Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

2 Kelet-Magyumnic 1987. december S, fl harmadik gyerek után: negyedmillió Az állami lakások eladásának új feltételei Sokakat érintő témák sze­repeltek ezen a héten a Mi­nisztertanács előtt, többek között határozatot hoztak az állami bérlakások értékesíté­sének megkönnyítéséről és a differenciáltabb lakásárak megállapításáról. A rendelet újdonságairól annál is fonto­sabb tudomást szerezni, mert az utóbbi időben lelas­sult az állami lakások érté­kesítésének folyamata. A bérlők kérése léikül A 12 lakásosnál nem na­gyobb lakóépületeket ezentúl a bérlők kérése nélkül is ki­jelölhetik eladásra. Nagyobb házaknál ezt a lakosok 5,1 százaléka kezdeményezheti. Az öt éven belül felújított épületek az átlagosnál ma­gasabb áron értékesíthetők, a 15 évnél régebben felújított házak helyreállítási költsé­geinek felét az eladáskor az ingatlankezelő vállalatok vál­lalják. A jövőben a jelenle­ginél differenciáltabban ál­lapítják meg a vételárat. A nyugdíjasokat és a tanácsi bérlakásra jogosultakat ezen­túl sem lehet kötelezni a la­kás megvásárlására. A kormány ülése után saj­tótájékoztatón elhangzott olyan kérdés is; milyen vál­toztatásokat terveznek a hi­telpolitikában, hogy a ma­gánlakás-építés növekvő ter­heit valamelyest enyhítsék? Hit évig iem (izet A kormány szóvivője el­mondta, hogy a Miniszterta­nács módosította a lakásépí­tés és -vásárlás pénzügyi fel­tételeiről és a szociálpoliti­kai kedvezményekről szóló 1985-ös rendeletet. Ennek ér­telmében az egy gyermek után járó szociálpolitikai kedvezmény 50 ezer forint­ra emelkedik; a második gyerek után 100, a harmadik után pedig 250 ezer forint jár. Fiatal házaspár kérel­mére a kedvezményt két gyermekig önálló bankköl­csönként meg kell előlegez­ni. A megelőlegezés időtar­tama — amely alatt nem kell törlesztést fizetni — egy gyermek esetén három év, két evermeknél hat év. Évent* 35 millió liter Den lyukas a benzinkút? Nyolcszázhetvenötezer La­da személygépkocsi tankját lehetne teletölteni azzal az üzemanyag-mennyiséggel, amelyet a Klíma Szövetkezet nyíregyházi kirendeltségének 250 megrendelője évente ki­szolgál. A megyeszékhelyi kollektí­va a Szabolcs-Szatmár, a Hajdú, valamint a Borsod megyei vállalatok, áfészek, termelőszövetkezetek, tűzol­tóságok, mentők üzemanyag- tartályait, kútjait tartja kar­iban. A szövetkezet új üzem­anyag-tárolókat is telepít, mint például az idén a nyír­bátori Üj Barázda Termelő- szövetkezetben, illetve az Özdon újonnan létesített tűzoltólaktanyában. A Klíma Szövetkezet által karbantartott 10—25—50 és iszáz köbméteres üzemanyag- tartályokat a terepszint alatt helyezik el, és azokból a benzint, a gázolajat kút se­gítségével töltik a jármű­vekbe. A tárolókat az Orszá­gos Mérésügyi Hivatal és a Klíma Szövetkezet együtt hi­telesíti. Ez annál is inkább (fontos, mert a Klíma 250 partnere évente mintegy 35 millió liter üzemanyaggal dolgozik, s már fél százalé­kos pontatlanság is nagy kárt okozhat. A tartályok ■nyomáspróbáját ötévenként kötelező elvégezni. Ezzel töb­bek között azt állapítják meg, hogy a tároló nem lyu­kadt-e ki, következésképpen olaj és más anyag nem szeny- nyezi-e a környezetet. Szabolcs-Szatmárban csak­nem valamennyi termelőszö­vetkezetnek van saját üzem- anyagkútja,' sőt némelyiknek több is. Ezek nagy része la­kossági igényt is kielégít. A Klíma az alkatrész-ellá­tásra nem panaszkodhat, ugyanis a szereléshez, kar­bantartáshoz valamennyi kelléket, szerelvényt önmaga gyártja. (csgy) fii