Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-19 / 15. szám
2 Kelet-Magyarország 1988. január 19. Szinliáz, mozi, múzeum — Körkérdés a jegyárakról Árhullámok hálán Egy, még tavaly októberben megjelent minisztériumi rendelet értelmében 1988. január 1-jével a szabadáras kategóriába kerültek a kulturális szolgáltatások, minden művelődési intézmény saját belátása szerint dönthet róla, menynyit kér a jövőben a belépőjegyekért. Terveznek-e áremelést? — tettük fel a kérdést néhány megyei intézmény vezetőjének. — Nem — kaptuk a megnyugtató választ Horváth Istvántól, a nyíregyházi Móricz Zsiigimond Színház ügyvezető igazgatójától. — Semmiképpen sem szeretnénk saját gondjainkat a közönségre hárítani, lehetőségeink határáig elmegyünk, hogy elkerüljük a jegyek árának emelését, megpróbálunk más megoidá sókat keresni. Maradnak a jelenlegi kedvezmények is. Sőt, a bemutatók számának csökkentését sem tervezzük. A színházban a legolcsóbb jegy jelenleg 35, a legdrágább 44 forint, illetve ameny- nyiben valamely okból felemelt helyárakkal megy az előadás, ákkor is legfeljebb 66 forintba kerülhet a legdrágább jegy. Nagyobb mozgási lehetőség Röviden válaszolhatott Hamvas László, a Szabolcs- Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója is: ők sem emelik a mozijegyek árát. Mint ismeretes, a filmek több árkategória szerint csoportosíthatók, ami egyrészt eleve nagyobb mozgási lehetőséget jelent a vállalat számára a jegyárak megállapításánál, másrészt számos szórakoztató (különösen úgynevezett „egyedi helyáras”) film m eigitekii n tés éhe z mér most is alaposan a zsebébe kell nyúlnia a nézőnek. De hát ezek a filmek tart iák e' a mozit, s ezt nem lehet, nem tudomásul venni. A múzeumok ugyanakkor már-már Méltatlanul olcsók, hiszen jelenleg egyetlen gömb fagylalt áráért lehet megtekinteni értékes gyűjteményeket, ami az intézmények presztízsének sem tesz jót. Ezért vette fontolóra a sza- boilös-szatmári múzeumok igazgatósága a belépők árának emelését. Marad a látogatónap — Elképzeléseink szerint a nagyobb gyűjtemények esetében, tehát a nyíregyházi, a nyírbátori, a vajai, a vásáros- naményi múzeumban és a Sóstói Múzeumfaluban maximum 10 forint lenne a felnőtt belépők ára — hallottuk Németh Pétertől, a Jósa András Múzeum igazgatójától. — A tiszavasvári és a kisvárdai gyűjteményt 6 forintért lehetne megtekinteni. (Jelenleg 3—5 forintba kerül a megyében a múzeumi belépő.) A felnőttek által fizetendő díjnak legfeljebb a felét fizetnék •a diákok és a katonák, ha egyéni látogatóként keresik fel a múzeumot, de ha szervezett formában; csopor-' tos.an érkeznek, akkor természetesen továbbra is ingyenesen tekinthetik meg a gyűjteményeket. Ugyancsak ingyenes lesz a belépés a 6 éven aluliak, a 70 éven felüliek, valamint a mozgássérültek számára. A szatmárcsekei Kölcsey- emlékkiállítás annyiban számít kivételnek, hogy ezt az idén mindenki ingyen látogathatja, tekintettel arra, hogy ebben az évben ünnepeljük a Himnusz költője hallá Iának 150. évfordulóját. Megmarad a múzeumokban a heti egy, mindenki számára ingyenes belépést biztosító látogatónap. azzal az eltéréssé’, hogy eddig ez a nap egységesen szombat volt, a jövőben viszont minden múzeum maga jelölheti meg a véleménye szerint számára legalkalmasabb napot. A múzeumigazgató is hangsúlyozta, hogy a jegyárak emelésére nem azért kerül sor, mintha ezzel az intézmények nagyobb bevételre akarnának szert tenni — a múzeumok ugyanis ebben egyáltalán nem érdekeltek, hiszen minden bevétel m-egy a közös kasszába. A végleges jegy- áriakról és az ingyenes látogatásra kijelölt napról egyébként a döntés Megszületéséi követően — tehát április 1- iétől — minden múzeum részletes tájékoztató táblán informálja majd az érdeklődőiket. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Kovács Tibor igazgató elmondta, hogy a beiratkozási díjat nem emelik, az alapvető szolgáltatósok — tehát a kölcsönzés, a helybenolwasás és az úgynevezett „minimális tájékoztatás” is természetesen ingyenes marad. A nyomdai másolást azonban január 1-jétől 25 százalékos forgalmi adó terheli, tehát ennyivel többet kell fizetnie annak, aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi. A hanganyagok másolása, a fordítás és egyéb szolgáltatások jövőbeni díjainak alakulása attól függ, hogy az ezeket is érintő költségek (tehát például a papír vagy az energia ára) mennyiA tárgyalóteremből Kilencszer szökött meg a javítóból Még tizenöt éves sem volt Szénási Sándor jászfelső- szentgyörgyi lakos, amikor kisebb értékű lopások miatt a budapesti fiúnevelő intézetbe került. Visszatérő „vendége" lett az intézetnek, de mindig csak rövid időre, mert kilencszer szökött meg onnan. A szökések alkalmával újra és újra bűncselekményeket követett el. Egy barátjával oldott kereket tavaly márciusban 12- én, s együtt utaztak a fiú szüleihez Nagykállóba. Itt senki sem kereste őket, jól érezték magukat, megismerkedtek egy hozzájuk hasonló mentalitású fiatalemberrel, Sz. Tiborral. Hármasban iddogáltak a nagykállói presszóban az egyik este, és záróra után elhatározták, hogy betörnek az élelmiszerboltba. A bolt udvarán feltörték az egyik raktárt, s különféle márkás italokat pakoltak össze. A sikeren felbuzdulva Sz. Tibor javasolta, hogy a másik raktárt is törjék fel. Nekiláttak a lakatok leveréséhez, de nem tudták kinyitni az ajtót, mert az egyik lakat stabilan ellenállt a hivatalán látogatóknak. Kénytelenek voltak a kétezer forint értékű szeszes italokkal távozni. A bíróság a felnőttkorú Szénási Sándort öthónapi, a fiatalkorú Sz. Tibort pedig háromhónapi szabadságvesztésre ítélte, és kötelezte őket, hogy az ÁFÉSZ-nek okozott kárt egyetemlegesen fizessék meg. (m. f.) vei fognak növekedni. Erről ma még nem lehet bizonyosat tudni. A legdrágább, ha nem jön... A Magyar Hírlapban már olvashattunk róla, hogy a Filharmónia a tavaszi évadban nem emeli a hangversenyek belépti díját. Az Országos Rendezőiroda is úgy foglalt állást, hogy maradnak a jelenlegi jegyárak, hiszen a zömmel fiatalokból álló közönség nem tudna többet fizetni a belépőkért, márpedig az a legnagyobb veszteség, ha a közönség nem jön el. Gönczi Mária Pályázat idegenforgalmi hasznosításra A Tisza mente — húsz év múlva Milyen lesz a Tisza mente húsz év múlva? Még nem tudni, de mivel nem 'közömbös, hogy az a 250 kilométer hosszúságú, többnyire festői szépségű táj hogyan változik, milyenné formálódik, ezért pályázatot írtak ki idegenforgalmi hasznosítására. Négy minisztérium, a megyei tanács és négy városunk — Fehérgyarmat, Kisvárda, Tiszavasvári, Vásárosnamény — együtt hirdette meg a pályázatot, mert olyan területrendezési -és fejlesztési gondolatokat, tervvariációkat szeretnének kapni, amelyek felhasználásával a Fel- ső-Tlszla-vidék, illetve en- . nek kiemelt pólusai alkalmassá válhatnak a mainál lényegesen több üdülő, kiránduló, turista fogadására. A Felső-Tisza-vidéket adottságai különösen alkalmassá teszik ifjúsági, vízi, és falusi turizmusra, de a gyógyidegeraforgalom kifejlesztése is célja a pályázat kiíróinak. Várnak a terület egészére vonatkozó vagy csak egy-egy kisebb részére vo- natkózó elképzeléseket, építészeti elképzelések bemutatásét. A feladat kétségtelenül nagy, ám az az összeg is igen jelentős, amelyet a jó pályázatot benyújtók elnyerhetnek. A legmagasabb pályázati díj negyedmillió forint, de 60 ezer forintnál kisebb összegű díjat nem osztanak. Idő még van, hiszen május 8-iig lehet