Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. december 10. Rendhagyó tárlat A Híradástechni­kai Anyagok Gyá­ra romhányi gyár­egységében Kasz- ner Margit festő­művész rendezte meg kiállítását. A rendhagyó tárla­ton egyúttal a há­ziasszonyoknak be­mutatták azt is, hogyan lebet ízlé­sessé tenni egy ünnepi ebédet. A képen: ízlésesen megterített asz­tal, háttérben Kaszner Margit akvarelljeivel. (MTI fotó) Iskolaayatás Mikulás napján Huszonöt éves a balctalórántházi gimnázium A hatvanas évek elején több új gimnázium nyitotta meg kapuit Szabolcs-Szatmár megyében. Közülük a baktaló- rántházi az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Akkoriban — leginkább a személyi és <tá®gyi feltételek­re hivatkozva — kétkedéssel fogadták az új iskolák lét- jogosultságát. Sokan inkább a meglévő városi intézmé­nyek .támogatását szorgal- maziták. , Tanterem a tűzoltószertárban Mi szólt a baiktalórántházi gimnázium létrehozása mel­lett? Számadatokkal bizonyí­tották, hogy a környező ál- italános iskolákban végzett fii- lataloikiat helyhiány miatt már nem tudják fogadni a. nyír­egyházi és a kisvárdai gim­náziumok. Üj initézmények létrehozásával azonban eny­híteni lehetne a szülők taní­tási költségein, s az érettsé­gizett fiatalokra egyre na­gyobb szüksége volt a falviak tsz-einek, üzemeinek, limltéz- imónyöinék is. 1962 szeptemberében rész­ben képesítés nélküli neve­lőkkel, az általános iskola tantermeiben kezdődhetett meg a gimnáziumi oktatás. Egy évvel később érkeztek meg a középiskolai képesíté­sű nevélők, akik közüli Ju­hász Dezsőné még ma is ta­nít, és nosztalgiával emléke­zik vissza a kezdeti évekre. — Már elkezdték az új gimnázium építését — mond­ja —, amikor még a kultúr- ház színpadán, a tűzoltószer­tárban, s az általános iskola egy-egy tantermében tartot­tuk az órákat. Az újonnan érkezett nevelők pedig az átalakított saertárhelyiiségek- ben, régi, szolgálati lakások­ban élitek. 1964. december 6- án — Mikulás napján — ro­mantikus körülmények kö­zött, száflfliimgózó hóesésben 'kezdtünk átköltözni a vado­natúj, de áklkor még névte­len gimnáziumba. Osak né­hány évvel később, 1968-ban vettük fel a Mező Imre gim­názium nevet. Ezt követően minden év december 13-án névadóün- nepséget tartanak, s ekkor avatják az elsőéveseket is. A mostani, 25 éves évfordulóra azonban már sok minden megváltozott. Az a tantestü­let, amely például az 1970-es miagy szatmári árvíz idején hetekig gondoskodott a gim­náziumban elhelyezett gye­rekekről, mostanra már ki­cserélődött. Megváltoztak a tárgyi feltétetek, s több ezer kötetes könyvtár, fizika-, író­gép-, és számítógépes szak­tanterem segíti az oktatást. Visszakövetelték a gimnáziumot Volt idő, amikor szabás- varrást, gyors-gépírást, illet­ve gépjárművezetést is ta­nulhattak a fiatalok. Később a megfelelő mezőgazdasági szakemberek utánpótlása ér­dekében szakközépiskolává alllak itatták át a gimnáziu­mot, amély így 1979-itől már csak fiúkat fogadott. De mi lesz a lányokkal, merült fel a kérdés, s a környéken élő családok valósággal vissza­követelték a gimnáziumot, hiszen a nyolcadikat végzett lányoknak újra szűkösek. voltak a továbbtanulási le­hetőségek. így mindössze 79 szakközépiskolai tanuló fe- jiezhette he tanulmányait, s újna visszaállították a gim­náziumi oktatást. Közben pedig fejlődött, bővült az is­kola, nőtt a sportolás, a sza­badidő kihasználásának le­hetősége. Banka Gábor test­nevelő tanár számos sport­pálya építési akcióról szá­molhat be, amelyeken reszt­vettek a község üzemei, a nevélők, szülők, a tanulók. Korszerűen kialakított fizika itamterem segíti a tanítást, melynék létrehozása Gerő László nevéhez fűződik. Joó Sándor a számítógépes, Rácz Andrásné pediig a gépíró szaktan-terem kialakításában dolgozott eredményesen. De amire az egész tantes­tület a legbüszkébb lehet, arról Gerő Lászióné, asz isko­la jelenlegi igazgatója be­szállt. Ä tanár tekintélye — Munkánk eredményes­ségéhez az is hozzájárult — mondta, — hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítani a szü­lőkkel. Ügy érzem errefelé még megvan a tekintélye a tanárnak, s ia szülőkkel soha nem voltak különösebb ikomí- liiktusalink. Most már azok a tanulók is ebben a gimnázi­umba járnák, akiknek a szü­leit is ml ‘tanítottuk és hét olyan dolgozónk van, akik eredetileg a mi tanítványa­ink voltak. Nem jéUemző a pályaelhagyás sem. Akik itt kezdtek tanítani, azok mind a pedagógus pályán — vagy ha magasabb pozícióba is kerültek — közvetlen köze­lében maradtak. A negyed­százados évforduló alkalmá­ból egy felmérést végeztünk, amely szerint az eddig itt érettségizett 1152 tanulóiból minden negyedik diplomát szerzett, s ezek döntő több­sége pedagógus lett. Ami pe­dig külön örömet jelent szá­munkra, ezek 80 százaléka visszatért a falvakba, s vi­déken dolgoznak. Akik nem szereztek diplomát, azokkal is nap, mint nap találkozunk a környező munkahelyeken, ahol megbecsült dolgozók lettek. Kertész Sándor He hagyjuk az utolsó napra Tele gázpalackok Amikor ünnep közeledik — pláne ha olyan ünnep, ami­kor hagyomány a sokat evés és sokat ivás — alaposan fel kell készülni a kereskedelem­nek és a szolgáltatásnak, hogy különösebb zavarok nél­kül kielégíthessék a lakosság igényeit. Így van ez most de­cember elején, amikor a ka­rácsonyt, a szilvesztert vár­juk. Nemcsak a boltokban rendelnek ilyenkor több élel­miszert és innivalót, hanem a TIGÁZ is előre dolgozik, hogy legyen elég palack a sü­téshez, főzéshez. Sajnos a korábbi években előfordult néhányszor, hogy az ünnepek előtti napon már kiürültek a cseretelepek, ezért most már ezt a hét végét is munkával töltik a gázpalack­töltő üzem dolgozói. Két műszakban dolgoznak majd december 19-én is, sőt kará­csony vigiliáján, 24-én és de­cember 31-én szilveszterkor is termelnek majd a töltőgé­pek és természetesen a ki­szállítás is folyamatos lesz. A korábbi évek tanulsá­gai ennek ellenére is figyel­meztetnek: ha mindenki az utolsó napra hagyja a pa­lackcserét, akkor természe­tesen most sem lesz zavarta­lan az ellátás, mert bármeny­nyire is előre dolgoznak, any- nyi palack nincs, hogy egy­szerre cseréljék ki minden­kiét. És jó ha a cseretelepek sem csak az utolsó napokra rendelnek nagy mennyiséget, hanem már december köze­pétől cserére inspirálják a gázzal főzőket. Holland cseremfisor nyíregyházán? Ismerősök a képernyőn Valóságos fesztiválváros volt novemberben Nyíregy­háza: négy napon keresz­tül vetítések és progra­mok hosszú sora várta a videózás iránt érdeklődő­ket. A látványos rendezvény­nek több külföldi videoszak- ember vendége is volt, kö­zöttük Harry Manders, a holland kábeltelevíziók szö­vetségének titkára is. Hol­landiában — annak ellenére, hogy mintegy 30 tv-állomás fogható