Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. január 6. 87-88 mezsgyéjén H fő célok megvalósultak Valamivel több, mint 240 millió forintból gazdálkodott 1987-ben a város. Természetesen sokkal több is elkélt volna (hiszen csak az intézmények működtetésére ennek az ösz- szegnek 54 százaléka elment). Eddig ért a takaró; nézzük miként nyújtózkodhatott tizenkét hónap alatt Tiszavasvári? Sulyok József tanácselnök segítségével vesszük sorra a főkönyv „kiadás” oldalát. — Kezdjük azzal, hogy az intézmények működtetését sikerült biztosítani, nem volt különösebb fennakadás. Annak ellenére sem, hogy — a városi szerepkörből adódóan is — olyan új intézmények alakultak, mint a nevelési tanácsadó, a családsegítő központ, a munkaerő-szolgálati iroda, az egyesített egészség- ügyi és szociális intézmény. Felújítások Kiemelt feladatként kezeltük intézményeink felújítását, korszerűsítését. Megkezdődött a szociális otthon épületének tízmillió forintos nagyságrendű korszerűsítése; közel kétmillió forintból ■megvalósult a Pethe Ferenc iskola tetőszerkezetének a felújítása, több gyermek- és egészségügyi intézmény fűtésének korszerűsítése. — A fejlesztésekre áttérve: végre megkezdődhetett az új városháza építése, amelynek befejezését 1989 első fél évére vállalta a KEMÉV, de mi reális lehetőséget látunk (például alvállalkozókkal) arra, hogy már idén elkészüljön a jelenlegi áldatlan helyzetet megoldó új épület. Végre átadták a huszonkét OTP-s lakást a Krúdy utcában, s tizenkét tanácsi bérlakást a városközpontban. Nagy gond, hogy a SZÁÉV-nek le kellett állni a tizennyolc OTP-lakás építésével anyaghiány miatt. (Ennék az épületnek a földszintjén kap majd helyet a KISZ-bizottság és a takarék- szövetkezet.) — A jövő útját is jelzi az a fajta kooperáció, amelynek segítségével megkezdődhetett — az Alkaloida, a Közúti Igazgatóság és a tanács finanszírozásában — a Kabay utcának a szélesítése, a korszerű közvilágítás kiépítése, a csapadékelvezetés. (A végleges aszfaltburkolat átadását a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat ez év első felére ígérte.) A megyei tanács és a Közúti Igazgatóság közreműködésével megkezdődött, kisajátításokkal a területelőkészítés, s végre — belátható időn belül — a városközponttól a benzinkútig szélesítik a 36-os út átvezető szakaszát, kanyarokat egyenesítenek ki, s javulni fog Tiszavasvári kritikán aluli közlekedési helyzete. Új Üzem — Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy a Csemege Édesipari Vállalat aromaüzeme létrejött (megyei és városi támogatással), s így már 260-an dolgozhatnak ott. Az üzem kialakításának összköltsége mintegy harmincmillió forint volt. (Egyébként reményteljes tárgyalásokat folytatunk az üzem bővítéséről, továbbfejlesztéséről.) Megkezdődött a Vasvári Pál iskola tornatermének építése, zömében társadalmi munkában. — Külön fejezetet érdemel a gázhálózat bővítése, mert a koráhban tervezett fejlesztéseket jelentősen meghaladtuk. Ha itt-ott csúszásokkal is, de gázt kapott egy sor intézményünk, valamint a Petőfi utca eleje, a Hősök útja, az Egység utca eleje, a Zrínyi, a Vasvári Pál, a Szilágyi, a Gorkij, a József Attila, a Kisfaludy, a Vöröscsillag, a Bartók, a Munka, a Garami, a Vas Gereben utca. Ezzel együtt már mintegy 18 kilométerre nőtt a vezetékhálózat hossza a városban, s 1988-ban újabb utcák bekötését tervezzük. A hálózatbővítés nagyrészt önerős, társulásos formában valósult meg, s erre számítunk a jövőben is. Terveinknek kedvez a TIGÁZ jelzése, miszerint a Hajdúnánást, Hajdúdorogot és Tisza- vasvárit ellátó gázátadó állomást a jelenlegi 6000 köbmé- ter/óra kapacitásról 27 ezer köbméteresre bővítik — ígéretük szerint még az idén. Negyvenöt év — munkával