócsoport (bérelt autóbuszókon) utazik a 9-es iskolának a megyei gyógyszertári köz-, pont mellett lévő tagiskolájába. A jövőben még egy csoportot kényszerülnek utaztatni, még szerencse, hogy az említett iskola négy osztálynak is helyet tud adni. Az 1-es iskola egy tanulócsoportja jelenleg is a Puskin ut ■ cára, kettő pedig a Honvéd utcai művelődé - sí házba jár „iskolába”. A 2-es iskola elköltözik a Bethlen Gábor utca 3. szám,alól. Az ottani udvari épület — benne 7 tanterem, tornaszoba, konyha és ebédlő — olyan rossz állapotban van, hogy a következő tanévtől már nem lehet benne tanítani, le kell bontani. Az utcafronton lé vő épületre a tanácsnak lenne szüksége, de ha kell, akkor iskola marad (erről a napok bán döntenek). Cserébe viszont — a Színház u. 3. és a Bethlen G. u. 18. sz. alatti épületé ­hez — megkapja a 2-es iskola a Kálvin téri. iskolaépületet, valamint a Bessenyei téren található ebédlőt, konyhát, tornaszobát és technikatermeket. Az iskola valamennyi ta nulócsoportja megmarad. A 3-as iskola a Kálvin térről elköltözik — minden tanulójával és a teljes tantestülettel — a Körte utcán még épülő, de az 1988—89 es tanév kezdetére elkészülő 21 tantermes épületbe. Beiskolázási körzetük nem változik. A Vécsey közben lévő 12-es iskola szép temberre 6 tanteremmel gyarapodik, itt le hét majd elhelyezni a jelenleg az MHSZ hez járó 3, valamint a 17-es óvodában talál ható 2 osztályt, és marad hely még egy ta nu lócsoportnak. A Virág utcai 14-es iskola 7 osztálya to • vábbra is az ATI, a 27-es óvoda és a Maka renkó utca 7. sz. alatti épület „albérlője” lesz. Az Árok utcai 17-es iskola gondjait úgy enyhítik, hogy rendelkezésükre bocsátanak 3 tantermet a Körte utcai új iskolában. Négy tanulócsoport marad a városmajori műve lődési házban (viszont így nem kell igény be venni a Sarkantyú utcai bölcsődét, és egy műszakban taníthatnak)-. A Kórház utcai 20-as iskola szintén bit tokba vehet egy tantermet a Körte utcán. Három csoportjukat a Váci Mihály Diákod hon, egy csoportot a városmajori művelődési ház fogad be továbbra is, mert csak így tart ható fenn az egy műszakos "tanítás. A legtöbb főfájást az örökösföldi gyerekek elhelyezése okozza, hiszen jöhet olyan tan - év is, amikor 450—500 feLső tagozatost kél! utaztatni a 21-es iskolából. Ezért 1988—89 - ben 11, 1989—90-ben 12 tanulócsoport (az ötödikesek és a hatodikosok) az Egyház ut cai felújított és bővített épületben kap he­lyet. Ä gyerekek önállóan, a menetrend sze­rinti autóbuszokkal járnak majd iskolába, és az ifitanyán fognak étkezni. Fontos tud­ni, hogy az örökosföldi gyerekek 'egyébként a város bármelyik iskolájába beiratkozhat­nak, ahol fogadni tudják őket! A fenti tervezet kidolgozásánál minde­nekelőtt a gyerekek érdekeit vették figye­lembe, s csak ezt követően a pedagógusokét, akik egyébként így saját tantestületükben maradhatnak, s ez is fontos szempont. Hang ­súlyozni keli: a városi tanács mindent el fog követni, hogy az örökösföldi gyerekek 1990- től (tehát még az Ottani új iskola elkészülte előtt) mindannyian visszakerüljenek Örökös- földre. Az is eltökélt szándékuk, hogy min­den segítséget megadnak a két, legnehezebb helyzetben lévő iskolának, tehát az új elhe­lyezést követően is zsúfoltsággal küzdő 2-es nek és a 21-esnek. A 2-es iskolában felújít­ják, öltözővel, zuhanyozóval bővítik a tor - natermet, rendbe teszik a tornaszobát és a Kálvin téri épület udvari homlokzatát; meg­oldják, hogy a Bessenyei téren ebédelő gye - rekeknek ne a szabadban kelljen várakoz­niuk. A 21-es iskola „ingázó" tanulói érde­kében tárgyalni fognak a Volánnal, hogy — mivel később fog kezdődni a tanítás, tehát nem kell a gyerekeknek csúcsforgalomban utazni — gondoskodjon elegendő autóbusz - ról. Ismételjük: természetesen a tanács is tisz­tában van vele, hogy ez a megoldás sem ideális — de jelenleg nincs jobb. Gönczi Mária Nyíregyháza legszebb és legnagyobb általános iskolája lesz a Körte utcán épülő 21 tantér mes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents