Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-05 / 287. szám
XLIV. évfolyam, 287; szám ÁRA: 2,20 A -'A . 1987. december 5., szombat Csökkent a felvásárlási láz KonoÉy-erőtoszitések a folyamatos ellátásért A SZOT elnökségének illése Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testületet Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár tájékoztatta a lakosság áruellátásáról. Beszámolt arról, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalható felvásárlások hatására néhány helyen áruhiány lépett fel. A kereslet elsősorban a csecsemő- és gyermekruházati termékek, a bútorok, a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok iránt emelkedett ugrásszerűen, amire nem lehetett előre felkészülni. Novemberben a pénzügyi intézkedések és az árváltozásokról közzétett tájékoztatók hatására valamelyest mérséklődött a kereskedelemre nehezedő nyomás. Az ünnepi felkészülésről szólva elmondta, hogy néhány területen az áruellátásban javulás várható. Szocialista importból mintegy 24 millió rubel értékű többletbehozatalra számítanak, elsősorban híradástechnikai és ajándékozási cikkekből. A tőkés országokból és Jugoszláviából, ugyancsak terven felül, 16 millió dolláros import javítja az ünnepi ellátást. Várható, hogy az év végéig csecsemő- és gyermekruházati termékekből, valamint egyes tartós fogyasztási cikkekből is enyhülni fog a hiány. Külön foglalkozott a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátás gondjaival. Mint mondta, burgonyából az előirányzottnál jóval kevesebb van a tárolókban; a hiány pótlására már tettek intézkedéseket. Lengyelországból 28 ezer tonna burgonya már megérkezett, s további tízezer tonnát* várnak a jövő hétre az NDK-ból. Ez utóbbi kilogrammonként 13 forintos fogyasztói áron kerül majd az üzletekbe. Ugyaniakkor hangot adott annak a véleményének is, hogy a tárolókban nagy valószínűséggel több burgonya van, mint amennyit nyilvántartanak, ezért szükségessé válik a termelők és a tárolók elszámoltatása. Kitért a tüzelőanyag-ellátásban jelentkező gondokra is. A választék általános hiányosságai mellett elsősorban Győr, Hajdú, Heves és Szabolcs megye kisebb telepein jelentősebb mennyiségi hiány is tapasztalható. A folyamatos ellátást minden eszközzel igyekeznek biztosítani, így a jövő évi import egy részének előrehozataláról is tárgyalnak. A kereskedelem jövő évi terveiről elmondta, hogy á felkészülésben most a szokásosnál több a bizonytalanság. A népgazdasági terv a forgalom csökkenését irányozza elő. s ma még nem tudni pontosan, hogy az emelkedő árak hatására miként változik a lakosság kereslete. Az élelmiszerek és más alapvető cikkek kínálatát, ha szerény mértékben is, de mindenképpen javítani kívánják. Jövőre összességében legalább az idei év első feléhez hasonló áruellátásra törekednek. Az elhangzottakkal kapcsolatban Nagy Sándor, a SZOT titkára mondta el a szakszervezetek véleményét. Rámutatott, hogy a felvásárlási lázat csillapítani lehetett volna, ha előbb megteszik azokat az intézkedéseket, amelyekre végül is sor került. A gondok forrásai sok esetben nem újkeletűek, az ellátásbeli hiányosságok egy része a korábbi években is meglévő, s máig is rendezetlen problémákból adódik. A szakszervezetek úgy látják, hogy az az árrés, amellyel az élelmiszer-kereskedelem dolgozik, nem elegendő problémáik megoldásához. A szakszervezetek jogosnak tartják az élelmiszer-kereskedelem béremelési igényeit. Előadót ax SZMT-nél Foglalkoztatás, bérezés A szakszervezetek a korábbitól erősebb érdekvédelemre, az eltérő érdekek képviseletére törekednek. Megyénkben különösen a foglalkoztatás, a gyáregységi bérezés elmaradásai váltanak ki vitát. A jobb tájékozódás érdekében ezért szervezett előadást és konzultációt a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsa. Pénteken délelőtt az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal két szakembere, Pongrácz László főosztályvezető és Molnár Szabolcs beszélt a munkaügyi politika időszerű kérdéseiről. Nyíregyháza várossá válásának százötven éves évfordulójára