Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-20 / 43. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. február 20. Szerelmesek almája Szerelmesek almájának is nevezhetnénk a képen látható gyümölcsöket, amelyeket egy nyugatnémet termelő fantáziája hozott létre. A trükk lényege, hogy matricás módszerrel leragasztották a még kicsi almákat, amelyek azután éretten a fenti formát mutatják. Változások a társadalombiztosításban (3.) Mit kell tudii a családi pótlékról? 1988. január 1-jétől emelkedett a családi pótlék és az egygyermekes családok jövedelempótléka is. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal lett több, a tartósan beteg és a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermek utón a családi pótlék emelése gyermekenként 500 forint. A gyermek 3 éves koráig a családi pótlék további 100 forinttal emelt ösz- szegben jár. A családi pótlék új összegei a következők: Gyermekenként Összesen egy gyermek után a gyermek 6 éves koráig 930 930 egy gyermek után egyedülállónak 1220 1220 egy gyermek után, ha korábban e gyermek figyelembevételével két vagy több gyermek után járt a családi pótlék 1230 1330 két gyermek után 1330 3440 két gyermek után egyedülállónak 1350 3700 három és minden további gyermek után 1350 Hallgatót, mikrofont törnek Elnémított telefonok Rendkívüli adásnap volt hétfőn a televízióban. Természetesen a téli olimpia miatt, de aki megnézte a Híradót, annak ez az adás azért is rendkívülinek tűnhetett, mert elhangzott egy teljesen szolkatlan hír: Budapesten csőikként a telefon- rongálások száma. Amilyen jó hír az, hogy a fővárosban kevesebben és kevesebbszer tombolták ki magukat, duhajkodó emberek 'a telefon- fülkékben, olyan rossz, hogy Nyíregyházán nem csökkent, hanem tovább nőtt az értelmetlenül pusztítók száma, az általuk okozott kár nagysága. Aki nem próbálkozott az elmúlt hetekben nyilvános fülkéből telefonálni, az is tapasztathatta ezt, hiszen a Kelet-Magyiarországban egy hónap alatt kétszer is foglalkoztunk az elnémított telefonok ügyével, ezek az írások azonban korántsem adtak pontos információit a nyíregyházi nyilvános telefonok állapotáról. Halmi Tamás főfcözpontve- zető viszont pontos tájékoztatást adott: Nyíregyházán január elseje óta 29 400 forint értékű alkatrészt kellett pótolni vagy kicserélni a nyilvános telefonokban. Hallgatót, mikrofont törnek '-a rongálnak, a kézibeszélővel verik szét a fülkék üvegét és az okozott kárnak az alkatrész vagy a készüllek cseréje csak egy kis hányada, nagyabbik részét a javításukra fordított idő és munkabér jelenti. Nyíregyházán 136 nyilvános készülék található, ezek ellenőrzése, karbantartása három embernek ad munkát, akkor ha nincs rongálás. Sajnos ilyesmiről egyelőre csak álmodni lehet, mert rongálják a készülékeket azok is, akik lengyel zlotyval, bolgár lovával, átfúrt tízforintosokkal, gombokkal akarnak telefonálni. Niagy az a kár, amelyet a telefonrongálók a Postának okoznak. Mégnagyöbb lehet azonban akkor, ha ilyen rongálások miatt nem hívható időben a mentő vagy a tűzoltókocsi. Annak, aki 1980. július hónapban vagy azt követően három vagy több gyermek után volt jogosult családi pótlékra, és a gyermekek száma kettőre vagy egyre csökkent, a családi pótlék összege gyermekenként havi 1350 forint, ha a jogosultat korábban e gyermek — gyermekek — figyelembevételével megilleti a családi pótlék. Egy gyermek után is havi 1350 forint családi pótlék jár annak, akit mint egyedülállót, a gyermek figyelembevételével 1980. július hónapban vagy ezt követőén két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék és továbbra is egyedülálló. Havi 1700 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek után. Ha két gyermek CSITULT A RETTEGÉS Ha a borbély nem borotvál A múlt év végén az AIDS- től való félelmükben a borbélyok nem borotváltak. Md a helyzet most, hiszen úgy tűnik, mintha a rettegés alábbhagyott volna? — Amióta a központtól meg a KÖJÁL-tól a borotvá- lás mellőzésére felszólító levelet kaptam, azóta nem borotválok — közli egy fodrász. — Ugyanis ahhoz különböző fertőtlenítőszerek, meg egyszerű asználatos, steril kellékek szükségesek, amiket nem adtak. Mindez nem okozott számottevő kárt, mert amióta a boltokban jó borotvák, zsilettek kaphatók, naponta maximum 1—2 ember borotvál- tatná magát az üzletben. A Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet megyeszékhelyi, Búza téri szalonjában egy körlevelet mutatnak, amely enyhíti az előző