Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

2 Kelet-Magyarország 1988. január 20. Elkészült a pénzügyi javaslat Takarékos tanácsi terv A városi tanács hamarosan napirendre tűzi azt a té­mát, mely a fehérgyarmatiakat talán a leginkább érdekli: a város idei pénzügyi tervét. Az előterjesztést a szakembe­rek természetesen már elkészítették, ebben lapozván kide­rül, hogy a város az idén 304 millió forinttal gazdálkodhat, mely csaknem nyolcvanmillióval haladja meg a tavaly elő­irányzott összeget. Korszerűsítések a műszorgy árban Félszáznyi új munkahely A számok azonban most az egyszer igen csalfák, koránt­sem olyan rózsás a helyzet, mint gondolnánk. A növeke­dést elsősorban az új, belépő intézmények, a tizenkét tan­termes általános iskola és a szakmunkásképző intézet ki­vitelezési költségei és műkö­dési előirányzatai jelentik, valamint a bérbruttósításra szánt összegek. Hitellel A városi tanács a tervja­vaslatban szereplő pénzügyi feltételeket csak úgy tudja biztosítani, hogy csaknem huszonhatmillió forint hitelt vesz fel az idén, ám még így sem tudnák biztonságos tar­talékalapot képezni. Valószí­nű, hogy a gondos tervező- munka ellenére a VII. ötéves terv 1988-ra előirányzott fel­adatai közül néhány elma­rad. A bevételi források közül most is az államinak a leg­gazdagabb a „hozama", az egységes pénzalapnak csak­nem negyvenhét százaléka származik ipnen. Derekasan hozzájárulnak azonban a kö­zös kassza gyarapításához a helybéliek is, a magánszemé­lyek például jövedelemadó formájában több mint ötven­hatmillió forintot fizetnek be, míg a tanács érdekeltsé­gi bevétele megközelíti a het- venmilliót. E körbe tartozik A múlt esztendő utolsó napjaiban rendkívüli kül­döttgyűlést tartott a fehér- gyarmati áfész. A soronkívüli tanácskozás összehívását az indokolta, hogy Szakács Jó­zsef — a tavasszal 5 * évre megválasztott igazgatósági elnök — súlyos műtéteken esett keresztül, s egészsége érdekében a pihenést kellett választania. Mezei Sándor főkönyvelő — a szövetkezet megbízott elnöke — felidézte, hogy Sza­kács József irányításával a gyarmatiak nyolc alkalom­mal lettek a „Kiváló” cím birtokosai, de őrizhetik a Belkereskedelmi Minisztéri­um és a KPVDSZ Vörös Vándorzászlaját is. Sikeresen- zárták a múlt évet is. A bolti kiskereske­delmi forgalom már az első negyedévben, s később is 13 százalékkal volt nagyobb az előző év hasonló időszakánál (nem a bejelentett árváltozás következménye), s ez 4—5 százalékkal meghaladja a megyei átlagot. Jól dolgoztak a szakcsoportok is. Az aszá­lyos időjárás elleniére jelen­tős mennyiségű uborkát si­került felvásárolni, soha nem tapasztalt mennyiségű gyó­gyászati szempontból iis je­egyebek mellett az intézmé­nyek üzemeltetéséből szár­mazó ár- és díjbevétel, a la­kosság településfejlesztési hozzájárulása. Aprólékos előkészítés A lakókat természetesen érdekli, hogy milyen forrá­sokból áll össze a pénzalap­juk, de ennél is jobban fog­lalkoztatja őket, hogy mire költhetik majd el e forinto­kat. Igaz, a végleges döntés a városi tanács feladata lesz majd, ám nem érdektelen be­tekinteni a tervezetbe, hogy a választók is láthassák, az arra kijelölteknek milyen ap­rólékos munkát kell elvégez­niük, hogy minden forint a legszükségesebb helyre ke­rülhessen. A