a műholdakról —, igen fejlett kábeltelevízió­Tiizép-hírek Fehérgyarmatról Leltár után kockakoksz Az év végi leltározást be­fejezve ismét fogadja a vá­sárlókat a TÜZÉP fehér- gyarmati telepe. Mint a fel­mérésekből kiderült még mintegy ezer darab tüzelő­utalvány gazdája szeretne el­képzeléseinek megfelelő tűz- revalót vásárolni. Most bosz- szankodnak igazán a város­lakók, miért nem éltek a nyári hónapok kínálta lehe­tőségekkel; amikor sokkal na­gyobb volt a választék. A keddi nyitásra dunaújvárosi kockakokszból érkezett több vagonnal. Lakossági igé­nyek kielégítésére 7 vagon berentei, jó minőségű magyar szenet is kínálnak. A szállí­tással a novemberi tervet is teljesítették. A FEFAG fe­hérgyarmati erdészete jóvol­tából 60 tonna tűzifa vár ve­vőre. Sokan viszont idegen­kednek a nyárfától; s jobb, szárazabb tűzifára várnak — valószínűség szerint azonban ez évben már hiába. A hét végeken is rendelke­zésre áll az ipartelepen la­kóknak, de másoknak is a háztartási tüzelőolaj-kút, ahol a TÜZÉP nyitva tartá­sának megfelelően fogadják a vásárlót. Nagy a kínálat különböző vasbetongerendák­ból; de jó az ellátás cement­ből is. A magánlakások nyí­lászáróit illetően is több típus kínálnak; s a helyi tég­lagyári kapacitástól függő­en nyílik mód a jelenkező igények kielégítésére téglá­ból. Az év végéig még érkező szénre sem vesznek előzetes nyilvántartásba igénylőket, hanem az érkezés napján je­lentkező tényleges igénylők között osztanak. Elszaporodtak mostanában Nyíregyházán és környékén a ga­rázda jellegű bűncselekmények. Az elkövetők szinte kivétel nél­kül mind ittasak — az alkohol hatására megszűnik az önkont­roll és elképesztő tettekre ragad­tatják magukat. Hendre Péter kótaji lakos pél­dául egy autóbuszt akart eltérí­teni. Ez év november 4-én az édesapjánál alaposan beborozott és kitalálta, hogy István bokor­ból Kótajba utazik, meglátogatja az élettársát. Azt még logikusan végiggondolta, hogy el kell jut­nia valahogy a Tölgyes csárdáig, és ott buszra szállnia, de arra már nem terjedt ki a figyelme, hogy nem mindegy, melyik au­tóbuszra száll be. Negyed nyolckor beállt a meg­állóba egy busz, Hendre felszállt és a sofőrtől kétforintos jegyet kért. A vezető közölte vele, hogy nem Sóstó felé megy, hanem Beszterecre. Hendre Péternek nem akaródzott leszállnia, ezért pénzt ígért a sofőrnek, ha elvi­szi — az utasokkal tele busszal — őt a fürdőig. Nem értette meg, miért nem akar kötélnek állni, ezért hangoskodni, fenye­getőzni kezdett, amikor pedig leszállították, nem engedte meg. Az autóbusz-eltérítő hogy a busz elinduljon. Végül az odaérkező rendőrjárőr vetett vé­get a cirkusznak. Hendre Pétert a bíróság garázdaság és egy ko­rábbi lopás miatt, mint vissza­esőt 10 hónapi szabadságvesztés­re ítélte. A nagyhalász! Gyökéri György júliusban a testvérével kapott hajba. Ittasan érkezett haza és nézeteltérés támadt közöttük va­lamilyen gasztronómiai kérdés­ben — ugyanis aznap a testvére főzte az ebédet. Gyökéri György a kapukitámasztó léccel hajku- rászta körbe az udvaron a „sza­kácsot”, s időnként alaposan fejbe is kólintotta. A nagy kia­bálásra, csatározásra felfigyeltek a szomszédok és kihívták a rend­őrséget. Gyökérinek az eset 5600 forintjába került, ugyanis ilyen összegű pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Mező János vásárosnaményi la­kos és unokaöccse, Böszörményi