Kelet-Magyarország, 1988. február (45. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

1988.február 16. Kelet-Magyarország 3 Félidőn túl az ifjúsági parlamentek Miért hallgatnak a fiatalok? Háromévenként ifjúsági parlamentek megrendezé­séről határoz — az ifjúsági törvény szabályainak meg­felelően — a Miniszterta­nács. Az előző év októberé­től idén nyárig zajlanak az események. Szabolcs-Szat- márban például közel öt­száz munkahelyen, intéz­ményben tartanak parla­mentet ez idő alatt. E fontos ifjúsági fóru­moknak mintegy hatvan százalékán már túl va­gyunk, ezért gyors értéke­lésre, az eddigi tapasztalná­tok összegzésére kértük a megyei tanács ifjúságpoli­tikai csoportjának vezető­jét, dr. Horváth Lászlót. Egy rendelkezés köte- ^ lező teljesítése, vagy olyan fórum az Ifjúsági par­lament, ahol vezetők és fia­talok alkotó vitája, véle­ménycseréje bontakozik ki? — Is-Ss. Eddig 'közéi ejt­vén parlamenten vet tűnik részt, de a többiről készült jegyzőkönyveiket is meg­kapjuk. Kellő 'aktivitással csak helyenként találkoz­tunk, az esetek kisebbik ré­szében.. Gyakran előfordult olyan nagy passzivitás, hogy a beszámoló elhangzása után nem is volt helyi, fia­tal hozzászóló ... Ezek a dolgok mélyebb elemzése­ket igényelnek, mert nem hisszük, hogy semmi gond­juk nincs a fiataloknak, s azért hallgatnak. Közöm­bösségre is gyanakszunk, il­letve arra, hogy más, nem szervezett csatornákon kap­nak hangot a vélemények. Természetesen ez nem baj, de hiba nem élni az ilyen lehetőséggel. A Akkor most nézzük a w másik „is”-t... — Általában ott, ahol a közéleti fórumok folyama­tosan jobban működnek, az ifjúsági parlamentek is si­keresebbek. Jellemző ez fő­ként a nagyüzemekre — példáiul a Taurus nyíregy­házi gyárában igen színvo­nalas, hasznos volt az .ifjú­sági parlament. De említ­hetek más példákat is, a fe­hérgyarmati tanácsot, vagy a nyírbátori óvónőik össze­vont parlamentjét. Ez utóbbin iaz egzisztenciális kérdések mellett nagy hangsúlyt kapott .az .is, hogy a fiatalok részt vállal­nak a munkából. Olyan, megszívlelendő szakmai ja­vaslatok hangzottak el az oktatási törvény bevezeté­sével kapcsolatban, mint például ,a beiskolázás, az is- koliaéreítség szakmai meg­alapozása. Mennyire veszi komo­lyan a másik oldal, a munkahelyi vezetés az ifjúsá­gi parlamenteket? — Szinte mindenütt a tör-. vényes rendiben folytak az előkészületek. Előfordult persze olyan is, hogy el kellett halasztani a parla­mentet, mert nem készítet­ték elő megfelelően. Vagy volt olyan iskolai parla­ment, ahol az igazgató nem készített beszámolót, mond­ván, majd válaszol a diá­kok kérdéseire, s nem ál­lított össze intézkedési ter­vet sem. A mi javaslatunk­ra a helyszínen kötelezte — a vita alapján — intéz­kedési terv készítésére a parlament az igazgatót. Na­pokon belül megszületett a következő időszak feladatait megfogalmazó okmány, s az iskolái KISZ-bizottság jó­vá is hagyta. Mindezt ta­nácsi Vizsgálat során elle­nőriztük, ugyaniakkor a fel­ügyeletet ellátó osztály a2 igazgató minősítésében ne­gatívumként fogja feltűn­tem. Van azonban más irá­nyú 'tapasztalatunk is. Cso­dálkoztunk jó néhány he­lyen, hogy miközben a te­lepülés párt- és állami ve­zetése képviseltette magát, Ugyanakkor a szakszerve­zeti és a KlSZ-szervek, akiknek leginkább felada­tuk az érdekvédelem, nem. Jó ötletnek találtuk viszont, hogy néhány helyen (pél­dául a Taurusnál, a me­gyei tanácsnál, á fészeknél) a KlSZ-titkár összefoglalta röviden az előző parlament óta eltelt három év mun­káját, s ugyanezt megtette a szakszervezet ifjúságii ta­gozatának a vezetősége is a megalakulásuk óta élteit időszakkal kapcsolatban. Mindez jó vitaalapot terem­tett a továbbiakhoz. A Milyen tapasztalatokat szereztek? Milyen gon­dok vetődtek fel leggyakrab­ban? — Kezdem azzal, hogy több helyen is felvetették: jobban lehetne építeni .az ifjúsági parlamentek rend­szerét a lakókörzetekre, fő­ként a kisebb 'települések­re. A tartalmi kérdéseket illetően pedig úgy tűnik, “a korábbihoz képest kisebb hangsúlyt kaptak a lakás­gondok. Első helyre iá fog­lalkoztatottság kérdése ke­rült, különösen a gimná­ziumban -érettségizők hely­zete látszik nehéznek. (Egyébként a megyei -ta­nács hamarosan napirend­ire tűzi a foglalkoztatás helyzetét.) A bérhelyzet a másik téma, amivel sOkat foglalkoztak a-z ifjúsági par­lamentek. Nem is csak olyan megközelítésben, hogy keressünk jobban, -hanem, hogy meg keli teremteni a feltételeket a több, jobb munkának, és ezáltal lehes­sen -többet 'keresni. Nehez­ményezik ia fiatalok, hogy nem érvényesül kellőkép­pen a teljesítményelv; ahol eltörölték hivatalosan a 'bértarifarendszert, ott is — szokás alapján — megma­radnak a -nyomai. — Különösen a városok­ban továbbra -is feszítő a lakáshelyzet. Egyes . számí­tsak szerint öt évvel ez­előtt -a lakás -egy négyzet- méteréért a -pályakezdők 2,5 havi fizetése kellett, most pedig már négyhavi! Az első lakáshoz jutás meg­könnyítése nagyon fontos felladiat lesz. A Mi lesz az ifjúsági par­lamenteken elhangzó kérdések sorsa? — Helyi szinten az intéz­kedési terveikben határoz­zák meg a feladatokat. Üj vonása a mostani parla­menti rendszernek, hogy igyekszünk kiküszöbölni a kampány jelleget. Sok he­lyen bízott meg ifjúsági közösségeiket a -parlament, hogy menet közben, folya­matosan ellenőrizzék és se­gítsék a döntések megvaló­sulását. Az ifjúsági és sportotsztály ds azt tartja legfontosabb feladatának a következő két-három év­ben, hogy a helyszínen se­gítse -a gondok megoldását. Az ifjúsági parlamenteken elhangzottakból pedig a megyei -tanács vezető (testü­letéi és a megyei pártbizott­ság számára állítunk össze egy dókumentumo't. Az Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal szintén kér összegzést minden megyétől, amelyek alapján a Minisztertanács is elkészíti saját feladattér - vét. * Papp Dénes Ösztöndíj, kedvezmény, jó szó Utál forintjai N álunk valamivel min­dig baj van. Ha ke­mény a tél azért, ha meg ilyen enyhe, ez okoz gondott. Tavaly januárban, februárban a csikorgó hideg miatt kellett sok száz építő­ipari munkást fagyszabad­ságra küldeni. Most a ta- vaszias télidőben bőven van munka, ki is használják, csak itt-ott anyag- és szerel­vényhiányok lassítják a tempót. Azért ne panaszkodjunk, mert igazán javukra játszik az időjárás. Ezt hangsúlyoz­ták nagy építőipari vállala­taink igazgatói is. Tavaly januárban 300 embert vol­tak kénytelenek fagysza­badságra küldeni a Szabolcs megyei Építő és Szerelő Vál­lalattól, a Kelet-Magyaror­szági Állami Építőipari Vál­lalattól, csaknem 600 építő- munkás volt tétlenségre „ítél­ve”, míg a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat­nak 316 munkása töltötte otthon az idejét ebben az idő­ben. Bizonyára nemcsak a jó idő javára írható, hogy ilyen előnnyel, talán még soha nem várták a tavaszt, mint most. Tavaly a kemény tél az ÉP- SZER-nek 20 millió kiesést okozott, az idei 20 milliót hozott. A SZÁÉV-nél egy év­vel ezelőtt januárban mind­össze 25 millió termelési ér­ték előállítására futotta ere­jükből, most 60 millióra. Hasonló eredményekkel szá­molnak a KEMÉV-nél is. S hogy mégsem teljes az öröm? Csak azért, mert lehetne még jobb az eredményük, tempó- sabbak az építkezések, ha minden szükséges alapanya­got, — téglát, de főleg fa­anyagot, szerelvényeket stb. — idejében megkapnának az építők. Két-háromhetes előnyt szereztek az építőipari vála- Latok. Ennyivel korábban kerülhetne sor lakások, is­kolák, kórházak, tornater­mek, ipari létesítmények átadására megyénkben, ha idejében megkapnának min­dent. Gondoltak erre is. Amit lehet pótolnak. Számítanak a meglepetésekre, fel is ké­szültek rá. A SZÁÉV-nél március 1-től április végéig meghosszabbítják a munka­időt is. Ez a két hónap előny, nyereség. Jó lesz 1988 végén az „elszámoláskor”. Célja, hogy elkerüljék a munka­csúcsokat. Hasonló ésszerű intézkedésekre készülnek másutt is. K egyeibe fogadta az idő­járás az építőket. Jól szervezett munkával kamatoztatják is az előnyt. Ehhez a szükséges feltéte­leket is igyekeznek biztosí­tani, nehogy elveszítsék a réven, amit behoztak a vá­mon. Farkas Kálmán Vagyim Tonkov; Állati interjúk — MONDD CSAK, mikor van rossz hangulato­tok? — kérdezik az egeret. — Mikor a macskák a lelki­világunkban ka­parásznak — felel­te gondolkodás nélkül az egér. — MIT ÉRTÉ­KELSZ jobban mindennél az élet­ben? — kérde­zik a krokodilt. — A saját bő­römet — hang­zott a válasz. — Ml A JEL­SZAVAD? — kér­dezik a ráktól. — Csak előre! — MIT SZE­RETSZ te min­dennél jobban? — kérdezik a bi­kát. — A borjak gyengédségét — felelte szemlesüt­ve a bika. — Ml AZ ÜJ nálatok? — kérdik a borjút. — A kapu — fe­lelte a borjú. — MI A SZÁN­DÉKOTOK a fe­hér hollót illető­en? — tették fel a kérdést a holló­nak. — Befeketít­jük — felelte rö­viden a holló. — MIT CSI­NÁLSZ a legszí­vesebben? — kér­dezik a kérészt. — Szeretem él­vezni az életet. — TUDJUK, hogy te vagy a leggyorsabb állat a világon — mondják a gepárd­nak. — Képes vagy 110 km órán­kénti segességet is elérni. — Pardon — vá­gott közbe a ge­párd —, lakott te­rületen csak 60 km óránkénti se­bességet enged­hetek meg ma­gamnak. Bár ek­kor sem ajánlom senkinek, hogy velem. karambo­lozzon. Mizser Lajos fordítása Amíg a Jósa András Megyei Kórház már a minő­ségben válogat, addig a kiskorházak alapvető gondok­kal küszködnek. Bár az utóbbi időben lényegesen nőtt Szabolcs-Szatmárban az orvosok száma, jelenleg is több mint tíz százalékkal alacsonyabb az országos át­lagnál. Ez idő szerint 998 orvos gyógyítja megyénk betegeit. Sajnos az orvosi állások 10,2 százaléka ma is betöltetlen. Bár a legkevesebb orvos ma is a hiányszakmában dolgo­zik, érdemes odafigyelni ár­ira a jelenségre, mely az utóbbi időiben tapasztalható. több frissen végzett