Mindkettőnknek szokatlan, hogy ezúttal nem a város a beszélgetés témája. Dr. Mészáros József már csak ebben a hónapban tölti be a Tiszavasvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkári tisztét — február elsejétől nyugdíjas. Erejét, frissességét tekintve persze nyugodtan maradhatna még, de úgy érzi „45 év szolgálati idő után illő és célszerű nyugdíjba menni, ia rám eső részt körülbelül ledolgoztam”. Termete, 'kézfogása ma is a hajdani öntőmunkás ifit idézi, higgad t bölcsessége a sokat tapasztalt • hatvanéves férfié. Csendesen sorolja élettörténetének jelentős állomásait, tárgyszerűen, ahogy az egy tisztviselőhöz illik. Bábolnán született, Bőny- rétalapon (Győr megyében) cseperedett, s a hat elemi után azon a vidéken talált magának miunkát, elszegődve egy-egy birtokra. A világháború még fcölyökként berántotta az élet tragikus sűrűjébe — a németek munkára vezényelték — hurcolták levente társaival együtt. Zord 'iskola volt az a megpróbáltatásokkal terhes korszak, de jó csillagot választhatott, épségben vezérelte haza. önitő- munkásniak szegődött a mai Rába elődjéhez, majd 1951- b©n behívóparancs 'indította útnak Tiszalökre. Az az időszak sem volt rózsaszirmokkal ékes, de hozzásegítette egy sahia meg nem bánt választáshoz: így ismerte meg a feleségét. Leszerelése után az immár tiszavasvári illetőségű, friss házas Mészáros Józsefet Ti- szalökön, a járási tanácson alkalmazták. Előbb a testnevelési és sportbizottság elnöke volt, 57-től gyámügyes. 1970-ben megszűnt a járás, akkor került a tiszavasvári tanácshoz, a következő évtől pedig már vb-titkémként kereslte kenyerét. De amíg idáig jutott, nagy utat tett a tudo- imányo'kban is. Előbb csak a hetedik-nyolcadik osztályt végezte el, aztán leérettségizett, s már kezdhette is a jogtudományok elsajátítását, mert a követelmények folytan nőitek. Már megvolt a két gyerek, amikor az egyetemre járt, felesége pedig a tanítóképzőbe iratkozott be. 1969-ben dóktorált. Ma már jópofa sztori, hogy mindig a kezében tartatta a könyvet, úgy tanult. Mert ha netán elaludt volna, akkor úgyis felébred a zajra, s folytathatja tovább a megoldást. Vagy, hogy este ötig tanult az államvizsga előtti napon, hétkor indult a vonata Pestre, de éppen építkeztek, s közben megérkezett vagy száz zsák cement. Azt még be kellett hordania, nehogy baja essék. Most sztori, akkor kemény munka volt. Megérte-e? — talán fel sem merült a kérdés. Kötelesség volt, teljesíteni kellett. Hihetnénk, a megérdemelt pihenés következik, elég volt a közösségi gondok felvállalásából. De ezt a korosztályt nem olyan fából faragták ... Biztosan könnyebb lesz ezután; több idő jut az unokákra (mindkét gyermeke itt alapított családot), a kertre — de a szakmától sem ■könnyű elszakadni. A családsegítő központban jogi tanácsadásra vállalikozott, s „egyszerű tanácstagként” is vár rá feladat. Jó erőt kívánunk hozzá! Személyi bfr A Tiszavasvári Városi Tanács a megyei tanács vb. előzetes hozzájárulásával a végrehajtó bizottság titkárává nevezte ki Simon Józsefet, aki a tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Simon József — aki február elsejétől látja el új feladatát — 1955-ben született Mátészalkán. Államigazgatási főiskolát végzett. .Kinevezése előtt a Vajai Nagyközségi Közös Tanács vb-titkáraként dolgozott. Jelenleg utolsó éves joghallgató, levelező tagozaton. — Mindent nem sorolhattunk fel részletesen, de ösz- szességében mindenképpen azt mondhatom, hogy újabb lépéseket tettünk a tényleges várossá válás útján. A tanács által kitűzött célokait elértük. Van, ami átcsúszott az új évre, de helyette sikerült mást ‘megvalósítani, s ezek kiegészítették egymást. Városunk gazdagodásának legnagyobb ereje most is a