rendelkezésre álló ősz- szegnek hatvanhét százalé­kát kell fordítani a működé­si, fenntartási kiadásokra. Ami a lakosságot leginkább érintheti: a szűkös anyagi keretek mellett is lehetőség nyílik az ellátási színvonal javítására többek között a bölcsődéknél, az óvodáknál, általános iskoláknál, a kór­háznál és a középiskoláknál is. A szakmai program kere­tében az egészségügyi fel­adatokra 600 ezer. az oktatási feladatokra pedig egymillió forint jut. Lehetőség nyílik egyebek mellett egy általá­nos iskolai tanműhely kiala­lentős bodza került az átve­vőkhöz. S amit a vásárlók is észrevehettek, felújították a Szamos étterem mennyezetét, kicserélték a ruházati áruház tetőszigetelését, de sor került a vasbolt felújítására is. Az 1987. évi árbevétel mintegy száz millióval meg­haladja az egymilliárd fo­rintot. A tervezett 40,5 mil­lió forintos nyereséggel szemben 42 milliót realizál­tak. Ezek az eredmények elvá­laszthatatlanok Szakács Jó­zsef elnöki tevékenységétől, mint azt az előadó, s a leg­több hozzászóló hangsúlyoz­ta. Ezzel párhuzamosan a je­lölőbizottság elvégezte mun­káját. Két jelölt közül vá­lasztott a 182 küldött. A sza­vazás eredménye: a Fehér- gyarmat és Vidéke Áfész új igazgatósági elnöke Tóth Zsigmond, aki eddig Szakács József helyettese volt, s az áfész főosztályvezetőjeként dolgozott a szövetkezetnél. Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA kítására, a gazdasági, kom­munális tennivalók közül az utak, hidak felújítására, fenn­tartására csaknem négy-, il­letve kétmillió forintot java­solnak. Kimondottan fejlesztésekre százezer forint híján százmil­lió forint felhasználását ta­nácsolja a tervezet.' A szóban forgó összeg jelentős részét a két épülő iskolára kell fordí­tani; az új általános iskola csaknem 34 milliót, az ipari szakmunkásképző pedig «15 millió forintot visz el. Ötmil­liót szánnak a lakástámoga­tási hitelkeret feltöJtésére, míg a lakásmobilitás finan­szírozására mintegy három­millió forintot terveznek. összefogással Az áremelkedés következ­tében a tanácsi gazdálkodás­ban is alapvető követelmény lett a szigorú takarékosság. A hiányzó összegek pótlásá­ban sokat segíthetnek a hely­béliek is, akiknek közremű­ködésére a korábbiaknál is nagyabb szükség lesz. Ám a gyarmatiak sohasem ódzkod­tak, ha a társadalmi munká­ról volt szó, így most is reá­lisnak tűnik az elképzelés: az idén hét és fél millió fo­rint értékű lakossági munkát terveznek a városban. Szatmár értékeit gyűjtik Kutatók klubja Honismereti klub ala­kult Gyarmaton. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága kezdeményezésé­re azok a helybéli, vá­roskörzeti amatőr kuta­tók gyűltek • össze a na­pokban a városban, akik az eltelt években sokat fáradoztak azért, hogy Szatmár nevezetességeit összegyűjtsék, s megment­sék az utókornak. A város történetével több szákdolgozat is fog­lalkozott korábban, orszá­gos hirű szakemberek is kaptak erre megbízást. Ez azonban nem zárja ki a helyi aktívák működését. A városi könyvtár példá­ul bibliográfiát készít a Fehérgyarmatról meg­jelent sajtóanyagokról. A művelődési központ a várossá válás óta Kíséri írott és képes anyagok­kal a város történetét. Egy éve a Fehérgyarmati Moz­góképek videón örökíti meg az eseményeket. A jövőben a