Kelet-Magyarország, 1987. december (44. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. december 24. Elhangzott a tanácstagi beszámolókon Műhold és ivóvíz Közben teázhatunk Reggeltől estig körmozi Nyitás előtt a videoház A műholdas kábeltévétől .a vezetékes ivóvízig igen sok­rétű javaslatot tettek a na­pokban befejeződő tanácsta­gi beszámolókon Nyíregyhá­zán. Sajnos, az utóbbi időben elég sok választó maradt tá­vol e beszámolóktól, most azonban új jelenségnek is ta­núi lehetünk — mondta Stei- ber Anna, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács szervezési főelő­adója. Ahol gyökeres válto­zás várható az elkövetkező evőkben, sokan voltak kíván­csiak, mit mond a tanács­tagjuk. Így történt ez például Kis­teleki szőlőben, ahol a Fo­lyóka utcai pártházba több minit iszázan zsúfolódtak be. Annak tulajdonították a nagyarányú érdeklődést, hogy a tanács által elfogadott rész­letes rendezési terv szerint a Kisiefóká szőlőben feloldot­ták az építési tilalmat. Ez egyben azt jelenti, hogy a Debreceni utca, a Tünde ut­ca és a Borbánya nyugati ol­dala által határait terüle­ten a korábbi tilalmak után építkezhetnek az emberek. A részletékről tudakozódtak a tanácstagi beszámolón, amelyre — a várható érdek­lődés miatt — elment a ta­nácselnök, a műszaki osz­tályvezető és a városi főépí­tész is. Korántsem ilyen rózsás az állampolgárok aktivitása mind a 69 körzetben. Tíz választókörzet a tanyákat öle­li fel, ahol az a legnagyobb gondjuk az embereknek, hogy mikor vezethetik be a vizet, a gázt, a szennyvizet — méregdrágán, zömében saját pénzért —, ugyanakkor egy jót ellátott lakótelepi kör­zetben azt tudakolták, mikor foghatják a műholdas prog­ramot vagy a kábeltévé adá­sait. December végéig 62 tanács­tagi beszámolót tartották meg, hetet — szervezési okok vagy betegség miatt — a jövő év elején rendeznek meg. Eddig 423 felvetés hangzott el, közülük a legtöbb közér­dekű bejelentésnek minősül. A lakosok elsősorban az utak és a közművek állapo­tával, a közlekedési gondok­kal, a szemétszállítással, a köztisztasággal, a kereskedel­mi hiányosságokkal és a te­lefonbekötésekkel foglalkoz­tak. A bejelentéseik nagy több­ségét — remélhetően — ha­marosan elintézik. Különösen azokat, amelyek a közművek állapotát 'kifogásolták. Van­nak persze olyan illuzórikus kérések is, amelyek sokba kerülnének és egyszerűen nincs rá pénz. Van például egy milliós kérés, ami már az állampolgárok felelőtlenségét jelzi. A nyíregyházi Korányi Frigyes utca közelében, a Törpe utcán ugyanis az új építkezéseknél mintegy 5 ezer köbméter szemét, építé­si törmelék halmozódott fel. Ennek az elszállítása millión felüli összeget igényelne a tanácsitól. Hogy milyen nagy ez a szeméthalom, jól érzé­kelteti, hogy egy pótkocsis teherautóra hét köbmétert le­het felpakolni ... T. K. A bordó-barna-fehér szí­nekbe öltöztetett helyiség­ben nagy a sürgés-forgás. De már minden lényeges dolog a helyén, a vetítőberendezés­től a fagylaltgépig. Még néhány apróbb munka van hátra, aztán egy alapos ta­karítás, és végré fogadhatja a látogatókat a nyíregyházi videoház (vagy videomozi, esetleg körmozi — majd meglátjuk, melyik elnevezés megy át a köztudatba). Eredetileg — mint annak idején lapunk is hírt adott róla — októberre tervezték a nyitást. A kéthónapos késés okairól szólva Hamvas Lász­ló, a megyei moziüzemi vál­lalat igazgatója a követke­zőket mondta: — Egyrészt több munká­val járt az átalakítás, mint amire