Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

2 Kelet-MagjOrország 1987. december 29. Az idei tanév­ben új szakma tanítását kezd­ték meg So­mogy megyé­ben a barcsi Erdészeti, Víz­építési és Víz­gazdálkodási Szakközépis­kolában. Első­ként az ország­ban itt szervez­ték meg a va­dászok és vad- tenyésztők kö­zépfokú képzé­sét. A huszon­kilenc elsős di­ák a négyévi tanulás és a si­keres vizsgák után érettségit és szakmun­kás-bizonyít­ványt kap. Elfogyott százezer mázsa brikett Csúcsforgalom a TÜZÉP telepén A látvány mozgalmas: teherautók, személygépkocsik, lovasfogatok tolakodnak, furakodnak, hogy üresen vagy már megpakolva a mázsáiéra állhassanak. Az egyik kocsi­ról nagyobb darab szén esik rá egy Dácia hátuljára. Kia­bálás, szitkozódás, végül a kedélyek megnyugszanak, nem történt kár. Némelyik élelmesebb autósra a többiek rádu­dálnak, de ettől inkább a lovak lesznek ingerültebbek. Előadások, iiformáciés kiadványok, sportnapok A fiatalok egészségéért Látható mindez a TÜZÉP 301. számú telepén Nyíregy­házán. a Debreceni úton, a reggeli nyitás után harminc perccel. Harminc mázsát — A legnagyobb gond a fuvarosok félfogadása — pa­naszkodik az ügyintézés me­netéről az egyik vásárló. — Ha már van szállítóm, ak­kor először leméretni üresen a kocsit, aztán lehet megpa­kolni szénnel, s csak azután jön az elszámolás. Mire az ember mindent végigcsinál, sok idő megy el, s előfor­dul, hogy olyan szenet már nem kap, amilyet szeretne. — Akkor van másféle — kapcsolódik be a beszélgetés­be Nagy Bertalan, a tüzelé­si részleg vezetője. — Van dorogi, tatai, dudari, farkas- lyuki dara és még sorolhat- 'nám. Egy autóra harminc mázsa szenet engedélyezünk. Mit csinál ilyenkor télen a megye 9000 horgásza? Halfo­gásra most is van lehetőség, de a legtöbben mégis a me­leg szobában maradnak sza­bad idejükben, halfogó szer­számaikat javítgatva, tiszto­gatva készülnek a jobb idők­re. Előkerülnek a szakköny­vek is és télidőben egy kis tanulságos eszmecserére is összejönnek. — Éppen ezt kívántuk elősegíteni egy nyíregyházi horgászklub megszervezésé­vel is — mondja Rácz And­rás, a horgászszövetség me­gyei intéző bizottságának oktatási felelőse. — A megyeszékhelyen* hét hor­gászegyesület van, Jóval több, mint 2000 taggal. Nincs min­denütt mód arra, hogy a tag­ság rendszeresen összejöjjön. — A városi horgászklub egyesületközi klub, minden felnőtt, ifjúsági és gyermek­horgászt szívesen látunk. Sőt, a felnőttek magukkal hozhatják a horgászat iránt ■érdeklődő gyermekeiket is. — Mikor és hol vannak ezek a klubfoglalkozások? — A KEMÉV-horgászegye­sület és a vállalat vezetői le­hetővé tették, hogy Vörös­marty téri székházuk föld­szinti tanácstermében legyen a klubunk minden hónap el­Különben csak a reggeli 1—2 órában van ilyen csúcsfor­galom, utána már keveseb­ben jönnek. Szerintem ki­elégítő az ellátás. Az ünne­pek alatt is érkezett több vagon szén, ami azt bizo­nyítja, hogy folyamatos az utánpótlás. Ragasz kodnak a magazokotthoz A részlegvezetőtől hallot­takat erősíti meg Lukács Béla, a telep igazgatója: — A szénvásárlás nehezén már túljutottunk, bár a la­kossági felvásárlás január közepéig még eltart. A kri­tikus időszak december ele­je volt. de akkor sem volt különösebben nagy problé­ma. Berentei szén nem érke­zett megfelelő mennyiség­ben, helyette dunántúlit kap­tunk: balinkait, dudarit. Lé­nyegesen kevesebb import­szenet értékesítettünk az ső és harmadik hétfőjén, dél­után öt órától. Decemberi alakuló foglalkozásunk jól sikerült. A pontyhorgászat volt a témája. Legközelebb január 4-én, hétfőn lesz klubfoglalkozás. — Mik a témák, milyen a klubprogram? — A gyakorlott, tapasztalt horgászok is elismerik, hogy a halfogáshoz is kell szaktu­dás, sokféle ismeret. Ezeket vesszük sorra szakelőadók és színes videoműsorok segítsé­gével. De megszervezzük a használt horgászfelszerelé­sek csereberéjét, a horgász­börzét is. És ha jól „össze­rázódik” a klubtagság, a jó idő jöttével talán még kö­zös vándorhorgásztúrákat is szervezünk a híres vizekre. — Szép és közösségformáló program. De ml lesz a megye többi részén lakó horgászok­kal? — Egyes területi közpon­tokban is tartunk klubfog­lalkozásszerű előadásokat, videoprogrammal. A legkö­zelebbi például Mátészalkán lesz. Számítunk az egyesüle­ti vezetők szervező támogatá­sára és arra, hogy a nyíregy­házi horgászklub példáját másutt is követik. Pristyák József idén, de ez talán érthető is. Sokan keresték a nyugatné­metet, amiből csak minimá­lis mennyiséggel rendelkez­tünk. Brikett volt helyette; még soha nem adtunk el annyit, mint az idén: eddig 100 ezer mázsa fogyott el. — Mi lehet az oka. hogy most ennyire „népszerű” lett a brikett? — Az egyik ok talán az, hogy korábban nem ismer­ték az emberek. Meg kellett győzni őket, hiszen először idegenkedtek a használatá­tól. A tüzeléstechnikája is eltér a hagyományostól, mert felülről kell meggyújtani, s nem alulról. A már megszo­kott szénfajtákhoz leginkább az idősek ragaszkodnak. Az általuk régebben használt nagy méretű, darabos szenet már alig lehet kapni, s ne­hezen vesznek meg például aknaszenet, melyben a da­rabos mellett diószén is ta­lálható. — A tüzeléshez nemcsak szénre, hanem fára is szük­sége van a lakosságnak. Az a hír járja a városban, hogy közelharcot keU vívni érte. Mi a valóság? Camk vegyeman , — Gyakorlatilag folyama­tos a tüzifaellátás is. A gond inkább az, hogy a vevő akác­fát keres, amit magában nem lehet kapni. Egységes tűzi­fát árulunk, melyben egy­aránt van nyár-, akác-, bükk- és tölgyfa. Az is igaz, hogy nem mindig kapunk annyi fát, amennyire igény lenne. A hiány pótlására a környék termelőszövetkeze­teitől (Oros, Nyírpazony, Apagy) vásároltunk tűzifát, összességében azt mondha­tom a szén- és a faellátás­ról, hogy ha a választékkal voltak is problémák, azt a célunkat tudtuk teljesíteni, hogy valamilyen tüzelőt min­dig lehessen kapni. A télre való tekintettel külö­nösen figyelemre méltó az a per, amelyben most hozott iránymutatóul szolgáló törvényes határozatot a Legfelsőbb Bíró­ság. Szilveszter napja volt, amikor egy község belterületén lévő megállónál, az autóbuszról le­szállt egy helybeli férfi. Az út­test és a járda közötti terület síkossága miatt elesett, és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy több mint fél évig mun­kaképtelen volt. A szerencsétle­nül járt embernek kifizetett táp­pénz, orvosi és gyógyszerköltsé­gek miatt a megyei társadalom­biztosítási Igazgatóságnak 47 ezer 800 forint költsége merült Nem mindegy serotdmek sem, hogy milyen lesz az el­következő generációk egész­sége és gondolkodása. A sta­tisztikád adatok évről évre rosszabbodó eredményeket mutatnak. Ezek az okok kész­tettek orvosokat, pedagógu­sokat, egészségügyi dolgozó­kat, vállalatokat arra, hogy megalakítsák Nyíregyházán az ifjúsági egászségmevelő társadalmi munkaközösséget. A napokban megtartott alaikuló ülés résztvevőit az a cél vezeti, hogy a fiatalok égészségnevélésében hatéko­nyan közrém űiköá jenek, s azt rendszeresen programokkal, előadásokkal segítsék. Dr. Dobi Sándor gyermskfőor- vos tartott rövid vitaindító előadást, melyben bemutatta az egészségügyi ellátás eddi­gi eredményeit és felmerülő problémáit. Ignácz Andrásné, az egészségügyi alapellátó in­tézet munkatársa az iskolák­ban végzett egészségneveio tevékenységekről tájékoztat­ta a résztvevőket, akik hoz­P hileas Eogg, Jules Verne „Nyolcvan nap alatt a Föld körül” című regényének híres alakja ma 22 nap késéssel tudná csak megkerülni a földet azon az útvonalon, amelyen Fogg azt a regény­ben 80 nap alatt megtette — írja a The Sunday Times. Ha Fogg repülővel