pályázni és -május 31-ig ki is hirdetik annak eredményét. KÍNAI IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS DEBRECENBEN. Debrecenben a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban a mai kínai iparművészetet és kézművességet bemutató kiállítás nyílt. A február elejéig tartó kiállítás ízelítőt ad a világhírű kínai kézműves művészet hagyományaiból. Képeink: Síva istennőre emlékeztető porcelán dísztárgy és rekeszzománc díszítésű tárgyak. Stradivari Jármiból Idős kora ellenére is erős fizikumú, határozott ember benyomását kelti Marko- vics Gyula, amikor bekopogtatok lakása ajtaján Jármiba. Csak akkor bizonytalanodik el kissé, amikor az általa az újságban hirdetett 1703-ban készített Stra- divári felirattal ellátott hegedű iránt érdeklődöm. — Még a hirdetés napján eladtam — int le. Este 9 óra után jött érte valaki, rögtön kifizette a kilencezer forintot, amit kértem érte. Nem alkudozott az egy percet sem. Csak fizetett, fogta a hegedűt, aztán elvitte az autójával. Sajnálom, hogy már elkelt a hangszer, nem mintha meg kartam volna vásárolni, hanem inkább a Stradivári név vonzott, szerettem volna megnézni. Hegedűhöz értő ismerősöm ugyan még az indulás előtt lehűtött, Magyarországon ha csak egy-két igazi Stradivári volna, már az is csoda lenne, hiszen az ilyen hegedű rendkívül ritka, és milliókat ér. A Stra- divárikat egyébként is előszeretettel hamisítják, komoly zenész már meg sem nézi az ilyen feliratot, mert azt a legkönnyebb hamisítani, és egy régi hegedűben elhelyezni. Ennek ellenére az újsághirdetés mégis bogarat ültetett a fülembe, sohasem lehet tudni, és egyébként is kíváncsi voltam a hirdetőjére. Markovics Gyulával így méregetjük egymást. Bizonygatja, hogy a hegedűben minden kétséget kizáróan Anno 1703 Antonius Stra- divárius címke volt és még valami felirat olaszul. Azért adta el olcsón, mert a tetején két betoldás volt és egyébként sem lehetett már játszani rajta. A hegedűt tehát ég nyelte, föld nyelte, egy ismeretlen úr elvitte. Kérdeztem, honnan került Jármiba a hangszer és tudja-e a volt gazdája, mit is jelent a Stradivári márka. A hegedű eredete többszöri próbálkozás ellenére is homályban marad, a Stradiváriról pedig a házigazda oly szakszerűen mesél, hogy magam is elámu- lok. Ezek után inkább a zenéről társalgunk. Régi neves cigányhegedűsök kerülnek szóba, Golyi Jani például, akinek mindenki előtt volt becsülete a környéken, aki a hangok világában művelt ember volt,, pedig még a kottához sem értett. Markovics Gyula is ilyen zenésztől tanult meg 14 éves korában hegedülni. — Két hónapig tanított az alapfogalmakra. 1941-ben kemény két disznót adott érte az apám. — Elég drága tandíj volt — csodálkozom. — Megérte, — int ő. A hegedülés félig a kenyerem lett. A gépállomáson traktoros voltam, kevés volt a fizetés, jól jött a hétvégeken, hogy lakodalmakban muzsikálhattam. Két, két és fél ezret is kaptam egy alkalomra — révedezik el az öreg. — Mostanában már beteges vagyok. Nem megy a muzsika. Ezért is adtam el a Stradivárit. (bodnár) A korábbiaknál több áru termeltetését, illetve importját tervezi az idén a Bizományi Áruház Vállalat, mert arra számít, hogy élénk lesz az érdeklődés azok iránt a termékek iránt, amelyekhez olcsóbban lehet hozzájutni. Tavaly a tervezettet jóval meghaladta a használt és olcsóbban vásárolható fogyasztási cikkek forgalma: 4,5 milliárd forint értékű árut adtak el, ennek 80 százalékát a lakosságtól vásárolták fel, 20 százalékát a közületektől vették. illetve velük termeltették. Az idén is hasonló forKínálja a bizományi Olcsó cikkek — folyamatosan galomra számítanak. A vállalat fokozza a termeltetést, mind több új árut igyekszik beszerezni. Megállapodtak egyebek