Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. december 7, Oj japán és NSZK színes­film kidolgozó gépeket helyez­tek üzembe a nyíregyházi fényképész kis­szövetkezetnél. Az automata be­rendezések le­hetővé teszik, hogy három óra alatt elkészítsék az amatőr ex­pressz színes fo­tókat. (elek) Megkérdeztük: váltható-e BC-számla a megyében? Ki, hol és hogyan válthat utazási költségszámlát, nép­szerűbb nevén 3C-számlát Szabolcs-Szatmár megyében? Egyáltalán magyar állampol­gárok nyithatnak-e ilyen számlát? —- érdeklődtünk az OTP megyei igazgatóságánál. Páskai János, a betétosztály vezetője tájékoztatta lapun­kat az előírásokról, és a le­hetőségekről. — Utazási költségszámlá­juk, amit BC-számlának is hívunk, azoknak a magyar állampolgároknak lehet, akik­nek külföldön élő hozzátarto­zójuk vagy ismerősük vala­Uj megyei telefonkönyv: januárban Korszerű eljárással, a ko­rábbinál sokkal gyorsabban készül majd az új, egy me­gye előfizetőit tartalmazó telefonkönyv — adtuk hí­rül nyár végén, s az illetéke­sek tájékoztatása ' alapján decemberre ígértük a meg­jelenést. — Nyorntatják-e már a ré­gen várt friss szabolcs-szat- mári távbeszélőnévsort? — kérdeztük Daróczi Gyulától, a Debreceni Postaigazgatóság távközlési forgalmi csoport- vezetőjétől. — Még nem került nyom­dába a kézirat, de már csak az utolsó simításokat végez­zük rajta — kaptuk a vá­laszt. — A bejelentetthez ké­pest körülbelül egy hónapot késik az új telefonkönyv, de véleményünk szerint a ha- táridőmódosítás pontosság­ban megtérül. Két körzetben, Csenger valamint Vásáros- namény környékén új tele­fonközpontokat helyezett üzembe a posta, amelyek elő­fizetői számai (ha az eredeti határidőt tartjuk) nem ke­rülhettek volna felsorolásra. Csupán az egy hete átadott csengeri telefonközpont közel ezer előfizetőt érint. Így ezek is szerepelhetnek. Mindezek miatt a lapzártát is későbbre halasztottuk: a november 20- i változásokat még átvezet­tük a névsoron, tehát az új telefonkönyv változatlanul ugyanolyan friss lesz, mint az előző határidővel gondoltuk. Minden postahivatalban kap­ható lesz, a terjesztés pontos szervezéséről a megjelenés­sel egy időben részletes tá jékoztatót adunk. (m. s.) NYÍREGYHÁZÁN: Parkmentés harisnyáYal Megmenekült Nyíregyhá­zán a Tanácsköztársaság tér. Mitől? Az árokásástól, a tönkremeneteltől. De halad­junk sorjában. Az Irodaház sarka és a Kossuth tér között az 1960- as években épített tojás szel­vényű szennyvízcsatornát sürgősen fel kell újítani, mert a hornyos betoncsövek köté­seinél jelentős mennyiségű talajvíz kerül a csatornába. Ez számos problémát okoz. Hogy a 4 méter mélyen hú­zódó csatornaszakaszt hagyo­mányos módon felújítsák, ahhoz azt ki kellett volna ás­ni, fel kellett volna túrni az egész környéket. Mindezt ta­laj vízszint-süllyesztés mellett. Az említetteket elkerülen­dő, a SZAVICSAV felvette a kapcsolatot a pécsi vízmű­vállalattal, amely vállalta a csatorna kitakarás, kiásás nélküli rekonstrukcióját. Mint Mészáros József, a sza­bolcsi vízművállalat műve­zetője elmondta, az eljárás lényege: a csatornába poliész­ter anyagú gyantával átita­tott filcharisnyát juttatnak, amibe forróvizet cirkuláltat­nak. A harisnya a csatorna falához tapad, majd ott a forróvíz cirkuláltatás hatá­sára megszilárdul, azaz víz­záró réteget képez. Így a jö­vőben talajvíz nem juthat a csatornába, s szennyvíz a ta­lajba. (csgy) melyik ottani, külhoni bank­ban befizet a számukra vala­milyen összeget utazási célra, „BC-számla” javára. Ezt a