körlevélben foglalt szigorú előírásokat. Közük, hogy .a kéz és az eszközök fertőtlenítésére milyen vegyszerek alkalmazhatók. Felhívja a figyelmet arra, hogy szivacs helyett tiszta lemosó ruha használandó. A timsórudak vérzéscsillapi- tásra csak egyszer vehetők igénybe. A korábbi előírással szemben immár a szappanozó pamacs használható, de azt minden vendég után gondosan meg kell tisztítani, fertőtleníteni. Az írás a továbbiakban arról szól, hogy AIDS-veszélyre hivatkozva borotválás nem tagadható meg, ugyanis annak Magyarországon nincs járványügyi oka. Több éves nemzetközi járványtani tapasztalat szerint e munkakörben nem történt fertőzés, s a fodrászat kapcsán azt vendég sem kapta meg. — Korábban sem borotváltatták itt sokan magukat — mondja egy borbély. — Inkább egy-két idős, vagy kocsmázó ember szokott jönni e célból. A ikezünk, meg az eszközök fertőtlenítését komolyan vesszük. Ez nemcsak a vendég, hanem a mi érdekünk is. Van olyan kuncsaft, aki otthonról a saját borotváját hozza magával. — Az AIDS-félelem a fodrászszalonok forgalmán nem éreztette hatását — mondja Siska Józsefné, a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet elnöke. — Az AIDS-ügyben orvosokkal is tárgyaltunk, akik elmondták, hogy a fertőzés továbbterjedéséhez sérült felületnek, vérző sérült felülettel kell találkoznia. Erre pedig igen kicsi az esély. Arról nem is szólva, hogy Magyarországon még igen kevés az AIDS-ben szenvedők száma. Ápolatlan, nyílt sebhelyes arcú vendégeket nem borotválunk. Ez érthető is, mert utánuk más vendég sem ül le szívesen a borbélyszékbe. A Vécsey utcai fodrászszalonban mutatják, hogy valamennyi borbély mellett ott a Neomagnol fertőtlenítő oldát. A kezüket pedig Kvaternol nevű vegyszerrel fertőtlenítik. — Tavaly körülbelül egy hónapig nem borotváltam — említi egy férfifodrász. — Utána már igen. Tulajdonképpen korábban sem tiltották, csak az ahhoz szükséges eszközöket, például pamacsot nem használhattam. Amióta szabad borotválni, minden vendégnél új félzsilettet alkalmazok. Hajvágáshoz az ollót is fertőtlenítjük. (cselényi) közül az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a . két gyermek után összesen havi 3050 forint családi pótlék jár. Ha a családi pótlék 3050 forint összegben járt, és a tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után a családi pótlékra jogosultság megszűnik, a másik gyermek után havi 1350 forint családi pótlék jár. Havi 1700 forint a családi pótlék összege a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami gondozott gyermek után. Az egygyermekes családok jövedelempótléka szintén 400 forinttal, havi 350 forintról havi 750 forintra emelkedik. Havi 750 forint jövedelem- pótlék jár a gyermek után akkor, ha családi pótlék a társadalombiztosítási rendelkezések szerint kizárólag azért nem állapítható meg, mert a háztartásban egy hat éven felüli gyermek van, a gyermek árvaellátásban részesül, harmadéves szakmunkástanuló, illetőleg a gyermeket szakmunkástanuló otthonban helyezték el. Kinyílt a Kankalin Tapasztalt, idős kertészek sem emlékeznek rá, hogy ilyenkor, február közepén kinyílt volna Sóstón a kankalin. Más években is kora tavasztól július végéig találunk a kertekben virágzó kankalinokat. A nyáron virágzók ázsiai eredetűek és igényesebbek. Alacsony, laza párnát alkotnak a talajon. Kedvelik a Sóstót és környékét is. Néha már késő ősszel elkezdődik virágzásuk. Kerti kultúrában fehér, kék, bíborszínű, lila és ezek átmeneti színeiben ismeretesek. Árnyékos sziklakertbe, humuszban gazdag talajba ültessük. Pára- és vízigényes. A kankalinokat könnyű szaporítani. Az értékes fajokat és fajtákat legcélszerűbb tőosztással szaporítani mégpedig virágzás után vagy ősszel, illetőleg tavasszal. Február közepén a szártalan lila kankalin nyílása örvendeztetett meg bennünket. (f.) Első látásra eldöntötték Nem mini fal, amit bevakollak... Egy apróhirdetés: „Kertes házat cserélnék szövetkezeti. vagy OTP-s lakásért. Érdeklődni szombaton és vasárnap ... utca ..szám.” A házaspár már rég elhatározta, hogy családi házba költözik. Ügy gondolták, ha sikerülne a csere, nem kellene a buszmegállóban ácso- rogni, hogy kijussanak 200 öles telkükre: az udvarral, a kerttel együtt lenne a ház és a telek. Egy március eleji szombaton elindultak veteményez- ni. Ót közben böngészték az újsághirdetést és akkor akadtak rá a kertes házat kínáló sorokra. Hazafelé benéztek a megadott címre. A ház egészein jól nézett ki. Körbejárták, mustrálták, kíkat. A