Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

Nyírbátorban tanácsülésen tárgyalták meg a jövő évi munkatervet, s előterjesztést hallgattak meg a résztvevők a városi tanács 1988-as gaz­dálkodási, pénzügyi tervéről is. A Nyírbátori Áfész a la­kossági szolgáltatás, ellátás helyzetéről tájékoztatta a ta­nácsülést, majd tanácstagok felmentéséről döntöttek. Hoszmeiy tantermes ti inttzménv Iskolák keringője Néhány hónap múlva el­készül Nyíregyháza új álta­lános iskolája, a Körte utcai. A 21 tantermes intézmény nemcsak a megyeszékhely egyik legnagyobb, hanem ta­lán a legszebb iskolája lesz. A kétemeletes, magastetős épületben minden igénynek megfelelő tornacsarnok is épül. Az új intézménnyel sok régi gondja oldódhat meg a városnak, hiszen a legtöbb is­kola helyhiánnyal küszködik. nem egy oktatási intézmény csak három-négy kisegítő épületben tudja megoldani a tanítást. Éppen ezért hosszas egyeztetés, tervezés előzte meg az új iskola által kínált lehetőségek legjobb kihaszná­lását. A városi tanács kikér­te az általános iskolák igaz­gatói tanácsának és az érin­tett iskolák vezetőinek véle­ményét és ennek alapján a városi tanács vezetése a mű­velődési osztály javaslata alapján- döntött. Békési Ele­mértől, a Nyíregyházi Városi Tanács művelődési osztályá­nak osztályvezető-helyettesé­től a következőket tudtuk meg: A 3-as iskola teljes egé­szében átmegy az új. Körte utcaiba, az az iskola lesz a jogutód. Ismeretes, hogy a 3-as iskola jelenleg igen mos­toha körülmények között dol­gozik, 23 tanulócsoportja há­rom épületben tanul. Ezen kívül a 2-es iskolából a sporttagozatos gyerekek men­nek át a Körte utcára. (A ta­nulókkal a megszokott taná­rok is az új helyre mennek.) Megoldódik ezzel a 2-es is­kola gondja is, hiszen a Bethlen Gábor utca 3. sz. alatt egy régi épületrészt le kell bontani, mivel a statikai vélemény szerint az új tan­évtől már nem használható. A 2-es iskolában 17 tanuló- csoport marad, köztük a né­met tagozatos gyerekek, va­lamint a kislétszámú (kor­rekciós) osztály. A változás érinti az örö­kösföldi kisdiákokat is, saj­nos, nem a legkedvezőbben. Ugyanis az örökösföldi isko­la — bármilyen nagy is — nem képes a megnövekedett tanulólétszám befogadására. Ezért 11 örökösföldi csoport — felső tagozat — a 3-as is­kola megüresedett Bethlen Gábor utcai épületébe fog járni szeptembertől. Az illetékesek igyekeztek megoldani a művészeti szak- középiskola gondjait is, an­nál is inkább, mivel az új tanévben jóval több tanulója lesz, és jelenleg a jövendő zenészek a Vasvári gimnázi­umban, a képzőművészek pe­dig a Kölcseyben tanulnak. Néhány új épülettel bővül te­hát a szakközépiskola: meg­kapja a jelenlegi Petőfi kol­légiumot és a pedagógiai in­tézet mostani. Búza utcai he­lyiségeit. (A pedagógiai inté­zet a 3-as iskola Kálvin téri épületébe kerül.) Mindezzel együtt a művészeti szakkö­zépiskolában négy tantermet általános iskolai oktatás cél­(Folytatás a 4. oldalon) MezAgaitiaságí mankák — télen 'Ritkáin 'fordul elő az, ami moist csaknem általános: ja-- miár elején érdemi munkák' folynak a határban. Az idő­járási ’körülmények és a ta­laj állapota olyan, hogy az leüraanadt őszi mélyszántást folytatni lehet. A' szántásra kiszemelt terület mintegy ti­zede maradt a december ele­ji fagyok beálltakor forga­tás nélkül; most a munkával jobban elmaradt gazdaságok .is pótolják ezt a tennivalót. A lehetőséggel élve