népfront segítséget nyújt a hon­ismereti írások publiká­lásához éppúgy, mint a nyári honismereti tábo­rok létrehozásához. S különösen nagy segítsé­get nyújtanak az iro­dalmi és történelmi em­lékhelyeken élő honisme­rők az idegenvezetésben, az utánpótlás nevelésé­ben. A honismereti klub pedig lehetőséget nyújt majd arra, hogy a kutatók megismerhessék egymás eredményeit, s összehan­golhassák munkájukat. Jó ütemben halad az ipari műszergyár fehérgyarmati üzemének bővítéssé. A helyi építőipari szövetkezet kollek­tívája négy különböző épü­letegyüttes munkáit végzi. A 30 milliós beruházási költ­ségből megépül egy 1400 négyzetméter alapterületű nagycsarnok, a 340 dolgozó szociális körülményei is nagyban javulnak az új, 500 négyzetméteres szociális épü­letrésszel. A megnövekedett feladatok elvégzéséhez szük­séges raktártérrel sem lesz baj, ugyanis egy 420 négyzet- méter alapterületű, az új Harminc esztendeje nagy öröm érte Fehérgyarmat köz­ség aikkori lakóit: több éves építési időszakot követően át­adták a központban az új, emeletes művelődési házát, mely Móricz Zsigmond nevét vette fel. Ift kapott helyet a könyvtár is, mely azóta több mint 50 ezer kötet könyvve' várja az olvasókat. A színházteremben az el­telt évtizedek alatt szerepelt a Magyar Állami Népi Együt­tes, a Pécsi Balett, a Déryné majd a Népszínház, de hang­versenyeztek itt az Állami Operaház világhírű magán­énekesei is, s felléptek a deb­receni Csokonai, a nyíregyhá­zi Móricz Zsigmond Színház művészei is. A tartalmi munka is jóval sikeresebb lett az évek so­rán: tucatnál is több szak­kör, felnőtt és ifjúsági ének­kar, néptánc- és bábegyüttes, dramatikus színjátszókor, ci- tera- és fúvószenekar jelzi. Fehérgyarmaton jól- sáfárkod­tak a lehetőségekkel. Most is egymást érik a rendezvé­nyek, melyeket a helyi Moz­góképek rögzít, s mutat be a város tévénézőinek. Márton István igazgató megnyitóját követően a tár­sadalmi vezetőség elnöke, Csáthy Miklós idézte az 1955- ben Gacsó László (a megyei tanács oktatási osztálya ak­Sikeres évet tudhat maga mö­gött a fehérgyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet. A belföldi partnerek közül a FÉR Nagykereskedelmi Vállalat és a Skála egyaránt vásárolta a szövetkezetiek termékét, s bő­vült a tőkés bérmunkában a szatmáriakat foglalkoztató oszt­rák és NSZK partnerek szá­ma. December 23-ra teljesítet­ték éves tervüket, így nem volt akadálya, hogy egy autó- busznyi dolgozójuk december 28-án egy kárpátaljai kirándu­lásra utazzon. A szövetkezeti ■ bizottság a korábbi évekhez hasonlóan, s most Is támogatta anyagilag az utazást. A programban Ungvár és Munkács nevezetességeinek raktározási módszereket már alkalmazó, s az itt dolgozók kényelmes eligazodását biz­tosító tárolóhely munkálatai is jól haladnak. Az energia- helyzetre tekintettel vegyes tüzelésű kazán, illetve ka- zániház is épül. Ez a 180 négyzetméter alapterületű létesítmény biztosítja az ed­digi és az új üzemrészek gazdaságos fűtését. Az új üzemrész beléptével újabb 50—60 munkásnő foglalkoz­tatására nyílik lehetőség. Az üzem kapacitása már 1988-ra lekötött, nem lesz gond a munkával, remélhetőleg az anyaggal sem. Általános iskolások ropják ft táncot. kor helyettes vezetője) kez­deményezte építkezést. Né­methi Ferenc