Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

Idő és ár a SZOT előtt Péntek délelőtt összeült a c' akszervezetek Orszá'- T_ :sa, amely az ide vezeti feladatokat aranyai Tibor, a Sz. -V \ ira előadói beszédében . :■ i. ita, hogy a népgazdaság­ban az évindítás feszültségei kisebbek voltak, mint amivel számoltak. A termelés év ele­ji anyagi-műszaki feltételei sok területen jobbak voltak, mint a korábbi években. A bérek bruttósítása a vártnál kevesebb konfliktussal járt. Az új gazdasági szabályozás azonban számos bizonytalan­sággal terheli a termelést, a gazdálkodást és az elosztást. Az ár- és adórendszer válto­zásai, a külkereskedelmi szer­ződéskötések bizonytalansá­gai akadályozták a vállalati éves tervek elkészítését. Szólt a fogyasztói árak ala­kulásáról is, hangsúlyozva, hogy a szakszervezetek az 1988-ra tervezett 15 százalé­kos árszínvonalnövekedést felső határnak tekintik, mi­vel ez a mérték van össz­hangban a jövedelmek elő­irányzataival. Tartani kell azonban attól, hogy az ár­szintemelkedés meghaladja majd a 15 százalékot, ebben az esetben a Szakszervezetek Országos Tanácsa igényelni fogja ennek ellentételezését. A szakszervezetek javaslatot dolgoznak ki a csecsemőruhá­zati cikkek nagy mértékben megnövekedett árának mér­séklésére, ezzel kapcsolatban állásfoglalás-tervezetet ter­jesztettek a tanácsülés elé. Egy országos felmérés sze­rint a vasúton továbbított áruk 60 százalékának fel­adója vagy címzettje olyan üzem, aki a saját telepén ra­kodik. Ugyanis a Magyar Államvasutak hálózatához 1450 iparvágány csatlako­zik, ahol ez a forgalom le­zajlik. Az országos helyzet­től kedvezőtlenebb állapot van á kelet-magyarországi térségben, ugyanis a MÁV Debreceni Igazgatóságának 204 iparvágányán a forgalom alig több, mint fele valósul meg. Ez indokolja, hogy a lehetőségek szerint támogat­ják az iparvágányt építő törekvéseket. Bár az iparvágány meg­építése egy-egy vállalat be­ruházása, azonban a haszon nemcsak a gyorsobb és ol­csóbb szállításban, rakodás­ban mutatkozik meg, hanem az áru biztonságosabb keze­lésében is. Pályázat útján tá­mogatást lehet kérni az épít­kezéshez. A MÁV elkülönített fejlesztési alapjának nevezik azt a pénzt, amely a kése­delmes rakodások bírságából folyik be. Ennek egy részét a rakodás szervezésére, gé­pesítésére használják fel, de jut belőle iparvágány-épí­tésre is. A felfokozott érdeklődést bizonyítja, hogy évente 4—6 iparvágányt építenek meg az üzemek. Tavaly készült el a Nyírlugosi Állami Gazdaság iparvágánya, amely Nyírgel­Zöldség-jelző M eglepődtem annak a hírnek hallatán, hogy zöldségmagvaik forgalma a kétszerese iaz ilyenkor .megszokottnak. Igaz, hogy a februári ta­vaszban nagyon sokan már a veteményezésre gondol­nak, nem is érdemes (késle­kedni. Dughagyma, retek, borsó mind-mind olyan kerti csemege, amit már nyugodtan el lehet vélemé­nyezni. Ám a vetőmagból- tokból 10 dekás csomagok­ban fogy az uborka, a pap­rika, a paradicsom magja, és ez nem annak a jele, hogy a madrágszíj meghúzá­sa mellett egy ágyás helyett kettő lesz a • kiskertekben. Aki pedig fél kilót visz, az már 'egészen biztosan más­ra pályázik. Nemcsak a saját szükség­let kielégítése céljából nö­vekszik a vetésterület. Az egésznek a hátterében min­den bizonnyal azt kéll ke­resni, hogy az emberek meghányták-veteitték mivel lehetne több bevételhez jutni, lehetőleg kevés adó fizetésével. Az ötszázezer forint mezőgazdasági adó­mentes sáv kínálja magát. Minden eddiginél többen vágnak tehát bele a „föld­nek túrásába”, de ez soha nem látott kockázatot is hordoz. Igazán nem akarom sen­kinek élvenmi a kedvét a kertészkedéstől, de ... Va­jon végiggondolta-e min­denki, hogy mit vállal? Még talán a földet se szántották fel, mégis 'azt kell monda­ni: nem. Például az eddig megkötött mezőgazdasági termékértékesítési szerző­désekben nyoma sincs an­nak a meglendült gazdálko­dási kedvnek, ami pedig a vetőmagvásánléispn már- már világosan szembe tű­nik. Még ha fel Is tételez­zük minden egyes vállalko­zóról a szakértelmet, az en­nél is többet érő szorgalmat és kitartást, akkor is felme­rül a kudarc réme. Egyszerre kezdünk majd szerződés után szaladgálni? Nagy baj lenne, mert akkor