a nagy­üzemek szinte teljesen be­hozzák a lemaradást, 'emel­lett folytatják a két ünnep között megkezdett egyéb munkákat is; a szőlő és a gyümölcsfák metszését, va­lamint a szervestrágyiaihor- dáslt. Miivel az időjárás a szokottnál jobban kedvez, az üvegházakban és a fóliasát­rakban a primőrök ültetésé­hez is korábban hozzáláthat­tak. A határ képe biztatóbb, mint egy évvel korábban: az ősz első felében ezúttal is ;igen kevés eső esett, amit különösen az alföldi megyék­ben sínylették meg a veté­sek. Szovjet megrendelésre gyártanak síkkötött kosztümöket és pulóvereket a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyárában. Veres Ágnes Kettli-típusú gépén kosztümöket készít, (császár) Újjá varázsolják a rlcslkal kastélyt Tábor az erdőben Aki járt már a Nyírlövő, Tornyospálca, Újkenéz hatá­rolta háromszögben, az tud­ja, itt található a híres nicsi- kai erdő, melynek alig akad ipárijia a megyében. Az öreg tölgyesek, fenyvesiek között három tanya — Pusztaúj fa­lu, Lászlótanya és Ricsika — bújik meg, ez utóbbi helyen, egy kis grófi kastélyban dol­goztak a riosikai erdészet szakemberei még nemrég is. Ám az átszervezés után az erdészek a baktalőránliházi 'kerülethez csatlakoztak, az 'épület pedig megüresedett. Egy ideig úgy tűnt, a funk­cióját vesztett épület az ■enyészet martaléka lesz, ám iá józan ész ezúttal győzött. A Felső-tiszai Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság, a Hazafias Népfront, illetve a megyei 'tanács összefogásával újjá­varázsolják a 'kastélyt. A tervek szerint egy Ifjúsági tálbor kap benne helyet, ahol egy-egy turnusban harminc­öt-negyven fiatal töltheti majd el nyári szabadidejé­nek egy részét. Az épület felújításával a kiisvárdai költségvetési üze­met bízták meg, melynek dolgozói már javában mun­kálkodnak a kastély renová­lásán. Az ígéretek szerint májusra végeznek vele, s az­tán már a fiataloké lesz a környék. A kis kastély lesz a tervek szerint a centrum, de az épületet övező erdők­ben megteremtik egy sátor­tábor lehetőségeit is a fel­nőttek. A tanács-vb napirendjén Nehezebb helyzetben a csecsemőotthon Az Egyesített Anyás Cse­csemőotthon munkájáról hall­gatott meg többek között be­számolót keddi ülésén a Nyír­egyházi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Amint a résztvevők megállapították, a kórházban hagyott, vagy a szülők életmódja miatt ve­szélyeztetetté váló csecsemők elhelyezéséért, fejlődéséért, személyiségének megalapo­zásáért főleg a csecsemőott­hon felelős. Legsúlyosabb problémának tartották, hogy az intézetbe került gyerme­kek nélkülözik a család me­legét, nevelő hatását. Az országban meglévő négy és fél ezer csecsemőotthoni helyből 420 Szabolcs-Szatmár- ban, 260 pedig a nyíregyhá­zi intézetben található. Saj­nálatos tény, hogy ma is fo­lyamatosan növekszik a kór­házban „felejtett” csecsemők száma, akiknek nevelése ko­moly terhet ró az államra. A nyíregyházi anyás csecsemő- otthont 1965-ben építették, fenntartásának, működteté­sének költségei egyre, emel­kednek. Különösen az utóbbi időben növekedtek meg a kiadások, hiszen a gyermek- ruházat, a pelenka, valamint az élelmiszerek árának eme­lése az intézetre is komoly terheket ró. Az ellátás színvonalának megtartása, esetleges növelé­se érdekében új utakat keres­nek az intézetben is. Vásárlá­saikat igyekeznek a nagy­kereskedelmi árakon meg­valósítani, s a dolgozók ma­guk varrnak egyes