Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1987. december 10. Kelet-Mag yarország 3 Akiket a létszámcsökkentés érint- . ... . :I. „■ Se kint, se bent Savanyú képpel az ecetgyárban „Már többször láttuk és hallottuk tv-ben és a rádióban, hogy vannak vállalatok, ahonnan elbocsátanak dolgozókat. Addig, míg az ember saját bőrén nem érzi, fel sem tudja fogni, mi az. Egyre többször tesszük fel a kérdést: Miért pont minket engednek el? A döntést el is fogadjuk most már, csak sok még a probléma, melyre nem tudjuk a meg­oldást.” — Ez a monológ a Budapesti Szeszipari Vállalat nyíregyházi ecetüzemében hangzott el egy munkásgyűlés után. A Puskin utcai volt kelte­tőállomás helyén régen kiala­kított üzem udvarán vitat­koznak az emberek az el­hangzottakról. A többség érdeke — Ez nem egy átlagos munkásgyűlés volt, egyetlen fontos téma szerepelt napi­renden, a profiltisztítás, a létszámcsökkentés — mondja Hyross Ferenc termelési igaz­gató. — A döntésbe különbö­ző kényszerítő tényezők ját­szottak közre. Ebben a kis üzemben kezdetben ecetgyár­tással foglalkoztak, majd négy évvel ezelőtt (étkezési lisztkiváltó és háztartási) ke­ményítőt kezdtek csomagolni. Ez akkor ésszerű megoldás volt, mivel a munkát kézzel kellett végezni, s itt rendel­kezésre állt szabad munka­erő. Fokozódott a termelés, nőtt a termékek iránt a ke­reslet, folyamatosan nőtt a létszám is. A technológiai fo­lyamatot automatizálni kel­lett. Ügy volt. hogy Nyíregy­házára hozzuk a gépsort, de Budapesten van a keményítő- gyár, így természetesen oda­telepítettük, hogy fuvart ta­karítsunk meg. — Nehéz helyzetben van a szakszervezet is. — kapcsoló­dik a beszélgetésbe Németh Lászióné, a vállalat szb-tit- ikára. — Talán furcsa, hogy mi, akik a dolgozók érdekeit képviseljük egyetértünk a 15 fő elbocsátásával. Sajnos, kénytelenek vagyunk, a töb­bi dolgozó érdekeit kell szem előtt tartanunk. Ismertettük velük a vállalat gazdasági körülményeit, kikértük a vé­leményüket, mindent megte­szünk, hogy megkönnyítsük az elhelyezkedésüket. Kértük, hogy az utolsó napig teljes intenzitással végezzék mun­kájukat. Nem a nyíregyházi az első létszámcsökkentésünk, megtörtént ez már Szegeden is. „Miskéit beszéltek...” Gyöngyösi Imre üzemveze­tő régen dolgozik a szakmá­ban. „A munkások létszámát csökkentettük volna akkor is, ha itt üzemelik be a gépsort, de most már a teljes létszá­mot el kell engedni.” (Tizen­négy nőt és egy férfit érint.) — Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az alap- tevékenység továbbra is meg­marad, az ecetgyártás és a kereskedelmi forgalmazás, csak a keményítőcsomagolás szűnik meg. A döntés után megkerestük a nyíregyházi Munkaerő-közvetítő Irodát. November elején pedig is­mertettük az érintett dolgo­zókkal a tényeket, január ló­én megkezdődik a felmondás. Nehéz volt velük megértetni, hogy nem a munkájuk ellen van kifogás, hanem az élét hozta így. Közel laknak, tisz­ta, meleg munkahelyen, fehér köpenyben, egy műszakban dolgoznak. Természetes a ra­gaszkodás. Az érintettekkel az üzem pihenőhelyiségében találkoz­tam. Börcsök Csabáné, cso­magoló törte meg a csendet: — Több évig vártam erre a munkalehetőségre, sajnos születésem óta probléma van az egyik kezemmel. Melyik vállalat alkalmaz mafű így? Arról szó volt, hogy létszám- csökkentés lesz, de azt hit­tük, ez csak a' mostanában felvetteket érinti. Voltak itt a munkaközvetítő irodától, elmondták a jogszabályban rögzített lehetőségeket. Azt ígérték, semmi