munkavezető, Török Bertalan, Kiss Gusz­táv, Csigái Zsigmond, Molnár István, Hagymást Árpád, Tóth Zsigmond, Badar Antal, Badar Lajos, Orsolyák György, Tóth Endre, Tóth Gáspár és Máté István iparo­sok végezték a munka nehe­zét. A három évtizeddel ez­előtti megnyitón a helyi kö­zépiskola diákjai a János vitéz című mesejátékot mu­tatták be. Az első igazgató Malmos György az első mű­vészeti vezető Leblanc Zsolt volt. A fehérgyarmati szövet­kezet népi együttese jelen­tette az öntevékeny művé­szeti csoport beindulását. 1958-ban költözött az épület­be az akkor hétezer kötetet forgalmazó községi könyvtár. Az árvíz idején valóságos mentsvár volt az épület. Itt kaptak helyet a menekülő emberek, s itt szálltak meg az újjáépítésben dolgozó mérnö­kök, a polgári védelem ala­kulatai. Egy ideig iskolaként is üzemelt, hogy aztán visz- szatérvén a béke, újból a művelődés háza legyen, ere­deti funkciójának megfelelő­en. megtekintésén túl, a környező települések lakóival való ta­lálkozásra is mód nyílt. Az ungvári könnyűipari szövet­kezetnél már ismerősökként köszönthették egymást, hiszen a baráti országból is többször jár­tak az ottani kollégák a fehér- gyarmati üzemben. Évek óta munkaverseny-szerződést köt­ve, részletesen kimunkált terv alapján alakították a kapcso­latot, s nemrég felvetődött an­nak is a lehetősége, hogy köz­vetlen piaci együttműködést alakítanak ki a két ipari szö­vetkezet között. A félszáznyi szövetkezeti dolgozó a három­napos kirándulást követően két napot még szabadságon töl­tött, hogy ezt követően már az 1988-as megrendeléseket teljesít­se. Pályaválasztási kiállítás Épül a szakmunkásképző Sokan keresik fel a pályaválasztási ki­állítást. Alig két évtize­de, hogy Fehér- gyarmaton önál­ló otthont kapott az ipari szak­munkásképzés, mely azóta kinőt­te önmagát. Ám nem kell már so­káig szoronganiuk, hiszen épül az a korszerű oktatá­si komplexum, amely a most be­iskolázandó -fia­talokat fogadja majd. Annak a 230 fi­únak és lánynak akik 13 szakmá­ban benépesítik majd az új isko­lát, s a tanműhe­lyeket — legfia- talabbjai még az általános iskolák padjaiban tanul­nak. Őket várja ezekben a napok­ban kiállításával a Móricz Zsig­mond Ipari Szak­munkásképző, hogy megismer­kedjenek az isko­la életével, s az ott oktatott szakmákkal. Bo- lyáki Attila mérnöktanár videofelvételei lehetővé te­szik, hogy a tanterembe, vagy a pályaválasztási kiállítás vetítőtermébe varázsolják a MEZŐGÉP vagy éppen a helyi ipari szövetkezetben folyó gyakorlat' képzést. A művelődési központban a szakmákat bemutató ma­kettek^ s gyártmányok ke­resztmetszetei adnak a va­sasok, (hegesztő; esztergá­lyos, marós, lakatos) az autószerelők, erősáramú be­rendezést szerelők, illetve a bútorasztalosok, ács-állvá­nyozók és kőművesek min­dennapjairól. Egy-egy osz­tálynyi leányt vár a HÓ­DIKÖT helyi üzeme a kö­tőipari konfekciós, illetve a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet nőiruha-készítő, szakmára. A szakmunkás- képző intézet a távolabbról bejáró lányoknak és fiúk­nak kollégiumi férőhelyet is biztosít. Az áfész múlt évi mérlege Mentsvár volt az árvíz idején Harmincéves a művelődési ház Piaci együttműködés Kirándulás Uagvárra, Munkácsra FEHÉRGYARMATON ÍJj év — új elnök

Next

/
Thumbnails
Contents