ruhadara­bokat. A csecsemőotthonban ne­velkedő gyermekek fejlődé­sének biztosítéka a gondozó­nők felkészültsége, igényes, jól szervezett munkája, hang­zott el a vb-n. Épp ezért fontos és kiemelt feladata az intézménynek a dolgozók ki­választása, képzése, irányí­tása. A családok alkalmassá­gának, pontosabban alkal­matlanságának megállapítá­sára az új családjogi tör­vény teremt az eddiginél szé­lesebb lehetőségeket. A je­lenlévők egyöntetű vélemé­nye szerint a jövőben az örökbefogadások számának növelése, a nevelőszülők fel­kutatása javíthatna a jelen­legi helyzeten. Az optimizmus csappjei (3. oldal) Burgonya 3 ó 'lenne előre láitni, mi történik majd a messzi esztendő- bein. Például liesz-e, te­rem-e elegendő burgonya? Nem véletlen, hogy a ren­geteg 7/Sdségnövén y kö­ziül éppen ezt említem, hi­szen a krumpliválság fe­lett nehéz napirendre tér­ni. Olyan mélyponton, mint 1987-ben még soha­sem voit megyénkben a buirgonyaitenmesztés. Az elvárható mennyiségnek csak a töredéke termett és ennek megfelelő most az ellátás, valamint a burgo­nyaár is. De mi lesz 1988- ban? Erre nemcsak a fo­gyasztók széles rétege kí­váncsi, foglalkoztat ja ez a kérdés a szakembereket, a termelőket is. Sokan úgy vélik, a nagy kereslet, a magas fo­gyasztói ár hatására idén megugrik majd a termelé­si kedv. Valahol, más me­gyékben talán így lesz, de Szabolcs-Szatmáriban ez­zel nem számolnak. A burgonya termőterülete a tavalyihoz képest nem nö­vekszik; 5500 hektár körül lesz. Normális időjárási viszonyok mellett — mondja a szakértő — ezen az öt és fél ezer hek­táron is megterem annyi krumpli, hogy a megyei ellátáson kívül 'az orszá­gos kereskedelmi hálózat­ba is bőséggel jusson. Ami mindenképpen meghatározza a termőte­rület nagyságát, az a ve- főg-umó-menny iség. Meg­nyugtató, hogy a vetőmag- termelő üzemiek a kecseg­tető árak ellenére, a vető­magnak szánt burgonyát nem dobták piacra. Ennek két oka volt, egyrészt gon­doltak az 1988. évi terme­lésre, másrészt számoltak azzal, hogy a vetőgumó 1988. január 1-jétől sza­badáras lesz és megtérül a tárolási költség, sőt a magasabb árban egy elfo­gadható nyereség is meg­szerezhető. A vetőgumót tehát nem ettük meg, így 5—6 ezer hektárra elegen­dő lesz a szaporítóanyag. Ez a szaporítóanyag vi­szont jóval többe fog 'ke­rülni, mint egy évvel ko­rábban. Várható, hogy a burgo- nyatermesztés költségei idén — már csak a vető­gumó ára miatt is — je­lentősen növekednek. Egy hektárra vetítve, nem túlzás, ha százezer forint körüli költséggel -számol­nak a gazdaságok. Ha ez megtérül, nyereséget is hoz, úgy a költségnöveke­dés nem gond. A költsé­gek megtérüléséhez azon­ban -kell a már korábban említett normális időjárás. M 'er-t az étkezési bur­gonya szintén sza­badáras, a 6—7 fo­rintos termelői ár kilo­grammomként elfogadható lennie. Ebben az esetben a burgonya kilogrammon­ként a piacon sem kerül­hetne többe 9—10 forint­nál. Jó lenne, ha így len­ne, de — sajnos — a jövő­be nem láthatunk. Seres Ernő A KÖZELMÚLTBAN ADTÁK ÁT BOBBÁNYÁN a Zöldért új, 420 négyzetméter alapterületű ABC kisáruházát. Az új lé­tesítmény mellett mezőgazdasági boltot és a Rakamazi Takarékszövetkezet kirendeltségét nyitják meg nemsokára, (elek) M A AK-H Tiszavasváribar (2. oldal) Koszéi Itralfcnl XLV. évfolyam 4. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1988. január 6., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents