Kelet-Magyarország, 1988. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-19 / 15. szám

1988. január 19. Kelet-Magyarország 3 ÉLED AZ ÜJ ÜDl- TÖGYÁR. 133 millió forintos beruházás utolsó fázisához ér­keztek a Kisvárdai Szeszipari Vállalat­nál. A Tiszántúl leg­modernebb üdítőital- gyártó üzemét építet­ték fel, s jelenleg a korszerű gépek be­szerelése, „élesztése” történik. Teljesítmé­nyükre jellemző, hogy óránként 24 ezer két- deciliteres üdítő italt gyártanak a próba­üzemelés után az új üzemben. Képünkön az üdítőüzem egy új része. (Elek Emil felvétele) Változások a társadalombiztosításban ÚJFEHÉRTÓI ELEMZÉS Mi után adózunk? A tanár és a qéemká Üjfehértó értelmiségének fele pedagógus, ezért is külö­nösen fontos a 200 tanító, tanár a település életében — hangzott el a közelmúltban a nagyközségi párt vb ülésén, amikor az általános iskolai pedagógus alapszervezet mun­káját értékelték. Ez év janaár elsejétől több lényeges változás is életbe lé­pett a szociális támogatás rendszerében. A változtatást az ár- és adórendszer beveze­tése, valamint egyes rétegök, csoportok megélhetési gond­jainak enyhítése indokolta. A társadalombiztosítási el­látásokat a személyi jövede­lemadó három csoportja alapján rangsorolták az ille­tékesek. Az adómentes társadalom- biztosítási ellátások közé ezentúl az anyasági segély, és temetési segély, a családi pót­lék, a jövedelempótlék, há­zastársi pótlék, végkielégítés, két vagy több árvaellátásra jogosult gyermekre megálla­pított állandó özvegyi nyug­díj, az 1988. január 1. előtt megállapított baleseti jára­dék, valamint az árvaellátás tartozik. A nyugdíjak továbbra sem esnek adófizetési kötelezett­ség alá, a nyugdíjat tehát adó nem terheli. A nyugdíj mel­lett megszerzett egyéb jöve­delmek pedig a személyi jö­vedelemadó szempontjából jönnek számításba. Január 1-jétől az adóköte­les társadalombiztosítási el­látás körébe a táppénz, a baleseti táppénz, a terhessé­gi, gyermekágyi segély, az 1987. december 31. után meg­állapított baleseti járadék, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai számára kifizetett betegségi és szülési segély tartozik. 1988. január 1-jétől meg­változott a társadalombizto­sítási ellátások megállapítá­sának módja is. Az adóköte­les társadalombiztosítási el­Másfél millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s ezzel az iskolák közötti tár­sadalmi munkaversenyben az első helyet szerezték meg a nyírbátori szakmunkáskép­látások mértékét a felbruttó­sított keresetek alapján, a nyugdíjakat a nettó kereset alapján állapítják meg. A nyugdíj járulék alapjául szol­gáló keresetek köre az adó­reform bevezetése után sem változik, általában elmond­ható, hogy ugyanazon kere­setek után kell nyugdíjjáru­lékot fizetni, amelyek után jövedelemiadót is fizetnénk. Január 1-jétől a betegségi és anyasági ellátásban is történtek változások, örven­detes tény, hogy meghosszab­bodik a gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama, az eddigi másfél év helyett ezentúl a gyermek kétéves koráig terjed a gyeden tölt­hető idő. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 6500 anyuka ve­szi igénybe a gyermekgondo­zási díjat, számuk az új ren­delkezés eredményeként bi­zonyára tovább növekszik majd. Másik jelentős válto­zás, hogy bizonyos feltételek teljesítése mellett 4 ezerről 6 ezer forintra nő az anyasá­gi segély összege. A kisiparosok, magánke­reskedők az 1987-re bevallott általános jövedelemadó alap­ját képező jövedelmük után 40 százalékos társadalombiz­tosítási járulékot fizetnek, ha évi jövedelmük meghaladja a 36 ezer forintot. A társadalombiztosítás idei költségvetésében lényegesen nőnek a bevételek is, hiszen a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot is a bruttó keresetek alapján kell ezen­túl fizetni. Szabolcs-Szatmár- ban ez hozzávetőlegesen 1,2 milliárd forinttal növekedő járulékbevételt jelent. (k. é.) ző intézet tanulói, akik új is­kolájuk birtokbavételekor a környezet kialakításában, fá­sításában, parkosításában dolgoztak legtöbben. A tanításban fellelhető gondok többsége a nevelés- oktatás részkérdéseinek gya­kori változásaihoz kapcsoló­dik: a pedagógusok színesen vennék, ha állandósulnának a követelmények, s csak olyan újításokat vezetnének be, amelyeket kellően átgon­doltak, s nem módosítanák még ugyanabban az évben. Többért Pestre Nehéz a helyzet azért is, ment — mint több hozzászóló megfogalmazta a közvéle­mény sok olyan társadalmi problémáért is hajlandó a pedagógusokat, az iskolát hi­báztatni, amelyeknek mé­lyebbek a gyökerei. A helyi viszonyokat nem eléggé ismerő ember hajla­mos lenne arra, hogy a me­gyeszékhelytől autóval alig negyedórára, vonattal húsz percre lévő nagy települést irigylésre méltónak -lássa — hiszen ide minden különö­sebb gond nélkül ingázni is lehet. A valóságban ez más­ként jelentkezik. Igaz, van­nak „kijárok”, ám azokra az jellemző, hogy ha Nyíregyhá­zán, Debrecenben jobb állást találnak, azonnal váltanak. De nemcs-ak a közelii nagyvá­rosoknak van szívóhatása a pedagógusokra. Csupán egyetlen esztendő alatt nyolc ifjú tanár, tanító ment példá­ul Budapestre is. Szívesen látják őket, lényegesen ma­gasabb fizetés, területi pótlék jár, pediagógusszálló szolgál­ja kényelmüket. Ezért is alapoznának in­kább a helyből származókra. Ennek azonban figyelemre méltó, sajátos akadálya ala­kult ki. Szakközépiskofta lett a gimnáziumból, egyrészt jó, viszont azt is jelenti, hogy tanulóinak zöme nem újfe­hértói vagy közvetlen kör­nyékbeli. A gimnáziumi ta­nulók többnyire Nyíregyhá­zára járnak, s ha története­sen felsőfokú tanintézetekbe is felveszik őket, már nyolc év a távofllét, városi élet. Ez­után pedig rendkívül kicsi az esélye annak, hogy visszajön­nek. Ha viszont máshonnan pályáznának a községibe le­települő pedagógusok, kevés a lehetőség, alig van szolgá­lati lakás. Sok a pálya­kezdő A kétszáz pedagógus — mindezek ellenére — mégis csak motorja lehetne Üjfe­hértó közéletének. A feltéte­les mód azonban indokolt. A kétszázas szám önmagában ugyanis keveset árul e'.. Gond például, hogy egyenlőtlen a nemek megoszlása (mindösz- sze tizenhat férfi van a tan­testületekben) és átmenetileg nem kedvez a kormegoszlás sem. Nagyon sok a fiatal, pá­lyakezdő nő, akiknek többsé­ge pici gyermeket is nevel, vagy éppen szülési. gyer­mekgondozási szabadságot vesz igénybe — azaz átmene­tileg ugyan, de nem is rövid időre valójában kiesik a munkából, közéletből. Ezért aztán gyakorta még szó is éri a helyi pedagógustársadal­mat: mondván, helyben az értelmiség''fele az ő soraikból kerül ki, ugyanakkor csak részben felelnek meg annak az elvárásnak, amely