számítottunk. Más­részt várnunk kellet a tech­nikai berendezésekre is. Egy ITT video-kivetítőernyő még mindig nem érkezett meg, de úgy döntöttünk, nem várunk tovább. A december 23-i, szerdai üzembe helyezési el­járást követően, 29-én nyi­tunk. Nem videóval, hanem egy új mozifilmmel, a Hupi­kék törpikékkel. A vállalat összesen más­fél milliót költött a Jókai téren, az egykori buszpálya­udvaron álló épület átala­kítására, alapos szigetelésé­re. A látogatók a kis előtér­ből közvetlenül az előadások helyszínéül szolgáló, kör ala­kú terembe lépnek. Ámbár a „terem” kissé túlzás is, hiszen a helyiség méreteit nem lehetett növelni, mind­össze 60—80 ember számára lesz itt hely. Persze ennek is megvan az előnye, hiszen még egy ilyen hangulatú vetítőhely nincs a városban. Szó sincs hagyományos né­zőtérről; a közönség — azaz inkább a vendégek — kis asz­taloknál ül, s előadás köz­ben, ha úgy tetszik, teázhat, fagylaltozhat, kérhet üdítőt vagy szendvicset, ugyanis mindezzel szolgálnak a szin­tén itt található bártpultnál. Az első előadás délelőtt 9-kor, az utolsó pedig este 8-kor kezdődik majd, tehát egész nap lesz program. Dél­előtt szórakoztató videofil­mek vetítését tervezik, dél­után pedig az igényesebb, ér­tékesebb filmeket kedvelő közönséget várják. Naponta hat előadás lesz, és az érdek­lődésnek megfelelően ala­kítják majd a video- és mű­vészfilmek arányát. A jegy­árak egységesek (egy-egy jegy annyiba kerül, mint a moziban), természetesen min­denki oda ül majd ahová akar. Külön bejárata van a vi­deotékának, amit a Krúdy moziból költöztetnek át az új létesítménybe. Csaknem 500 videokazettából lehet válogatni, és videomagnó sőt, színes tévé kölcsönzése is szerepel az elképzelések között. Szünnapot nem terveznek a videoház dolgozói, akik egyébként hatan vannak, mindannyian fiatalok, és — ahogy mondani szokás — mindenki mindent csinál. A jelek szerint kellemes, kul­turált létesítménnyel gyara­podott a megyeszékhely. Gönczi Mária Unokáink is látni fogják? Segítséget kérnek - a városvédők Egy időben gyakran han­goztatták, hogy Nyíregyházá­nak nincs múltja, de van jö­vője. A várossá nyilvánítás 150. évfordulója is megmu­tatta ; van városunknak múltja, mégpedig dicséretes. A betellepítés óta folyamato­san fejlődött, gazdagodott, szépült, mint azt látni lehet a régi fotókon is. Az évek folyamán azonban változott is iá város. Sok kárt okozott a háborús pusztítás, s ké­sőbb ia régi, leromlott házak átadták heüyüket az új, mo­dern épületeknek. Jó látni a fejlődést, de ezzel veszteség is éri a város lákóit, egyre kevesebb az olyan 'tárgy, épület, amely a régi Nyír­egyházára emlékeztetne 'bennünket. A régi értékek megóvása, a városkép megőrzése érde­kében alakult meg tavasz- szal a Városvédő Egyesület. Nehéz a feladatuk, hiszen sok olyan tárgyat, értéket •szeretnének újra vissaahe- üyeztetni, ami tehet, -hogy már rég az 'elmúlásé. Keresik például 'azt a vaskaput, amely valamikor régen az evangélikus — ma a 4. sz. általános — iskola bejáratát díszítette. Ha a kaput már nem lehet megtalálni, az egyesület örülne egy fotónak is, mely alapján esetleg ké­szítenének ahhoz 'hasonlót. Szeretnék a régi épületek bejáratánál vasból készült kerékvetőket fellelni és ere­deti helyükre visszaállítani. A huszárlaktanyában egy­koron sok emléktábla volt, az idők folyamán azonban •ezek is eltűntek. Ha valaki tud a táblák későbbi sorsá­ról, kérik, jelentkezzen az egyesületnél. A Kossuth ut­ca elején