külföldi átutalást Budapestre küldik, ahonnan — ha me­gyei lakosról van szó — to­vábbítják hozzánk. — A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgár nyit- hat-e itt BC-számlát a rokonai­nak? — Igen, amennyiben köz­vetlen, egyenesági hozzátar­tozójáról, gyermekről, szülő­ről, vagy testvérről van szó. A valutát akármelyik megyei OTP-igazgatóságnál befizet­heti, s akkor automatikusan megnyitják a BC-számlát. De ha nem egyenesági rokon kí­ván utazási költségszámlát nyitni, hanem például nagy­bácsi vagy unokatestvér, ak­kor ehhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye kell. — Vagyis a magyar állampol­gár nem nyithat önmagának BC-számlát? — Csupán egy esetben. Ha felvette utazási célra a há­roméves turista valutakere­tet, de valami miatt még­sem utazott el, akkor a tel­jes valutaösszeget beteheti BC-számlára. Miután azon­ban a valutakiviteli engedély csupán harminc napig érvé­nyes, BC-számlát a valuta kiváltásától számított 30 na­pon belül nyithatja csak meg az OTP megyei igazgatóságá­nál. Ezt a valutaösszeget ké­sőbb tetszés szerint, bármi­kor felhasználhatja az uta­zásához. (tmi) SAJÁT 5 zeretem montanában olvasgatni a hirde­téseket. Magvasabb irodalomra a táppénzem­ből nem is telik. Nos, né­hány nappal ezelőtt ta­láltam egy nagyon kedve­set. A hirdetés valóságos műremek. Igényessége, puritánsága már-már megható. Valaki, a nevét diszkré­ten, vagy tálán szemér­mesen egy szám mögé tej­tette, Pest közelében, de mindenképpen autópálya mellett keres nagyobb, fás, olyan építési enge­déllyel rendelkező telket, amelyen (nem tréfa!!) saját tó, forrás, vagy leg­alább patakocska van. Hittem volna, hogy csú- folódnak velem, de elém akadt egy másik gyönyö­rűség. Ebben a hirdetés­ben egy szelíd telkecskét kínálnak olcsón, saját tó­val (3000 db) betelepített kétnyaras taviponttyal. Feltehetően a szegény el­adónak nemcsak halpénz gondjai vannak. Azt, hogy lesz-e üzlet a két hirdetés tálálkozásá- sából, még nem tudom, de nem is érdekel, mert álig várom, hogy a postás hoz­za a pénzemet. Abban a pillanatban feladok ugyanis egy jeligés hirde­tést. A szöveg és a jelige is kész van: „Nagy, vagy kisebb KUNSÁGOT, eset­leg HORTOBÁGYOT készpénzért venfiék. Ajánlatokat „Kalandorok kíméljenek” jeligével ké­rek ... Bartha Gábor A leleplező koppanás Halott a sikátorban Nyíregyházán rendezik az országos ásványbörzét Rubin mellett sivatagi rózsa Nyírbátor, rendőrkapitányság. Fiatal rendőr őrmester ül velem szemben, akinek november 7-én kulcsszerepe volt egy gyilkos igen rövid időn belüli kézrekerítésében. Emlék T alán még a műértők kö­zül sem tudják sokan, hogy Ámos Imre, a má­sodik világháború vé­gén tragikusan elhunyt festő megyénk, pontosabban Nagy- kálló szülötte. A jeles festő nyolcvan évvel ezelőtt szüle­tett a hajdani megyeszékhe­lyen. A szülőföldjéhez ra­gaszkodó alkotó szellemiségé­nek megfelelően özvegye, Anna Margit festőművész há­rom-négy évvel ezelőtt Amos Imre hagyatékából 50 grafi­kát ajándékozott Nagy kálié­nak. Kikötése csupán az volt, hogy ezeket a képeket em­lékházban, állandó kiállítá­son helyezzék el; így emlé­kezzen a nagyközség híres szülöttjére. További öt fest­ményt — amely egy pesti múzeum tulajdona — akkor kap meg Nagykálló, ha az emlékházat megnyitják. ' Nos, azóta néhány év el­telt, és az Amos Imre em­lékház nem készült el. A nemzeti kincsnek számító pá­ratlan alkotások csak hébe- hóba — mint például most—, egy-egy alkalmi kiállításra kerülnek elő a raktár polcai­ról. Fodor