felké­szültségükhöz,. munkájukhoz annak lehetséges hatásához méltó lenne. A pedagógusok közül csak minden hatodik tagja a párt­nak, amit helyben kevésnek ítélnek meg. Keresték termé­szetesen az okokat is. ame­lyek közüli kettőre hívták fel a figyelmet. A létszám ala­kulásában közrejátszottak a korábbi évek tagfelvétellel kapcsolatos döntéséi (statisz­tikai megfontolások), ám az is tény, hogy nem mindenki tekinti a pedagógushivató s szerves részének az aktív közéleti-politikai tevékenysé­get. A fiatal generáció eseté­Szürke Köd van. Sűrű. Áthatolha­tatlan. Az autók felgyújtott lámpával közlekednek. És ek­kor, a sűrűségből, úgy, mint a szürke szamár a ködben, fel­tűnik egy szürke autó. Fé­nyek nélkül. Ügy robban be, hogy látni sem lehet, egy a ben ennek okaként gyakorta gondolnak a főiskolái politi­kai munka gyengeségeire is. Órán kívüli terhek Mintegy ellentmondás: a nagyközség választott testü­letéiben, társadalmi szerve­zeteiben mindenütt megtalál­hatók az aktív pedagógusok. A neveket felsorolva azon­ban többnyire ugyanaz a né­hány ember látható a párt-, a tanács, a népfront és a köz­élet egyéb fórumain. A nagy­községi párt vb a pedagógus alapszervezettel közösen most azt fontolgatja, hogy a párt- megbízatások áttekintése, az elbeszélgetések tapasztalatai­nak összegzése során többek­nek ajánl új megbízatásokat, közéleti feladatokat. A párt vb vitájától azon­ban az is kitűnt, hogy jobbá­ra csupán árnyalt bírálatnak van he'.ye. A pedagógusok többségének vállát az általá­nos, természetes munkahelyi tennivalókon kívül is nagy terhek nyomják. Nagyon so­kan közülük ugyanis eladó­sodtak (főleg a lakásépítke­zések miatt),,s ezért több túl­órát, háztájit; gmk-t és akik tehetik plusz órtaadást) vál­lalnak — így fizikailag is ke­vés idő marad másra. Ezek a gondok az elbeszélgetések so­rán ugyancsak visszatértek, többeket aggaszt is, hogy job­bára anyagi okok miatt nem tudnak olyan életvezetést megvalósítani, amilyet sze­retnének, amelybe például több önművelés és közéleti tevékenység is beférne. Nyitni mielőbb Konkrét ügyekben nem született döntés, ám a hatá­rozatban alaposan súlyponto- zott a végrehajtó bizottság. A tantestületek cselekvési egy­ségét, a politikai munka ja­vítását tartották legfonto­sabbnak. Mellette a koráb­binál jobb tagfelvétel és ká­dermunka lesz a figyelem kö­zéppontjában, hiszen több is­kolai irányító poszton is ve­zetőváltásra ke’l felkészülni. Végül nagyon szimpatikus módon arra hívta fel a figyel­met a vb, hogy a pedagógus pértalapszeirvezet is segítsen az oktató-nevelő munka nyil­vánosság előtti bemutatásá­ban, segítse a helyi közvéle­mény megnyerését az iskolai célok megvalósításához. Marik Sándor színe a környezettel. Rend­számából csak annyit látok: GY ... És ekkor feltűnik a kocsi tetején valami: egy ha­talmas T-betű. És az oktató intézmény neve. Hja, mon­dom, ez más. Oktatnak. Biz­tosan azt, hogyan nem sza­bad. Ez is módszer. De mi­lyen rossz! (b) A nénike egy Dá- ciából száll ki, pakolgatna még sokáig, de az unoka türelmetlen, mert ti­losban parkol. A leg­szükségesebb szatyrot azért megtalálja. Az áruház a decem­beri roham után új csatára készülődik. Mostantól újra el­adni kell. A vevő nemcsak válogat, a vevő most cserél. Az öregasszony is. Ta­nácstalanul álldogál a játékbolt pultja