állt régen Barzó Endre szülőháza, s ezt em­léktábla is megörökítette. Miikor az épület helyére a 'toronyházat építették, a 'táb­la elkerült. Szeretnék ezt a táblát újra elhelyeztetni. A SZÁÉV Tünde utcai te­lepén két yillamosrom is ta­lálható. Az egyesület örülne annak, ha szocialista brigá­dok vállalnák a 'teljes felújí­tást, s aztán közterületen he­lyeznék el a valamikor köz­kedvelt járművet. Hasonló ötleteket, javaslatokat kér a város lakóitól a Városvédő Egyesület. Címük: Tanács- köztársaság tér 9. (Irodaház) (magyar) „Fürdő“ az Ér-patakban Nem is tagadhatta volna le az elkövetett bűncselekményt a huszonöt éves, büntetett előéletű Soltész Miklós nyír­egyházi lakos: kulcscsont­törése és az arcán, valamint a fején elszenvedett zúzódá- sok ugyanis mindenképpen elárulták volna. A fiatalember mértéktele­nül ivott, s ilyen állapotban lelkiismeretfurdalás nélkül „elkötötte” mások személy- gépkocsiját. Hiába büntették meg többször is. emiatt — zsaroláson, lopáson, rongálá­son kívül —, csak nem sike­rült megjavulnia, mint ahogy az ez év április 17-i éjszaka története is bizonyítja. Soltész Miklós aznap este nem ment haza a feleségéhez és két pici gyermekéhez, ha­nem záróráig vándorolt kocsmáról kocsmára. Ami­kor már semmit sem talált nyitva, a Piac bárban ment, ott folytatta az ivást. Hajna­li kettő körül úgy döntött, hogy ideje lenne elindulni, de nem volt kedve gyalog men­ni, ezért a Széna tér 1. szám előtti parkolóban feltört egy Ladát. Betörte a pillan- góablakát, kinyitotta az aj­tót és a gyújtáskapcsoló ve­zetékeit összekapcsolta,' úgy indította be a motort. Ami­kor ki akart tolatni a parko­lóból, nekiment egy kocsinak — de alaposan, másnap a gazdája igencsak ^csodál­kozhatott, amikorra biztosí­tó csaknem 9 ezer forint ér­tékű kárt állapított meg. El­indult Tokaj felé, de nem jutott messze,mert az Sr-pa­tak hídjánál az útpadkának ütközött és autóstól, minde­nestől belezuhant a patak­ba. A Lada totálkáros lett, de részeg sofőrje megúszta a balesetet az említett néhány sérüléssel. A városi bíróság 'Soltészt jármű önkényes elvétele, valamint ittas járművezetés miatt 1 év szabadságvesztés­re ítélte, s 2 évre eltiltotta a járművezetéstől. Elrendelték a kényszergyógyítását is. A vádlott az ítéletet megfelleb­bezte, a megyei bíróság azon­ban a döntéseket jóváhagyta. B. A. Népszerű lett a Márti. A nyáron kezdték meg a Mátészalkai Sütőipari Vállalat tarpai üzemében a Márti mártott vaj­krémcsokoládé gyártását. Azóta is folyamatosan gyártják a finom csemegét. A tipp-topp kis üzemben ügyes kezű asszonyok naponta 2500 díszdobozos csokit készítenek. (Elek Emil felvétele) A 70 éven felüli egyedülállók Nem fizetlek tv-díjat A Jégvirág harcra kész A kormány és a SZOT meg­állapodásának megfelelően az egyedül élő, 70 éven felüli nyugdíjasok, valamint 70 éven felüli nyugdíjas házas­párok, akik más családtagok­kal nem élnek együtt és'egy nyugdíjjal rendelkeznek, 1988. január 1-jétől mentesül­nek a televízió-előfizetési díj alól. A televízió-előfizetők nyilvántartása a személyi adatokat, családi körülmé­nyeket nem tartalmazza, ezért a jogosult előfizetőnek szükséges nyilatkoznia ar­ról, hogy a mentességi felté­teleknek megfelel. A nyilatkozathoz forma- nyomtatvány készült, mely a kézbesítőknél, a kézbesítő postahivataloknál rendelke­zésre áll. Aki a televízió-dí­jat a kézbesítőnél nyugta alapján egyenlíti ki, a nyug­ta átvételekor közölje a kéz­besítővel, hogy e mentességi