Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. február 16. Nem sikerült a téli vásár Szegényes választék — alacsony kereslet Soha nem látott alacsony keresletet tapasztaltak az eladók a szombaton befejeződött téli vásáron. Nemcsak megyénkben, országosan is ezt látták a pult másik oldalán, mint arról a vasárnap esti Tv-híradóból értesültünk. Körképünkben a megye legnagyobb áruházainak vezetőitől kértünk tájékoztatást, hogy zárták a téli vásárt. Változások a társadalombiztosításban (1.) Mit kell tudni H.WiBI.IH A társadalombiztosítás rendszerében jelentős változásokat hozott az idei év. Mivel szerkesztőségünknél is sokan érdeklődtek az új lehetőségekről, négyrészes sorozatban foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat. Mai írásunkat követően csütörtökön az anyasági segélyről, pénteken a családi pótlékról, szombaton a nyugdíjakról adunk összefoglaló tájékoztatást. Tolidzseki még féláron sem kellett, alig talál magyarázatot a tényre Király József, a nyíregyházi Nyírfa Áruház igazgatója. Pedig ez lehetett volna az egyik slágere a téli vásárnak. A 2200 forintos fagyasztói ár 40 százalékát elengedték (volna), ám így is sok megmaradt. Ezt a rendkívül meleg téllel magyarázzák a szűkebb pénztárca mellett. Sláger a női csizma Jóval kevesebb áruval, 'a tavalyinak mindössze 30 százalékával álltak a vevők elé a Nyírfában. A több mint két és félmillió forintnyi engedményes készlet döntő hányadát, 1,8 millió forint értékben még az első nap eladták. összehasonlítva a tavalyi első nap forgalmával, ez csekély, akkor ugyanis 3 millió forint áru talált gazdára. A sláger ezúttal a női csizma volt, megmaradt viszont a férfi- és a gyermekcsizma, noha 400 párat még engedménnyel szerzett be az áruház a Szabolcs Cipőgyártól. A divatáruk közt elkapkodták a g.y ermekru h álca t, a férfi pulóvereket, a konfekciónak viszont csak a fele keilt el. Érdekes megfigyelést tettek az áruházban, amikor az első bruttósított fizetést megkapták a dolgozók 12-én, még aznap pénteken 2 millió forintért árusítottak. A téli vásár engedményesen kínált cikkeinek csak 60 százalékát vették meg a fogyasztók. Felényi árut kínáltak olcsóbban, mint tavaly és ennek is csak a fele ment el. — Röviden így summázta a téli vásárt Krasznai Tiborné, a nyíregyházi Centrum Áruház igazgatója. A közel 4 millió forintos készletből 1,8 millió forintnyit adtak el. A legnagyobb forgalmat a konfekció osztály Ibonyolította le, különösen a női szoknyáik, kabátok fogytak. A nőn és a férficsizmákat keresték, nem kellett viszont a gyer- mekcsizma, amely még így, engedményesen is drágább volt, mint másfél hónapja, rendes áron. A múlt év végi jelentős felvásárlás miatt alig maradt az áruháznak készlete, amelyet engedménnyel adhatott volna. A nagykereskedelmi vállalatoktól sem kaptak olcsóbb holmit. Ezen kívül a pénztelenséggel és a meleggel magyarázzák a szűkös keresletet a Centrumban. Egyharmados engedmény Soha ilyen gyenge vásárt nem zárt fennállása 14 esztendeje alatt a nyíregyházi Kelet Áruház, mint a múlt szombaton — tudtuk meg Csécsi György igazgatótól. A tavaiyi téli vásári árukészletnek csak a felével álltak most a vevők elé. Enmiek a 3,5 millió forintnyi engedményes : árunak is mindössze a 70 százalékát iblokkoltatták a pénztáraknál. A legnagyobb kínálatot a cipőosztályon találhatták a vevők, itt 800 ezer forintért vásároltunk engedményes cipőt, csizmát. A férfi, női és gyermek lábbeli egyaránt kelendőnek bizonyult. Különösen az olcsó férfioipő és a nőli csizma volt népszerű. A konfekcióosztály félmilliós forgalmát érdemes még kiemelni. Az átlagos engedmény 35 százalék volt, mégsem tülekedtek úgy a vevők, mint a korábbi években ezt megszokták. Az igazgató azzal magyarázta az alacsony keresletet, hogy a múlt év végén több engedményes akcióval a minimálisra csökkent az árukészletük. A termelőiktől viszont nem tudtak több árut felhaj tani. Az eredeti áron kínált portékákat jobban keresték, mint a leértékelési akcióba ■bevont termékeket — foglalta össze az elmúlt két hét tapasztalatait Puskás Lajos, a mátészalkai Knaszna Áruház igazgatója. Tavaly ilyenkor hárommillió forintos árukészletet vontak be az akcióba, s a vásár befejeztével elégedetten dörzsölhették össze markukat a kereskedők. Most 1,7 millió .forint értékű ruhia, lábbeli várt harminc százalékos engedménnyel gazdára, mérsékelt sikerrel, hiszen azoknak csak kétharmada kelt el. Az első nap még hagyján. De ami utána következett... mintha csak a nyári uborkaszezon közepén jártunk volna. A kereskedők szerint — ezt erősítik meg az országos tapasztalatok is — a niagy- Ikereslkedelmd vállalatoktól szinte lehetetlen volt tisztességes árut beszerezni. Igényesebb is volt A leértékelt ruhaneműknek, lábbeliknek túlnyomó többsége, mintegy nyolcvan százaléka saját készletükből származott — tudtuk meg Mudri Józseftől, a kis- várdai Szabolcs Áruház igazgatójától. Részben ez is magyarázza, hogy az engedményes akció hírére a rétközi városiba igyekvő vásárlók nagyobbik része lapos szatyorral tért haza. Tavaly hat, az idén viszont mindössze 1,6 millió forint értékű terméket kínálhattak az áruháziban kedvezményesen. Még szerencse, hogy az ilyenkor szokásos silányabb minőségű ruhaneműk mellett azért igényesebb termékekkel is találkozhattak az érdeklődők: keresettek voltaik a felöltők, az öltönyök, az ingek, pulóverék, s a szerencsésöbihje még gyermekcisizmáfcba is belebotolhatott. Az elsőrendű dr. Tóth Mária jogász, budapesti lakos, a Pesterzsébeti Építő- és Szerelőipari Szövetkezet Duna- Coop Szolgáltató Szakcsoportjának gazdasági vezetője, autósbolt ágazatvezető folytatólagosan elkövetett sikkasztás, gazdasági ellenőrzés meghiúsítása, valamint hamis tanúzásra felhívás miatt került a vádlottak padjára. A kisvárdai Csura Mihály autósboltvezetőt is folytatólagosan elkövetett sikkasztással, Stankóczi Zoltánná nyírpazonyi lakos eladót pedig sikkasztás vétségével vádolta az ügyészség. Leltár nélkül 1985. május elsejétől valamennyien a szakcsoport nyírpazonyi autósboltjában dolgozták. Dr. Tóth Mária feladata lett volna, hogy elkészítse a szakcsoport belső elszámolási rendjét, a pénzfelAz olcsóbb áron kínált portékák jó része egyóhkónt Kisvárdán vevőre talált. Csalódott eladók, csalódott vá- sárlók — a befejeződött téli vásár szabolcsi gyorsmérlege. Az eladók magyarázkodnak: a tavalyi rohamban megcsappant az árukészletük, a nagykereskedelmi vállalatok alig vettek tudomást a már megszokott téli vásárról, a termelők pedig aligha tisztázhatják magukat az általánosan elterjedt vád alól: a hamarosan beköszöntő szabadárra spekulálnak, nem érdemes most szállítani. Az akció, enyhén szólva mérsékelt sikere alaposabb tanulmányozást igényel majd, feltehetőleg a szakemberek meg is teszik azt. A tanulságot mindenesetre a kisember már levonta: a komolyabb kedvezményre nemigen számíthat. A termelők, a kereskedők vajon mikor szerzik vissza a megrendült bizalmat? vételt, anyagi elszámolás és felelősség szabályait. Ö azonban ezeknek a feladatoknak a jogszabályban is előírt számviteli és nyilvántartási kötelezettségnek nem tett eleget: az autósboltot leltár nélkül indította, annak ellenére, hogy az üzletet a szakcsoport egy másik szövetkezettől vette át. Nem készített semmilyen szabályzatot, nem adott munkaköri leírást, csak a fizetését vette fel. Mulasztásának következményeként kilenc hónap múlva 403 583 forint leltárhiány mutatkozott — az ösz- szeg azonban még így sem hiteles, ugyanis az árbevételi adatok nem felelnek meg a valóságnak. Meghiúsult ellmmOrxés A jogásznő a számvitel és nyilvántartás elmulasztásával az autósbolt gazdasági A népesedéspolitikai célokkal egyezően a gyermeket vállaló családok fokozott támogatása jut kifejezésre a gyermekgortdozási díj bevezetésében, amellyel a gyermekgondozási segélyt váltja fel fokozatosan az állam. Az 1985. március 1-től hatályos rendelkezések szerint az egy éven aluli gyermeket nevelő anyák vagy egyedülláló apák a gyermek 1 éves koráig, 