Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

1988. január 5. Kelet-Magyarország 3 Mikor változatlan a teljesítmény? Bruttósított bérek — új kollektív szerződés Idestova húszéves az a miniszteri rendelet, amelynek értelmében a vállalati kollektív szerződéseket évente, mégpedig április 30-ig meg kell újítani — egyeztetve őket az időközben megjelent új jogszabályokkal. Az 1987-es esztendő vége azonban rendkívüli szerződésmódosítást tett szükségessé. Az 1988. január 1-tól ér­vénybe lépő jövedelemadó- tórvónv és a társadalom biz­tosítási rendszer változása nyomán ugyanis senkinek sem csökkenhet a nettó ke­resete — változatlan telje­sítmény esetéin. Ezt írja elő a 14/1987. számú törvény- erejű rendelet, s ennek ér­vényesítése a kollektív szerződésekben nem várhat tavaszig. — A mostani szerződés- rruegújítás legfontosabb feladata, hogy a január 1- jétőil érvényes kollektív szerződés pontosan megha­tározza az adott vállalatnál, mit jelent az 1987-hez ké­pest változatlan teljesít­mény — mondja Tóth Mik­lós, a SZOT közgazdasági osztályának munkatársa. — Bnneik olyan elemei van­nak, mint az azonos mun­katerület, azonos munka­rend (műszakbeosztás), azonos munkakörülmények, azonos túlóraszám. A fel­tételeiket csak egy-egy üzemre, vállalatra vonat­koztatva lehet jól körülírni, azért nem bocsátkozik rész­letekbe az említett törvény­erejű rendelet. Fizetés és adó A kollektív szerződés jól átgondolt módosítása nagy feladatot ró a szakszerve­zeti bizalmi testületre, mint a munkavállalók képviselő- •jíóre. A dolgozók ugyanis csak az 1988-ias év végén tudják majd igazában meg­állapítani, hogy nem jár­ták-e rosszabbul, a tavalyi­nál, s ékkor kérnek majd magyarázatot. — Ugyancsak lényeges szempont a módosításkor — fűzi hozzá Hámori An­tal, a SZOT közgazdasági asztályánák bérszakértője —, hogy 1988-tól megszűn­nek a bértarifák eddig rög­zített felső határai. Az ÁBMH kiadott ugyan egy ajánlást (a Munkaügyi Közlöny 17. számában je­lent meg), ennek a kollek­tív szerződésbe való felvé­tele azonban — minthogy e szerződés törvény értékű a vállalat számára — azzal a veszéllyel jár, hogy a dol­gozók egy részének 1988- ban nem tudnak indokolt és szükséges mértékű alap­béremelést adni. A nagyobb keresetűeknek ugyanis a személyi jövedelemadó progresszivitása miatt job­ban kell emelni az alapbé­rét, hogy azonos összeget kapjanak bérfizetésikor, hi­szen óik a többletkeresetük­ből már nagyobb százalé­kot fizetnek adóként. A felső határok eltörlése viszont módot ad arra, hogy a vállalatok az alapbérbe építsenek be olyan pótléko­kat, amelyek tulajdonkép­V ___________ pen eddig is csak arra szol­gálták, hogy kellően meg tudják fizetni a szükséges munkaerőt. Ez az intézke­dés egyben egyszerűsíti a bruttósítás végrehajtását, és á ttefcin th-e többé teszi az egész vállalati bérrendszert. Emiatt a munkáltatónak is érdeke fűződik hozzá, a munkavállalónak meg erő­síti a bérbiztonságát. Műszakpótlék és túlóradíj Kényes pont a műszak- pótlék. Ezt százalékban ha­tározzák meg, de az azonos százalékos arány — ismét csak az adóprogresszió miatt — kisebb nettó kere­setet eredményez annál, akiinek nagyobb az alapbé­re. Ez úgy hidalható át, hogy bércsoipartoníkémt el­térő százalékos mértéket határoznak meg műszak­pótlékként a kollektív szer-- ződésben, hogy megőrizzék a pótlék jelenlegi értékét. Számos vállalatnál fontos kereseteleme a dolgozónak a túlóradíj. Hogyan lehet egységesen úgy szabályozni, ihiogy 1988-ban se változzék a dolgozók nettó keresete, ha ugyanannyi a túlórája, mint az idén? A SZOT köz­gazdasági osztályának munkatársai azt tartanák célravezetőnek, ha az 1988- >as év végi túlóraszám-ösz- •szesítéskor egyszeri prémi­ummal kompenzálnák azo­kat a dolgozókat, akiknek a progresszív személyi jö­vedelemadó miatt az azo­nos túlóraszám ellenére is kevesebb volt a nettó kere­sete az ideinél. Áprilisban megújítják A SZOT 'közgazdasági osztályán úgy látják, hogy kivált a nagyobb vállalatok szakszervezeti aktivistái jól felkészültek a kollektív szerződések mostani módo­sítására. Ami annál fonto­sabb, mert a szokásos ápri­lisi szerzödésmegújításkor — ami természetesen 1988- ban sem marad el — a bé­nek tekintetében már a most meghatározott elvek­ből kell kiindulni, a bér­emelések alapjául a janu­ártól bruttósított bérek szolgálnak. — Dolgozói reklamációk leginkább a jövő 'év végén várhatók. Ezekre akikor lesz a legkönnyebb válaszolni — mondja Tóth Miklós —, ha a kollektív szerződések közérthetően, jól áttekint­hetően vannak megfogal­mazva, nem szaruinak ma­gyarázna täsma. E. I, __________J TÍZEZER CSIZMA. Belföldi megrendelésre gyárt 10 ezer pár hosszú szárú női csizmát a rakamazi Racita Cipőipari Szövetkezet. Nagyné Eles Éva és Botos Jolán a kéregrehú- zás műveletét végzi a gyártás során, (cs) A nyíregyházi SZIGMA kisszövetkezet az ügyviteli berendezések javítása mellett forgal­mazza is azokat. A múlt évi kereskedelmi tevékenységük öt és fél millió forint volt. (jl) Gamesz és gondjai Egy éve Nyíregyhá zán Reggeli magazin M eglehet, tavaly ilyenkor, január 5-én sok sza­bolcsi (és Hajdú-Bihar megyei) hallgató meglepődött, amikor reggel a középhullá­mon, a Petőfi rádió helyén a nyíregyházi rádió jelentke­zett. Később azonban öröm­mel tapasztalták, hogy nem csupán kísérleti adásról van szó, hanem a rendszeres reg­geli jelentkezésekkel új fe­jezet kezdődött a nyíregyhá­zi rádió több mint három évtizedes történetében. Presztízsharc helyett gazdaságosan Nem aratott osztatlan sikert a tanácsi vezetők körében, amikor jó pár esztendeje felvetődött, hogy megalakíthatják a gazdasági és műszaki ellátó szervezeteket, vagy eléggé rosszul csengő rövidítéssel a gamesz-t. Lényegében a költ­ségvetési üzemekből szervezték ezeket a munkaközössége­ket és alapvető funkciójuk a falu intézményeinek üzemel­tetése. Jó lesz ez nekünk vagy rossz? — tették fel a kérdést a tanácsüléseken. A korábbi esztendőkben sokat panasz­kodtak az intézmények veze­tői, hogy kevés az idejük a szakmai munkára, mert csip- ri-csupri beszerzéssel, javítta­tással kell foglalkozniuk. A gamesz megalakítása egyből levette a vállukról ezt a gon­dot, de egyúttal megfosztotta az intézményeket egy-két olyan „küld ki — hívd be” embertől, akik nemcsak a működtetés tennivalóit, a karbantartó, a hivatalsegéd, a fűtő feladatát látták el, ha­nem szükség esetén bevásá­roltak az irodistáknak és fő­ként mindig kéznél voltak ... Ellenálltak az intézmény­vezetők Van olyan falu. ahol es­küsznek a gamesz előnyeire, ismét mások nem adják be a derekukat. Bár szükséges hangsúlyozni, hogy sehol nem kötelező megalakítani, de hát melyik tanácsi vezető akarja magára haragítani a felette­seit, ha azok szorgalmazzák ezt? Pátrohán 1987. február 1-jén hozták létre a gaimesz-t Iklódi Gábor vezetésével. Az önálló községi tanács el­nöke, Molnár László régóta szorgalmazta a megalakítást, mert papíron már sokszor ki­számolta: a falunak csak elő­nye származhat ebből. — Az intézményvezetők el­lenállásával keményen meg kellett küzdeni — emlékszik vissza az eleinte szélmalom­harcnak tűnő csatározásokra. — Tavaly január elsejétől az új tanácsi gazdálkodás rá- kényszerített bennünket, nem lehet a szokott módon haté­konyan eredményt felmutat­ni. Mondok egy példát. Ko­rábban a kommunális szol­gáltató vállalatnak csak az iskola negyedévenként 120 ezer forintot fizetett a szennyvízszippantásért. Most vettünk egy saippantókocsit közel 450 ezer forintért és biztos vagyok benne, három év alatt kitermeld az árát. Azóta már lakossági megbí­zatásoknak is eleget tesz a gamesz, nem kell messziről rendelni ezt a szolgáltatást. Itt helyben olcsóbb, gyorsabb a falubelieknek és nem utol­só porban itt marad a pénz a tanácsnak. „A keretet el kell költeni?!" — Hozhatnánk másik pél­dát is — folytatja a felsoro­lást egy házzal odébb, egy felvonulási épületnek tűnő fabarakkban a gamesz veze­tője, Iklódi Gábor. — Egy karbantartó átlagosan 70 ezer forintot keres, viszont ha az intézmények üzemeltetése összevontan történik, ennek az ötszörösét tudja kitermel­ni. Vagy egy másik példa: a ravatalozóhoz vezető úton közvilágítási lámpákat szere­lünk fel. A TITÁSZ biztosan nem állna szóba velünk száz­ezer forint alatt. Mi viszont veszünk pár betonoszlopot és társadalmi munkával össze­kötve oldjuk meg a feladatot. — Sokszor tapasztalhattuk, hogy az intézmények — hogy megmaradjon a jövő évre is ugyanaz a keret — minden­áron elköltötték a költségve­tésiből kapott pénzt — mond­ja a megbízott vb-titkár, Gyulainé Nagy Mária. — A gamesznek viszont nem kell feltétlenül szórni a pénzt. Vajon ez az egyetlen lehet­séges üzemeltetési formája a falubeli intézményeknek? A 4-es út túloldalán a szom­szédközség, Nyírtass vb-tit- ikára, Papik Tamás nem tart­ja fontosnak a gamesz létre­hozását. Fiatal szakember, nemrég végezte az államigaz­gatási főiskolát. így indokol: — Az intézményvezetők igyekeznek szabadulni a gaz­dasági ügyektől, ezt Nyírtas­son is tapasztaljuk. Mi nem egy új apparátus, hanem egy gondnok munkába állításával oldjuk meg 1988. január 1- jétől ezeket az ügyeket. Nem­csak az iskola, hanem a mű­velődési ház, a könyvtárak, az egészségház és a gondozá­si kör, valamint a temető ügyeit is ellátná. Bár helyi­mi lünk ebben a rettentő Ml gyógyhatású vízben ** itt Szoboszlón. Idei telünk egy meggondolatlan pillanatában hó esik. Ritka, vérszegény pelyhecskék hullanak alá a vízre és azonmód elolvadnak a gőz­ben, a forróságban. Mert a víz forró. Negyven Celsius fok, tálán. Ez már sok a magyarnak, de tűri. Sőt él­vezi, miközben elárulja magát a beszédével: — Nem tudhatja az em­ber a jégverés eszejárását. Az én kertem elkerülte. Ügy jött, hogy Balkányt el­verte, aztán ment Vajának, majd Nagyecsedet végképp megpocsékolta. — Van abban valami szisztéma. Az én gyümöl­csösöm is ott van Űjfehértó és Nagykálló között, öreg fák, 20 éves telepítés, de abban a jég kárt még soha­sem tett. Közben a jég min­dent,elver, de az én fáimat, azt sohasem bántja. — Jó magának. Viszont az biztos, hogy a jég sávo­san esik. Állítólag vannak leg az iskolában dolgozna, de a tanács alkalmazottja lenne. Mi hiszünk benne, hogy ered­ményesen megoldható az in­tézmények működtetése nem­csak nálunk, hanem a társ­községben, Berkeszen is a gondnok révén. Kinek szóljon az igazgató? Körülbelül egy évtizedes múltra tekint vissza a ga­mesz. Pro és kontra hangza­nak él érvek mellette és elle­ne. Akik tiltakoznak léte el­len, azért is teszik, mert úgy érzik, kicsúszik az ellenőrzés az intézményvezető kezéből, ha nem ő lesz a főnöke a konyhásnak, a takarítónak, a karbantartónak. Előfordul ugyanis az a helyzet, hogy egy iskolában a konyhát a vendéglátó vagy az áfész üze­melteti, a konyhás tehát en­nek a cégnek a dolgozója. A tanító az iskoláé, a takarító­nő a gamesztöl kapja a fize­tését. Paradox helyzet, de ha az igazgató porosnak látja a folyosót, a gamesz-vezetőnek kell, hogy szóljon, nem a ta­karítónőnek ... Többen emlí­tették, hogy ha nincs ott a főnök, cincognak az ege­rek ... — Azért mégsem ez a gya­korlat. Egy faluban ismerik egymást az emberek, ugyan­azok dolgoznak évek óta az intézményekben, mégha a gazda meg is változott. A gazdaságossági szempontokat kell szem előtt tartani, nem pedig kicsinyes, presztízs- harccá degradálni az új gaz­dálkodási forrna kereteit — vélekedik Molnár László, a pátrohai példa birtokában. Tóth Kornélia olyan sávok, ahová a jég­verés évente többször visz- szatér. Aki tudja ezeket a sávokat, oda nem ültet al­mafát, kukoricát sem vet. Ott az eszes ember semmit sem termel. A két magyar szabolcsi ez már nyilvánvaló, de az is igaz, hogy ritka változa­tossággal tudnak a jégve­résről, viharról, iszéljárás­ról eszmét cserélni. Nyakig a vízben. Később az alma ára is szóba jön. — Nincs igazság — mondja, akinek a fáit min­dig elkerüli a vihar. — Va­lamikor egy kiló alma árá­ért, adtak egy kiló naran- csot(?). Ma öt kiló álma áráért kapni egy kiló na­rancsot. Pedig az álma jobb, mint a narancs. Hát mi jó van abban a narancs ­A két megyét besugárzó rádióállomás a kor igényei­nek megfelelően vállalkozott arra, hogy nem csupán es­te, hanem a munkába indu­lás előtt, reggel is tájékoztat­ja hallgatóit a legfontosabb helyi hírekről, a nap várha­tó eseményeiről, az időjárás­ról és még sok minden egyébről; mindarról, ami a napi teendők ellátásáról fon­tos információként szolgál­hat. Az egyre kellemesebben tá­lalt reggeli magazin népsze­rű lett és bizonyára egyre többen hallgatják a Kállai kettőssel kezdődő első 6,20- as, illetve a második 7,20-as kiadást. A magazin fő erős­sége, hogy nemcsak a Nyír­egyházán élő hallgatóknak szolgál fontos információk­kal, hanem a megye más te­lepülésén élőknek is bőséges felvilágosítást nyújt. A rádió ugyanis időközben kiépítet­te a vidéki tudósítóhálózatát és a Vásárosnaményból, Má­tészalkáról, Kisvárdáról, Ti- szavasváriból, Fehérgyar­matról rendszeresen jelent­kező tudósítók az ott élő em­berek közvetlen környezeté­nek eseményeiről is folya­matosan és frissen hírt ad­nak. Örömmel üdvözöljük a reggeli adásokat az első év­fordulón. A nyakunkba zú­duló információözön — amelyben még ha néha úgy tűnik, hogy olykor nehéz is eligazodni — mindennapi éle­tünk nélkülözhetetlen része lett. Természetes, hogy egy­re inkább szükség van a szű- kebb hazánkból érkező mi­nél frissebb és pontosabb híradásokra. Ezekkel szolgál immár a második esztendő­ben reggeli adásaival is tár­sunk a nyíregyházi rádió. (bodnár) ban? Nem értem miért vannak úgy oda érte az emberek. Na erre feleljen! Mitől jó az a narancs? Ami csodálatos a földmű­velőben, a kertészkedőben az a logika. Nincs olyan kérdés, amire ne lenne kéz­nél a válasz. Mert ha nem is érti a huncut szemű a jégverés eszejárását, azt rögvest tudja, mitől jó a narancs. — A különbözőség miatt. Azért vannak úgy oda érte, mert az almától különbö­zik. Mert lássa be, a ma­ga felesége sem rosszabb, mint a szomszédasszony, de különbözik, oszt megkíván­ja... f z talált. Az alma árá­val elégedetlen, szó nélkül úszott, mit úszott, éviekéit el a társá­tól. Két napig nem is be­széltek. De vajon milyen „narancs” az a szomszéd- asszony? Mert amit a bolt­ban most kapni lehet, igen­csak savanyú. Seres Ernő Kulonbozoseg

Next

/
Thumbnails
Contents