hátrányunk nem származhat, most a gyű­lésen mégis másként beszél­tek a vállalattól. Az én egyé­ni gondom még az is, hogy folyamatban van á leszázalé- kolásom. Vajon feUaondhat-e így a vállalat, míg nincs be­fejezve az ügy? Elhangzott itt még olyan kijelentés is, hogy ha tíz fő alá csökken a létszám, nem kapjuk meg a felmondási időt. Négyőnket érinti az a gond is, ha lejár a felmondá­si idő és nem tudunk elhe­lyezkedni, kapunk-e családi pótlékot? (Mivel egyedül ne­veljük gyerekeinket.) Ellentmoidás, — Nem vagyunk megelé­gedve a tájékoztatással sem — kapcsolódik be a beszél­getésbe Szlávik Lászlóné cso­magoló. — Azt szeretnénk, ha nem volnánk megbélyegezve, mert úgy hallottuk, hogy a munkakönyvünkbe azt írják be: „Felmondás a vállalatré­széről” és nem pedig azt, hogy „munkaviszonya meg­szűnt”. Ki tudja azt később bizonyítani, hogy nem rúgtak ki bennünket, és nem a mi hi­bánkból történt a felmondás? Egyre nehezebb lesz elhelyez­kedni, a gyárak megnézik, kit vesznek fel. Kérdésem még, ha igénybe vesszük az elhelyezkedési Jámogatást, annak az ideje beszámít-e a munkaviszonyba, nem sza­kad-e meg a folyamatosság? Én itt dolgozom már 12 éve. Az összes munkaviszonyom 21 óv, vajon hogy fogjuk ki­MIKROBUSZ-CSALAD MINTADARABJAIT szerelik az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti Osemében. A ti­zennégy utast befogadó benzinmotoros járművet az Isuzu General Motors japán cég al vázára építik. venni a szabadságunkat? Azt mondta a szakszervezeti tit­kár, ha megkapjuk a felmon­dólevelet, 15 napon belül fel­lebbezhetünk, de mit? Ügy éreztük, a mostani munkás- gyűlésre ők nem készültek fel kellően. Sok az ellent­mondás és a bizonytalanság. Havacs Györgyné csoport- vezető, három kiskorú gyer­mek édesanyja. Férje kami­onvezető, ö az egy műszak miatt jött ide dolgozni, pedig női szabó a szakmája. Zak­latottan kezdi mondanivaló­ját: — Jövedelmünk négyezer forint körül van havonta. (Ez a teljesítménytől függ.) Hiá­ba figyeljük az újság állás- hirdetéseit, nehéz ehhez ha­sonlót találni. Igaz, időnk sincs utánajárni. Várjuk a munkaközvetítő ajánlatait. S hogy mit ajánlottak eddig? Kétműszakos állást a VOR- ban, takarítónői és hivatalse­géd foglalkozást egy-.két fő részére. Egy dolgozó talált eddig még helyet, elképzelhe­tő viszont, hogy január 15-ig többen elmennek. A sok nyitott kérdésre a megyei munkaerő-közvetítő irodában Nagy Emil csoport- vezetőtől kaptam meg a vá­laszt: Kétszer hat hónap — A dolgozókat sok min­denben rosszul tájékoztatták, -vagy ők értették félre a vál­lalati képviselő által elmon­dottakat. A megyei tanács munkaügyi osztálya engedé­lyezi a felmondási idő meg­hosszabbítását, ami már fo­lyamatban is van. A meg­hosszabbított felmondási idő 6 hónap (beleszámít az üzemi kollektív szerződésben rögzí­tett felmondási idő is). Ha ez alatt nem tud elhelyezkedni, akkor további hat hónapig el­helyezkedési támogatás jár a dolgozónak. Amire az első három hónapban a nettó ke­reset 75 százaléka, a máso­dik három hónapra a 60 szá­zaléka jár. A felvetett kér­désekre pedig azt tudom vá­laszolni, hogy a rendelet egy­értelműen rögzíti (melyet út­mutató formájában a dolgo­zók kezébe is adunk), hogy az elhelyezkedési támogatás alatti idő is beszámít a mun­kaviszonyba, tehát nincs meg­szakítás. A munkakönyvbe a ..munkaviszonya megszűnt” bejegyzés kerül. A családi pótlékot továbbra is folyósít­ják. A hatékonyság emelése ér­dekében egyre több ilyen ügyre számíthatunk, mely fő­leg a gyáregységeket érinti. Meg kell tehát ismerni az ide vonatkozó rendelkezése­ket mindkét érintett félnek, az érzelmi viharokat józan érvekkel és megfelelő megol­dással fel lehet oldani. Dankó Mihály ögtön az esküvő után | így szólt a feleségem: | — Előre figyelmez­tetlek, hogy viselkedj ren­desen a mamával! Válságos I időszakban van, és most szerfölött érzékeny. Nagyon ügyelj arra, mit mondasz I neki! Megígértem, hogy óvatos leszek, hiszen a család ér­dekei megkívánják, hogy az ember jó viszonyban le­gyen az anyósával. Az elkövetkezendő tizen- egynéhány esztendő az anyósom válságos helyze­tének a jegyében telt el. Ek­kor született a kislányunk, majd utána a fiúnk. Egyik nap hajba kaptam a lányommal. Alaposan le­hordott, én pedig már ké­szültem ellenvetést tenni, amikor félrevonszolt a fe­leségem: SZIVATTYÜSZERELÉS. A VAGÉP nyíregyházi gépészeti üzemében hét-nyolc féle ipa­ri szivattyút gyártanak. Képünkön: Palumbi István BP—3 vákuumszivattyúkat szerel ösz- sze. (Jávor László felvétele) Zsuzsika falevelei B evallom, kicsit irigy­lem Zsuzsikát, azt a második osztályos kislányt, aki kis falevél gyűjteményét vitte el a megyei könyvtár kiállí­tására, hogy gyűjtött kin­cseit megmutassa paj­tásainak. Nem tudom, töp­rengett-e előtte, hogy egyáltalán lehet-e egy Ki mit gyűjt kiállításra faleveleket is vinni. Sze­rencsére — bizonyára bölcs szülei biztatására — mégis összeszedte bá­torságát és a rajzlapok­ra ragasztott legszebb fa­levélkéivel bekopogtatott a könyvtárba. Bízom benne, hogy nem mosolyogták meg. Sőt, ha én könyvtáros néni len­nék, még egy szép könyv­vel is megajándékoznám a nyolcéves kislányt. Meg­jutalmaznám több okból is. Azért is, hogy nekibá­torodva vállalkozott el­ső közéleti szereplésére. Megjutalmaznám, mert képes megosztani az örö­mét másokkal is, és azért is, mert falevelek gyűjté­sére vállalkozott. Irigylem Zsuzsikát, mert olyan tárgyak boldog bir­tokosa, amelyeknek nincs pénzzel mérhető értéke, és mégis ez a gyűjteménj számára a legértékesebb dolgok közé tartozik. Be­csülöm azért is, mert ké­pes arra, hogy megtalálja ezer és ezer falevél kö­zött azt a néhányat, amely csak az övé és senki má­sé. (bodnár) NIKOLAJ ASZENOV: Válságos időszak — Figyelj oda! Most lé­pett a pubertáskorba! Ez válságos időszak a számá­ra. Jól gondold meg, mit mondasz neki! Megfogadtam, hogy így teszek. Újabb öt esztendő telt el. Egyik este későn jött ha­za a fiam. Fölkeltem az ágyból, azzal a szándékkal, hogy lekeverek neki egyet, de éreztem, hogy a felesé­gem a váltamra teszi a ke­zét. Visszahanyatlottam az ágyba, és rájöttem, hogy pubertáskorban van a fiam, ami pedig, mint tudjuk, vál­ságos időszak. Ügyelnem kell arra, mit mondok ne­Hazahívott egyetemisták VALÓBAN SZÓ SZERINT ÉRTENDŐ: a KISZÖV veze­tői nemrégiben nyakukba vették az országot, és felke­resték azokat az egyetemeket és főiskolákat, ahol Szabolcs­ból származó diákok tanul-, nak. Hia ennek a küldetésnek csupán annyti baszna lenne, hogy meglátogatták , „fiain- ikat-lányainka:t”, ezzel is éreztetve velük: „nem felejt­kezünk el rólatok, hazavá­runk benneteket”, már akkor •is megérte a fáradságot. Ez a „kirándulás” azonban 'több volt ennél. Tudatos cél­lal járták az egyetemeket a megye ipari szövetkezetei szövetségének vezetői. Való­jában egy, a gondokat fel­mérő párthatározat döbben­tette rá őket: növekvő fel­adataikat a nehéz gazdasági körülmények között csak ak­kor tudják megfelelően ellát­ni, ha minél