1986. március 1-től a gyermek másfél éves koráig, 1988. január 1-től pedig a gyermek kétéves koráig jogosultak gyermekgondozási díjra. A gyermekgondozási díj annak a biztosítottnak jár, aki teljes összegű terhességiellenőrzését teljes mértékben meghiúsította. Három alkalommal vett ki pénzt az árbevételből bizonylat nélkül, valamint kisajátította magának a szakcsoport rádiósmagnóját: ezekkel a cselekményeivel összesen 75 825 forint kánt okozott. Rá akart bírni egy kisiparost, hogy azt vallja, 40 ezer forintot kifizetett neki egy IFA-fülkéért. Kinek a vagyona 7 Csura Mihály, az autósbolt vezetője folyamatosan szállította haza az üzletből az alktrészeket, de az is megesett, hogy egyes darabokat átadott a fent említett kisiparosnak. 36 247 forint kár keletkezett a gátlástalanságából. Az eladónő,- Stankó- cziné — akinek a férje autó- versenyző volt — is vérszemet kapott és 17 310 forint értékű árut vitt haza, ő azonban a kánt megtérítette. A büntető eljárás folyamán felmerült, hogy lehet-e ebben az esetben egyáltalán bűncselekményről beszélni. Az ügyvédek ugyanis arra gyermekágyi segélyben részesült és a gyermek gondozása céljából fizetés, illetve díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe. Teljes összegű terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül legalább 270 napon át biztosított volt. A mezőgazdasági szövetkezet tagja is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában és a gyermekgondozás céljából díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe. Ez a rendelkezés vonatkozik a közös munkában részt vevő családtagokra is. Gyermekgondozási díjra jogosult az is, aki az iskolai tanulmányok megszűnését követően biztosítás alá eső jogviszonyt létesít, terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító munkát végez. A jogosultság megállapításánál iskolai tanulmányokon azt — alsó, közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokat — kell érteni, amelyek a betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából iskolai tanulmányoknak minősülnek. Annak a körülménynek, hogy az igénylő az iskolai tanulmányokat befejezte, vagy abbahagyta-e, nincs jelentősége, a jogosultság megállapításánál azonban csak az egy évnél hosszabb ideig folytatott iskolai tanulmányokat lehet figyelembe ven[ visszg* Köszönöm a ,,Fairtás”-t. Minden megállapítás igaz! Magam is a hivatalból izgulni köteles kevesek közé tartozom, ezért tudom, hogy engedélyünkkel 1987-ben a megyében 490 ezer köbméter fát termeltek ki ősz-" szesen, ebből 55 ezer köbméter fásításból, 435 ezer köbméter erdőterv szerinti erdőből vágtak ki. A távlati fakitermelési tervünk szerint (1986—2005) az erdőkből évente átlagosan kitermelhető fatérfogat 442 ezer köbméter. Ha e fölé nem megyünk, a hivatkoztak, hogy a szakcsoport nem jogi személy, a tagok csak a bevitt vagyonuk erejéig felelősek a működéséért — saját sérelmükre nem követhetnek el bűncselekményt, a saját vagyonukat nem sikkaszthatják el. A bíróság azonban az ítélet indoklásakor egy igazságügyi miniszteri rendeletre hivatkozott, mely szerint a szövetkezet keretében működő szakcsoport tartozásaiért végső soron a szövetkezet felel, vagyis a vádlottak nem a saját, hanem a szövetkezet vagyonát sikkasztották el. A büntetett élőéletű dr. Tóth Máriát első fokon 4 év próbaidőre felfüggesztett 1 évi szabadságvesztésre, valamint 5 ezer forint mellékbüntetésre, Csura Mihályt 12 ezer forint pénzbüntetésre ítélték, Stankóczinét pedig próbára bocsátották, s az akozott károkat kötelesek megtéríteni. Az ítélet nem jogerős, az ügyész Csura Mihály terhére súlyosbításért, a védők valamennyi vádlott felmentéséért fellebbeztek. B. A. ni. Megyénkben jelenleg mintegy 6500 kismama, illetve egyedülálló apa részesül gyermekgondozási díjban. A gyermekgondozási díj összege a terhességi-gyermekágyi segélynek a 65 vagy a 75 százaléka. A gyermek- gondozási díj legkisebb ősz- szegeit jogszabály határozza meg. Ennek értelmében napi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének — 1988ban 2980 forintnak a harmincad részénél, így 1988- ban a napi összeg 99 forintnál kevesebb nem lehet. Előfordulhat, hogy a szülési szabadság idejére járó terhességi-gyermekágyi segély napi összege alacsonyabb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a harmincad részénél. Ilyenkor a gyermekgondozási díj összege azonos marad a terhességi-gyermekágyi segély összegével. A gyermekgondozási díj összegének felső határa 1988. január 1-től korlátozva nincs. A gyermekgondozási díjat igényelni kell. A jogosultság elbírálása és a díj folyósítása a munkahelyi társadalom- biztosítási szerv, ezek hiányában pedig az 'illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatóság feladata. Nem jár gyermekgondozási díj a biztosítottnak, ha bármelyik jogviszonyában munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet folytat. Arra az időtartamra, amely alatt külföldön tartózkodik, az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés és a szigorított őrizet időtartalmára, attól az időponttól, amelytől a gyermek a háztartásából elkerül. A gyermekgondozási díj személyi jövedelemadó kötelezettség alá eső ellátásnak Fairtás jelenlegi 8 millió köbméternyi élőfakészlet 2005-re —. számításunk szerint — 11,5 millió köbméterre emelkedik, s nő az értékes idősebb állományokkal borított terület (80 évesnél idősebb tölgyes most 480 hektárnyi van a megyében, 2005-ben várhatóan 1000 hektárnál is több lesz). Más a helyzet a fásításokkal (út, vagy vasút melletti fasorok, hóvédő sávok, mezővédő erdősávok stb.). A ,,szeretetlen” fairtásnak ezek esnek áldozatul. A benyújtott fakitermelési engedélykérelmek mindig „alaposan” indokoltak (melioráció, árnyékhatás, látási háromszög szabaddá tétele, telefon és egyeb légvezeték biztonsága stb.). Mivel az erdőgazdálkodáson kívül eső okok jogszerűségének vizsgálata nem az erdőfelügyelet .hatáskörébe tartozik, a fakitermelési engedély beszerzésének kötelezettsége az értelmetlen fapusztításnak nem kellően hatékony fékje. Hatósági eszközzel egyébként is nagyon nehéz ilyen kemény és több oldalú ellenérdekeltséget megfelelő keretek között tartani. Föltétlenül igaz a megállapításod, miszerint,,a fának jó az ára” (a legolcsóbb energiahordozó). Olyan vidéken, ahol akadozik a szénellátás, nincs munkalehetőség, a fasorból való tüzelőtermelés enyhíthet a bajokon. A felújítás nem kötelezettsége a kitermelőnek (mint az erdőnél), sőt a nem MÉM felügyelet alá tartozó vállalatok, költségvetési szervek (VÍZIG, közúti igazgatóság. MÁV) erdőfenntartási járulékot sem kötelesek fizetni a kitermelt fa után. A fakitermelésből származó árbevétel viszont a költségvetési szerveknél is előnyös: anyagi ösztönző rendszerük ezek növelésében teszik érdekeltté az intézményeket. Kétségtelenül előfordulnak engedély nélküli fakitermelések is. Ezt azonban ritkán kockáztatják meg 3 gazdálkodó szervezetek, mert ennek szankcionálása többe kerülhet, mint a kitermelt fa ára. Az „alapos indok” a fakitermelési engedélykérelmen kevésbé kockázatos. A fásítások kézbevételére igazából nincs még lehetőségünk, de bízom abban, hogy a jó szándékú társadalmi segítség — nem utolsósorban az ilyen hangvételű újságcikkek — megfelelő hátszelet adnak az erdőfelügyelet fokozódó szigorához. Kovács Gábor oszt. vez. főmérnök (tóth—balogh) Dísztárgy horoszkóppal. Közületi és lakossági megrendelésekre horoszkóp jegyek, monogramok és névírásokat vésnek különböző ékszerekbe, dísztárgyakba a VA- GÉP Óra- és Ékszerjavító Leányvállalat nyíregyházi részlegében. Mihályfalvi Mátyásné serleget vés. (Császár Csaba felvétele) Autósbolt távirányítással VITTE. AKI FOGTA Két éve tartó szövevényes ügy végére tett ideiglenesen pontot múlt héten a nyíregyházi bíróság. Az utolsó tárgyaláson mégegyszer meghallgatták az egyik tanút, majd a perbeszédek hangzottak el. Az ítélethirdetés a négy vádlott közül csak hármat érintett, mert a másodrendű vádlott a büntetőügy kezdetekor külföldre távozott. minősül.