emlékeztek pénteken a szabolcs-szatmári megyeszékhelyen. A városi tanács ünnepi ülésén Baja Ferenc tanácselnök-helyettes köszöntötte a jelenlévőket, köztük a megye vezetőit, az országgyűlési képviselőket, a város volt vezetőit, díszpolgárait. Az ünnepi beszédet Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke tartotta, aki felidézte Nyíregyháza történetének jelentősebb eseményeit. — Azt gondoljuk — kezdte —, hogy a tősgyökeres nyíregyháziak és a beköltözők legszebb ajándéka az lehet, ha megismerik annak a helységnek a múltját, mely sikereik és kudarcaik színtere, ha tisztelik az ősöket, s ha átveszik a régiektől azokat a tanulságokat, melyek ma is jól szolgálhatják a város fejlődését, életünk szebbé tételét. Nyíregyháza először az 1200-as évek elején tűnik fel először a krónikákban, s ha tovább lapozzuk a történelem lapjait azt láthatjuk, hogy ez a település mindig igyekezett kitörni a körülötDiákok dala is színesítette az ünnepi tanácsülést. te lévő, s előnyösebb helyzetben lévő helységek gyűrűjéből. Több évszázadon át jelzik az útleírások, hogy az átvonuló hadak hányszor tették próbára az itt élőket, s milyen keserves harcot kellett folytatniuk a betevő falatért a sívó homokkal. Az új korszak 1753-tól kezdődik a város életében. Az itt élők mellé szlovákok, ruszinok telepedtek le, s hamarosan olyan virágzó közösséget formáltak, melynek példája ma is sok tanulsággal szolgál: ha egy jó közösség értelmes célokat képes kitűzni, s ha olyan vezetőket választ, akik szüntelen keresik az újat, akkor a közös elhatározás valóra válhat a legnagyobb nehézségek ellenére is. Másfél évszázada, 1837. kisasszony havának 31-ik napján írta alá V. Ferdinánd Nyíregyháza város privilégiumát, s bontotta fel néhány nappal később Inczédy György polgármester a város lakossága előtt a királyi szabadalomlevelet. Az abban megfogalmazott feladatok ma is aktuálisak: neveljen a váMegemlékezés megyénkben a sajtó napja alkalmából A Vörös Újság, az első kommunista lap megjelenésének közelgő évfordulója — a magyar sajtó napja — alkalmából bensőséges ünnepi találkozót rendeztek pénteken Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Központ klubtermében. A megjelenteket — a Kelet-Magyarország, a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, a Magyar Távirati Iroda megyei szerkesztősége, a Nyíregyházi Városi Televízió, az üzemi lapok és a folyóiratok újságíróit, munkatársait, a Lapkiadó Vállalat, a Nyírségi Nyomda és a Posta dolgozóit — Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte. A meghívottak között köszöntötte Martin Kovács Miklóst, az MSZMP KB munkatársát. Ezt követően Ekler György, a megyei pártbizottság titkára szóit a tömegtájékoztatás különböző területein dolgozókhoz. Tisztelettel emlékezünk az elődökre és megköszönjük azoknak a munkáját, akik ma felelősséggel közvetítik a politikát a tömegekhez, segítvén ezzel is az összefüggések megértését jelenlegi nehezebb helyzetünkben — mondta többek között, majd arról beszélt, hogy a pártnak, a kormánynak van programja, s ma már a termelőhelyeken is elkészültek a cselekvés irányát kijelölő elképzelések. Van kiút a nehéz helyzetből, ám ehhez számos feltételt kell megteremteni. A stabilizáció és a kibontakozás programjának teljesítésében egyik ilyen feltétel az őszinte szó, a nyílt beszéd, a társadalompolitikai nyilvánosság. Ebben óriási munka és felelősség vár a sajtó dolgozóira. A szónak, az írásnak napjainkban. is igen nagy hatalma van, ám az is igaz, hogy senki sincs az abszolút igazság birtokában. A teljesebb igazság csak közös gondolkodás és munka eredménye lehet — hangsúlyozta, s kérte a tömegkommunikációban dolgozókat, segítsenek e cél elérésében. Méltatta a megyei lap munkáját, amelynek nyomán a Kelet-Magyarország kevés híján 100 ezer példányban jut el az - olvasókhoz. Köszöntötte az éppen most 35 éves nyíregyházi rádió kollektíváját. Végezetül hangsúlyozta: mindenkinek, így a sajtó dolgozóinak is fel kell vértezniük magukat arra, hogy képesek legyenek megfelelni a gazdasági-társadalmi kibontakozás