Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. január 30. Ungvári Sándor ezredes, megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoktól A fegyelem sok tekintetben lazult — ezt ma már nem titkoljuk. Különösen fontos a megtartó fegyelem a hadseregnél. Milyennek ítéli meg az állampolgárok és az önök kapcsolatát? ■— Bizonyára köztudomású, hogy valamennyi fontosabb személyi változást be kell jelenteni a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságon. A férfiaknak a 30 napot meghaladó külföldi tartózkodáshoz engedélyt kell kérniük a kiegtől. Most, hogy 90 napig lehet valaki különösebb engedély nélkül külföldön, megnő a jelentősége ennek az adatnak. Sajnos mi is azt tapasztaljuk, hogy a legtöbben munkaidőben keresik fel a parancsnokságot. Pedig ennek elkerülése érdekében nyújtott ügy- félfogadást tartunk — teljeskörű ügyintézéssel — hétfőn és szerdán 18,30 óráig és szombaton 9-től 13 óráig. Ennek ellenére decemberben például mindössze nyolcan(l) kerestek fel bennünket az ügyfelek szombati napokon. A megyében 280 vállalattal, szövetkezettel, intézménnyel kötöttünk szerződést, elláttuk ezeket a gazdálkodó szervezeteket a szükséges adatlappal és ott helyben is bejelentheti a dolgozó a változást, sőt levélben is közölheti. Miért fontos „naprakészen” ismernie a katonai közigazgatásnak a sorkötelesek adatait? — A bevonulások tervezésénél alapvető szempont, hogy pontosan ismerjük a szóba jöhető fiatalemberek életét. A tervezett bevonulás előtt két hónappal értesítjük őket. hogy intézzék el legfontosabb családi, munkahelyi ügyeiket, mert számít rájuk a hadsereg. Sajnos mégis gyakran azt látjuk, el sem olvasták a kapott tájékoztatást. Erre abból következtetünk, hogy a bevonuló sorkatona hozzátartozóit megillető kedvezményeket nem. vagy csak későn igénylik. Különösen az egészségi állapotban bekövetkezett változásokat fontos időben bejelenteni, mert egész más beosztásra irányítjuk azokat, akik valamilyen betegség vagy baleset következtében csak korlátozással alkalmasak a katonai szolgálatra. Akik valamilyen indok miatt nem teljesítenek katonai szolgálatot, honvédelmi hozzájárulást fizetnek. Mitől függ ennek a mértéke? — Ez év január elsejétől módosult az ösz- szeg. Legkevesebb kétszáz és maximum kétezer forint közötti összeget kell havonta befizetni. A két szélső érték között a hadköteles által fizetett személyi jövedelemadó felét határozzák meg. Ugyancsak változás, hogy az eddigi 11 hónap helyett a hat hónapnál rövidebb ideig szolgálatot teljesítőknek is kell honvédelmi hozzájárulást fizetniük. A A bevonulás — legközelebb február végén lesz — a családtagokat is érinti. Mit kell erről tudni a szülőnek, a feleségnek? — Különböző szociális juttatások és kedvezmények illetik meg a sorkatona eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóit. Például soron kívül gondozásba kell venni a sorkatona szüleit, nagyszüleit, házastársát, ha a bevonuló fiatal mellett nincs más gondozásra kötelezhető hozzátartozó. Rendkívüli esetben szociális segélyt kaphat a sorkatona hozzátartozója. Ha a fiatalember saját keresetéből tartotta el munkaképtelen vagy egyébként is eltartásra szoruló hozzátartozóját, akkor családi segélyre jogosult az illető. A jogszabály igen precízen fogalmaz, kit kell eltartásra szorulónak tekinteni. A január 19-i Népszabadság részletesen közölte, hogy az idén a sorkatonával közös háztartásban élő feleség 2780 forintot, minden további családtag 2003 forint családi segélyt kap ez év január 1-jétől. Ha a hozzátartozó külön háztartásban él, 1988-tó! 2470 forintra jogosult, a további hozzátartozók után pedig 1558 forintot fizetnek. A teljes összegre azonban csak az tarthat igényt, akinek semmilyen keresete, jövedelme nincs. Ha a jogosultnak keresete, vagy bármely más forrásból származó jövedelme van, a családi segély akkora lehet, amely a keresetet, illetve