több felkészült, a kor követelményeire vála­szolni képes, a kihívásokat álló műszaki, közgazdasági ismeretekkel rendelkező fel­sőfokú végzettségű vezetővel rendekezik Szabolcs-Szatmár 62 szövetkezete, illetve kis­szövetkezete. Bár az elmúlt években je­lentős volt a fejlődés e te­kintetben is, mert 1981-ben á megye ipari szövetkezetei­ben 35 egyetemet és 92 főis­kolát végzett _ szakembert foglalkoztattak. Most 78 az egyetemet és 121 a főiskolát végzett szakemberek számla. KIRÁNDULÁSRA, HAZA- LÁTOGATÁSRA invitáltak csaknem 60 egyetemi és főis­kolai hallgatót. Jöjjenek és nézzék meg hogyan fejlődik a szűkebb pátria, hol tarta­nak ebben ia Nyírség, Szat- mór és Béreg ipari szövetke­zetei. Kétnapos érdekes, hasznos, de szórakozásukat is segítő programot szervez­tek a fiataloknak. Igazán jól érezhették magukat, hiszen ki-ki az érdeklődésének meg­felelő szakmákkal, iparágak­kal, gyártásokkal ismerke­dett. Szerveztek részükre üzemlátogatásokat, részt vet­tek divat- és termékbemuta­tókon, építészek, épületgépé­szek ismerkedtek a Durisol építőanyag gyártásával, néz­tek videofilmeket, városné­zésen ismerkedtek Nyíregy­háza nevezetességeivel, s lát­hatták a Nyírség Táncegyüt­tes műsorát és volt táncház Élményekkel gazdagon tér­tek vissza az egyetemek, főis kólák falai közé. KORAI LENNE MÉRLE­GET VONNI. Egy biztos: az első lépést megtették annak érdekében, hogy az ország e tájáról tanuló kiművelt em­berfőket visszavárjuk. A KI­SZÖV elkészítette e végzős vagy még tanuló, jövendőbe­li szakemberekről szóló név­jegyzéket és megküldte va­lamennyi ipari szövetkezet­nek azzal, hogy kössenek ve­lük tanulmányi szerződést. A diákokkal folytatott ittho­ni eszmecserék segíthettek a végzős fiatalok jövőbeni el­helyezkedésében — döntése­ikben, elhiatározúisanfcbain. Szót váltattak sok minden­ről, arról, mit várnak tőlük, s mivel tudják őket segíteni munkájukban, családalapítá­sukban stb. S már egy újabb tanulmányút előkészítésének ia körvonalait is felvázolták. Hasznos volt ez a találkozás 'azért is, mert a következő beiskolázásoknál jobban egyeztethetik igényeiket a diákok és a szövetkezetek. DE MÁR SZÁMOT AD­HATUNK az első sikerről is. Pályázat útján a szabolcsi ipari szövetkezetek 11 mun­kakör betöltését hirdették meg az ország különböző egyetemein, főiskoláin. Talán már jelentkeztek is rá? Farkas Kálmán ki, mit csinálok, és milyen kapcsolatot alakítok ki ve­le. Arra az álláspontra ju­tottam, legjobb, ha ki sem nyitom a számat, és úgy teszek, mint aki se lát, se hall. Így múlt el a következő négy-öt esztendő. Egyik alkalommal össze­kaptunk a feleségemmel. Éppen azon törtem a fejem, milyen jó szaftos kifejezé­seket vághatnék hozzá, iga­zodva a kialakult helyzet­hez, amikor elém álltak a gyerekek. Mély megvetés bújkált a szemükben, a lá­nyom pedig így szólt hoz­zám: — Papa! Jól gondold meg, mit mondasz a mamának! Válságos időszakot él át, és most nyugalomra, gyön­gédségre van szüksége! Néhány pillanatra való­sággal kővé meredtem, és újabb tíz esztendő jelent meg a lelki szemeim előtt, ami e válságos időszak je­gyében fog eltelni. 4 z élet azonban megy tovább. Két-három év múlva én is válságos helyzetbe kerülök. Már alig várom, hogy végre ki­pakolhassam mindazt, amit ezalatt a harminc esztendő alatt magamba fojtottam. Csak egy valami nyugta­lanít: vajon ki fogja őket figyelmeztetni arra, hogy fogják vissza magukat, ha velem beszélnek? Adamecz Kálmán fordítása

Next

/
Thumbnails
Contents