tönwfár p.villán Gyulán, az egykori városhá­zi *WÜ; Vlar wyUldü. za felújított, romantikus stí­lusú, műemlék jellegű épületében kapott helyet a Mogyo- róssy könyvtár. Az épület rekonstrukciós munkáit úgy vé­gezték el, hogy a külső és belső építészeti megoldások al­kalmazkodtak az eredeti stílushoz, ugyanakkor figyelembe vették a korszerű könyvtárépítés követelményeit is. A két­szintes, 1200 négyzetméter alapterületű könyvtárban több mint százezer kötet, négyezer hanglemez és műsoros kazet­ta, valamint 20 ezer román nyelvű könyv várja a látoga­tókat. Itt helyezték el Mogyoróssy Jánosnak, a múlt szá­zadbeli könyvtáralapítónak — a könyvtár névadójának — értékes könyvgyűjteményét is. (MTI fotó) Ha a gyermekek a vállalt határidőn belül megszület­nek, a kedvezményt a fiatal házaspárnak jóváírják és az állam a kamatokkal együtt megtéríti a pénzintézetnek. Ha nem születnek meg, a kölcsönt és kamatait — a bankkölcsön feltételei sze­rint — ki kell egyenlíteni, s ez a tartozás nem alakítható át állami kölcsönné. Magasabb bitéi A családiház-építők és a többgyermekes családok az eddiginél magasabb építési hitelt kaphatnak. A tetőtér­beépítésre vállalkozók — hi­telezési szempontból — az új lakást építő családokkal azonos elbírálás alá kerül­nek. * Egyes hitelezési feltételek — sajnos — szigorodni fog­nak. Emelkedik a bankköl­csön kamata és bizonyos ese­tekben csökken a kedvezmé­nyes kamatozású- felújítási kölcsön összege. Ilyen hitelt csak az építkezés befejezése után tíz évvel később lehet igénybe venni. Hozzáértés Egyre zavarosabb előttem a ter­mészetvédelem ügye. Nap mint nap felhívják figyelmünket egy- egy értékes növényre, amelyet a kipusztulás veszélye fenyeget. Szóvá teszik az útszéli fakiter­meléseket. s csörög a telefon akkor is, ha megkezdik egy-egy elöregedett erdőrész kiirtását. Állandóan megkérdőjelezik a munkák szakszerűségét és szük­ségességét. Tudom, ez annak is köszönhető, hogy voltak már ne­gatív példák, ahol önös érdekek­től vezérelve lettek a fűrészek áldozatai, gyönyörű faritkasá­gok. Pedig hinnünk kell az erdé­szek hozzáértésében. Olyan ez, mondják, mintha az érett búzát nem aratnák le — mert olyan szép látvány — hanem megvár­nák, amíg magátol elpusztul. A kirándulók el sem tudják kép­zelni milyen veszély leselkedik rájuk, például a sóstói erdő egy-egy idős fája alatt megpi­henve . . . Többször abba kellett már hagyni a vágásra érett fák kitermelését a tiltakozó telefo­nok nyomán, hiába érveltek az erdészek: a fa öreg. a' pusztu­lás szélére jutott. Pedig, ha idő­ben elvégzik a munkákat, mára már a fiatalabb csemeték is lom­bot adó fákká nőhettek volna. Más a helyzet a védett ritka­ságainkkal, amelyek az emberi gondoskodás ellenére néhány — főként építkezéseknél tapasztal­ható — felelőtlenség miatt pusz­tulnak el. A szakemberek végzik mun­Pénz a sárért G ombamód szaporod­nak a fizetőparko­lók a megyeszék­helyen, s ennek az autótu­lajdonosok nem feltétle­nül örülnek. Meglehet per­sze, hogy vannak előnyei is a nem éppen fillérekbe kerülő autóőrzésnek ám mostanában olyan helye­ken is megjelennek a köz­terület-fenntartó vállalat díjszabásait tartalmasé táblák, ahol talán mégsem kellene. Ahol a fizetett parkírozás nemhogy hasz­nálna, hanem inkább árt az autóknak. Egy ilyen hely a közel­múltban kijelölt terület, a Soltész Mihály utca végén a nagy SZTK közelében. Aki ugyanis ott rakja le a tiszta kocsiját, valószínű­leg piszkosabban fogja onnan kihozni. A tér ugyanis nem betonozott, a csupasz