tanács, a vállalatok, szövetkezetek együttműködési készsége volt, s a tiszavasváriak továbbra is rengeteg társadalmi munkát vállaltak, és végeztek el a közös célok megvalósulása érdekében. — Mi várható? Ügy érzem, hogy — ha kisebb átrendeződésekkel is — idén és a következő években is teljesíteni fogjuk főbb céljainkat. Ehhez azonban szigorúan takarékos költségkímélő, minden erőforrást számításba vevő gazdálkodásra lesz szükség. Esetleg nagyobb türelemre, megértésre, együttműködési készségre. Törekszünk a tanácsi munka nagyobb demokratizmusára is, a kollektív bölcsesség még jobb megvalósítására — hogy például az egyes területek képviselője, a tanácstag a körzetében élők véleményének ismeretében foglaljon állást a vitás kérdésekben, s kérje számon, ha valami netán nem úgy valósult meg, mint az az elhatározásokban szerepelt. Versenytárgyalás (Zárszó helyett idézzünk néhány adatot a tanács testületé által a közelmúltban elfogadott 1988-as pénzügyi tervből! A város rendelkezésére álló összeg nagyjából ugyanannyi, mint 1987-ben volt — összességében, reálértékben mégis kevesebb jut a különböző feladatok megvalósítására. Az eddiginél több kell az intézmények fenntartására, így fejlesztésre — a tervek szerint — ebben az évben 96 millió forint jut. Legjelentősebb beruházások: a városháza, a 18 lakásos épület a lakberendezési áruházzal, a szakközépiskola bővítése — ennek kivitelezésére versenytárgyalást hirdetett a tanács —, a víz-, út-, járda-, gáz- és villanyhálózat továbbfejlesztése.) Azt beszélik a városban... ... hogy sok helyen rendelt el a tanács építési tilalmat, korlátozást; emiatt évek óta nem korszerűsíthetnek lakásokat — a szanálás pedig késik. Nemrég fogadta el a tanács a város rendezési tervét, amelyben mintegy négyszáz építési tilalmat feloldott. A rendelet rugalmasabban kezeli a tilalmakat; csak ott tartotta meg, ahol — közérdekből — belátható időn belül szükség lesz a telekre. Két területen is elrendelték a tilalmak felülvizsgálatát (a szakmunkásképző bővítésével és a római katolikus templom környékének rendezésével kapcsolatban), sőt arra is van lehetőség, hogy az esetleges kérelmekre egyénenként megvizsgálják a helyzetet, s erről tájékoztassák az érdekelteket. ... hogy jobb lenne, ha az ember maga dönthetné el, milyen helyre vált jegyet a művelődési ház rendezvényeire, a mozielőadásaira __ jobban megválogathatná, ki mellé ül le ... A művelődési irányítás válasza: a differenciálást akkor tudják ismét bevezetni, ha a megyei moziüzemi vállalat végre teljesiti kétéves ígéretét, s kicseréli a székeket. Most ugyanis jó néhány olyan hely van, ahová kész büntetés leülni — legalább, aki hamarabb érkezik, az jobb helyet választhat magának. ... hogy Tiszavasvári vendéglátó helyei nem érik el azt a szintet ahová (amilyen osztályba) sorolták őket. A kérdés megfogalmazói például a Cikláment említették. Az áfész képviseletében Porkoláb Árpád adott választ. Elmondta, hogy az új évtől kezdődően — az alaposan megváltozott feltételek miatt — az egész vendéglátás helyzetét felülvizsgálják. Megítélésük szerint ugyan jelenleg osztálybasorolásnak megfelelő színvonalat elérik üzleteik, de ettől függetlenül ezt a kérdést is megvizsgálják, s ahol indokolt, ott módosítanak. ... hogy Jobb helyre is tehette volna pénzét az áfész, mint, hogy a Sörpatikát megvásárolta. Az áfész hivatalos felértékelést kért a Sörpatikára, s a vételárat ennek megfelelően határozták meg. Egy gazdálkodó szervnek egyébként is érdeke, hogy a konkurenciát letörje, ez az üzlet pedig — az előzetes számítások szerint — várhatóan viszonylag gyorsan megtérül. A későbbiekben pedig az innen (is) származó nyereségből több jut majd más, nemcsak vendéglátó, egységek