férj másnap visszament, hogy tekintsék meg nem történtnek a dolgot, de a fiatal pár hallani sem akart róla. És ekkor elkezdődött a per, amelyik több mint négy évig tartott. Mielőtt a bíróság egy ilyen ügy tárgyalásába kezd szakértőt rendel ki. Hiszen ha csak a két felet hallgatná meg, nemigen születne ítélet sohasem, vagy ha igen, akkor mindig az nyerné meg, aki hihetőbben tudja „eladni” mondanivalóját. A magát becsapottnak érzett család azt kérte a bíróságtól: érvénytelenítse a szerződést, mert a két ház között feltűnően nagy az értékkülönbség, (ezt utólag körülbelül 230 ezer forintra taksálták) s ezért az eredeti állapot helyreállítását kérték. A szakértő körbejárta a házat, aztán megadta szak- véleményét. Ebből derült ki, hogy korántsincs olyan vül-belül, s ha nem is mondták rögtön a fiatal házaspárnák, tulajdoniképpen eldöntötték, hogy cserélnek. A két szoba, konyha, spájz, fürdőszoba, aztán egy különálló szoba, konyha alápincézve 290 öl telken főnyereménynek látszott. Otthon végleg a csere mellett döntöttek. Amikor újból kimentek a fiatal párhoz, meg is egyeztek. Szőrért szőrt — ahogy a mondás tartja —, s amikor az ügyvéd megfogalmazta a csereszerződést, még egymás hiteltartozásait is átvállalták. A költözés egy március végi napon volt. Amikor meglátták a korábban szekrénynyel takart falakat, már beléjük villant a kérdés: vajon jó vásárt csináltak-e, s amikor másnap vendégek jöttek, hogy megnézzék az új áhított szerzeményt, ők is megerősítették: elhamarkodtak az egészet. A friss festés eltakarta előlük a hibáértékkülönbség a két ház között, mint amennyit a jó- savárosból kiköltözött család bejelentett. (Bár közben az is kiderült, hogy azt a külön szoba, konyhát később ragasztották az eredeti lakáshoz, s mivel az egész ház külterületen van, — ezért — ha netán kisajátítják őket — erre kártalanítás nem jár. Sőt! A tulajdonlapjára a bontási kényszert is bejegyezték. A bíróság tehát elutasította a cserét vissza állítani akaró család kérését. Ügy találta, hogy nincs nagy értékkülönbség, bár igaz, hogy kártalanítási tilalmat jegyeztek a tulajdonlapra, sőt az is, hogy erről a fiatal pár nem tájékoztatta őket — de ezt nem rossz szándékból tette, hanem tudatlanságból, a lakás ugyanis korábban nem az övék volt. Fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került. Közben a magát becsapottnak érző család beszerzett egy másik szakértői véleményt, amelyben a ház már nem a csereszerződésben rögzített 550 ezer forintot érte, hanem csak 350 ezret. A bíróság azonban alaptalannak találta a fellebbezést és a második szakértő véleményét is — mégpedig olyan indokkal, hogy a forgalmi érték és nem az ingatlan műszaki értéke számít. Maradt tehát minden a régiben. Legalábbis jó másfél évig. Akkor egy újabb ítélet született, amelyet ismét a járás- bíróság hozott, mert a Legfelsőbb Bíróság közben hatályon kívül helyezte az előző kettőt és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította az első fokú bíróságot. Mondván: korábban nem bírálták el, hogy a fiatal pár megtévesztette a családi házba vágyó családot, s azt sem, hogy hibás lakást adtak cserébe. As elölről kezdett perben döntő Járásbíróság immár úgy találta, hogy 20 ezer forinttal ér kevesebbet a családi ház, mint a Jósavárosi lakás. Azt is megállapították — természetesen szakértői vélemény alapján —, hogy csupán a régi épületrész egyik falán vannak olyan repedések, amelyek fokozódása esetén veszélybe kerül a lakás. A család újból fellebbezett Mire a következő tárgyalásra sok került, már nem a családi házba címezhették nekik az idézést, hiszen az életveszélyessé vált, ezért a városi tanács műszaki osztálya szükséglakásba költöztette őket, elrendelte a lakás északi szobafalának elbontását, újrafalazását, a födém kidúco- lását, a mennyezet leverését, új deszkaborítást, nád- szövetezésf és újravakolást a födémre. Ügy ítélték meg, hogy 120 ezer forintból lehetne a helyreállítást elvégezni, ehhez még 20 ezer forint kellene a tetőszerkezet hibáinak kijavításához, ennyit pedig nem szabad arra az épületre költeni. Vissza a babaruhát! — szólt tehát az ítélet, vagyis a bíróság négy év után kimondta, hogy a csereszerződés érvénytelen, költözzön vissza mindenki az eredeti házába. Az ügy happy and-del zárult — pontosabban igazságosan ért véget. De közben eltelt négy év, s sok lenyelt méreg, bosszúság figyelmeztet: nem mind arany, ami fénylik, nem mind fal, amit bevakolnak. Balogh József
