Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

M A

Kezdődik az árazás, a leltározás

Villanydróton érkezik az eső

(2. oldal)

Piacot keresnek, munkát adnak

(3. oldal)

ANGOL EXPORTRA szállítanak almát a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezettől. Eddig negyvenhárom kamionnal indítottak útnak a Kecskeméti Zöldért-en, Illetve a MONIMPEX-en keresztül. Minden fajtából szállítottak, jelenleg az idared a sláger, ezzel töltik a kamiont, (jl)

A Minisztertanács közleménye

az 1988. évi fogyasztói árszínvonal alakulásáról, az adóreformmal összefüggő központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről

Az . Országgyűlés 1987. szeptember 16—19—i illésén elfogadott kormányprogramnak megfelelően a gazdaságirányítás 1988-ban a népgazdaság egyensúlyi helyzetéinek javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését helyezi előtérbe. Ennek megfelelően a kormány olyan népgazdasági tervet dolgozott ki, amelyben jelentősen csokikén a költségvetés hiánya, csökken a termeléshez és a fogyasztáshoz eddiig nyújtott támogatás és kedvezmény. A konmány határozott törekvése, hogy az ár-, a bér- és a pénzügyi politika összehangolásával a terviben előírt keretek között tartsa a vásárlóerő és az árualap alakulását. A gazdaság növekedésének lehetősége korlátozott, ugyanakkor az egyensúly javításának követelménye ölyan jelentős, hogy rövid távon elkerülhetetlen a lakosság reáljövedelmének és ezzel fogyasztásának csökkenése. Ennek terheit döntően az aktív keresők viselik.

A kormány ezen általános célok megvalósításához szigorú pénzpolitikát, a gazdaságos termelést és a műszaki haladást segítő ösztönzőrendszert, valamint társadalmi érdekekből a gyermekes családok, az időskorúak, a többszörösen hátrányos helyzetűek számára viszonylagos védelmet nyújtó támogatási rendszert működtet.

Az 1988. évi fogyasztói árszínvonal az 1988. január 1-jén bekövetkező intézkedések hatására 7,6 százalékkal emelkedik. A januári árváltozások az Országgyűlés által elfogadott és meghirdetett új

általános forgalmiadó-mér- tékekből és a támogatások csökkentéséből adódnak.

Az élelmiszerárak átlagosan 10,7 százalékkal — ezen belül a húsfélék árai ugyancsak 10,7 százalékai, a tejtermékék árai 27,0 százalékkal — emelkednek. A felnőttruházati termékek (ide értve a lakástextíliákat, méterárukat, rövid- és divatárukat iá) árai átlagosan 11 százalékkal csökkennek. A gyermekruházati cikkek árai 33 százalékkal, ezen belül a csecsemőruházati termékek árai nagyobb mértékben emelkednek. Az iparcikkek körében például átlagosan 6,5 százalékkal növekednek a v.as- műszaki cikkek, 8,5 százalékkal a háztartási vegyi cikkek árai. A bútorok árai megközelítőleg 5 százalékkal, ezen belül a gyermekibútoroké ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkednek.

Az 1987-ben már bekövetkezett áremelkedések 1988-at érintő hatása 4,7 százalékot tesz ki, ami a lakosság kiadásaiban már érvényesül. A január 1-jét követően, év közben várható áremelkedések további 2,7 százalékkal növelik a fagyasztói árszintet. így a fogyasztói árszínvonal 1988 egészében 15 százalékkal növekszik.

Az árváltozások — a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól, a vásárlások összetételétől függően — differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az alapvető fogyasztási javakra jutó többletkiadások, egy főre számítva, havi 350—550 forint között szóródnak.

Évközi áremelkedéssel azokon a szabadáras területeken lehet számolni, ahol jelentős az import részaránya, ahol a termelés-forgalmazás költségei növekednek,

(Folytatás a 4. oldalon)

ipmri szüvetkmxmtmk

Nagyobb nyereség a „kicsiknél”

A vártnál kisebb export, néhány helyen jelentős fejlődés, másutt a múlt évihez képest is visszaesés — ez jelzi a megyében dolgozó ipari szövetkezetek idei tevékenységét az előzetes számítások szerint.

Néhány ágazat ugrásszi en növelte a termelését, így a viillamosgép iparban 31 százalékkal, a fémtömegcikk gyártásban is több mint negyedével magasabb a termelés, de a textilipar is ötödével többet állított elő. Ehhez hozzájárult, hogy különböző pályázatokon vettek részt, megbízható partnereket találtak, akikkel hosszú távra szerződtek. Az export ösztönzését szolgáló bérpreferaici- át hét szövetkezet vette igénybe, hárommillió forint értékben. Félmilliót pedig azért engedtek el a béradóból, mert jó üzlet kínálkozott, s ezért szabadnapon is dolgoztak a határidők teljesítése érdiekében.

Ennek ellenére a szövetkezeti ipar exportja elmaradta várakozásoktól, különösen n szovjet exportban. Itt a cipőipar gyengébb teljesítménye játszott szerepet. Ám a szövetkezeti mozgalom sikerét jelzi, hogy a nehéz helyzetbe került gávavencsellői Viktóriát a szövetség és a társszö- vetkezetek támogatásával elegendő munkával látták el.

Viszonylag új forma a kisszövetkezetek léte. Életképességüket az a dinamizmus mutatja, amellyel a 27 kisszövetkezet egy év alatt másfélszeresére emelte termelését, így már félmUliárd forint értéket képviselnek. Egyébként náluk, valamint a gépipariban és a textilruházatnál emelkedett az átlagostól jobban a nyereség, míg megyei átlagban 4—6 százalékos növekedést prognosztizálnak. Ennek az a hátránya, hogy így a bérékben is elmaradnak a szövetkezetek, különösen. a könnyűipari keresetek alacsonyabbak a megyei átlagtól.