Jánostól, a nagy­községi tanács elnökétől kér­deztük meg, vajon mi a késés oka? — Egy olyan emlékházat szeretnénk nyitni, amely a nagy művész emlékéhez mél­tónak bizonyulna — kaptuk a választ. — Kinéztünk már több ilyen régi, szép épületet, ám azokban laknak. Leg­utóbb a kétnyelvű iskola mi­att kellett megváltoztatni ter­vünket, ugyanis az emlék­háznak kiszemelt épületben tudtuk csak megoldani a di­ákok kollégiumi elhelyezését. A tanácselnök még azt is hozzátette, hogy az Amos- emlékházat feltehetően az új kollégium átadása után fog­ják majd megnyitni, ami va­lószínűleg 1991-ben lesz. * Sajnálatosnak tartjuk az emlékház megnyitásának hosszú vajúdását, s még in­kább azt, hogy az értékes ké­pek többnyire a raktár polca­in porosodnak. Annál is in­kább, mivel olyan képekről van szó, amelyeket bárme­lyik múzeum szívesen mon­dana magáénak. A jó szándé­kot látva, csak remélni lehet, hogy a nagykállói Amos-ház- ra sem kell még további négy évet várni. (bodnár) öt világrész ásványai ad­tak randevút egymásnak Bu­dapesten a TIT Bocskai utcai épületében december 5-én, szombaton. A közel ötezer lá­togató láthatott például ru­bint Indiából, sivatagi rózsát Afrikából, achátot Brazíliá­ból, almandint az Urálból és nemes opátot Ausztráliából. Ném véletlenül volt a TIT az ásványbörze házigazdája, az ásványbörzén mintegy 150 á^ványbarát mutatta be ás- vanygyűjteményének egy ré­szét. Szép kollekciókat lát­hattunk például a bezárt gyöngyösoroszi bányakincsek­ből, a recski rézkészletből, a Nagy Miklós, a Tiszavas- vári Vasvári Pál Tsz elnöke újságolta, a szövetkezet két esztendeje foglalkozik ponty halivadék tenyésztésével. A közös gazdaságnak mintegy 170 hektárnyi termő tófélü- lete van Tiszavasvári és Pol­gár között. Első alkalommal tavaly te­nyésztettek halivadékokat a Halértékesítő Vállalatnak, mely meghaladta a 16 vagon­nyit. Kevesen tudják, hogy a Hortobágyi Halgazdaság vi­zeiben a Tiszavasvári Vasvá­ri Pál Tsz tavában tenyész­tett pontyivadékokat nevelik tovább, így kerülnek a piac­ra. Idén október 25-én kezdték a ponty halivadékok lehalá­szását Tiszavasváriban, s de­cember elsején fejezték be a lehalászást. Eredménye 20 vagon ivadék volt, amelyet zempléni hegyek kőzeteiből. Több külföldi gyűjtő is részt vett a találkozón és számos ásványritkaság cserélt gaz­dát. A nyíregyházi Koch Sándor Ásványgyűjtő Klub több tag­ja is elvitte ásványait. A sza­bolcsiak kicsit háztűznézőbe is jöttek, hiszen mint Göőz Bajostól, a tanárképző főis­kola tanárától, az ásvány­gyűjtő klub vezetőjétől meg­tudtuk, hogy a megyeszék­hely látja majd vendégül ha­marosan az ásványgyűjtőket. Nyíregyházán ugyanis 1988. május 7-én rendeznek majd országos ásványbörzét, (b. i.) elszállítottak és értékesítet­tek. Ebből mintegy 12 vagon halivadék került Hortobágy- ra, a többi 8 vagont pedig folyamatosan küldik az or­szág különböző halgazdasá­gainak a megrendelésére. A ponty halivadék tenyész­tés figyelmet, gondosságot igényel, de kifizetődő tevé­kenység, hiszen az idén meg­termelt 20 vagon ponty hal­ivadékból 18 millió árbevé­tellel számol a termelőszövet­kezet. A piacon maradás és a jö­vedelmezőség növelése azon­ban megköveteli a továbblé­pést, a szerkezetváltást is. A Tiszavasvári Vasvári Pál Tsz elnöke elmondta: jövőre már nemcsak ponty haliva­dék tenyésztésével foglalkoz­nak, hanem piacra is termel­nek halat. Egyelőre mintegy 14 vagonnyit. (fk) Az említett map éjjelén a Nyírbátori Rendőrkapitány­ságra bejelentették: a Kos­suth utca és laz Ifjúság