kategóriába tartozik. Ha az előfizető az ismételt kézbe­sítéskor sem tartózkodik a lakásán, a kézbesítő értesí­tést hagy. Ebben az esetben a kézbesítő hivatalnál lehet bejelenteni a mentességet. Akik a televízió-díjat a távbeszélő-számlával együtt fizetik be, megbízásukat a kitöltött formanyomtatvány átadásával egyidejűleg von­ják vissza a távközlési díj­elszámoló hivatalnál (1911 Bp., VI., Nagymező u. 52.). Aki a kormány és SZOT megállapodásában meghatá­rozott feltételeknek 1988. január 1-jét követően felel meg, az a jogosultság kelet­kezését követő hónap első napjától mentesül a televízió­díj fizetése alól, az említett eljárás szerint. Felkészült a télr e a F első- Tisza-vidéki Vízügyi 'Igazga­tóság. Felülvizsgálták az ér­és betvízívédelrm művek, be­rendezések, árvédelmi 'köz­pontok, szivattyútelepek és egyéb, a védelmi biztonságot szolgáló létesítmények álla­podat. Hogy 'az ár- és belvíz- védelmi szervezet felkészült­ségét ellenőrizzék, még a hi­deg napokon gyia'korlatot tar­tanak. A gátőröktől kezdve a magas beosztású vezetőkig mindenkit megmozgatnak. A vízügyi igazgatóság 'két hajóját, ia Jégvirág III. és a Jégvirág IV. jelűt is felkészí­tették a jégtörésre. Azokat Tokajnál állomásozitatják majd. A gátak állapota megfele­lő, az építési munkák is be­fejeződitek. Az idén a Szamos három szakaszán a gátat megerősítették. — Túl szabad piac Miután az első informá­ciónak nem hittem, így még két helyen tudakoltam: igaz-e, amit mondtak. A másik két informátor szin­te szó szerin! mondta azt, amit az első. Lévén mind­egyik szakember, így kétely nem maradt bennem, hogy a jelenség él, élt és ha igaz, élni is fog. A következőről van szó. Elromlik egy tele­vízió, kiderül, hogy csupán egy kis, mondjuk az érthe­tőség miatt, százforintos al­katrésze ment tönkre. A ké­szülék garanciális. A szere­lő megállapítja a kórt. Az­után keresik az alkatrészt, ami nincs. A készülék tu­lajdonosa kap egy cserete­levíziót, jár neki, a szolgál­tató keresi az alkatrészt. Űjfent nincs. Lejár az ösz­V ____________________________ szes határidő, mire a tévé tulajdonosa kap egy új ké­szüléket. Variáció a témára. A ja­vító szervezet alkatrészt ke­resve: talál. Hol? Egy ma­gánkereskedőnél, mondjuk Debrecenben, de lehet, hogy éppen Nyíregyházán. Áz al­katrész ára nála: 200 forint. Van neki egy kofferre való. A szolgáltató úgy dönt, hogy megveszi, beleteszi a tévébe, hiszen különben minden jó benne, a csere ésszerűtlen. Igen ám, de a gyártó, aki az alkatrészt nem tudta biztosítani, a drágább alkatrészárat nem akceptálja, ez a javító vesz­tesége. Ezt egy vállalat mondjuk egy évben megcsinálja tíz­szer, ekkor még csak ezer forint a deficit, igaz, több tíz ezret megspórolt a vett alkatrésszel. Aztán kapitu­lál. Cserél, hiszen ha a gyártónak nem fontos az alkatrészellátás, miért le­gyen neki? Közben azért gondolkodik, hogyan lehet az, hogy a maszek kereske­dőnek van az, ami neki nincs, százszámra, drágán? Ki osztja el a gyártónál az alkatrészt? Ki kap ezért csúszópénzt? Mondják az autósok, ugyanez a helyzet az autó­alkatrész-ellátásnál, a gu­minál. Láthatóan túl szabad ez a piac, túl sokan tart­ják a markukat és nem hiá­ba, túl sokan dugják a pénzt. Közben rosszul jár a gyártó, a javító, de legrosz- szabbul járunk mi. Ügy látszik az elosztás, az el­lenőrzés gépezetéből is hi­ányzik egy-két alkatrész. Árra gondolni sem merek: ezt is — megvette volna valaki? (bürget)

Next

/
Thumbnails
Contents