fejlesztésére is. ... hogy a víz gyakran zavaros, sárgás színű, gusztustalan. Felmerült a kérdés: az egészségre nem ártalmas-e? A SZAVICSAV üzemmérnökség vezetője, Ráti László érdeklődésünkre elmondta, hogy végleges megoldás csak a tisztítókapacitás jelentős bővítése hozhat. Átlagos napokon is két-háromezer köbméter vizet fogyaszt a város, nyáron ez eléri a négyezret is — a tisztítókapacitás pedig csak 1200 köbméteres. A nyers és a tisztított víz keveredése okozza az észlelhető zavarosságot. Megnyugtató viszont, hogy mindez inkább csak gusztustalan, de az egészségre nem káros. Az oldalt összeállította: PAPP DÉNES EZ A HÁZ AZ A HÁZ. Legutóbbi városi oldalunkon egy másik épület jelent meg, mirt az áfész leendő hét szolgálati lakása. Most helyrehozzuk hibánkat: a felvételünkön látható házban kaphat majd hit szakember szolgálati lakást a Kabay János utcában. A várostörténet lapjairól Kúria és nádtető F ogyatkozó türelemmel éveken át várták az érdeklődők a Magyar- ország műemléki topográfiája sorozatban a Szabolcs- Szatmár megyét bemutató köteteket. A terjedelmes mű első része 1986-ban jelent meg, a folytatást pedig az elmúlt hetekben vehették kézhez az olvasók. A tiszavasváriak büszkén, elégedetten lapozhatják a könyvet, mert a lakóhelyük műemlékeiről szóló sorok oldalakat töltenek meg. Tiszabüd és Szentmihály történetének rövid leírása után a települések jellegéről, a faluképről olvashatunk. Hogy kedvet csináljunk a Szabolcs-Szatmár műemlékei című könyv második kötetéhez, néhány kevésbé közismert épületre hívjuk fel a figyelmet. Az iparitanuló-intézethez tartozó udvarban áll például egy háromszintes magtár- épület, mely a XIX. század elején épült klasszicista jelleggel. A Desseffy család birtokához tartozott mely család a XVIII. század derekán jelent meg a megyében, és többek között Királytelken, Büdszentmi- hályon, Balsán kaptak Mária Teréziától birtokokat. A tiszabüdi határ túlnyomó részét Dogály János és Konstantin birtokolták. 1792-ben kaptak címeres nemesi levelet I. Ferenc királytól. ők építették a XIX. század elején azt a földszintes kúriát, melyet száz évvel később megnagyobbítottak, átépítettek. Az egykori Dogály-birtokon is maradt fenn magtár. A két- szárnyú kapu feletti márványtábla tanúsítja, hogy 1824-ben épült. Címer- pajzs-felirata árulkodik a budi rész egy másik magtárának koráról. A vakolt homlokzatú, kétszintes, alápincézett gazdasági épületben egykor a Nánási—Oláhbirtok terményeit tárolták. A kétszárnyú kapu felett helyezték el a kőből faragott, barokkos vonalú címerpajzsot, melyen a következő felirat olvasható: „Építtette Nánási Oláh József és Neje Vujevich Ilona 1882.” A népi építészet tiszabüdi és szentmihályi emlékeire is kitér az említett kötet. A lakóházaknál két típus különböztethető meg. A zsellérházak szobára, konyhára és kamrára, vagy szobára, konyhára és istállóra tagolódtak, míg a pa- rasztházak szoba, konyha, szoba, kamra alaprajzúak voltak. A múlt században favázas sövényfalat emeltek, amit később a döngö’' föld. váltott fel. Vertfalú. nyeregtetős, nádfedeles ház állt a szentmihályi részen a Bercsényi utca 13. szám alatt. 1880 körül épülhetett. A szabadkéményes konyhából fűtötték az utca felőli szobát, az úgynevezett „első házat” és a másik szobát, a „hátsó házat” egyaránt. Az eredetileg ícé‘ osztatú házhoz kamrát és istállót illesztettek Tisza- büdön, a Gorkij utcában. Az utcai falazatot vízvezető deszka védte. 1820 körül épült a Hársfa utcában a vertfalú, csonkakontyos, nádtetős ház. Ma már hiába keressük Tiszavasváriban a népi építészet ezen emlékeit, a hetvenes években lebontották valamennyit. Az egyszerű hajlékokról néhány kép és szűkszavú leírás maradt meg. (rg) tiszavasváriban