utaz­na, természetesen semmi gondot nem okozna a do­log, mindössze 68 órát ven­ne igénybe. De ma Fogg eredeti útvonalán számta­lan hajóvonal hiányzik, sőt, az Egyesült Államokon ke­resztül az utazás hómobilo- kon — a modern szánokon — és vasúton tovább tar­tana, mint 115 évvel ez­előtt. Verne főhőse 1872-ben a londoni Reform Klubban fogadást kötött, hogy 80 nap alatt megkerüli a földet. Miután sikerrel járt, 20 ezer fontot nyert, ami akkor 96 ezer — mai értékében 1 millió 130 ezer dollárt ér. A The Sunday Times el­készítette Fogg utazásának mai időrendjét. Arra ji Nagy sikert aratott a nyír­egyházi 4. számú Általános Iskola Cantemus énekkara december 27-én a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban Kiskarácsony — Nagykará­csony címmel a Nagycsaládo­sok Országos Egyesületének és a Népstadion intézményei­nek szervezésében több szá­zas nézősereg előtt megtar­fel, és visszatérítéséért a közsé­gi tanács ellen fizetési megha­gyást bocsátott ki. Ennek hatá­lyon kívül helyezéséért a tanács bírósághoz fordult. A tárgyaláson, tanúvallomások alapján, megállapították: a sűrű havazás miatt az autóbuszmeg­álló területe, ahol a baleset tör­tént, síkos volt. A bíróság azon­ban arra az álláspontra helyez­kedett, hogy ennek ellenére a történtekért nem a tanács a fe­lelős, hanem a közúti igazgató­ság. Ahnak kellett volna a meg­álló tisztántartásáról gondoskod­nia. Ezért a. fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte. A jog­erős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, és így zászódásaitobáJi megerősítet­ték azt a gondolatot, hogy szükség van hatékonyabb egészségnevelésre. Hangsú­lyozták többek között, hogy már az óvodában dl kell kez­deni a nevelést, az iskolák­ban pedig ne csak a vörös­keresztes tanáré legyen a feladat. Dr. Adorján Gusztáv szülész-nőgyógyász a felvilá­gosító mu/nika fontosságát emelte ki. Uitalt arna is, hogy a főiskolások, akik a jövő nemzedékét fogják tanítani és nevelni, hiányos ismere­tekkel rendelkeznek. Az ifjúsági egészségnevelő társadalmi munkaközösség elnökévé dr. Dobd Sándort választották meg a résztve­vők, a titkár Ignácz András­né lett. A Hazafias Népfront által rendezett találkozón hangzott el az is, hogy ez a kezdeményezés egyedüli az országban, s a KISZ KB anyagilag is segíti a munka­közösséget. Szeretnék, ha a szervezet modellértékűvé válna, s a többi megyében is követnék a nyíregyháziakat. megállapításra jutottak, hogy a legjobb becslés sze­rint is egy mai Fogg (min­denféle hátráltató esemé­nyek nélkül) 102 nap alatt tudná elődjével megegyező útvonalon megkerülni a Földet. A lap szerint a ha­jójáratok hiánya miatt a mai Fogg kénytelen lenne megvesztegetni egy teher­hajó kapitányát; ez napon­ta több mint 9000 dollárjá­ba kerülne. Nem kisebb problémát jelentene az út­levél és a vízumok beszer­zése, de késedelmeket okoz­nának az elefánt bérlése körüli nehézségek is Indiá­ban. Mi több, a brit belügy­minisztérium sem hagyná szó nélkül, hogy valaki egy hölgyet — még akkor is, ha a halál torkából mene­kítették ki — csak úgy Lon­donba vigyen. Ezek szerint még ma is érdemes, ám igencsak koc­kázatos lenne fogadást köt­ni arra, hogy a Verne által leírt útvonalon 80 nap alatt meg lehet-e kerülni a Föl­det. üveg­gömbök Az 1987. december 23-án megjelent „Négy nagy üveg­gömb” c. cikkhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a cikkben említett szemé­lyekhez nincs közöm. Az em­lített dolgok miatt fölhábo­rodtam és gondolom, nem csak én, hanem még nagyon sok kartársnőm is. A szülő véleményét meghallgatták, a közvélemény elé tárták, de kérdezem, miért nem hall­gatták meg az illetékes óvó­nőket is. Véleményem szerint a szülőt védi a megjelent cikk, de ki védi meg az óvó­nőt? Mi már hetekkel ezelőtt készülődtünk a kicsiny gyer­mekekkel az