Lehúzzák a rolót a boltok

A karácsony előtti csúcsforgalom legfőbb kereskedelmi célja, hogy élelmiszerekből, alapvető cikkekből folyamatos legyen az ellátás — összességében teljesült. Vásárlóként is megviselt bennünket kissé az ünnep előtti beszerzés, ajándékválasztás; gondoljuk el, mekkora terheket rótt ugyanez a kereskedőkre.

Rájuk azonban még a két ünnep közötti szusszanás idején is nagy feladatok várnak. Az év végi—év eleji üzleti menetrendről Takács József, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatta lapunkat.

Háromezernél több kereskedelmi egységben kell elvégezni a megyében a rengeteg áru átárazását. Minden üzletben leltározni kell. Már vasárnap elkezdődött a leltározás a ruházati és dpar- cikkboltokban, meghatározott ütemterv szerint. Közvetlenebbül érint bennünket az élelmiszerboltok zárvatar- tása. Ott január elsején húzzák le a rolót az első boltok; s többségükben január harmadik napjára már végezniük is kell a nagy munkával.

Szabolcs-Szatmár megye több, mint nyolcszáz élelmiszerboltja közül 240 folyamatosan, a leltározás ideje alatt • is árusít tejet-kenyeret azokon a napokon, amikor egyébként nyitva tartana. (Január elsején minden üzlet zárva lesz, másodikén viszont például Nyíregyházán 26, harmadikén pedig újabb 19 bolt várja — leltározás után — a vásárlókat.) Ezeken a napokon — mintha hétvége lenne — a kijelölt vendéglátóhelyeken is vehetünk kenyeret és tejet.

Lehetőségeihez mérten a

kereskedelem igyekszik zökkenőmentessé tenni az átmeneti időszakot, de nekünk, vásárlóknak is célszerű az év két utolsó napján, a több napos ünnepek előtt megszokott módon — sőt, talán kicsivel jobban — feltölteni az éléskamrát. Figyeljünk arra is, hogy a minisztérium és a szakszervezet megállapodott abban — éppen a kereskedők fokozott leterheltsége miatt —, hogy az eredetileg közölt időnél egy órával hamarabb zárnak be Szilveszter napján az üzletek! (Érdemes a boltokban előre tájékozódni a pontos időpontról.)

A vendéglátóiparban is nagy feladatot jelent felkészülni a változásokra. A rendelkezések szerint január ötödikéig kell befejezniük a leltárt, s addig árusíthatnak a régi árakon is. Szilveszter éjszakáján, Üjév hajnalán viszont kötelező a régi, többségükben olcsóbb áron elkészíteni a vendégek számláját az éttermekben, presszókban, szállodákban.

Lényeges rendelkezés, hogy a leltározás után a pultra kerülő cikkeken már fel kell tüntetni az új árakat. Átmeneti könnyítés: az első napokban elegendő csak a gyűjtőcsomagolásra, a polcokra kiírni a megváltozott összeget.

(pd)

Két megye határán

Ingázók és maradók

Jelenleg 250-en várnak munkára Balkányban annak ellenére, hogy az állami gazdaság, a termelőszövetkezet, a Fémmunkás helyi gyáregysége és a budapesti FlaminTalpbetét Porti Imáról, a közelmúltban kaiáték meg a cipő talpbetétek próbagyártását a C »enger és ¥ iáéke Vegyi- ipari Szövetkezet porosaimat PVC-üzemében. A próbagyártás után az üzem a cseng éri cipőgyár résafre készít nagy mennyiségben talpbetétet. (Császár Csaba felvétele)

gó Ruhaipari Vállalat az utóbbi években növelte a munkahelyek számát. A két megye mezsgyéjén elterülő nagyközség és a hozzá tartozó 26 tanya olyan mértékben termeli újra keresőképes lakosságát, hogy az elhelyezkedés gondot jelent.

Pedig ha sorra vesszük a balkányi üzemeket, mindegyik segített a gond orvoslásában. A termelőszövetkezet 1980-ban indította melléküzemágát, a targoncajavítást, amely főleg a fiatal szakemberek számára teremtett munkalehetőségeket. Korábban ezeket a szakmunkásokat elszipkáztá'k a két megye üzemei. A Fémmunkás nemrég tett a tanács asztalára 2 millió forintot, amelyből bővítették az óvodát. A vállalat ezzel a családok otthoni körülményeit ’ - javította.

A ruhaipari üzemet, .melyben 60 asszony készít divatos késztermékeket, a tanács ösztönzésére az anyavállalat jövőre szeretné bővíteni. A helyiek közel 3 millió forinttal (épületekkel, anyagi eszközzel) támogatják a tervet, a fővárosi vállalat 2 millió forint értékben telepít újabb gépeket a nagyközségbe. Ezzel újabb 200 munkahelyet létesítenének az asszonyok számára. A tervhez egyelőre 1,5—2 millió forint hiányzik. A tanács az épület korszerűsítésére, közművesítésére, a munkahelyi körülmények javítására pályázatot nyújtott be a megyei tanácshoz.

A keresőképes lakosság közel harmada ingázik. A nagy- kállói posztógyárba 130 asz- szony jár át, a többiek a szomszédos megyében, főleg a Hajdúsági Iparműveknél és a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgoznak. A Hajdú megyei vállalat 1981-ben a nagyközségben nyolc tantermes iskolát épített.

XLIV. évfolyam, 305. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. december 28., hétfő

internatjonaal ^ holl|ncS

I.