Sándor a nyíregyházi MÁV-állo- más várótermében okoztak gali­bát. Együtt indultak vissza bu­dapesti munkahelyükre és a vo­naton mindenfélét összeittak. A nyíregyházi állomásig békésen megfértek egymással, de ott va­lamin összevesztek és a váróte­remben egymásnak estek. Mező János ledobta magáról a ruháit, nadrágsziját a kezére tekerte és azzal csapkodott maga körül. Az utasok ijedten, megbotránkozva menekültek a környékükről. Mező Jánost a bíróság, mint visszaesőt 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, unokaöcesét pe­dig 2 év próbaidőre felfüggesz­tett 8 hónapi szabadságvesztésre. Az ítéletek jogerősek. B. A. zást mondhatnak maguké­nak. Az országban a 70-es évek elején kezdődött el a kábel­televíziózás. Mintegy ötven városban, községben mű­ködik helyi tv. Van, ahol he­tente, van,1 ahol kéthetente, néhol pedig csak havonta je­lentkeznek az állomások az adással. Ez az anyagi hely­zettől függ. A mieinktől lényeges el­térés mutatkozik abban, hogy a helyi állomások sem­miféle anyagi támogatást nem kaptak az államtól, a költségeket a közösségeknek kell előteremteniük. A la­kosság egyéni adakozással járul hozzá az adások pénz­ügyi fedezetéhez. (A kivétel esetleg annyi, hogy a techni­kai felszerelést a helyi irá­nyítószerv biztosítja.) A^ká­beltévék munkatársai tár­sadalmi munkában végzik minden feladatukat, ezért semmiféle anyagi támoga­tást nem vátnak és nem is kapnak. Reklámok közvetí­tése tilos, így tehát valóban teljesen a lakosság támoga­tásától függ a kábeltévé mű­ködése, fennmaradása. Az önkéntes adakozásnak másik következménye, hogy bárki, aki a műsor készítésé­ben részt kíván venni, azt örömmel látják a helyi stú­dióban. Társadalmi rétegtől függetlenül bárki csatlakoz­hat a helyi állomás csapatá­hoz. Kétségkívül előnye is van az állami támogatás hi­ányának, a műsorpolitikába semmiféle szerv, vagy helyi hatalom nem szól bele. Harry Manders — aki szintén társadalmi munká­ban látja el titkári feladata­it — a nézettségi szintről is nyilatkozott. Egy felmérés szerint a nézők 55 százaléka nézi a rendkívül bőséges, egyéb választék ellenére a holland csatornák műsorát. (Korábban csak 20—30 szá­zalék volt ez az arány.) Ügy tapasztalják, hogy az emberek többsége érdeklődik a városi politika és a helyi események iránt. A városi tv kedveltségének másik okát abban látják, hogy az embe­rek ismerik egymást, nem tv- sztárok, hanem ismerősök kö­szönnek a képernyőről. A he­lyi adókat egyébként orszá­gos szövetség fogja össze, amely tanfolyamokon és más módon ad segítséget a keve­sebb ismeretekkel rendelke­zőknek. • A holland tv-sek azt is el­mondták, hogy szívesen ad­nak csereműsort akár a nyír­egyházi kábeltévének is. így a videoszemle külföldi kap­csolatteremtés szempontjá­ból is gyümölcsözőnek bizo­nyult. (bodnár) (goÜriSm ÜJRA KELENDŐ A SZABOLCSI CIPŐ A Népszabadság november 21-i száma riportot közöl a Szabolcs Cipőgyár termeléséről, exportte­vékenységéről. Zagyi Sándor igazgató elmondta, hogy: „Sike­rült egy ismert amerikai cég, a Rockport termelési programjához kapcsolódni. Devizahiteles konst­rukcióban a cégtől 30 millió fo­rint értékű gépet kapunk, s ez­zel felkészülünk az eddigi ra­gasztott helyett a varrott tech­nológiára. Igen kitűnő minőségű, finom kézimunkát igénylő ké­nyelmi férficipőket gyártunk az amerikai cégnek, amelyeket az USA-ban a cég a tehetősebb vá­sárlóerejű középosztálynak ad el, párját 70 dollárért. Maga a cipő lényegében húsz évvel ez­előtti technológiával készül, var­rással erősítik a felsőbőrt a talp­hoz. Annak idején kisipari mun­kának hívták ezt. Most mi ugyanezt csináljuk más anyagok­kal, gépekkel, a kisiparihoz ké­pest nagyobb sorozatban . . . Ter­melésünk felét kívánjuk erre át­állítani. Jövőre 140 ezer párat gyártunk majd a Rockportból, s a következő években várhatóan tovább nő ez a mennyiség.” KÓRHÁZ AZ ORSZÁG SZÉLÉN A Nők Lapja 46. számában a lap munkatársa a kisvárdai kór­ház műszerellátásáról írt ripor­tot. A kórházban egyik-másik műszer, illetve készülék hiánya rendkívül veszélyes, már-már el­fogadhatatlan helyzeteket teremt. Az ötágyas, intenzív terápiás részlegben, ahol a súlyos balese- ,-tesek és a frissen műtött bete­gek fekszenek, minden ágynál szükség lenne lélegeztető készü­lékre és monitorra. Ezzel szem­ben mindkét készülékből csak kettő van. A kórházban évente 1500 gyerek születik, de a szülé­szeten mindössze egyetlen, mag­zati szívhangokat észlelő készü­lék van. A hatágyas koronária- őrzőben, ahol a szívinfarktusban, fenyegető szívkoszorúér-beteg­ségben és ritmuszavarban szen­vedőket kezelnek, hat monitor helyett csak három van, s egy újraélesztő készülék, holott itt legalább kettő kellene. A sebé­szeten a mai napig kevés a ké­ziműszer. Ha befejeznek egy mű: tétet, nem jöhet a következő, mert előbb sterilizálni kell. Dr. Fekete Imre igazgató főorvos mondja: ,,1975-ben, amikor a kórház megnyílt, még elmond­hattuk magunkról, hogy korsze­rű a felszerelésünk. Az utóbbi három évben több pénzt kap­tunk műszerekre, mint a meg­előző hét évben összesen. De az elfogadható helyzettől még na­gyon messze vagyunk . . .” MUNKAHELYI MŰVELŐDÉS A Népszava november 27-i szá­mában a kilencedik alkalommal megrendezett Szabolcs-Szatmár megyei munkahelyi művelődési hetek eredményeit összegző cikk­ben az előadássorozatról olvas­hatjuk, hogy ,,A fórumszerű ta­lálkozások a tanulás lehetőségén túl mást is kínálnak hallgatónak és előadónak egyaránt: vélemé­nyek szembesülését, kölcsönös informálódást, egymásrahatást. Nem véletlen, hogy a szervezők és az aktuális belpolitikai, gaz­daságpolitikai és településfejlesz­tési témák bemutatására leg­többször a megye politikai veze­tőinek valamelyikét kérik fel. A találkozás, a véleménycsere ezek­ben az esetekben legalább any- nyira hasznos az előadóknak, mint a hallgatóknak. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők még a döntések meghozatala előtt megismerhetik a terveket, véleményükkel formálhatják, alakíthatják azt.” A cikkíró sze­rint az alacsony költségek mel­lett van egy fontos szempont, amely a folytatás mellett szól: az élőszó, a jelenlevő vezető, tu­dós személyiségével és a hitelesí­tett érvelés minden más eszköz­nél nagyobb meggyőző erejű. Ha délután Nosztalgia­mozi Mártonffy Emil Rozmaring című 1938-ban készített film­jével folytatódik a nosztal­giamozi című rendezvényso­rozat december 10-én, csü­törtökön délután négy és hat órától Nyíregyházán a Váci Mihály városi művelődési központ hangversenytermé­ben. Az új gazdag család be­illeszkedéséről szóló film sok­sok nevettető jelenetében ta­lálkozhatunk Páger Antallal, Turay Idával, Mály Gerővel, Vaszary Pirivel és Somlay Artúrral is.

Next

/
Thumbnails
Contents