előtt, aztán amikor egy kicsit keveseb­ben vannak, megszó­lal: — Maguk engem itt becsaptak! — ezt úgy mondja, ahogyan ott­Nénike hon gondosan kiter­vezte. Csak annyi haraggal amennyi ehhez szükséges, any- nyi szemrehányással, ami miatt a másik még nem lesz dühös. — Mi a baj néni? — Hát ki nézte azt akkor? Hat csomag­gal voltam, nem eggyel. Én mondtam maguknak, hogy . . . — Mit tetszett ven­ni? — Ezt ni — az öreg­asszony a pultra csap­ja a szatyrot, és hi­ába határozta el ott­hon, hogy okos lesz, és nyugodt, már ki­csit haragoktól piros­uk az arca. Az eladónö legszí­vesebben belenézne a szatyorba, de lassú módja van ennek, mint egykor a kasza- vásárlásnak. A néni fogja a szatyor szá­ját, hogy amíg ő nem akarja, addig abba senki bele ne nézzen. — Négyszazhetveiut fizettem érte. Maguk adták . . . — Mit adtunk né­ni? — Én csak azt mondtam, hogy a leg­kisebb unokám bok­szol. Meg hogy szere­ti a meccset. Meg azt. hogy huszonöt éves .. . Végre a pultra ke­rül a visszahozott áru. Hat darab mecsboksz. — Mit tetszik kérni helyette? — Hát egy kesz­tyűt. — Bokszkesztyűt? — Ö nem, ha lehet­ne inkább valami ne­kem valót. . . Bariba Gábor Társadalmi munka A tévében láttuk Szexmisszió K issé borzongat a le­hetőség, hogy egy olyan világban él­jek, ahol csak nők vannak, s ez még akkor is így van, ha a vasárnap esti Szex­misszióban igen vonzó női keblek is ringtak alkalom- adtán. Azon ellenben igen jól szórakoztam, hogy mi­lyen képet is vázolt fel a a lengyel film egy „nővi- lágról” — nesze neked fe­ministák, meg nőszövetsé­giek .. . Kedélyes víziót láttunk — jól kitalálva és jól megren­dezve. S legfőképp annak örülhettünk — persze: már aki —, hogy végre egy va­sárnap, amikor az esti kép­ernyőn senkit se gyilkolnak le, nem folyik vér, nem lőnek (komolyan), egyszó­val, hogy nemcsak véres krimi van a világon, és még a „dekadens” elemek ellen is lehet habostorták­kal küzdeni. A nőuralom látomása persze olyan szatírára is al­kalmat adott a rendezőnek, mint a történelmi alakok „átírása” (Kopernikusz is nő volt...) — melyhez ha­sonlóról bizony hallottunk már itt-ott. Az viszont igen megnyugtatóan hatott a film nézőinek idegeire és a világról alkotott képére, hogy sajátos csattanót adott a történetnek az alkotó. Tudniillik azt: a népes nő­társadalmat — egy férfi igazgatta. Van igazság a földön ... (T) Új lakások Elkészült Nyírbátorban a Zrínyi Ilona utcán épülő 21 lakás alapozásával a SZÁ- ÉV. A kivitelezési munkák csak az ünnepek alatt szüne­teltek, s mivel az időjárás engedi, ezekben a napokban is dolgoznak az építők. Min­den remény megvan tehát arra, hogy a kezdeti nehézsé­gek ellenére a szerződésben megjelölt határidőre, 1988 novemberére átadják az épü­letet. Homály, kapcsoló V olt egyszer egy ho­málykapcsoló. En­nek az volt a dol­ga, hogy bizonyos sötétség esetén önműkö­dően bekapcsolja Nyíregy­házán a városi világítást. Megértem, kevés a pénz, drága a villanyszámla, így helyébe lépett a megegye­zéses világítás. Este a meghatározott időben gyújtják, reggel háromne­gyed hétkor oltják. Lénye­gében jó. Addig, amíg nincsen köd, felhő. Mert akkor is kioltják, jóllehet látni nem lehet. Értem a spórolást, bár ez nem me­het a biztonság rovására. Jó lenne erről a homályo­sításról a bekapcsolót fel­világosítani. (b)

Next

/
Thumbnails
Contents