utca közötti sötét sikátorban egy ember fekszik félmeztelenül. I diszkóból hazafelé — A kollégámmal az URH- kocsival éppen Máriiapócsról értünk vissza, ahol családi perpatvar adott munkát — emlékezik az eseményekre Kazsamér Béla, aki mindösz- sze másfél éve rendőr. — A nyírbátori kapitányság ügye­letiétől azt az utasítást kap­tuk, hogy menjünk a sikátor­hoz és intézkedjünk. A hely­színen a bejelentők — két fiú és két lány — vártak. Ök a földön fekvő személyt a művelődési központbeli disz­kóból hazafelé tartva vették észre. Amint közel mentem hozzá, láttam, a teste véres és o férfi már halott. Ilyen­kor a helyszínt biztosítjuk. Ezt tetteim. Közben a kollé­gám elment a nyomozókat meg az orvost értesíteni. — Miközben a bejelentők adatait írtam, az út másik végiénél három cigány fiatal­ember közeledett. Amint en­gem megpillantottak, meg­fordultak, és elindultak visz- szafelé. Felszólítottam őket, álljanak meg, de mint akik nem hallanak, mentek to­vább. Még egyszer szóltam nekik, közben én is utánuk indultam. Egyszercsak a kö­zelben lévő kert irányából furcsa koppanást hallottam. A három fiatalembert igazol­tattam. Mivel kettőjüknél nem volt személyi igazol­vány, a katonai igazolvány­ból és a munkaikönyvükből írtam ki az adataikat. A gyanakvás oka A harmadik személy pedig csak a bátyja személyi iga­zolványát tudta átadni. Köz­ben érdeklődtek: „Főnök, mi volt itt? Csövesek jártak er­re?” Az adataikat többször elismételtettem, s vártam, a kollégám v-isszaérkezését. Közben alaposan szemügyre vettem őket. Az egyikük ka­bátján vérnyomot láttam. Ekkor már gyanakodtam, hogy tudnak a gyiilikosságrúl, vagy akár közük is lehet hozzá. — Körülbelül öt perc múl­va a munkatársam, Kovács András őrmester az ügyele­tes tiszttel megérkezett. A három fiatalembert a kapi­tányságra vitték, majd jött a megyei helyszínelő csoport is. A kertben, a rejtélyes ikoppanás helyén megtaláltuk a gyilkosság eszközét, a kést is. A megyei rendőrkapitány­ságon megtudtam, hogy Var­ga László büntetett előéletű fiatalember (a rablásért ki­szabott börtönbüntetésből nemrégen szabadult) az 59 esztendős Győri János hodá- szi lakost 11 kósszúrással ölte meg, melyből tíz külön- külön is halálos lett volna. Varga László nem sokkal a gyilkosság után találkozott két cigányfiúval, a 20 éves Kanalas Andorral, és a 15 éves Cs. Istvánnal. ,,Megöltem..“ Közölte velük: megöltem egy embert. Nem hittek ne­ki. Ekkor Varga a nadrágjá­ból élővette a kést és e&kü- dözött, hogy igazat mond, sőt azt is felajánlotta: meg­mutatja a halottat. Elindul­tak. Űtközben Varga László, az egyik fiúval kabátot cse­rélt. A sikátorban a rendőrt megpillantva menekülni pró­báltak. Kiazsiamér Béla őr­mester nagy bátorsággal, éberséggel ezt hiúsította meg. Varga László .több napi taga­dás után végül beismerte a gyilkosságot, de tettének okáról nem nyilatkozott. ★ A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Rendőrfőkapitányság vezetője Kazsamér Bélát di­cséretben és jutalomban ré­szesítette. Cselényi György BOLT A GYÁRBAN. A Nyíregyházi ÁFÉSZ ebben az esz­tendőben átadott 2. számú boltja —, amit a Nyírség Kon­zervipari Vállalat nyíregyházi gyárának területén építettek fel — havi átlagban 730 ezer forint áruforgalmat bonyolít le alapvető élelmiszerek és vegyi-háztartási árucikkek el­adásából. Képünkön a korszerűen kialakított bolt. (Császár Csaba felvétele) Halivadék-tenyésztés Tiszavasváriban Pénzt hozó ponty Késük^adjék ki, de frissebb lesz

Next

/
Thumbnails
Contents