ünnepre. Nyír­tak, ragasztottak, festettek, különböző technikákkal ké­szítettek karácsonyfadísze­ket, ajándékokat egymásnak és szüleiknek. Otthonról hoz­tak égy-egy szem diót vagy almát és ezzel kínálták meg egymást, vagy a csoportba érkező vendéget. És akadt olyan gyermek, amelyik egy üveggömböt hozott és azt tet­te a fenyőfára. A szülő ma­ga döntötte el, hogy küld-e a gyermekkel valamit az óvo­dába, vagy nem. Természete­sen a díszeket évről évre megőrizzük és újra a fára kerülnek, akad olyan is, ame­lyik eltörik, hiszen kicsiny gyermekkezek helyezik föl a fára és szedik is le azt. Higgyék el, becsületeseb­bek attól az óvónők, hogy egyetlen díszt is hazavinné­nek. Mi óvónők nagyon so­kat dolgozunk azért, hogy a kicsiny gyermekek jól érez­zék magukat az óvodában. Sok-sok kiegészítő kelléket, játékszert, bábot stb. készí­tünk, fáradságot nem ismer­ve, még szabadidőnkben is. Tessenek csak körbe nézni egy-egy óvodai csoportszobá­ban! Szebbnél szebb, esztéti­kus eszközt találnak, amik az óvónők munkáját dicséri és a gyermekek fejlődését segíti. És hogy kért-e az ismeret­len kartársnő drága üveg­gömböt a négygyermekes édesanyától? Nem tudom el­hinni, mert ha igen, akkor nagyon rosszul tette. Hogy megalázták volna-e a gyer­mekeit? Kizárt dolognak tartom. Talán az édesanya félre értette. Nem az a fel­adatunk, a hivatásunk, hogy ellenségeskedjünk a szülők­kel, hogy megalázzuk a reánk bízqtt 3—6 éves csöppnyi gyermeket, hanem az, hogy békességben, megértésben a szülőkkel együtt oktassuk, neveljük a nyiladozó értelmű emberkéket. Tisztelettel: Herczku Pálné óvónő, Nyíregyháza (A SZERK. MEGJEGYZÉ­SE: Köszönjük Herczku Pál­né sorait, mert így teljeseb­bé válik az a kép, amit a több olvasó által kifogásolt rövid írással — egy szülő pa­naszával — akartunk for­málni. Természetesen nem volt és ma sem szándékunk minden óvónőt bírálni hason­ló cselekedetért, mert jól tud­juk, hogy a többség reálisan látja a nehezülő életet és megértő a szülőkkel szem­ben. Egyébként a pimaszban érintett óvodát az ügyben el­járó illetékesnek megnevez­tük, s remélhetőleg tisztázzák a vélt vagy valós panaszt.) Virágzik az ibolya? Ritka természeti esemény­ről szóló levelet kaptunk Magyar József, Vaja, Török Ignác út 26. szám alatti la­kostól: a kiskertjében virág­zik az ibolya. A borítékba egy levelet és egy fehér virá- gocskát is tett. Abból, ha még korai is, a tavasz üze­netét éreztük. M. M. L. Baleset a tikos úton Cantemus-siker Budapesten tott rendezvényen. A Cante­mus énekkar Szabó Dénes Liszt-díjas karnagy vezény­letével Britten: Karácsonyi ének, Kodály: Karácsonyi pásztortánc és Copland: Já­tékdal című művét adta elő. Egyébként ez volt a több nemzetközi hírű ének- és ze­neművész fellépését megelő­ző esemény. az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Az eljárt bíróság csak a községi tanács védekezése alap­ján döntötte el, hogy a baleset kinek a hibájából történt. Állás­pontja azonban téves. Az autó­busz a községen keresztül ha­ladó főúton közlekedett, ahol kiképzett megálló nincs. A ko­csi az út szélén állt meg, a le­szállás pedig az úttest és a jár­da közötti részen történt. Az utakról szóló törvényerejű ren­delet értelmében az országos és tanácsi közútnak a község, il­letve a város belterületén való tisztántartásáról a tanács végre­hajtó bizottsága köteles gondos­kodni. Ebben az ügyben a meg­álló, ahol a baleset bekövetke­zett, a község belterületén van. Tehát a síkosság megszüntetésé­ről a tanácsnak kellett volna gondoskodnia. Ezt elmulasztotta, ezért a társadalombiztosítási igazgatósággal szemben megtérí­tési kötelezettsége van. A Leg­felsőbb Bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a község keresetét elutasítot­ta. Horgászklub a megyeszékhelyen Halat fogni tudni kell 102 nap alatt a fi körű

Next

/
Thumbnails
Contents