földet még jó idő­ben is kisebb-nagyobb tó­csák tarkítják, amit aztán a kocsikerekek masszív sárrá gyúrnak. Ajánlatos ezért az itteni parkírozás után rögtön az autómosó­hoz menni. A legfurcsább a dologban az, hogy az autó besározásáért fizetni is kell... (bodnár) Azonos időpontban lett város Paks és Fehérgyarmat. A városok fiatalsága évről évre rendszeresen találkozik, véle­ményt cserél. November végén az atomerőmű mérnöke Gergely László volt a szatmári város szabadidős klubjá­nak vendége. A fiatalok kérdéseire válaszolva a gyarmati­ak előtt is kirajzolódott az atomerőmű építése, s működé­sének alapelve, az ott élők mindennapjai. A fiatal mérnök — aki szabolcs-szatmári — a pályaválasztáshoz is segítséget nyújtott, részletes tájékoztatót adva ' a paksi középfokú képzésről. A képen: érdeklődéssel hallgatják a diákok Ger­gely Lászlót, (mk) Gyakori a légszennyeződés Környezetvédelem Mátészalkán kájukat, mi éljük életünket, ök nem szabhatják meg, ki mikor és mit csináljon az erdőben, hogy viselkedjen, mire vigyázzon. Mi viszont úgy érezzük, lépten-nyo- man beleszólhatunk munkájuk­ba. Nem tudom eldönteni: ez a be­leszólás vajon okoskodás vagy féltő gondoskodás is egyben? (kertész) Napjainkban gyakran esik szó környezetünk védelméről. Mutatja, hogy egyre többen érdeklődnek, aggódnak min­dennapi életünk környezeté­nek alakulása miatt. A környezetvédelem Máté­szalkán is fontos kérdés. A „kezelt területeket” a költ­ségvetési üzem gépi és kézi erővel takarítja (út, járda, Hépművelők módsiergyűjteménye Szavaznak az ötletekre A művelődési intézmé­nyeknek nyújt módszertani segítséget a negyedévenként megjelenő kiadvány. A szer­kesztők bevallott nézete sze­rint a . közművelődésben nincs általános technológia, de egy-egy sikeres eljárás, a szakmai kultúrát gazdagító módszer közkinccsé tétele sok helyen hasznosítható. Nagy segítség ez (a fluktuá­ció miatt évről évre nagy számú) kezdő népművelő ré­szére is. S ha figyelembe vesszük azt is, hogy a „szak­mában” nincs leírt gyűjte­mény a gyakorlati eljárások­ról — így jelentős szerepet kapnak a kiadványok, A résztvevők év végén sza­vazataikkal minősítik a meg­oldásokat, mely erkölcsi és anyagi elismerést jelent szá­mukra. Figyelembe veszik azok hasznosíthatóságát, ki­emelve a rendszer- és elmé­leti értékű megoldásokat. A kiadványban megtalálható a szerzők neve és címe is, mely alkalmazás esetén lehetőséget ad a bővebb felvilágosítás kérésére. Várják továbbra is sikeres megoldások leírásait, ezek dokumentumait a Váci Mihály Megyei és Városi Mű­velődési Központ címére. (Dankó) gondozott zöld területek). A kezeletlen területek takarítá­sát továbbra is a lakosság és a közhasznú munkaerő-fog­lalkoztatás keretei között oldják meg. A keletkezett hulladékok elszállítását a szemétszállí­tásba bekapcsolt területeken szintén a költségvetési üzem látja el. A szemétszállításba be nem kapcsolt területekről az ingatlanok tulajdonosai viszik el a hulladékot a kije­lölt szeméttelepre. A szemét tárolására szolgáló edények száma, állapota, a szállítás sűrűsége nem a megfelelő, s bár hiába teszik szóvá, ja­vulás alig tapasztalható. Évente két alkalommal a ta­nács városgazdálkodási osz­tálya tavaszi és őszi lomta­lanítási akciót szervez, de ebbe a lakosság csak kis lét­számmal kapcsolódik be. A város területén működő vállalatoknál, üzemeknél ve­szélyes hulladékok is kelet­keznek. Ezeket elkülönített helyeken és edényekben tá­rolják. Gyakori a légszennyeződés a városban. A vállalatoknak a tanács előírta, hogy ké­szítsenek környezetvédelmi intézkedési tervet, valamint építsenek be tisztítóberende­zéseket. Sorozatban lopott Az utóbbi időben a vagyon elleni bűncselekmények — ezen belül is az üzleti lopá­sok — nagymértékben elsza­porodtak. A társadalmi együttélési szabályokkal ko- noikul szembehelyezkedő sze­mélyekkel szemben szigorú fellépés indokolt, mert csak az képes az egyéni és társa­dalmi megelőzés céljait meg­felelően szolgálni. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva jelentett be fellebbe­zést az ügyészség Lakatos Gyuláné ügyében. Lakatosné már öt esetben volt büntetve vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. Legutolsó szabadság- vesztéséből —melyet részben rablás miatt szabtak ki ve­le szemben — 1984. szeptem­ber 13-án szabadult. Ezt kö­vetően lopás miatt már pénz- büntetéssel sújtották. Ez sem szegte kedvét, 1987 tavaszán újabb lopási sorozat elköve­tését kezdte meg. Március 21-én Nyíregyhá­zán a Húsáruházban 508 fo­rint értékű kávét, április 29- én a miskolci Centrum Áru­házban 1 pár, 1040 forint ér­tékű cipőt, majd május 23-án ismét Nyíregyházán a Kelet Áruházban egy 510 forint ér­tékű kerámiát tulajdonított el. Szerencsére az üzletekben dolgozók mindhárom esetben tettenérték, tőle az árukat visszavették. A Nyíregyházi Városi Bí­róság Lakatos Gyulánét bű­nösnek mondta ki három rendbeli lopás vétségében, s ezek miatt 8000 forint pénz- büntetésre ítélte. Az ügyészség fellebezést jelentett be végrehajtandó szabadságvesztés főbüntetés és közügyektől eltiltás mel­lékbüntetés kiszabása végett, így az ítélet még nem jog­erős. Megjegyzendő, hogy a jövő évtől kezdődően a hasonló bűncselekményt elkövetőket a törvény a jelenlegi 1 évig terjedő szabadságvesztés he­lyett két évig terjedő szabad­ságvesztéssel fenyegeti. Dr. Szabó Pál ügyész Csengő a vonaton A Nyíregyházára tartó vonaton felriadtak az olva­só, szundikáló vagy éppen gondolataikba mélyedő uta­sok: éles csengőszó ütötte meg a fülüket. Nem csak éles volt ez a csilingelés, hanem parancsoló is. Azt parancsolta: „Félre az út­ból, aki nem vásárol!” Az Utasellátó Vállalat fiatal mozgóárusa a folyosón ma­ga előtt tolta a sörrel, ká­véval, drága csokoládéval megrakott zsúrkocsihoz ha­sonló járgányát. E járgány kormányán azoknak szólt az átszerelt biciklicsengő, akik a folyosón álldogáltak, dohányoztak. A régi mozgóárusok nem riogatták a folyosón tartóz­kodókat, oda nem illő han­gokkal nem zavarták az utazás monoton és viszony­lagos csendjét. Csendben mentek, emberi szóval kér­tek engedélyt a továbbha­ladásra. Valahogy így; „Szabad lesz?” Vagy: „Le­gyen szíves”. Az árus ily módon kapcsolatot terem­tett azokkal is, akik nem vásároltak. Mert az emberi szó összeköti (összekötheti), a csengősző meg szétreb- benti az embereket. ★ Lépten-nyomon hallani mostanában a gépkocsik hangos tülkölését. Tülköl a rokon vagy a barát, ha megérkezik a lakótelepi ház elé. A minap egy piros La­da tulajdonosa nyomta a dudát egy nyíregyházi eme­letes ház előtt. A sivitó hangra többen kiálltak az erkélyre, csak az nem, aki­nek a „jelzés” szólt. Erre ideges, kövér fiatalember szállt ki a Ladából, felszu­szogott az emeletre, rövidet csengetett és máris bebo­csátást nyert. A közlekedési szabályok előírják: csak veszély esetén szabad hang­jelzést adni. Az említett fi­atalembert a további elhí­zás, az infarktus veszélye fenyegeti. Sajnos, ez a ve­szély másokat is riogat ab­bén a fölösleges hangzavar­ban. — (nábrádi)

Next

/
Thumbnails
Contents