diktálta új, szigorúbb követelményeknek. Ezt követően kitüntetések, elismerések, nívódíjak átadására került sor. A Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Házi Zsuzsa, a KeletA sajtónapi találkozó résztvevőinek egy csoportja. (F. Z.) Magyarország munkatársa, Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetést kapott Esik Sándor, a Kelet-Magyarország rovatvezető-helyettese, fiaskó József, a Nyíregyházi Városi Televízió vezetője és Matyasovszki Edit, a rádió munkatársa. Az ünnepségen nyújtották át a Sipkay-díjat Balogh Gézának, a Kelet- Magyarország rovatvezetőjének. Kölcsey-plakett elismerésben részesítette a Ha-' zafias Népfront Gönczi Máriát, lapunk kulturális rovatának vezetőjét. Több újságíró kapta meg a megyei párt- bizottság, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Vöröskereszt megyei vezetősége, a Nyíregyházi Városi Tanács elismerését, jutalmát. Az újságok terjesztése, előállítása érdekében kifejtett jó munkáért is többen kaptak elismerést. A Népszabadság terjesztéséért emlékplakettet kapott Bereczki Jánosné, a nagykállói postahivatal hírlapfelelőse, Szilágyi Tamás- né, a vásárosnaményi párt- bizottság munkatársa. Éli Miklósné, a nyíregyházi 1-es postahivatal ellenőre. Császár Gyula, a kölesei posta- hivatal kézbesítője, Veszprémi László, a fehérgyarmati áfész párttitkára. „Kelet-Magyarország Emlékplakett”-et kapott Márián Péterné, a csengeri postahivatal hírlapfelelőse, Jáger Zoltán, a Nyírségi Nyomda igazgatója és Rozinka János, a kisvárdai postahivatal helyettes vezetője. ros mesterségekre, tudományokra, művészetekre, gyarapítsa az itt élők életét. Lukács Ödön, a város monográfiáját elsőként megjelentető református lelkész a?t írja száz évvel ezelőtt: példátlan Magyarországon, hogy egy város nem egészen másfél évszázad alatt ennyire emelkedjék, mint ezt Nyíregyháza története mutatja. Ma, 1987-ben is elmondhatjuk mindezt: ritkaság az a gyors növekedés, amit Nyíregyháza a felszabadulást követően felmutathat. Hidak, utak, üzemek, lakóházak, intézmények egész hada épült. Ma sokat panaszkodunk a nehézségekre, az életszínvonal csökkenésére, s közben nem tudunk örülni annak, amivel gazdagabb lett a város, a család. A város legújabbkori történeteben kiemelkedő fontosságúak a hatvanas évek; a látványos eredményeket hozó fejlődés az MSZMP KB iparpolitikai határozatát követően indult meg. A hagyományos, a mezőgazdasági termelésre alapozó élelmiszeripar mellett olyan új, minőségileg is más iparágak találtak itt otthonra, mint a papír- és gumigyártás, a híradástechnika, a könnyűipari üzemek sora. Az ünnep, a múlt felidézése kapcsán elvárja tőlünk a város lakossága, hogy felvázoljuk a jövőt, s határozzunk meg értelmes célokat. Alapkérdés, hogy legyen munkája a kor emberének. Nyíregyházán ma kielégítőnek mondható ez, ám szerveznünk, ösztönöznünk kell az olyan ipartelepítést, ahol a ma még iskolapadban ülők is elhelyezkedhessenek majd, s magas színvonalú termékek, szolgáltatások jellemezhessék tevékenységüket. Mert nem feledhetjük: a várost nem csak magunknak, de gyermekeinknek is építjük — fejezte be ünnepi beszédét Csabai Lászlóné. Köszöntötte a százötven éves várost, annak lakóit Varga Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, a város országgyűlési képviselője is. — Igaz, vannak Nyíregyházánál jóval nagyobb múlttal rendelkező települések is — mondta. — De tudnunk kell, hogy 1837-ben nem a semmiből lett Nyíregyháza. Története sok évszázadon át kínált szívmelengető tanulságokat. A várossá válás pillanata csak megkoronázása volt a felemelkedésért vívott küzdelemnek, és egyben nyitánya annak, hogy itt, a nyíri homokon kibontakozzék azok tudása és tehetsége, akik tudtak hinni a jövőben. Városunk történetének egésze azt példázza, hogy az itt élő polgár nélkül sose lett volna Nyíregyháza azzá, ami, sosem emelkedett volna a város rangjára, nem vívhat(Folytatás a 4. oldalon) ■ NYÍREGYHÁZA 150 ÉVE VÁROS Erőnk forrása az ősok példája Ünnepi tanácsülés, emléktábla-avatás A harmadik gyerek után negyedmillió Hétvégi melléklet