között a szegedi Vi- dia Kereskedelmi Vállalattal, amely folyamatosan szállít vas-műszaki cikkeket számukra. Ezenkívül újabb importlehetőségeket is felkutatnak nagy tömegű, olcsó cikkek beszerzésére. Tavaly például igen sikeresnek bizonyulsz otthon használható vérnyomásmérők importja — ezeket ugyanis rendkívül kedvező áron tudták kínálni. A vállalat az import egy részét „kitermeli”, ugyanis a saját műhelyében felújított stílbútorok jelentős hányadát exportálja. A bútorjavító üzemet bővíteni kívánják, s így az idén kétszer annyi — összesen 6 millió forint értékű — bútort újítanak fel, mint tavaly. A nyelvvizsga előnye Egyetemre — felvételi nélkül Nemcsak hogy megjelent, a legtöbb helyen már el is fagyott a felsőoktatási felvételi tájékoztató, legalábbis a nyíregyházi könyvesboltokban egyetlen példányt sem sikerült fellelnünk. Valamivel nagyobb az esély a tavalyi felvételi feladatokat, meg-, oldásukat, a tavalyi ponthatárokat tartalmazó kiadvány beszerzésére (iaz elmúlt hét végén a Szarvas utcai könyvesboltban például még kapható volt). De kölcsön venni is érdemes .a tájékoztatót, amely ezúttal is közli a jelentkezési feltételeket, fontos információkat közöl a felvételi vizsgákról, az értékelési rendszerről, a 'fellebbezési-, átirányítási lehetőségekről, szem előtt tartva az egyes intézmények sajátosságait is. A felvételi jelentkezéseket március 1-ig kell beadni ('ha a pályázó iaz idén érettségizik, és nappali tagozatra jelentkezik, akkor a középiskola igazgatójához, ha viszont korábban érettségizett, akkor közvetlenül a felsőoktatási intézményhez). A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsgák május 23—24-én lesznek, az egyéb tárgyak írásbeli vizsgáit az eddigieknél korábban, május 25—26-án, a szóbeli felvételiket pedig június 23—30. között tartják. Tavaly a mintegy 44 ezer, nappali tagozatra jelentkezett fiatal közül körülbelül 17 ezret vettek fel. Elgondolkodtató, hogy a jelentkezők egyharmada(i) értékelhetetlen teljesítményt nyújtott: vagy rendkívül alacsony pontszámot ért el, vagy meg sem jelent a szóbelin. Ez az arány az egészségügyi felsőoktatás területén volt a legkisebb (25 százalék), és a művészeti felsőoktatási intézményeknél a legnagyobb (84 százalék), máshol 30—35 százalék. Az elmúlt évben a felvételizők 10—20 százaléka kérte, hogy betekinthessen kijavított felvételi vizsgadolgozatába, de észrevételt csak néhány százalékuk tett, és még a jogosnak bizonyult kifogások esetén is csupán egy-két alkatommal fordult elő, hogy ezek figyelembe vétele — javítási hiba miatt — a felvételi pontszámot befolyásolta volna. Az idén felvételi vizsga nélkül veszik fel a diákokat a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karának nappali tagozatára, kísérleti jelleggel, a felvételi tájékoztatóban közölt feltételek szerint. Ez azt jelenti, hogy azok a nappali tagozaton érettségizett fiatalok, akiknek középiskolai értesítőjük és érettségi bizonyítványuk négyesnél rosszabb jegyet nem tartalmaz, továbbá magyarból, történelemből és matematikából jelest értek el, vagy pedig idegen nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgájuk van, e szakra felvételi nélkül jelentkezhetnek. A ruházati cikkek közül tavaly az importált használtholmik aratták a legnagyobb sikert, ezért az idén is jelentős mennyiségű külföldi ruhát szándékoznak beszerezni a belföldi felvásárlás mellett. Az értékésítésnéi a haszonkulcsokat csökkentették, így a BÁV-nál az áremelkedés alig érzékelhető. A felvásárolt és importált használt ruhaneműket eddig is kitisztíttatták eladás előtt, az idén vasalórészleget is létesítenek a vállalat központjában, így tetszetősebb árukkal találkoznak majd a vevők a bizományi üzletekben.