orvos kezdi gyógyító munkáját Szabolcs-Szjatmárban. Jelenleg kilencven egyete­mi hallgató tanul Szabolcs megyei ösztöndíjjal a Deb­receni Orvostudományi Egyetemen, közülük 30-cal a tavalyi tanévkezdetkor kö­rn opatósí kapnak azok, akik legalább öt évet Szabolcs- Szatmárban töltenek el. A távozás oka A kiskórházak gondjainak megoldása különösen fon­tos a tanács és az egészség­ügy illetékeseinek. Az utób­bi időben már konkrét in­tézményekre kötik meg a szerződést, így ritkábban fordulhat elő, hogy a megyei ösztöndíjas hallgató számé­ra csakis Nyíregyháza „je­lenti” a megyét, örvendetes tény az is, hogy lakáshiány OSZTRÁK MEGRENDELÉSRE készítenek női és férfi- mokasszin felsőrészeket a Nyíregyházi Cipőipari Szövetke­zetben. Betöltetlen körzetek Amíg ugyanis tavaly mind­össze hét, ma már tizenhét üres körzeti orvosi állás ta­lálható a megyében. E tény már azért is elgondolkodta­tó, mert korábban megol­dottnak látszott az egészség­ügy efféle gondja. Bár a hi­ányszakmák — a röntgen, labor és altatóorvos — első­sorban a kiskóriházakban je­lentenek problémát, ezúttal, a megyei kórház laboratóriu­ma, rehabilitációs, fertőző, Intenzív és anaszteziológiai osztályai is várják az e te­rületen tevékenykedő orvo­sokat. A Niagykállói Ideg- és El­megyógyintézetben hovato­vább elviselhetetlen a hely­zet. Ebben az intézményben ugyanis tíz éve üres állás is található. Níégy pszichiáter or­vos helye ma is betöltetlen, pedig az átlagosnak a duplá­ját, — 9000 forintot ígérnek 'kezdő fizetésként az intéz­mény vezetői. Letelepedési támogatás A megyei tanács állandó küzdelmet folytat az orvosok megszerzéséért, a pályakezdő fiatalok Szabolcsba csaloga­tásáért. A Debreceni Orvos­tudományi Egyetemmel kö­tött együttműködési megál- laipodás értelmében a megyei kórházat oktató intézmény­nek minősítették. A hallga­tókkal kötött ösztöndíjszer­ződésnek köszönhetően egyre Műtét a megyei kórházban. Kovács Éva tött szerződést a megyei ta­nács. A módszer hasznát iga­zolja, hogy az elmúlt évben 71 orvosi állás közül 47-et pályakezdő, közöttük 22 ösz­töndíjas foglalt el megyénk­ben. Ebben az évben 85 ál­talános orvosi állást kínál­nak, amelyek közül 18-nak olyan fiatalok lesznek gaz­dái, akik ösztöndíjjal készül­nek leendő hivatásukra. A havi járandóságon kí­vül más módokon is igye­keznek vonzóvá tenni az or­vosok számára . megyénket. A megyei tanács alapítvá­nyának értelmében 20 és 50 ezer forint letelepedési tá­rnát egyetlen településen sem akadályozza az orvosok letelepedését. A mégoly szép lakás, az anyagi megbecsülés is hiába­való azonban, ha mellőle- hiányzik a jó szó, a megfele­lő munkahelyi légkör, az er­kölcsi megbecsülés. A né­mely területen tapasztalható vándorlás megakadályozásá­ra ezért is fordítanak ki­emelt figyelmet az illetéke­sek. Ennek érdekében vala­mennyi, megyénket elhagyó orvost megkérdezik távozása okáról. Persze, mint oly gyakran, kicsit itt is sántít a statisztika ... A feljegyzések szerint ugyanis javarészt családi okokkal magyaráz­ták .távozásukat a megkérde­zettek. Nem hagyható azon­ban figyelmen kívül az sem, hogy a válaszokat feletteseik továbbították a megyei ta­nács 'egészségügyi osztályá­nak illeték ebeihez ... Elpályázó orvosok

Next

/
Thumbnails
Contents