derülne ki, hogy túlterme­lés van kilátásban. Esetileg nem is akar mindenki szer­ződés alapján zöldséget ter­melni? A maszek felvásár­lók csak hiány esetén ku­tatják a termelőit és ígér­nek csillagászati áriakat. Túlkínálat esetén éppen el­lenkező a természetük. A káposztán, a burgo­nyán egyszer-egy­szer volt már alkal­munk megtapasztalni a pia­ci válságot. A megfontolt ember a dupla vetőmagfo- gyásfoál már megorrontja a fenyegető veszélyt. Ajánla­tos szerződéssel fogódzót ke­resni, még akikor is, ha a szerződéses fegyelem egye­lőre olyan amilyen. Esik Sándor Értékelték az OTP munkáiét IPARVÁGÁNYOK épülnek Vasút az üzemben OTP-lakások Kemecsén (elek) sétől ágazik le négy kilomé­ter hosszon. A nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezet és a nagyszekeresi Egyesült Erő Tsz szintén ilyen beru­házás elkészültének örül­hetett. Nyirbogáton az állo­más első vágányát adták át rakodási célokra. Az idén újabb építések folynak, mások az engedé­lyeztetési eljárásnál tarta­nak. (A MÁV Tervező Inté­zet ingyen készíti elő az en­gedélyeket.) Közülük a nyír­egyházi Ságvári Tsz két vá­gánya közül az egyik már el­készült, rövidesen a másikat is átadják. Vásárosnamény- ban a Zöldért kapott építé­si engedélyt, valamint a he­lyi Vörös Csillag Tsz. Kisvár­dán szintén két iparvágány készül. A Zöldért telepére vi­szik ki a vasútat, illetve a gabonaforgalmi vállalat egy újabb csatlakozást is kiépít, míg Nyírbátorban a már meglévő vágányt hosszab­bítja meg és egy mérleget épít be. Nagykállóban a kész vágányt építik át nagyobb teherbírásúvá a Nyírség Tsz megrendelésére, a nyíregy­házi papírgyárban 400 mé­terrel bővítik a vágányt, hogy legyen hol tárolni a va­gonokat. Még csak várható az enge­dély, de a nagyarányú szál­lítások miatt szorgalmazza a tyukodi konzervgyár egy iparvágány megépítését, A lakosság bankjának múli évi tevékenységét érté­kelték és meghatározták az idei feladatokat tegnap Nyír­egyházán. A tanácskozáson megyén­ket Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke képviselte, az OTP nevében Tisza László vezérigazgató és Körtély Sándor megyei igazgató tár­gyalt. A többi közt elhangzott: a megye lakosságának kész- pénzbevétele tavaly 16,2 mil­liárd forint volt, hat száza­lékkal több 1986-hoz képest. Takarék osaibb gazdálko­dásra rendezkedett be a la­kosság — legalábbis egy ré­sze — derüli ki a betétállo­mány adataiból. Míg 1986- ban 7,9 milliárd forintját bízta megyénk lakossága az OTP-re, addig tavaly már 8,1 milliárd forintunkat őrizte és kezelte a pénzintézet. Ha ehhez hozzávesszük a taka­rékszövetkezeteknél elhelye­zett 2,3 milliárdot, kiderül, hogy a lakosság 10,4 milliárd forintját őrizte tavaly taka­rókban. Közel másfél ezerrel nőtt az ifjúsági betétesek száma, tavaly már 33 685 fia­tal takarékoskodott ebben a formában. Az idén ismét ezer új jelentkezővel számol­nak. Kétezerrel nőtt az OTP átutalási betétet ligénylők száma és így már 13 ezer 198-tan veszik igénybe ezt a készpénzkímélő szolgáltatást. A lakossági fogyasztás emelkedése jórészt hitelfel­vétellel történt. Ezt tanúsítja a megyei takarékpénztári hi­telállomány növekedése. Míg 1986-ban 13,3 milliárd forint­tal tartoztunk az OTP-nek, tavaly a megye lakosságának adóssága már 15,5 milliárd forintra rúgott. Az idén to­vábbi másfél milliárd forint­tal emelkedik a lakosság tar­tozása az OTP-nek. Üj kötvények kibocsátásá­val és a meglévőik forgatásá­val élénkült tavaly a köt­vénypiac. Az OTP megyei igazgatósága a saját kibocsá­tású szerkezetátalakítási, il­letve az egyéb kötvényekből a lakosság eddig 151 millió forintért vásárolt. Sajnos, csekély az érdeklődés a nyír­egyházi tanács által kibocsá­tott út- és közműfejlesztési kötvény iránt. A tanácsokkal és a kivite­lező vállalatokkal kialakult eredményes együttműködés­nek tudható be, hogy az OTP — ha kis mértékben is — de túl tudta teljesíteni a saját beruházású lakásépítés terv­számait. Tavaly a megyében befejezték 673 lakást, indi­tattak 536 lakás építését és az idei esztendőre 868 lakás átadásra vár. Az eddigiektől eltérő ke­resletet tapasztalt az OTP a lakáspiacon. A lakásárak je­lentős növekedése miatt megnőtt az igény a kis