az összes jövedelmet a már ismertetett összegekre kiegészíti. A családi pótlék itt nem számít bele a jövedelembe. A családi segélyt az állandó lakhely szerint illetékes tanács egészségügyi osztályától kell igé- nvelni. Manapság korábban nősülnek a férfiak, a bevonulok között jóval több a nős — esetleg már gyermekes —, mint a korábbi években. Figyelembe veszi-e a hadsereg a katona kérését, hogy családjához közelebbi alakulathoz kerüljön T — Ez nemcsak a kiegészítő parancsnokságtól, hanem a csapatok szükségletétől függ. Alapvető kérdés, milyen szakmát szerzett a fiatal a polgári életben. Mondjuk egy zongoraművészt nem vonultatnak be tüzér— Hogyan alakul az anyagi helyzet, ha a bevonuló családfenntartó volt? — Megszüntethető-e a katona munkaviszonya ? — Háztáji a kiskatonának? — Mikor kérhet szolgálathalasztást a sorköteles? Ungvári Sándor ezredes 1942-ben született a Hajdu-Bihar megyei Derecskén. Debreceni gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a tiszti iskolát. A szegedi tanárképző főiskola műszaki ismeretek szakán szerzett diplomát, ezt követően befejezte a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát is. Csapattisztként két évtizeden át tevékenykedett. Egy éve a Szabolcs-Szatmár megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka. Két gyermek apja, felesége szintén hivatásos katona. v _________________________________________/ nek. Lehetőség szerint a családos katonákat igyekszünk száz kilométernél nem távolabbi helyőrségbe bevonultatni. Ám Szabolcs- Szatmár helyzete speciális, mert mi vagyunk a legtávolabb a nagy létszámú alakulatoktól, így előfordulhat, hogy a ..száz kilométeres elvet” nem tudjuk tartani. Ám a sorkatona az alakulatnál végzett szakmai, mozgalmi munkájával, a kiképzés teréh elért eredményeivel gyakoribb hazautazást, eltávozást kaphat. A Kik kaphatnak szolgálathalasztást és milyen indoklással? •— Ma az a törekvés, hogy a 18 hónapos sorkatonai szolgálatot ne csak a hadsereg által megszabott időpontban töltse le a fiatal, hanem akkor, amikor a polgári életben erre a feltételek optimálisak. Ez a józan kompromisszum a későbiekben kamatozik. Szolgálathalasztást kérhet és természetesen kap a felsőoktatási intézmény nappali tagozatára járó hallgató. Aki levelezőn tanul, annak évenként kell meghosszabbíttatni ezt az igényt, mert előfordul az is, hogy a diák hátat fordít az iskolapadnak, a honvédség pedig azért nem vonultatja be, mert azt hiszi, még tanul. Szolgálathalasztást kaphat a fiatal akkor is, ha családfenntartó. Olyan esetben kell családfenntartónak tekinteni a hadkötelest, - ha munkaképtelen, ápolásra, gondozásra vagy eltartásra szoruló hozzátartozójáról egyedül ő gondoskodik. Általában egy évre adnak szolgálathalasztást a kiegészítő parancsnokságok, de ha a korábbi indokok fennállnak, az engedélyt meghosszabbítják. ^ Egyáltalán, megilletik kedvezmények a sorkatonai szolgálatot teljesítőket? lönösen nagy hangsúlyt Jcap a háztáji és az illetményföld használata. Természetesen a katonai szolgálat ideje alatt is jár az illetőnek az iletményföld, a háztáji vagy a föld- járadék. És még egy dolog: a katonai szolgálat ideje munkaviszonyban eltöltött időnek minősül. A Ha nagy értékű OTP-kölcsönt vesz fel a család és bevonul a családfő, esetleg veszélybe kerül a megélhetés a jövedelemkiesés miatt. — Semmiképpen nem fenyegetheti átmeneti nehézség a sorkatona családját. Fel kell keresni azt az OTP-fiókot, ahol a kölcsönt igényelték, és kérelmezni kell a visszafizetés szüneteltetését vagy mérséklését. Ezt szinte minden esetben méltányolják, és legalább egy nagyobb kiadás alól mentesül a család, míg az apa katona. Időnként elterjed a hír, hogy ismét felemelik 24 hónapra a katonai szolgálat idejét. Igaz-e a hír? — Nem terveznek ilyen döntést. Mi lesz azzal a fiatallal, akinek a vallása tiltja a fegyverhasználatot? — A szekták tagjai közül — mert itt róluk van szó — évente- általában nyolc-tíz fiatalnak kézbesít behívóparancsot a posta. Két csoportra oszthatók ezek a fiatalok Vannak köztük olyanok, akik csak fegyvert nem fognak. Ök egy adatlapot töltenek ki már a sorozásnál, és a hadsereg úgy számít rájuk, mint fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítőkre. Akik viszont kerek-perec megtagadják a szolgálatot, állampolgári kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Velük szemben a katonai ügyészség jár el, és különböző ideig terjedő szabadságvesztésre ítélik őket. Ez viszont a későbbiekben hátrányt jelent majd nekik a polgári életben, mert büntetett előéletnek számít a katonai börtön is. Tavaly például 9 fiatal hívő ember tagadta meg a szolgálatot a megyében. A katonai ügyésszel történő beszélgetés során egyikük megváltoztatta a véleményét, és minden következmény nélkül bevonult. A Bármennyire is furcsa, de a hadsereg is „elnőiesedik”. Egyre több fiatal lány érdeklődik, hogyan teljesíthet hivatásos katonai szolgálatot? — Erre több mód kínálkozik. Ha tovább- szolgálatot vállal, tiszthelyettesi rendfokozatot kap, és általában az ügyvitel, a nyilvántartás terén foglalkoztatják őket. A hadsereg azonban igényli a magasan kvalifikált, diplomás szakembereket — köztük nőket — is. Ha egyetem, főiskola térképészeti, földmérő vagy programozó matematikusi szakára jelentkezik a lány, igényelhet honvédségi ösztöndíjat. Formálisan a Karikás Fri-t gyes Katonai Kollégium állományába kerül, de nappali tagozaton fejezi be tanulmányait. A A sorkatonák mellett a tartalékosok ^ bevonultatása is érdekli a közvéleményt. Miért fordulhat elő az, hogy valaki leszerel, és soha többé nem hívják be, a másikat pedig évente megkeresi a hadsereg? — A honvédelmi törvény nemcsak a paragrafus szigorával szabja meg a hadkötelesek honvédelmi kötelezettségeit, hanem gondoskodik a bevonuló fiatalok és hozzátartozóik anyagi megbecsüléséről, erkölcsi támogatásáról. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a sorkatona munkaviszonyát a katonai szolgálat alatt nem lehet megszüntetni. Ha meghatározott időre szólt a munkaviszony, vagy a szerződés lejárt, akkor értelemszerűen nem lehet folytatni a munkát a leszerelés után. A munkaviszonyban álló vagy szövetkezeti tag — a behívóparancs felmutatása után — egyszer bevonulási segélyre jogosult. Ezt a munkáltató fizeti. Ugyancsak a munkáltató kötelezettsége, hogy a bevonulás előtt két nap fizetés nélküli szabadságra engedje el a dolgozót. A munkáltatóval egyébként sem szakad meg a sorkatona kapcsolata, mert — még az előző szolgálati helyemen láttam — jó pár katonának postázták ki az őt megillető nyereségrészesedést. Vagy a mi megyénkben kü— Továbbképzésre ötévenként egyszer, gyakorlatra évente egy alkalommal húsz napra, anyagkarbantartásra szintén évente egyszer húsz napra hívható be a tartalékos. Hogy milyen gyakran kerül erre sor, nagy mértékben függ a katonai életben szerzett szakképesítéstől. Vagy ha fontos állami, politikai. tisztséget tölt be, akkor is eltekinthet a hadsereg a bevonultatásától. Sőt. Egyéni szempontokat is mérlegelünk, mondjuk valaki virágkertész, és éppen leadás előtt áll a megtermelt virágtermés. Ha a családtagjai nem értenek ehhez a munkához, későbbre halászijuk a behívást,' ne érje tetemes anyagi kár a tartalékost. Egyszóval, arra törekszik a Magyar Néphadsereg, hogy a honvédelmi kötelezettségeket az állampolgárok a számukra is kedvezőbb körülmények között teljesítsék. “ Köszönöm a válaszait. Tóth Kornélia ... nagyon sok múlik azon, hogy egy település lakossága miként tekinti magáénak városát, községét. Vannak jó példák, mint Jármi, Kocsord, Nyírbogdány, a szép, virágos falvak, a mai nehéz időkben is gyarapodó vagy a korábbi értékeket színvonalasan megóvó települések, mint Tiszavas- vári, Záhony és mások. Ám ennek ellenkezőjét is gyakran látom. De a