Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
Idő és ár a SZOT előtt Péntek délelőtt összeült a c' akszervezetek Orszá'- T_ :sa, amely az ide vezeti feladatokat aranyai Tibor, a Sz. -V \ ira előadói beszédében . :■ i. ita, hogy a népgazdaságban az évindítás feszültségei kisebbek voltak, mint amivel számoltak. A termelés év eleji anyagi-műszaki feltételei sok területen jobbak voltak, mint a korábbi években. A bérek bruttósítása a vártnál kevesebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonytalansággal terheli a termelést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adórendszer változásai, a külkereskedelmi szerződéskötések bizonytalanságai akadályozták a vállalati éves tervek elkészítését. Szólt a fogyasztói árak alakulásáról is, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek az 1988-ra tervezett 15 százalékos árszínvonalnövekedést felső határnak tekintik, mivel ez a mérték van összhangban a jövedelmek előirányzataival. Tartani kell azonban attól, hogy az árszintemelkedés meghaladja majd a 15 százalékot, ebben az esetben a Szakszervezetek Országos Tanácsa igényelni fogja ennek ellentételezését. A szakszervezetek javaslatot dolgoznak ki a csecsemőruházati cikkek nagy mértékben megnövekedett árának mérséklésére, ezzel kapcsolatban állásfoglalás-tervezetet terjesztettek a tanácsülés elé. Egy országos felmérés szerint a vasúton továbbított áruk 60 százalékának feladója vagy címzettje olyan üzem, aki a saját telepén rakodik. Ugyanis a Magyar Államvasutak hálózatához 1450 iparvágány csatlakozik, ahol ez a forgalom lezajlik. Az országos helyzettől kedvezőtlenebb állapot van á kelet-magyarországi térségben, ugyanis a MÁV Debreceni Igazgatóságának 204 iparvágányán a forgalom alig több, mint fele valósul meg. Ez indokolja, hogy a lehetőségek szerint támogatják az iparvágányt építő törekvéseket. Bár az iparvágány megépítése egy-egy vállalat beruházása, azonban a haszon nemcsak a gyorsobb és olcsóbb szállításban, rakodásban mutatkozik meg, hanem az áru biztonságosabb kezelésében is. Pályázat útján támogatást lehet kérni az építkezéshez. A MÁV elkülönített fejlesztési alapjának nevezik azt a pénzt, amely a késedelmes rakodások bírságából folyik be. Ennek egy részét a rakodás szervezésére, gépesítésére használják fel, de jut belőle iparvágány-építésre is. A felfokozott érdeklődést bizonyítja, hogy évente 4—6 iparvágányt építenek meg az üzemek. Tavaly készült el a Nyírlugosi Állami Gazdaság iparvágánya, amely NyírgelZöldség-jelző M eglepődtem annak a hírnek hallatán, hogy zöldségmagvaik forgalma a kétszerese iaz ilyenkor .megszokottnak. Igaz, hogy a februári tavaszban nagyon sokan már a veteményezésre gondolnak, nem is érdemes (késlekedni. Dughagyma, retek, borsó mind-mind olyan kerti csemege, amit már nyugodtan el lehet véleményezni. Ám a vetőmagból- tokból 10 dekás csomagokban fogy az uborka, a paprika, a paradicsom magja, és ez nem annak a jele, hogy a madrágszíj meghúzása mellett egy ágyás helyett kettő lesz a • kiskertekben. Aki pedig fél kilót visz, az már 'egészen biztosan másra pályázik. Nemcsak a saját szükséglet kielégítése céljából növekszik a vetésterület. Az egésznek a hátterében minden bizonnyal azt kéll keresni, hogy az emberek meghányták-veteitték mivel lehetne több bevételhez jutni, lehetőleg kevés adó fizetésével. Az ötszázezer forint mezőgazdasági adómentes sáv kínálja magát. Minden eddiginél többen vágnak tehát bele a „földnek túrásába”, de ez soha nem látott kockázatot is hordoz. Igazán nem akarom senkinek élvenmi a kedvét a kertészkedéstől, de ... Vajon végiggondolta-e mindenki, hogy mit vállal? Még talán a földet se szántották fel, mégis 'azt kell mondani: nem. Például az eddig megkötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésekben nyoma sincs annak a meglendült gazdálkodási kedvnek, ami pedig a vetőmagvásánléispn már- már világosan szembe tűnik. Még ha fel Is tételezzük minden egyes vállalkozóról a szakértelmet, az ennél is többet érő szorgalmat és kitartást, akkor is felmerül a kudarc réme. Egyszerre kezdünk majd szerződés után szaladgálni? Nagy baj lenne, mert akkor derülne ki, hogy túltermelés van kilátásban. Esetileg nem is akar mindenki szerződés alapján zöldséget termelni? A maszek felvásárlók csak hiány esetén kutatják a termelőit és ígérnek csillagászati áriakat. Túlkínálat esetén éppen ellenkező a természetük. A káposztán, a burgonyán egyszer-egyszer volt már alkalmunk megtapasztalni a piaci válságot. A megfontolt ember a dupla vetőmagfo- gyásfoál már megorrontja a fenyegető veszélyt. Ajánlatos szerződéssel fogódzót keresni, még akikor is, ha a szerződéses fegyelem egyelőre olyan amilyen. Esik Sándor Értékelték az OTP munkáiét IPARVÁGÁNYOK épülnek Vasút az üzemben OTP-lakások Kemecsén (elek) sétől ágazik le négy kilométer hosszon. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet és a nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz szintén ilyen beruházás elkészültének örülhetett. Nyirbogáton az állomás első vágányát adták át rakodási célokra. Az idén újabb építések folynak, mások az engedélyeztetési eljárásnál tartanak. (A MÁV Tervező Intézet ingyen készíti elő az engedélyeket.) Közülük a nyíregyházi Ságvári Tsz két vágánya közül az egyik már elkészült, rövidesen a másikat is átadják. Vásárosnamény- ban a Zöldért kapott építési engedélyt, valamint a helyi Vörös Csillag Tsz. Kisvárdán szintén két iparvágány készül. A Zöldért telepére viszik ki a vasútat, illetve a gabonaforgalmi vállalat egy újabb csatlakozást is kiépít, míg Nyírbátorban a már meglévő vágányt hosszabbítja meg és egy mérleget épít be. Nagykállóban a kész vágányt építik át nagyobb teherbírásúvá a Nyírség Tsz megrendelésére, a nyíregyházi papírgyárban 400 méterrel bővítik a vágányt, hogy legyen hol tárolni a vagonokat. Még csak várható az engedély, de a nagyarányú szállítások miatt szorgalmazza a tyukodi konzervgyár egy iparvágány megépítését, A lakosság bankjának múli évi tevékenységét értékelték és meghatározták az idei feladatokat tegnap Nyíregyházán. A tanácskozáson megyénket Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke képviselte, az OTP nevében Tisza László vezérigazgató és Körtély Sándor megyei igazgató tárgyalt. A többi közt elhangzott: a megye lakosságának kész- pénzbevétele tavaly 16,2 milliárd forint volt, hat százalékkal több 1986-hoz képest. Takarék osaibb gazdálkodásra rendezkedett be a lakosság — legalábbis egy része — derüli ki a betétállomány adataiból. Míg 1986- ban 7,9 milliárd forintját bízta megyénk lakossága az OTP-re, addig tavaly már 8,1 milliárd forintunkat őrizte és kezelte a pénzintézet. Ha ehhez hozzávesszük a takarékszövetkezeteknél elhelyezett 2,3 milliárdot, kiderül, hogy a lakosság 10,4 milliárd forintját őrizte tavaly takarókban. Közel másfél ezerrel nőtt az ifjúsági betétesek száma, tavaly már 33 685 fiatal takarékoskodott ebben a formában. Az idén ismét ezer új jelentkezővel számolnak. Kétezerrel nőtt az OTP átutalási betétet ligénylők száma és így már 13 ezer 198-tan veszik igénybe ezt a készpénzkímélő szolgáltatást. A lakossági fogyasztás emelkedése jórészt hitelfelvétellel történt. Ezt tanúsítja a megyei takarékpénztári hitelállomány növekedése. Míg 1986-ban 13,3 milliárd forinttal tartoztunk az OTP-nek, tavaly a megye lakosságának adóssága már 15,5 milliárd forintra rúgott. Az idén további másfél milliárd forinttal emelkedik a lakosság tartozása az OTP-nek. Üj kötvények kibocsátásával és a meglévőik forgatásával élénkült tavaly a kötvénypiac. Az OTP megyei igazgatósága a saját kibocsátású szerkezetátalakítási, illetve az egyéb kötvényekből a lakosság eddig 151 millió forintért vásárolt. Sajnos, csekély az érdeklődés a nyíregyházi tanács által kibocsátott út- és közműfejlesztési kötvény iránt. A tanácsokkal és a kivitelező vállalatokkal kialakult eredményes együttműködésnek tudható be, hogy az OTP — ha kis mértékben is — de túl tudta teljesíteni a saját beruházású lakásépítés tervszámait. Tavaly a megyében befejezték 673 lakást, inditattak 536 lakás építését és az idei esztendőre 868 lakás átadásra vár. Az eddigiektől eltérő keresletet tapasztalt az OTP a lakáspiacon. A lakásárak jelentős növekedése miatt megnőtt az igény a kis alapterületű, több félszobából álló típusok iránt. Többen szeretnének családi házat és sortársasházat. A tervidőszak hátralévő éveiben ezért az OTP növeli az úgynevezett minőségi kategóriába sorolt lakások építését. A Nyíregyháza belvárosában található foghíj, vagy romos épületek helyén impozáns házakat építtet az OTP. A Kossuth utca—Erdő sor—Vasvári Pál ütea térségében 228 lakásba, a Korányi Frigyes út III. ütemében 98 lakásba, a Széchenyi és a Vasgyár utca környékén még a VII. ötéves tervidőszak végéig 60— 80 lakásba költözhetnek be az új tulajdonosok. A családi házépítés elengedhetetlen feltétele a lelek. A takarékpénztár a tanácsokkal 'együttműködve többféle telket kínál az építkezni szándékozóknak. Saját beruházásban is parcelláz az OTP. Az idén például Nyír- egyháza-Oroson a Kezdő utcán közel 50 telket alakít ki a takarékpénztár, alapközművel (út, villany, víz) ellátva. Igény szerint természetesen másutt is alakítanak ki építési telkeket. — A hitelekkel és a pénzforgalom gyorsításával az OTP jól segítette a megye céljait — emelte ki Tisza László, majd hangsúlyozta, hogy a Lakásépítés idén is a Legfontosabb feladat. amelynek egy másik leágazása a tyukodi Kossuth Tsz vasipari üzeméig húzódna. Nehezebb a helyzet a raka- mazi Győzelem és a timári Béke Termelőszövetkezetnél, ugyanis náluk nem a MÁV, hanem az idő által már túlhaladott közúti építési elképzelés (a 38-as út községen áthaladó, sorompót kikerülő szakasza) gátolja meg, hogy egészen a hűtőházig iparvágányt húzzanak. Ismételten kérik az engedélyt, hiszen az állomáson szűk a rakodótér, az iparvágánnyal gyorsabbá válhat a szállítás. L. B. Irinyiié törnek részvételivel Árvízvédelmi jyakerlat a Tiszán Árvízvédelmi törzsvezetési gyakorlat kezdődött péteken a Felső-Tiszán — kaptuk a tájékoztatást Szlávik Lajos vízügyi igazgatótól. Száz év telt el azóta, hogy 1888. március végén a Tisza völgyén végigsöpört az a katasztrofális árvíz, melynlek magasságát az 1970. májusi árvíz i's csak egy viszonylag rövid szakaszom haladta meg. Lónya és Tokaj között máig is ez az eddig észlelt legmagasabb árvízszint. De annak is csak 40 éve, hogy 1947—48 szilveszter éjszakáján az árvíz átszalkitotA ZÖLDÉRT NYÍREGYHÁZI ALMATAROLÖJABAN több műveletes félautomata almafeldolgozó gép próbaüzemét kezdték meg. A gép — melyet a ZÖLDÉRT menedzselésével a Paluska Ferenc, Huszti Béla, Bíró Tamás, Tótfalusi József, Kovács Tamás alkotta feltaláló csoport fejlesztett ki — jobb kihasználás mellett fele annyiba kerül, mint a tőkés országokból behozott hasonló berendezések, (f. z.) ta a Tisza töltését Tiszabecs. Uszfca és Tivadar térségében. 1970 májusában és júniusában hatalmas árvíz pusztított a Szamoson és a Túron. Negyven települést, illetve 538 négyzetkilométer területet borított el és rendkívüli nagy károkat okozott. Azóta hatalmas léptékű árvízvédelmi fejlesztés folyik Sza- bolcs-Szatmár megyében, a FleLső-Tisza-v.idélki Vízügyi Igazgatóság működési területén. 1970 óta ezen a területen 4,2 millió köbméter földet építettek be az árvízvédelmi töltésekbe, 35 zsilipet, műtárgyat építettek, fejlesztették az árvízvédelmi hírközlő vonalakat, a gátőrök részére új őrházakat, szertárakat, védelmi központokat építettek. összesen 966 millió forint költséggel. A védelmi művöknek a biztonsági előírások szerinti méretre történő kiépítése további milliárdokba kerül és még évtizedeket vesz igénybe. A Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és a Lónyay-csator- na árvizei ellem 617 kilométer elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal és 33 kilométer másodrendű — úgynevezett lökalizáöiós — vonal védi a területet, melynek több mint 30 százalékéit veszélyeztetik elöntéssel az olyan nagy árvizek, melyek 100 évenként átlagosan egyszer fordulnak elő. A folyók árhullámai igen hevesek, <a vízszimtek néhány óra alatt métereket képesek emelkedni, amint a Felső-Ti- sza vízgyűjtő területére lehullott eső, vagy az olvadó hóié lezúdul a völgybe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy például ,a Felső-Tiszán (Folytatás a 4. oldalon) Elsőbbség a lakásoknak