alap­területű, több félszobából álló típusok iránt. Többen szeretnének családi házat és sortársasházat. A tervidő­szak hátralévő éveiben ezért az OTP növeli az úgyneve­zett minőségi kategóriába so­rolt lakások építését. A Nyír­egyháza belvárosában talál­ható foghíj, vagy romos épü­letek helyén impozáns háza­kat építtet az OTP. A Kos­suth utca—Erdő sor—Vasvá­ri Pál ütea térségében 228 lakásba, a Korányi Frigyes út III. ütemében 98 lakásba, a Széchenyi és a Vasgyár ut­ca környékén még a VII. öt­éves tervidőszak végéig 60— 80 lakásba költözhetnek be az új tulajdonosok. A családi házépítés elen­gedhetetlen feltétele a lelek. A takarékpénztár a taná­csokkal 'együttműködve többféle telket kínál az épít­kezni szándékozóknak. Saját beruházásban is parcelláz az OTP. Az idén például Nyír- egyháza-Oroson a Kezdő ut­cán közel 50 telket alakít ki a takarékpénztár, alapköz­művel (út, villany, víz) ellát­va. Igény szerint természete­sen másutt is alakítanak ki építési telkeket. — A hitelekkel és a pénz­forgalom gyorsításával az OTP jól segítette a megye céljait — emelte ki Tisza László, majd hangsúlyozta, hogy a Lakásépítés idén is a Legfontosabb feladat. amelynek egy másik leága­zása a tyukodi Kossuth Tsz vasipari üzeméig húzódna. Nehezebb a helyzet a raka- mazi Győzelem és a timári Bé­ke Termelőszövetkezetnél, ugyanis náluk nem a MÁV, hanem az idő által már túl­haladott közúti építési el­képzelés (a 38-as út községen áthaladó, sorompót kikerülő szakasza) gátolja meg, hogy egészen a hűtőházig iparvá­gányt húzzanak. Ismételten kérik az engedélyt, hiszen az állomáson szűk a rakodó­tér, az iparvágánnyal gyor­sabbá válhat a szállítás. L. B. Irinyiié törnek részvételivel Árvízvédelmi jyakerlat a Tiszán Árvízvédelmi törzsvezetési gyakorlat kezdődött péteken a Felső-Tiszán — kaptuk a tájékoztatást Szlávik Lajos vízügyi igazgatótól. Száz év telt el azóta, hogy 1888. március végén a Tisza völgyén végigsöpört az a ka­tasztrofális árvíz, melynlek magasságát az 1970. májusi árvíz i's csak egy viszonylag rövid szakaszom haladta meg. Lónya és Tokaj között máig is ez az eddig észlelt legma­gasabb árvízszint. De annak is csak 40 éve, hogy 1947—48 szilveszter éj­szakáján az árvíz átszalkitot­A ZÖLDÉRT NYÍREGYHÁZI ALMATAROLÖJABAN több műveletes félautomata almafeldolgozó gép próba­üzemét kezdték meg. A gép — melyet a ZÖLDÉRT menedzselésével a Paluska Ferenc, Huszti Béla, Bíró Tamás, Tótfalusi József, Kovács Tamás alkotta felta­láló csoport fejlesztett ki — jobb kihasználás mellett fele annyiba kerül, mint a tőkés országokból behozott hasonló berendezések, (f. z.) ta a Tisza töltését Tiszabecs. Uszfca és Tivadar térségében. 1970 májusában és júniu­sában hatalmas árvíz pusztí­tott a Szamoson és a Túron. Negyven települést, illetve 538 négyzetkilométer terüle­tet borított el és rendkívüli nagy károkat okozott. Azóta hatalmas léptékű árvízvé­delmi fejlesztés folyik Sza- bolcs-Szatmár megyében, a FleLső-Tisza-v.idélki Vízügyi Igazgatóság működési terüle­tén. 1970 óta ezen a területen 4,2 millió köbméter földet építettek be az árvízvédelmi töltésekbe, 35 zsilipet, mű­tárgyat építettek, fejlesztet­ték az árvízvédelmi hírköz­lő vonalakat, a gátőrök ré­szére új őrházakat, szertára­kat, védelmi központokat épí­tettek. összesen 966 millió fo­rint költséggel. A védelmi művöknek a biztonsági előírások szerinti méretre történő kiépítése to­vábbi milliárdokba kerül és még évtizedeket vesz igény­be. A Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és a Lónyay-csator- na árvizei ellem 617 kilomé­ter elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal és 33 kilométer másodrendű — úgynevezett lökalizáöiós — vonal védi a területet, melynek több mint 30 százalékéit veszélyeztetik elöntéssel az olyan nagy ár­vizek, melyek 100 évenként átlagosan egyszer fordulnak elő. A folyók árhullámai igen hevesek, <a vízszimtek néhány óra alatt métereket képesek emelkedni, amint a Felső-Ti- sza vízgyűjtő területére le­hullott eső, vagy az olvadó hóié lezúdul a völgybe. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy például ,a Felső-Tiszán (Folytatás a 4. oldalon) Elsőbbség a lakásoknak

Next

/
Thumbnails
Contents