kisebb közösségeknél is jól megfigyelhetők a különbségek. Az egyik társasháznál kulcsra zárják a főbejárati ajtót, lambériázzák az előteret, virággal szépítik az erkélyeket. A szomszédos háznál pedig esetleg minden marad úgy, ahogy az építők hagyták. A bérlakások esetében még ritkább a jó példa. Sajnos csak hetekig tart a legtöbb lépcsőházi festés nyoma, rossz érzés fogja el a liftbe belépőt: trágár feliratok, felhasított burkolatok, égő cigarettával irt üzenetek . .. Ha az ilyesmi szóba kerül, baráti társaságokban többnyire azzal kezdődik a válasz: hja, a társadalmi tulajdon. Ami ugyanúgy az enyém, mint a tiéd, tehát senkié. Senkié? Vajon mi, mennyi idő kellene ahhoz, hogy a közösségi tulajdonra úgy, vagy még jobban vigyázzunk, mint a sajátunkra? Mert sajnos, ma még erről szó sincs, sőt igen sokan minden lelkiismeretfurda- lás nélkül hozzányúlnak a közösségi vagyonhoz. Ebben benne van az is, hogy elszemélytelenedik mindaz, ami nem köthető egyetlen emberhez, mint gazdához. Holott ennek korántsem kellene azt jelentenie, hogy nincs is gazda, vagy azt, a közös tulajdon pótlására, javítására száumolatlanul van pénz. Egyfajta hiányt is érzek ebben, s a bővebb magyarázatért a továbbiakban Nyíregyháza példáját hozom fel. Tavaly ünnepelte a város az örökváltság 150. évfordulóját. Arra emlékezett a megyeszékhely tanácsa, hogy Nyíregyháza lakossága másfél évszázada jelentős anyagi áldozatok árán megváltotta magát a földesúri joghatóság alól. Milyen összefogás, városszeretet, hit és lelkesedés kellett ahhoz eleinknek — az akkor 17 ezres városnak —, hogy célját elérje! Remélem, nem sértek meg senkit, amikor azt írom: városszeretet dolgában van mit tanulnunk elődeinktől, az összefogás, közös akarat ügyében . . . Talán többet kellene foglalkozni ilyesmivel az iskolákban, a munkahelyeken és a lakóközösségekben is — annál inkább, mert a gyorsan növekvő — közel 120 ezres — városban mostanában már jócskán kisebbségben vannak a tősgyökeres nyíregyháziak. És úgy vélem, előbb-utóbb el kellene jutni oda, hogy a városba áramló újabb családokban a kényelmesebb lakás, a közelebbi munkahely, a jobban ellátott boltok igénye mellett ébresszük az akaratot a hovatartozás, a jo értelemben vett városi tudat, lokálpatriotizmus, az érzelmi kötődés kialakítása iránt is. A kiindulási alapok szerintem már jók. A társulások szervezésében épülő közművek, a szerződés alapján a lakosság által gondozott parkok ígéretesek — ezeket jobban meg is óvják. Egy más terület: az egyre igényesebb kiállítású kötetekkel jelentkező Nyíregyházi Kiskönyvtár, a Nyíregyházi Élet mind karakteresebben szolgálja e célokat. A városi televízió e hét hétfőjén pedig például már majdnem egyenes, élő közvetítésben számolt be a városi tanács aznapi üléséről. Egyben eloszlatva egy tévhiedelmet. mely szerint nincs élénk, konstruktív vita a tanács ülésén. Változó lelkesedéssel működnek, többek töretlen hitével táplálkoznak a különböző — főként értelmiségieket összekötő, bár sajnos kis létszámú — csoportok, mint a városvédő, környezetesztétikai bizottság, a Bessenyei Kör, egy-egy körzeti művelődési ház köré csoportosuló törzstagság Ügy vélem, előbb-utóbb szükség lesz rá, hogy más körök, klubok, egyesületek tagsága is — szűkebb közös érdeklődési körük témái mellett — véleményt mondjon a város ügyeiről, mi több, vállaljon részt azok megoldásában. Javaslatokkal, kétkezi vagy szervező munkával, anyagiakkal — ki, hogyan tud. A közületekkel is megváltoztak a kapcsolatok. Nyilvánvaló, egyre kevesebbszer fordul elő, hogy százezreket tud juttatni valamilyen „tanácsi” célra helybeli vállalat, szövetkezet. Viszont meg lehet keresni a közös érdekeket, kölcsönösen előnyös megoldásokat, amelyekből kitűnik: nem egyszerű „adományokról”, hanem mindinkább a településért felelősséget érző partnerek együttgondolkodásáról van szó. Marik Sándor KH HÉTVÉGI MELLÉKLET
